Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-27 / 150. szám
10 1965. JÜNIUS 27, VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink A tsz-tagokra vonatkozó társadalombiztosítási kötelezettségek. Férjem nyugdíjas bányász, én pedig tsz-tag vagyok. Két év óta betegségem miatt nem dolgozom a tsz-ben és mégis követelik tőlem az SZTK-t, holott férjem után megillet engem is a társadalombiztosítás. Cs. J.-né ipolydamásdi lakos kérdezi, köteles-e az SZTK-járulékot fizetni? A tsz-tagság szünetelése esetén is köteles fizetni a társadalombiztosítási szolgáltatásokat. Ezzel jogot szerez ugyanis az alapszabály szerint juttatható szociális segélyre — a napi fél munkaegységre —, ha a közös munkában korábban megfelelő mértékben kivette a részét. Akkor mentesülne olvasónk a járulék fizetése alól, ha férje járadékos (nem pedig nyugdíjas) lenne, és ön is túl volna a járadékos korhatáron, (65. életévén) vagy pedig 100 százalékos rokkant állapotú lenne. Ha egyik feltétel sincs meg, fizetnie kell a nyugdíj- járulékot. A társadalombiztosítási szervek követelése tehát jogos és indokolt. Hadirokkantak járadékáról. T. I. dunaharaszti olvasónk írja, hogy 75 százalékos hadirokkant, és mindössze 260 forint járadékot kap. 74 éves, a tsz-ben dolgozni nem tud. A csekély földjáradék és a rokikantjáradék alig fedezi szűkös megélhetését. Olvasónk kérdezi, milyen címen részesülhetne felemelt járadékban? A hadirokkantak járadékának felemeléséről legutóbb kormányrendelet jelent meg. Ennek alapján olvasónkat ez év július 1. napjától már 300 forint járadék illeti meg. Amennyiben olvasónknak az 1938. évi XII. törvény alapján állapították meg járadékát, (levelében ugyanis erről nem tesz említést), akkor a járadékot havi 260 forintról, havi 330 forintra emelik fel. Egyébként 100 százalékos hadirokkant esetében a megállapított járadék lényegesen magasabb. Ügy gondoljuk tehát, hogy az új rendelkezéssel, már az ön problémája is lényegében megoldást nyert. Az özvegyi nyugdíj és a sajátjogú nyugdíj együttes összege az új nyugdíjrendelkezések alapján. T. J.-né írja, hogy férje elhalálozásakor 400 forint özvegyi nyugdíjra és saját jogán pedig 500 forint nyugdíjra volt jogosult. Mivel a korábbi rendelkezések szerint az együttes nyugdíj összege nem haladhatta meg a 700 forintot, most olvasónk azt kérdezi, hogy az új rendelkezés alapján menynyivel kap majd többet? Olvasónk kérdésére közöljük, hogy az új rendelkezés alapján havi 100 forinttal emelkedik a nyugdíja, és az özvegyi nyugdíj és a sajátjogú nyugdíj együttes összegeként 800 forintra lesz jogosult ez év július 1. napjától. Jár-e külön háztáji föld annak, aki egyfedél alatt lakik szüleivel? Ifj. K. I. tápiószentmártoni lakos sérelmezi, hogy részére külön háztáji földet nem adott a tsz, mivel az apjával egyfedél alatt lakik, és a közgyűlés ezt közös háztartásnak minősítette. írja, hogy keresetéből 500 forintot ad szüleinek, akik ebből biztosítják részére az étkezését, tisztántartását. Érvényes rendelkezések szerint háztáji gazdaság fenntartására az a tsz-tag jogosult, aki tartós jelleggel önálló háztartást tart fenn. A tag és a vele közös háztartásban élő családtagok csak egy háztáji gazdaságot tarthatnak fenn. Azt is kimondja a rendelkezés, hogy a közös fedél alatt lakó tsz-tagot, ha nem vezetnek bizonyíthatóan és állandó jelleggel külön háztartást, csak egy háztáji gazdaság illeti meg. A 19/1959. (VII. 12.) F. M. sz. r. 7. §-a szerint közös háztartásban élő családtagnak minősül, aki a családdal közös fedél alatt él és munkájával vagy más szolgáltatással a közös háztartás fenntartásához rendszeresen hozzájárul. Olvasónk leveléből megállapítható, hogy önálló külön háztartást nem vezet, hanem rendszeres összeggel hozzájárul a közös háztartás fenntartásához, ezért véleményünk szerint a tsz közgyűlése helyesen döntött akkor, amikor az ön részére nem adott kü- lán háztáji földet. Hány éves korig jár az ipari tanulók után a családi pótlék? Tizenhét éves fiam harmadéves esztergályos ipari tanuló. Tavaly óta nem kapom utána a családi pótlékot. A május 9-i jogi tanácsadásban olvastam, hogy az ipari tanulók után is jár a családi pótlék a tizenhatodik év betöltése után egyes esetekben. A másnak szóló közlésből úgy gondolom, reám is vonatkozik ez a rendelkezés, ezért kérdezem, hogy ipari tanuló esetében mikor jár a családi pótlék? — kérdezi J. J.-né mag- lódi lakos. Gy. I. gyömrői lakos pedig azt írja, hogy az Ikarus-gyár- ban harmadéves ipari tanuló fia után ő sem kapja a családi pótlékot. A családi pótlékról szóló rendelkezések szerint a tizenhatodik életévét betöltött ipari tanuló után legfeljebb a 18. életévének betöltéséig jár a családi pótlék, ha első vagy másodéves ipari tanulóról van szó. A harmadéves ipari tanulót már nem illeti meg a családi pótlék még akkor sem, ha nem töltötte be a 18. életévét. Nem követtek el tehát az illetékes szervek törvény- sértést, mivel mindkét olvasónk gyermeke harmadéves ipari tanuló és a tanuló évek első- és másodévében rendesen kapták a családi pótlékot. Hány évig érvényesíthető a tsz-nek a taggal, a tagnak a tsz-szel szemben fennálló követelése? Több olvasónk kérdezi — a tsz-be bevitt földterületen kitermelt fák ellenértékének megtérítésével kapcsolatban — hogy a termelőszövetkezettel szembeni követelés mennyi időn belül érvényesíthető. Olvasóinkkal már korábban közöltük, hogy a fák kitermelési joga a termelőszövetkezetet illeti meg. Most azt kérdezik, hogy mennyi idő alatt évül el ez a követelésük. Kérdésükre közöljük, hogy kívülálló személy a tsz-szel szemben pénzkövetelését 5 év alatt érvényesítheti. Tsz-tagnak a tagsági viszonyból származó követelése két év alatt évül el. Tehát a tsz-be bevitt földön termett fűz-, akác-, vagy nyárfa stb. kitermelése esetén akkor fordulhatnak követeléssel a tsz-szel szemben — feltéve, hogy az egyéb feltételek fenn- állanak — ha két év még nem telt el. Ezután a térítésnek jogi eszközökkel való kikényszerítésére már nincs lehetőség. Dr. M. J. A ráckevei járás ellátásáról Ipari vagy mezőgazdasági övezet? - Nyáron hétmillióval több utas — Regionális terv biztosítsa a fejlesztést! Beszélgetés Juhász Jánossal, a járási pártbizottság első titkárával A közelmúltban a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága egyik ülését Ráckevén tartotta, hogy a helyszínen tárgyalja meg a járás kereskedelmi ellátottságának helyzetét. A megbeszélésen részt vettek a ráckevei járás párt- és tanácsvezetői is, az általuk elkészített jelentés képezte az alapját a végrehajtó bizottság ülésének. Felkerestük Juhász Jánost, az MSZMP ráckevei járási bizottsága első titkárát és beszélgetést folytattunk a fontos eseményről. Milyen jelentőséget tulajdonít a járási pártbizottság a megyei tanács végrehajtó bizottsága helyszíni ülésének? — Rendkívül nagyra értékeljük, hogy a megyei végrehajtó bizottság helyszíni ülést szentelt járásunk közellátási problémáinak. Különösen örülünk Varga Péter elvtárs állásfoglalásának, amelyben hangsúlyozta: a lényeges az, hogy általában milyen az ellátottság, mind az állami, mind pedig a földművesszövetkezeti körzetekben. Mi tette szükségessé ennek a kérdésnek a napirendre tűzését? — A jelenlegi helyzetben csak nagy nehézségekkel tudjuk megoldani a járás területén a kereskedelmi és a vendéglátóipari ellátást. Egyik oka ennek, hogy területünkön évről évre nő az idegenforgalom. A Csepel-sziget, az egész soroksári Duna-ág a főváros lakóinak egyik legkedveltebb kirándulóhelye, a sporthorgászok paradicsoma, s egyre több külföldi is ellátogat ide. Á HÉV statisztikája május és október között 7 millió utassal nagyobb forgalmat mutat ki ezen a vonalon. A vikendezők nagyobb rész» már pénteken és szombaton megérkezik, s természetes, hogy az itt levő élelmiszerüzletekben szeretnének vásárolni, a vendéglőkben kívánnak enni és inni. Már egy évtizede ide koncentrálódik a vizisport. Itt tartják az országos versenyeket, a válogatókat és az edzőtáborokat. Tavaly itt rendezték az első országos halfogási versenyt, amelyre most, június 27-én ugyancsak itt Ráckevén kerül sor. Ezért különösen fontos a jó ellátás, a kulturált ven-; A ceglédi vágóhíd látja el déglátás megteremtése. Milyen helyzetet, teremtett az, hogy ellátás szempontjából a járás területét állami és földművesszövetkezeti kereskedelmi övezetre osztották? — Amikor ez az intézkedés megszületett, nem vették figyelembe a valóságos helyzetet. Jelenleg a járás északi részén hat község tartozik az állami kereskedelem övezetébe, 13 pedig mezőgazdasági, önellátó minősítéssel a földművesszövetkezetek hatáskörébe. Ezek a falvak sokkal kevesebb húst, felvágottat, tejet, tejterméket kapnak. Pedig nemcsak a hat község tekinthető ipari övezetnek, hiszen a járás területén, mind az északi, mind a déli községekben, majdnem egyforma az ipari munkások aránya, akik Csepelre a Vas- és Fémműbe, vagy az Autógyárba, vagy más fővárosi üzembe járnak dolgozni. A határvonalak elmosódtak, nem lehet különbséget tenni ipari, vagy mezőgazda- sági övezetek között. Példaként említem Kiskuniachá- zát, kilenc és fél ezer lakójával. Ebből a „mezőgazda- sági” nagyközségből, naponta háromezren járnak be az ipari üzemekbe dolgozni. Ugyanakkor az egész járásra jellemző a lakosság gyors növekedése: 1960-ban a nép- számláláskor 75 ezren laktak itt, ma az ideiglenesen be- jelentkezetteKkel együtt már 90 ezren élnek a járás területén. Az üzletek, vendéglők száma viszont kevés, nagy többségük; ’régi, magántulajdonban levő, épületekben van, ez a jelenlegi rendelkezések mellett, lehetetlenné tesz bármilyen korszerűsítést, fejlesztést. Az üzletek többsége ezért elhanyagolt, korszerűtlen, nincs megfelelően felszerelve hűtőszekrénnyel, pultokkal, egyébbel. Pedig a helyi szervek, a tanácsok, eddig is tettek erőfeszítéseket, elsősorban a földművesszövetkezetekkel együtt, hegy javítsanak a helyzeten. Ráckeve, Taksony, Szigethalom, Szigetszentmárton, Kiskun- lacháza községfejlesztési alapjából sok százezer forintokkal járult hozzá a boltok, éttermek korszerűsítéséhez és felújításához. Ma már azonban az a megoldás, hogy a tanácsok adjanak helyiségeket az új boltok számára, idejét múlta. Kialakultak az új kereskedelemi formák, az önkiszolgáló boltok, a bisztrók, ezeket csak megfelelő új beruházásokkal, állami eszközökkel lehet létrehozni. De vannak új települések is, ahol tarthatatlan a helyzet. Szigetszení.miklóson jelenleg közel 6 ezer ember él a József Attila lakótelepen és mindössze 80 négyzetméter alapterületű élelmiszerbolt áil rendelkezésére. Szolgáltató üzletek úgyszólván nincsenek, az ellátást így nem lehet megoldani. A megyei tanáén végrehajtó bizottságának ülésén más áruelosztási kérdésekről is szó volt. Gondolunk itt arra, hogy a járás egy részét Ceglédről látják el. Az milyen nehézségeket okoz? — Igen, a járásban a Cegléd és környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak 22 boltja van. Indokolt lenne, hogy ezek átkerüljenek a nyu- get-pest megyei vállalathoz, amely már amúgy is 44 üzletet tart fenn. Ceglédről 85 —100 kilométert tesznek meg a szállítók. Miért van ez közelebb, mint a főváros? 1962 óta a járást húsfélékkel. Nem hűtőkocsikban szállítanak, ezért többször romlottan érkezett az áru az üzíe- tekbe, előfordult, hogy el kell kobozni. Indokolt lenne, hogy a járást hússal a fővárosi vágóhíd lássa el. — Annak ellenére, hogy járásunk- tipikusan zöldség- és gyümölcstermesztő terület, a másik komoly gondunk, a ■zöldség- és a r”Tümölcsellátás. 1900 hold, az elő- és utónövényekkel, 3 ezer hold, a zöldségterület. Az üzletekben mégsincs megfelelő mennyiségű és minőségű zöldség. Mi már javasoltuk, hogv a MÉK ne szállítsa be a felvásárolt zöldséget, gyümölcsöt 'a fővárosba, s utána visz- sza, hanem közvetlenül lássa el áruval az állami boltokat. Véleményünk szerint ezt meg lehetne szervezni. Szóba került az is, hogy sok gondot meg lehetne szüntetni a helyi kezdeményezés bátorításával, növelésével. Milyen elképzelések valósíthatók meg e téren? Az állami kereskedelem és vendéglátóipar irányító szerveivel lazák a kapcsolataink. A földművesszövetkezetekkel, amelyek itt a járás területén, több körzetben működnek, jól együtt lehet működni. Pedig az állami kereskedelem hálózatának sűrítéséhez is hozzá tudnánk járulni jelentős helyi erőforrásokkal. Erre példa az új ráckevei perembolt, amelyet a nyugatpest megyei vállalat és a község közösen építtetett. Hasonló megoldással készül egy üzlet a szigethalmi Mariin* telepen. A másik mód, amivel a nyári zöldség-, gyümölcsellátást javítani lehet, az, hogy a termelőszövetkezetek minél több zöldség- és baromfielárusító helyet létesítsenek. A kiskunlacházai Pereg Tsz és a ráckevei Árpád már rendelkeznek ilyen engedéllyel, az áporkai, a ma- josházai, a szigetszentmiklósi tsz-ek is létesíthetnének ilyen elárusítóhelyeket. Ehhez a megyei tanács engedélye szükséges. Miután elvben a végrehajtó bizottság emellett foglalt állást, reméljük, rövidesen megvalósíthatók lesznek. Végezetül feltétlenül szükséges az állami kereskedelem beruházásainak a növelése. Idén például a földművesszövetkezeti területen, Szigetújfalun egy ipar- cikkbolt, egy kisvendéglő és egy presszó létesítése szerepel a tervben. Lóréven új üzletházat építenek, Dömsö- dön befejezik a tejcsárda munkálatait, Majosházán újjáépítik a Csöpögő-csárdát. Állami élelmiszerboltokat és vendéglőket viszont idén nem hoznak létre. Mi teljesen egyetértünk a megyei tanács végrehajtó bizottságának azzal az állásfoglalásával, amelyet Varga Péter elnök elvtárs úgy fogalmazott meg: a ráckevei járás igényei jogosak, a helyzeten fokozatosan és tervszerűen kell változtatni. Helyesnek tartjuk, hogy mind a Dunakanyarnál, itt is szükség van egy regionális terv kidolgozására. És a magunk részéről természetesnek tartjuk, hogy az állami és a földművesszövetkezeti kereskedelem erőforrásainak és a helyi községfejlesztési alapok egy részének a felhasználásával együttesen biztosítsák a fejlesztést. A ráckevei járás párt- és állami vezetői gondos, alapos munkával készültek fel a közelmúltban tartott fontos ülésre, ez a felkészültség jellemezte mostani beszélgetésünket is. Az elkészített jelentések sokrétűen elemezték az ellátás helyzetét, a kidolgozott javaslatok többsége jó, szükséges és megvalósítható, a járás egész lakosságának érdekeit szolgálja. A Csepel-sziget, a soroksári Duna-ág, az egész ráckevei járás tényleges helyzetének értékélése után, most már mi is hiszünk a szükséges fejlesztés fokozatos megvalósításában. Hetesi Ferenc Pál TÚL A MEGYEHATÁRON Felépült a nyugdíjasok háza Szegeden. A korszerű, csu- pafény épület 54 összkomfortos lakásába főleg idős, magános emberek költöztek be ALARMIK Az olaj- és gázrobbanás új elhárító eszköze Az Irodagépipari és Finom- mechanikai Vállalat elkészítette az „Alarmik” nevű műszer első példányát, amely az olaj-, gáz- és gőzrobbanások elhárításához nyújt nagy segítséget. Működése az olajból felszabaduló gázok égésekor keletkező hő mérésén alapszik. A gázból önműködően mintát vesz és azt egy elszigetelt kis kamrában elektromosan fűtött platinaszál segítségével felrobbantja. Ugyanakkor megméri a mesterséges' robbanáskor keletkező hőt és a szabadon lévő gáz tényleges hőmérsékletét, s ha a kettő közötti különbség kicsi, tehát robbanástól kell tartani, akkor a műszer elektromos úton jelzőcsengőt hoz működésbe, vagy fényjelet ad. A jövőben ezzel a műszerrel is kiegészítik az olaj- és gáztartályok, vezetékek automatikarendszerét. A Szovjetunió megrendelése alapján Alarmikkal szerelik fel a Barátság-olajvezetéket is.
