Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-29 / 151. szám

* DÉL-VIETNAM: Támadná a szabadságharcosok Dél-Vietnamban a szabad­ságharcosok tovább fokozzák tevékenységüket. Hétfőn a ko­ra hajnali órákban fél óra alatt 40 gránátot lőttek ki a Saigontól 320 kilométerrel északra levő Nha Trang-i támaszpont­VILÁS PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 1965. JÜNItJS 29, KEDD MEGÉRKEZETT A NYOLCADIK ÁRHULLÁM A Dunakanyarban enyhült a helyzet A Szentendrei-szigetre visszaköltöztek a lakosok — Elég az élelem — Üdülni viszik a averekeket PEST MEGYEI IX. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM ra A szabadságharcosok a Nha Trang elleni támadással szin­te egy időben aknákkal árasz­tották el a Da Nang-tól 64 kilométerre délre fekvő Nghia Hahn-ban létesített dél-vietnami katonai parancs­nokságot. Amerikai repülőgépek va­sárnap délután 60 bevetés­ben támadták Tuo Marong járási székhelyet, amelyet a szabadságharcosok szombaton foglaltak el. A dél-vietnami parancs­nokság az amerikaiak ta­nácsára egyelőre lemon­dott arról a tervéről, hogy a város visszafoglalására akciót indítson. Június 25-én ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Kádár Jánosnak, a KB első titkárának előterjesztése a szervezeti és személyi változásokra A Duna a magyar szaka­szon vasárnap lassan tovább apadt. A felső szakaszra hét­főn megérkezett az Auszt­riában kialakult újabb, im­már nyolcadik árhullám, mely azonban Dunaremeténél mind­össze kétcentiméteres áradást okozva tetőzött. Két nap alatt Komáromnál 8, Vácnál 6, Bu­dapestnél 20 centimétert csökkent a folyam vízszintje. Vasárnap a Duna menti töltéseken 29 325 polgári személy dolgozott. Súlyos csapás érte a bara­nyai gátvédőket. Az újbez- dáni gátszakadásnál keletke­zett tó töltésén áttört a víz és "HTiyztotta Kisvárda és Je- nőfSxva településeket. Kis­várdán 765 lákóépüiet került víz alá. A felső szakaszon a Dunakanyarban bekö­vetkezett apadás lénye­gesen enyhítette a ve­szélyt. Szombaton és vasárnap a Szentendrei-sziget kiürített községeiben azokba a házak­ba, amelyek nem életveszé­lyesek, engedélyezték a lako­sok visszaköltözését. A me­gyei tanács messzemenően gondoskodik a lakosságról. Az üzletekben 40 napi élelmiszerkészletet hal­moztak tel. Állandóan ellenőrzik a köz­séget ellátó vízmüvet, össze­írják a kárt szenvedett csa­ládok gyermekeit, mert a ta­nács gondoskodik üdülteté­sükről. Az amerikaiak ugyanis nem akarják megkockáztatni azt, hogy a tartalékok nagy vesz­teségeket szenvedjenek. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága június 25-én ülést tartott. A Központi Bizottság mun­A becsület ára - 60 forint?! kája megkezdése előtt kegye­lettel emlékezett meg a közel­múltban elhunyt Prieszol Jó­zsef, Kossá István, Szakosíts Árpád elvtársakról, a Közpon­ti Bizottság tagjairól, és Bakos István elvtársról, a Központi Bizottság póttagjáról. Hyers Rezső jelentése a decemberi határozat végrehajtásáról Pirosra gyűlt arcú férfi feszeng a fegyelmi bizott­ság ülésén. Néha torkához kap, mint a fuldokló, s be­görbített ujjaival lazít egyet zubbonya gallérján. Tétova pillantásából süt a restelkedés. A bizottság elnöke rövi­den ismerteti a tényállást: B. Lajos, egyik megyei nagyüzemünk rendésze ki­lenc fenyőlécet és fél kiló- nyi zománcfestéket lopott a gyárból. A tárgyak értéke körülbelül hatvan forint. A váci járás egyik ipari üzemének portása rendsze­resen megdézsmálta a ke­rékpármegőrzőben hagyott biciklik csomagtartóját. Üres zsákokat, elemlámpá­kat, filléres holmikat lop­kodott. Az egyik tanácsi vállalat éjjeliőrét tetten érték, amint PVC-kábelt vitt az anyagraktárból. Üzletben ugyanezt harminc forintért megvehette volna. Az éj­jeliőrt megbüntették, s fe­gyelmi úton elbocsátották. Szakképzetlen, idősebb em­ber lévén, bizonyára nem könnyen talál majd mun­kát. A példákat — sajnos — sorolhatnánk tovább. Meg­tévedt emberekről, akiket tilos útra visz a meggondo­latlanság, a kapzsiság, a la­za erkölcsi felfogás: ,.az a hatvan-nyolcvan forint nem teszi tönkre a nép­gazdaságot”. Az ilyen „rugalmas” lel­kiismeretű emberek köny- nyen megfeledkeznek né­hány alapvető dologról. Mi történne a népgazdasággal, ha mindenki így gondol­kozna? Ha mindenki vin­né, ami kezeügyébe akad? Sajnos, a közvélemény sem egységes az ilyenfajta problémákban. Múltból ránk maradt szállóigék, szólásmondások mentik az ilyen magatartást: „nyom­tató lónak nem lehet be­kötni a száját”; vagy: „kleine Fische '— gute Fi­sche”. Sokan még mindig bocsánatos bűnnek, az élel­messég jelének tartják, ha valaki egyetmást „gondjai­ba vesz” a társadalom tu­lajdonából. A dányi Mag­vető Tsz egyik brigádveze­tője két évvel ezelőtt órá­kig bizonygatta, hogy egy­két aktatáska primőr pap­rika, néhány kiló primőr paradicsom a tsz-tag sza­tyor jában még nem lopás, „annyit csak megérdemel az a tsz-tag, aki termeszti”. Pedig a lopás — lopás marad, bármily csekély anyagi haszonnal jár. B. Lajos üzemi rendész vét­két semmivel sem csökken­ti, hogy a lopott festék ér­téke nem haladta meg a hatvan forintot. Sőt: tettét riilyosbitja az a tény, hogy olyan ember követte el, akinek hivatása és köteles­sége lenne a társadalmi tu­lajdon védelme! ny. é. Az ülés napirendjén első­nek Nyers Rezső elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának jelentése szerepelt „A Köz­ponti Bizottság 1964. decem­beri határozatának végrehaj­tásáról” címmel. A Központi Bizottság a be­számolót egyhangúlag tudo­másul vette és megállapította: A határozat végrehajtásá­ban komoly kezdeti eredmé­nyek vannak. Az éves tervcé­lok további erőfeszítéssel elér­hetők, a javasolt és elhatáro­zott módszerek célravezetők. A munkaerő mozgása job­ban megfelel a népgazdasági érdekeknek, mint korábban. A mezőgazdaságon kívüli ágaza­tokban foglalkoztatottak szá­mának növekedése az 1964. évinek csupán egyötöde volt. A munkafegyelem számos te­rületen megszilárdult, a „ka­pun belüli munkanélküliség” azonban még korántsem szűnt meg mindenütt, ugyanakkor néhány szakmában növekszik a munkaerőhiány. Jelentős eredmény, hogy az állami iparban az év első öt hónapjában a ter­melés emelkedésének 80 százaléka származott a termelékenység növelésé­ből. A külkereskedelmi forgalom ez évben tovább bővült. A belkereskedelmi forgalom és a lakosság fogyasztása terv­szerűen növekszik. A közellá­tás szintje általában biztosí­Megindultak az átkelőjáratok a Dunakanyarban tott, egyes húsárukból azon­ban az ellátás nem kielégítő. A mezőgazdaság anyagi­műszaki ellátását javítottuk: több műtrágyát, növényvédő­szert kapott a tavalyinál. A Központi Bizottság fel­hívta a figyelmet arra, hogy a tavaszi munkák eltoló­dása miatt az aratási idő­szakban nagy munkator­lódás várható. A termelőszövetkezetektől és az állami gazdaságoktól kü­lönleges erőfeszítést, az álla­mi és tanácsi szervektől pe­dig nagy fokú segítséget igé­(Folytatás a 3. oldalon) A Duna lassú apadása lehe­tővé teszi, az eddig szünetelt átkelőjáratok újbóli megindí­tását. Pest megye területén teherforgalom azonban a vi­szonylag még magas vízállás miatt nem indul meg. Egye­dül az eddig is közlekedő, víz­zel körülvett Szentendrei-szi­geti kis községet, Kisoroszit kapcsolja össze személy- és teherkompjárat. A Kishajózási Vállalat már az elmúlt héten szombaton megindította a Szentendre— határcsárdai és a pócsmegye- ri személyszállító járatokat. Hétfő reggeltől kezdték meg a kishajók menetrendszerű közlekedésüket Szobon, Kis­maroson, Vácott és Alsógö- dön. A személyforgalom egyelőre szünetel a Lupa-szi­geti, szentendrei, felsőgödi és zebegényi átkelőhelyeken. VIHAROS VASÁRNAP Munka a földeken - Épült a balatoni műút Dolgoztak a konzervgyárak Telt ház a strandokon Jégeső csak Pest környékén hullott A kánikula, amely eredeti­leg azt jelenti, hogy „kutya­meleg” vasárnap kissé módo­sult: a meleget elvitte a ku­tya. De ez már csak délután történt, a délelőtt folyamán, egészen a kora délutáni órá­kig megyénk majdnem min­den területén dolgoztak a föl­deken. Délután 3—4 óra felé érkezett a vihar, amely esőt is hozott. SÁRIBAN — kaptuk Gyur­mán Jánostól, a Fehér Akác Termelőszövetkezet főagronó- musától a tájékoztatást — már pénteken délután megkezdő­dött az aratás. Vasárnap is töretlen lendülettel folytató­dott a munka, le is vágott 15 hold őszi árpát a két rendre- aratógép. A CEGLÉDI JÁRÁSBAN és Nagykőrös városában is jóformán a földeken volt mindenki. Mint Valent János, a járási tanács főmezőgazdá­sza elmondotta, főleg a ku- koricaíöldeken és a szőlőben dolgoztak az emberek. A já­rásban különben hétfőn in­dultak ki a gépek a közös gazdaságokba; valószínűnek tartjuk, hogy mire a lap meg­jelenik, már a ceglédi járás­ban is megkezdődött az ara­tás. AZ ÉRDI BÜZAKALÁSZ­BAN reggel 6-tól délután 3-ig, az esőig nyolcvanan dol­goztak. A kukoricát és répát kapálták. A KULTURÁLIS PROG­RAM tegnapi fő attrakciója a magyar—olasz mérkőzés volt. Sáriban sajnos nem tudták nézni, mert a zivatar miatt hosszú áramszünet volt, így a tv-nézők csak az Alek- szandrov-együttes műsorának végét láthatták. A STRANDOKON — va­sárnapi „előrejelzésünknek” megfelelően — telt ház volt. A Meteorológiai ' Intézet szerint eddig nem jelentettek a megyéből jégesőt, csak Pest környékéről. A legnagyobb csapadék Gödöllőre esett: 23 milliméter. Nemcsak a mezőgazdaság, hanem az ipar is felfüggesz­tette Pest megyében egyes munkaterületeken a vasár­napi szünetet. Az épülő bala­toni műút, Budaörs, Érd és törökbálinti szakaszán teljes ütemben dolgoztak. A KONZERVGYÁRAK sem tartottak vasárnapi pihenőt. A nagykőrösiek gépkocsijai kiszaladtak a termelőszöve'- kezetek, gazdaságok földjeire, hordták az árut, s bent a gyárban sem szünetelt a fel­dolgozás. \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ VÍZBEN (Foto: Kotroczó) í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents