Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-27 / 150. szám

A termelőszövetkezeti tagság egységéért Járásunk termelőszövetke­zetei is jelentősen fejlődtek a második ötéves terv mögöt­tünk levő esztendeiben. A múlt évi zárszámadás adatai szerint a tiszta vagyon értéke 188 millió forint s ez 45 szá­zalékkal több, mint 1962-ben volt. A gazdálkodási ered­mény az 1962. évihez képest 38 százalékkal nőtt. A tagok jövedelme 1962-höz képest 14 millió forinttal növekedett. Az egységnyi területre jutó ha­szon kukoricából 20 százalék­kal, cukorrépából 40 százalék­kal emelkedett az adott idő alatt. A szövetkezeti gazdálkodás előrehaladásának számos ösz- szetevője van. Alapvetőnek tartjuk a kiegyensúlyozott ag­rárpolitikát, a sok irányú ál­lami támogatást, a politikai és szakmai irányítás színvonalá­nak javulását, a termelés technikai feltételeinek fejlesz­tését és mindezekkel együtt a szövetkezeti parasztság szor­galmát, fegyelmezett munká­ját. A szövetkezeti gazdasá­gok erősödését, nagymérték­ben elősegítette az, hogy lé­nyegében minden fontosabb kérdésben sikerült megteremteni a szövetkezeti tagság egyetér­tését, s így biztosítani egysé­ges cselekvéseit. A szövetkezeti gazdálkodás­ban rejlő lehetőségek jobb kihasználására mindannyiunk­nak törekedni kell. Van is még rendkívül sok kevésbé kihasznált vagy teljesen ki­aknázatlan lehetőség. Az ösz- szes lehetőségek közül leg­nagyobbnak, legtöbbnek és egyben legfontosabbnak a szö­vetkezeti tagság helyzetét, a közös ügyek intézésében ixiló részvételét, a szövetkezetben mint termelőegységhez és mint emberi közösséghez való hozzáállását, fegyelmét, szor­galmát, végső soron tehát a tagság egységét tartjuk. Sok tényezőre épül ez az egység. Megteremtésében na­gyon jelentős például a szö­vetkezet gazdasági helyzete, a jövedelem nagysága, a'jövede­lemelosztás módja, a munka- szervezetek kialakítása. A ta­pasztalat szerint rendkívül ne­héz — esetenként szinte kü­lönleges erőfeszítéssel lehetsé­ges csak — egységet teremte­ni a gazdaságilag elmaradt, kevés jövedelmet biztosító, te­hát gyöngén gazdálkodó szö­vetkezetekben. De a jó adott­ság és a mágas jövedelem sem szüli automatikusan az egysé­get. Az egység megteremtéséhez és fejlesztéséhez — függetle­nül a jó vagy rossz adottsá­goktól, függetlenül a gazdál­kodás szintjétől — szükséges, hogy a választott vezetőség minden lépését, minden in­tézkedését zás és egyéb fontos kérdése­ken túl, a közgyűlés napi­rendjére kell tűzni a tagság helyzetét, a szövetkezethez va­ló viszonyát, felfogását, né­zeteit, a falu életének vál­tozásait, a közösségi élet kér­déseit is. A közgyűlés ne csak „termelési tanácskozás” le­gyen, hanem foglalkozzanak a közösségi életből, a közös­séggé válás folyamatából adó­dó fontos kérdésekkel is. A közgyűlést a szorgos munkák idején is meg kell tartani, s nem szabad teret adni az olyan nézetnek, hogy „mert dolgozni kell, nem érünk rá a szövetkezeti de­mokráciával foglalkozni”. A szövetkezeti demokrá­ciát minden időben biztosí­tani kell. Hol nem lehet „de­mokrácia”? A termelőfolyamatban. A termelőíolyamatokban, a szántóföldeken, az istái lókban nincs és nem is lehet „de­mokrácia”: a különböző nö- vénytenyésztési állattenyész­tési, szakmai előírásokon, a termelési eljárásokon nem le­het vitat'tozgat ni — azokat fegyelmezetten, jó minőség­ben, időben végre kell haj­tani. Mert ettől, csakis et­től várható több termés Aki a demokráciát a laza­ságok megtöréseként értel­mezi, aligha érti a szövetke­zet alapvető jellemzőit, a közösségi élet szabályait, a választott szervek és a vá­lasztók viszonyának tartal­mi és formai kérdéseit. A termelőszövetkezetben a célirányos, szigorú és követ­kezetes vezetésnek, a magas fokú követelmények felállí­tásának és számonkérésének kizárólagosan a demokratikus elvek betartása teremtheti meg az alapját. Az alapszabály szerint vá­lasztott valamennyi bizottság működése fontos, mert a kö­zösségi élet jelentős terüle­teit tartják kezükben, s mű­ködésük nagyban segítheti elő a tagság összefogását, összefonottságának megte­remtését. A helyes, arányos jövedelem- elosztás is jól szolgálja a tagság egységét. Csak anya­gi ösztönzés egymagában azonban nem elégséges a po­litikai, erkölcsi ösztönzésre is megfelelő figyelmet kell fordítani. A felsoroltakon kívül sok egyéb kedvező és hátrálta­tó tényező van a szövetkeze­tekben, melyek hatással vannak a tagságra, a tagság egységére. Kedvező rá, hogy a pártszervezetek s a szö­vetkezeti vezetők többsége már ma is a végzett munkájuk alapján IX. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM 1965. JÜNIUS 27. VASÁRNAP NÓTA ÉS HUMOR ... Városunkban szokatlanul nagy érdeklődés előzte meg a Kossuth Művelődési Ház csü­törtöki magyarnóta estjét. Már napokkal előre elkelt minden jegy. A nagy nevek vonzották a közönséget: a rádióból ismer­ték már valamennyiüket. És nem csalódtak: a legjavát ad­ták művészetüknek. Amikor a konferáló dr. Németh József elmondotta Móra A hegedű című versét, megérezhette mindenki, hogy igényesen ösz- szeállított „műsort” kap. És egymásután léptek a közönség elé ifj. Kozák Gábor népizene­kara kísérete mellett előadó- művészetünk nagy „sztárjai”. Madarász Katalin cigányda­lokkal, majd magyar nótákkal, Mozsár Imre magyar nótáival, s alig tudtak „szabadulni” a színpadról, s mindegyre visz- szahívta a közönség tapsa Te­keres Sándort, akit először láttak szemtől-szembe a ceg­lédiek, de akit annyira ismer­nek népdalaiból is a rádióhall­gatók. Aztán jött Tompa Sán­dor, a Kossuth-díjas színész, a nagyhumorú székely, aki hatvankét éves korában is a régi kedvenc „Pufi”-ja maradt a közönségnek. S a végén Ko­vács Appolónia, a cigánynó­ták nagy mestere... Igazán szép volt ez a nótás ceglédi este. (fzl) Járdaépítés a Béke téren Fontos közlekedési gócpon­tunk a Béke tér. Különösen vasárnaponként nagyon sokan jönnek itt a kórház irányá­ba. Régi panasz, hogy a jár­dák hiányoznák, fiiéba aszfal­tos a Szolnoki út és Széchenyi út. A Béke téri részen mégis sárban, vízben kell a Törteli utat megkezdeni. Helyszíni szemlénk szerint a járda építési munkálatai máris megkezdődtek és úgy értesültünk, hogy júliusban az aszfaltozás is megtörténik. BÁL AZ ÁRVÍZKÁROSULTAKÉRT A KGV Dózsa művelődési házának vezetősége levélben értesítette szerkesztőségünket, hogy július 17-én táncestélyt rendez az árvízkárosultak megsegítésére. Helyes lenne, ha példájukat más hasonló Hi fövő évben sasig fksIO keidéin az új kórhúz építését A város egészségügyi helyzete és az ifjúságvédelem problémái a tanácsülés napirendjén A városi tanács pénteki ülésén a város egészségügyi helyzetéről készített jelen­tés, valamint az ifjúságvé­delmi állandó bizottság mun­kájának értékelése szerepelt. A nyilvános tanácsülésen a tanácstagokon kívül sok ér­deklődő és népfrontaktíva jelent meg. Az elnöki megnyitó után dr. Kása Miklós városi fő­orvos terjesztette elő jelen­tését. A jelentés hű képet ad arról a felelősségteljes tevé­kenységről, amelynek kereté­ben a kórház, a rendelőinté­zet, a körzeti orvosi hálózat, az anya- és csecsemővédelcm és a többi egészségügyi in­tézmény a gyógyító és meg­előző munkát végzi. A tanácsülés a jelentést tudomásul vette és határo- zatilag intézkedett annak érdekében, hogy az évek óta tervbe vett kórház- és bölcsődeépí­tés előkészítő munkáját gyorsítsák meg. Második napirendi pont­ként a tanácstagok meghall­gatták Nagy Zoltánnak, az if­júságvédelmi állandó bi­zottság elnökének beszámo­lóját a város területén folyó ifjúságvédelmi munkájáról. A jelentés és a felszólalá­sok értékelése alapján a tanácsülés elismeréssel álla­pította meg, hogy az ifjúságvédelmi munka irányítása, szervezése jó úton halad. Szükséges azonban — és ezt a határozat is hangsúlyozza, — hogy a tanácstagok a ta­nácstagi körzetekben az eddi­gieknél sokkal komolyabban foglalkozzanak az ifjúság problémáival. A továbbiakban a tanács­ülés határozatot hozott a végrehajtó bizottság által előterjesztett pénzügyi kér­désekben. A tanácsülés be­fejezése előtt Szabó Sándor, a megyei tanács jelenlevő el­nökhelyettese bejelentette, hogy a párt Politikai Bizottsá­ga határozata értelmében a ceglédi kórházat mint­egy százmillió forintos új építkezéssel négyszáz- hatvan ágyas korszerű intézménnyé kell fejlesz­teni. A kivitelezéshez szükséges műszaki tervek már el is készültek és december 31- ig be kell fejezni a terüle­tek kisajátítását, területren­dezését. Az építkezést 1966- ban meg kell kezdeni és 1968-ban be is kell fejezni. A ceglédi Kossuth Múzeumot egyre többen látogatják a városban járó falusiak közül is. Sebella Pál törteli juhász a múzeum Kossuth-képe alatt az alapszabály értelmében foganatosítsa, irányító tevé­kenysége, legyen folyamatos, állandó. Érvényesüljön a ve­zetőségek testületi tevékenysé­ge, a kollektív munka és az egyéni felelősség összhangja. Szükséges kialakítani az egész tagsággal való tanácsko­zások, megbeszélések rendsze­rét úgy, hogy az egyes szövet­kezeti tagok időről időre átte­kinthessék a gazdálkodás egé­szét, véleményt alkothassanak fontos kérdésekről, módjuk legyen azt az egész kollektí­va előtt kifejezésre juttatni, elbírálásra előterjeszteni, s a szövetkezet ügyeinek eldönté­sében jogaiknak minden kor­látozása nélkül részt venni. A tervezés, a gazdálkodás, a jövedelemelosztás, a beruhá­ítéli meg az embereket. Nem kis számban vannak azonban a szövetkezeti tagság köré­ben kedvezőtlen hatású, az egység alakítását, fennállá­sát akadályozó tényezők és jelenségek. A termelőszövetkezeti párt- szervezeteknek, és személy szerint a szövetkezeti kom­munistáknak állandó jelle­gű céltudatos, perspektívá­ban is megalapozott politi­kai tevékenységet kell ki­fejteni a gazdasági célkitű­zések egységes megvalósítá­sáért, a megfelelő közösségi élet kialakításáért. A termelőszövetkezeti tag­ság egységét mint folyama­tot vizsgálva kell nap mint nap harcolni az egységes, szo­cialista paraszti osztály megteremtéséért. Babinszki Károly járási első titkár intézmények is követnék. (Ikvai Nándor felvétele) (D.) Rózsatövek a lápban T a ka rákos" gépkocsirúgó // Az Autóközlekedési Tudo­mányos Kutató Intézet a gép­kocsirugók gyártására és fel­újítására új technológiát dol­gozott ki. Az új technológia az ATUKI szerint a rugók élet­tartamát úgy megnövelné, hogy elhasználódásuk kilomé­terenként legföljebb két-há- rom fillér költséget okozna. Ez azt jelenti, hogy az or­szágos gépkocsiforgalmat véve figyelembe, évente körülbelül 40 millió forintot lehetne pusztán a megfelelően gyár­tott, illetve felújított gépkocsi­rugók révén megtakarítani és ebben természetesen még nem szerepel az a megtakarítás, amit a gépkocsik állásidejének csökkenése jelentene. Harmincöt éves érettségi talál­kozó alkalmából. Áldott emlékű fiúnknak, Dr. Nádai Károly sírjá­nál, kedves iskolatársainak meg­emlékezésükért hálás köszöne- tünket fejezzük ki. Szerető szülei ;XXXX\XXXXXXXXXXVXXXX^XX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^^XXXXX>^XXXXXXXXXXXXX\XXXX'XXXXXXXXXXXXX>XXXXXXXXXXXXXV,XVCvXXXXXXX'X.XXXXXXXXXXXXXXXX'CVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXV\.XXXXXXXXXX> szén Évát a technikumból is „eltanácsolták”... sokszor meg­szökött otthonról... a nevelő­apa meg nemegyszer össze­verte... „embert” akart ne­velni belőle. Hol itt az emberi tisztánlátás, ebben a tövises bozótban? P. Éva nyolchónapos fel­függesztett börtönbüntetést kapott. Ez a két fiatalember voit, aki két templom perselyeit feltörte, s a ceglédi Ma«var Étteremből — záróra után — csaknem háromezer forin­tot lopott el ez év januárjá­ban a felfeszített „páncél- szekrényből”. A lány kapott a szerzett pénzből, hisz’ ő is tudott a „vállalkozásokról”. Ők voltak aztán, akik a be­törés után a Kossuth Műve­lődési Házban töltöttek egy­két éjszakát. Az „élettársakat” a dobogó alól húzták ki, ami­kor felfedezték... És mégsem tudom védeni őket. Csak a bűnök gyöke­rén kutatok érzékeny ujjaim- mal. A lápból mérgező bű­zök csapnak fel... Védeni kell közéletünk levegőjét a fer­tőzéstől... A két fiatalember kezén csattan a bilincs... Éva haza­megy nagyanyjával... S az egész „ügyben” — tudom — a legnehezebb dolga a bírónak, meg a két ülnök­nek volt. Ferencz Lajos $ ítélethirdetés után enge- | délyt kaptam rá, hogy néhány ^ kérdést feltegyek az elítél- ^ tekhez. ^ — Szereti az édesapját? ^ Nem ezt a kérdést várhatta. Válasza bizonytalanul hang- & zott: § — I-igen... ^ Kétkedve néztem rá. Meg- ^ érezte. Magyarázkodásba kez- ^ dett... Közben kérdeztem: | — S az édesanyját? S — Őt nagyon! $ Kristálytiszta volt az a hir- ^ télén kibuggyant két egysze- $ rű szó, mint gyermekkorom ^ erdei forrásvize a Kárpátok- ^ ban. A nagy szemű drága- S gyöngy átcsillogott a vizen. § Lehet, hogy több is van ben- ^ ne — kisebbek —, de azokat ^ a korhadó falevelek nyál- ^ kája takarja. Ilyen is van a ^ források alján. Ez a forrásvíz ^ azonban zavaros, csak egy­5 egy varázslatos ige tisztíthat- ^ ja le pillanatra, mint most ^ ez a szó: édesanyám... 6 S ami az egy év hathónapi ítélt tizen­György § „igazgyöngyeit” nyálkás réteg- | gél borítja: | Akaratgyengeség, iSZákos- ^ ságra való hajlam, terhelt- ^ ség. (Nyugdíjas apja az íté- ^ lethirdetés előtt támolyogott S be a terembe, részegen.) S Disszidálási kísérlet a nyu- $ gáti határon, négy évvel ez- v előtt. Az állami nevelőinté­$ ^ börtönbüntetésre & kilenc éves Csala zetből négyszer szökött meg az ott töltött három év alatt. Szakmát ott sem bírt elsajá­títani, állandó munkája so­ha nem volt. De: — Ha anyá­mat apám meg akarta verni, nem engedtem — vallotta a tárgyaláson. S a másodrendű vádlott, a húszéves Szekér Ferenc, aki szintén egy év hat hónapot kapott? — Olyan családi környe­zet, ahonnan semmi jó nem jöhet — mondotta a védője. A nyomozati anyag alapján kellene elindulni „lélektani expedícióra” ebbe a süppe- dékes lápvilágba, ahol az emberi rózsatőről szirmok helyett éles sáslevelek sar­jadtak, melyek a gyökérre hajolva saját nedvszívó nemes szerveit vagdossa el, hogy az egész „növény” a lápba fullad­jon... “ Szerette maga Csalát? — kérdeztem a szabadlábon levő tizenhatodik éves P. Évától. Határozottan felelt: — Szerettem! — S mégis, hogyan volt képes azt állítani, hogy bics­kával „kényszerítette” magát a „bűnszövetségben” való részvételre? Ha szerette... Valahogyan nem hiszem ennek a külsejében annyira gyereklánynak a szavát. A könnyeinek sem bírok „iga­zat” adni. Pedig sajnálom. — Szükségem van az embe­rek szere tetére! — mondotta. Mennyire örök emberi igényt mondott ki, maga sem tudja talán. De, amikor a bíró kérdéseire válaszolt — láttam —, valami kacarászás bujkált az arcán. Itt, a fo­lyosón meg sír és mély sluk- kokat szív a cigarettából... S az ő környezete? a gyökér is már fertőzött volt. Apja — eltitkolt érvényes házassága alatt (bigámia!) — vette el anyját. Az érvény­telen házasság után anyja is férjhez ment, apja valahol Győrött él, soha meg nem kérdezte: nem haltál-e éhen? A debreceni kis kétszobás lakásban tízen éltek, amikor Csalával — egynapos doro­gi ismeretség után — „élet­társi” kapcsolatba lépett. S az anyja el sem jött a tár­gyalásra: — ... Azt mondta, hogy őt nem érdekli az én ügyem — vallotta ez a lány. De a ta­núként megidézett nagyma­ma szavaiból kitűnik: anyja idegileg már „kikészült”, hi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents