Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-27 / 150. szám

4 "hírlap 1965. JÜNIUS 27, VASÁRNAP Mohács-sziget A kiköltözöttck tfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ’jTjrSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSS/SSSS, MÉLYSÉGMÉRŐ II. Gyerekek é fiatalok három, harangzúgásban faluról nemrég meg- | jelent cikk azzal zá> ült, hogy ^ az új világkép érvényesí- ^ tése többek között és első- § sorban harc kérdése a Galga & mentén is. ^ A harc mindenekelőtt a Ä fiatalokért folyik, s 5 Hogy tükröződik a gyerme- ^ ki tudatban, s a kamasz, vagy ^ már-már felnőtt fiatalokban ^ szülőfalujuk hitvilága, s an- ^ nak formai megnyilvánulása, ^ a vallásgyakorlat, — azaz ^ mindennek ellenpontjaként a § materialista világnézet? Mert ^ tükröződik, legyen afelől ^ mindenki nyugodt, s töltse el ^ felelősséggel. Problémáival és ^ ellentmondásaival, a kötelező ^ szokásokkal és megalkuvá- ^ sokkal együtt. Csakhogy a ^ tükörkép a fiataloknál biztá- ^ több: újra való fogékonysá- ^ guk teszi azzá, és hogy a küz- ^ delmet a mi oldalunkon vál- ^ lalókat épp az ifjúsággal fog- ^ lalkozók körében találjuk gyakran. ^ Milyen nevelést kap, alti ^ erre a tájra születik? Kereszt- ^ víz alá tartják, — a püspök- ^ hatvani plébános mondta, ^ hogy mióta a faluban él, min- ^ den csecsemőt megkeresz- ^ teltek, — de a hideg víztől $ kapálódzó újszülött még nem ^ tud semmit. Mire érteni kezd ^ valamit, hiába kapálódznék. ^ A nagymama elvei szerint ^ nevelik. A galgamácsai gye- ^ rekeknek több mint fele hétköznap hajnalban is mi­sére igyekszik. Az iskolásnak több mint hatvan százalékos esélye van, hogy beíratják hittanra. Válasz kétfelöl Néhány szülőt, nagyszülőt megkérdeztem, miéit ra­gaszkodik ehhez. Mert „így is tiszteletlenek a fiatalok, hát még ha nem lenne val­lás”, vagy .„kell, hogy jót halljanak, mert milyen fel­nőttek lennének”, és „oly sok részegséget, rosszat Iáinak, ta­nuljanak erkölcsöt is”. Tehát sokszor nem vallási, hanem általános erkölcsi igény hajt a lelkipásztorhoz. Erkölcsi, etikai, világnézeti igény a gyerekben is felsej­lik. A nyolc, tíz, tizenkét éves életében először megkérde­zi, mi a halál, miért érdemes élni, mi a jó és a rossz? Kétfelől kapja a választ. S a túrái iskolaigazgató sze­rint: „Udvariasan meghall­gatja mindkettőt, vállat von, és cinikus lesz.” Mindeneset­re a kettős nevelés nem tanít őszinteségre, hiszen velejár, hogy a gyerek az egyik ol­dal előtt elhallgatja azt, amire a másik fél tanította. És hogyan tanítják, milyen feltételeket kap? Az egy­háznak a nevelésben, a rá­hatásban évezredes a tapasz­talata. Elvonatkoztatott er­kölcsi tételei — melyeknek egy része az emberiség kol­lektív tapasztalatából merít, — megnyugtatók: a felelős­ség terhétől megszabadít a gyóntatószék, az igazságot, a jót nem szükséges e világban érvényre juttatni stb. Utóbbi­val e tételek hirdetőinek fe­lelőssége is rövidül, hiszen ta­nításuk végső bizonyítását a túlvilágra hárítják. A módszerekben kezdeti előnye a papnak, — aki leg­többször kitűnő képzettséggel, gyakran külföldi diplomával rendelkezik —, hogy nem kell dolgozatot íratnia, feleltetnie, színes társalgássá, kérdés­felelet játékká teheti az órát. Ezenfelül, ha ügyes,, — mint Püspökhatvanban — ping­pongasztalt állít be a paró­kiára, — az iskolában hely­szűke miatt ezt nem teheti!: meg — könyvet kölcsönö: sőt, ki mit tud vetélkedőt sze: vez. „Többet iehetne csinálni ha ide lenne bízva” — mond ta nekem a püspökhatvan plébános, s én el is hiszem neki. Mert, ha nern sikerül elérnie a kívánt eredményt meg mindig kézenfoghalj' a hittanórát kerülő gyere két, haza vezetheti: a szülő' szigorára számíthat ebben ; faluban. A szocialista pedagógiánr.’ nincs ezeréves hagyománya (Igaz, _ a szocialista erkölcs, etika is az emberiség évez­redes tapasztalatait használ­ja fel.) De hirdetőjének szin­te naponta bizonyítania kell a valósággal. Igaz, ez az élet­közelség egyúttal a materia­lista pedagógia előnye is. Sok múlik azon, mennyi­kezdeményező kedvvel bír Pest meg\e segít Hétfőn tíz kombájn indul Mohácsra A déli országrész árvízsúj­totta lakosságának megsegíté­sére fontos határozatot hoz­tak a megyei szervek. Ennek értelmében hétfőn reggel tíz aratócséplőgépet indítanak útnak Mohácsra, az árvíz ál­tal veszélyeztetett gabona gyors betakarítására. A tíz gépet a megye különböző gép­javító állomásai adják. A kombájnok a Kiskunlacházi Gépállomáson gyülekeznek, majd egy konvojban vonul­nak le Mohácsra. Előzetes számítások szerint a Pest megyei aratócséplőgé­pek az őszi árpa aratásá­ban vesznek részt, majd an­nak befejeztével visszatér­nek állomáshelyeikre. Szó van azonban arról is, hogy rendkívüli szükség esetén to­vább maradnak. Hogyan alkalmazkodhat a mezőgazdaság a rendkívüli időjáráshoz? Hozzászólás dr. Magyari András rektor cikkéhez A cikk írója helyesen ál­lapította meg azokat a felada­tokat, amelyek a rendkívüli időjárás következtében a me­zőgazdaság dolgozóira várnak. Mi, gyakorlati szakemberek a magunk területén az alábbia­kat szeretnénk tenni: O Mindenekelőtt megkü­lönböztetett gondot for­dítunk a takarékosságra. Ügyelünk arra, hogy a beter­vezett kiadásokat ne lépjük túl, sőt, ahol csak lehet, csök­kentjük a költségeket az ol­csóbb termelési megoldások­kal. Főként a rugalmas és ész­szerű munkaszervezést akar­juk kialakítani. A növényápo­lást időben és olyan gépi fel­szereléssel végezzük, amely a Ahol még tart a veszély A Duna lassan apad, de az alsó szakaszon, különösen Mohács térségében még tart a veszély. Itt a hallatlan erő­feszítések ellenére is fokozó­dik a .gátak alatt a víz átszi- várgása. A helyzet súlyossá­gára jellemző, hogy 286 la­kóház áll már • vízben, ezek közül 17 összedőlt, 151 pe­dig megrongálódott. Mohá­cson a part menti utcasor déli részét már korábban ki­ürítették, most újabb kila­koltatásokra került sor. A város egész Duna-parti ré­szének kiürítése befejeződött. legjobb és legolcsóbb. Taka­rékoskodunk az anyaggal, ta­karmánnyal, gépekkel, foga­tokkal, de a kézi munkaerő­vel is. O A távprognózis szerint nemcsak a nyár, de az ősz is csapadékosnak ígérke­zik. A növénytermesztők ép­pen ezért most több növény­számmal dolgozhatnak katasz­teri holdanként, mint a nor­mális időjárásban. Gondolok itt elsősorban a kukoricára, silókukoricára, répafélékre, vagy más kapásnövényekre. Ahol vetetlen területek ma­radtak, ott mindenképpen ajánlatos másodnövényt ter­meszteni. Vethetünk kölest, muhart, szudáni füvet rövid tenyészidejű kukoricát silózás­ra. A rövid tenyészidejű nö­vényekből szénát, silót készít­hetünk. Azokat a növényeket, amelyekből a szövetkezet na­gyobb bevételre számít, aján­latos fokozott gonddal kezelni. © Továbbra is gondot okoz a takarmányellá- tás. Ez arra kell, hogy ösztö­nözze a termelőszövetkezete­ket: kellő körültekintéssel szervezzék meg a széna és fő­leg a lucerna, valamint a nedvdús takarmányok betaka­rítását. Ebben az időben kü­lönösen jó szolgálatot tesznek a szénaszárító-állványok. Ahol mód és lehetőség kínálkozik, a hideglevegős széna szárításá­ra feltétlen igénybe kell ven­ni, ahol ilyen nincs, ajánlatos a kazlakban levegő járatokat hagyni, ami meggyorsítja a szárítást. A tábláról behordott szénaféléket, amíg a kazlazás meg nem történik, boglyák­ban is kezelhetjük. Minthogy az elmúlt években a rossz kazlazás miatt sok takarmány tönkrementek, felhívjuk a fi­gyelmet a gondosabb munká­ra, ügyeljünk arra, hogy csak kazalérett szénát rakjunk ösz- sze és jól tetőzzük azt be. Termelőszövetkeze­teinkben sok helyütt csak késve tudták megkez­deni a legeltetést, de még akadnak gazdaságok, ahol ma sem hajthatják ki az állato­kat. Ahol a legeltetéssel már eddig is késtek, várják meg türelmesen azt a néhány he­tet, amíg a területen károso­dás nélkül tudnak legeltetni. Kíméljük azokat a legelőket, amelyeknek egy részét még víz borítja. Az állatok ezeken a helyeken a taposással nagy kárt tudnak okozni. Nehéz helyzet elé ál­lítja a mezőgazdaság irányító szakembereit a bi­zonytalan időjárás. Ha nappal az idő kedvező, éjszaka a leg­több esetben esik. Így aztán az előző napi munkaszervezés megakad és kiesést okozhat. Ügy .célszerű ..ezett .segilepi, hogy kétféle szervezést.alkal­mazunk, az egyiket a réndes időjárásra, a másikat pedig az esős időre. Ily módon lé­nyegesen kevesebb lesz a tét­lenkedés, az embereknek nem kell várniok amíg egy újabb intézkedés megszületik. Körösi Gyula főagronómus Cegléd, Kossuth Tsz. Kész a Panoráma út, de: BEHAJTANI TILOS! Az idők végezetéig? A Dunakanyar barátai, s mindazok akik szívükön vise­lik a gyönyörű tájegység ide­genforgalmi érdekeit, nagy örömmel értesültek két évvel eáelőtt arról, hogy a Pilisi Állami Erdőgazdaság meg­kezdte a visegrádi Fellegvár­ba fölvezető autóút építését. A Fellegvár ugyanis, valamint a nagyvillámi kilátó, ahonnan a legfestőibb panoráma nyí­lik, az autós kirándulók szá­mára eddig megközelíthetet­len volt. Éppen ezért nevez­ték el a gyors ütemben épülő új utat Panoráma útnak. A sok millió forintos út­építést az idén tavasszal fejezték be és június 14-ére tűzték ki mű­szaki átadását. Meglepetést keltett, hogy a hivatalos át­adás elmaradt, sőt figyelmez­tető táblát állítottak az új út torkolatához: „Behajtani ti­los!” A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium útügyi főosztá­lya ugyanis megtagadta a Pa­noráma út átvételét. A KPM szerint az út nem felel meg a követelményeknek. A köz­lekedési rendőrség ugyanak­kor az út széléről a korlátokat hiányolta. A panoráma utat a Pilisi Erdőgazdaság nem saját üzemi céljaira építette, ezért kapott az út kilencméteres korona- szélességet és pormentes bur­kolatot. A KPM útügyi főosztályán Benedek László főmérnök ér­deklődésünkre csupán ennyit mondott: — Az út mai állapotában műszaki okok miatt nem al­kalmas arra, hogy bekapcsol­juk a közforgalmi utak háló­zatába. Fölhívtuk a figyelmét arra, hogy a kormány jóvá hagyta a Dunakanyar regionális fej­lesztési tervét, amely szerint az erdőgazdaság kifejezetten gazdasági célokat szolgáló számos más erdei útját is megnyitja a közforgalom számára. Még pedig olyan régi utakat, amelyeknek műszaki jellem­zői messze elmaradnak az újonnan épült Panoráma úté mögött. Benedek László fő­mérnök kijelentette, hogy az útügyi főosztálynak most ki­zárólag a Panoráma út kérdé­sében kellett állást foglalnia — a jóváhagyott regionális tervtől teljesen függetlenül. Hozzátette még, hogy az út­ügyi főosztály műszaki köve­telményei között az útkorlát nem szerepel. A korlátokat tehát csak a közlekedési rendészet kí­vánja. Az útépítő erdőgazdaságnak a drága korlátsor építési költsé­gére — milliós tételről lenne itt szó — nincs fedezete, és azt, miután gazdasági érdeke nem fűződik hozzá, nem is vállalhatja. Az idegenforgalmi szervek szerint a kilenc méter széles­ségű út korlátok nélkül is tel­jesen biztonságos. A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium útügyi főosz­tályának szigorú állásfogla­lását igen sokan azért sem értik, mert az erdőgazdaság nem ti­tokban építette a drága utat! Miért nem szóltak időben? És mi lesz most? örökké: Behaj­tani tilos? m. I. Szentendréről Szombathelyre Költöznek a kelet.ázsiai bronzok és fametszetek A tervek szerint júliusban, a szombathelyi • múzeumban nyitják meg a „Kelet-ázsiai bronzok, fametszetek, Tun Huang művészete” című ki­állítást. A Kelet-ázsiai Múzeum ál­tal rendezendő bemutató anyagát Szentendréről szál­lítják Szombathelyre. Az öt termet megtöltő anyag nagyszámú látogatót vonzott a szentendrei bemu­tatón. Április elejétől több mint hétezren tekintették meg a kiállítást, amelyet az árvíz miatt helyeznek át Szombathelyre.

Next

/
Thumbnails
Contents