Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-26 / 149. szám
IX. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM KINEK JÓ EZ? 1965. JÚNIUS 26, SZOMBAT Miért állnak két műszakban a Ceglédi Vasipari Ktsz modern gépei? A Ceglédi Vasipari Ktsz — a területi átszervezés után nagy fejlődésen ment át. Az abonyi és albertirsaí üzemek Ceglédhez csatolása, a bognár ktsz beolvasztása, a Puskin utcai műhely felállítása — szervezetileg; a Déli úti gyárrészleg nagyarányú fejlesztése — műszakilag lehetővé tette, hogy a lakosság ellátásán túl a kereskedelem és élelmiszer- ipar részére is dolgozzanak. A régebben kisipari módszerekkel dolgozó ktsz az el- iríúit években folyamatosan üzembe állított modern, új szerszámgépparkjával jelentős üzemmé vált és úgy látszott, hogy a jövőben rá váró nagyobb feladatokat is el tudja majd végezni. Bálint Pál műszaki vezetővel beszélgettünk a ktsz mai helyzetéről. i— Az egyesítéskor — mondotta — a nagy területtel járó gondokat, az üzem akkori színvonalához képest mind mennyiségileg, mind összetételében hatalmas feladatokat úev vállaltuk, hogy a szükséges feltételeket mindenben biztosítják. Elvállaltuk Vecséstől Örkényig és Jászkarajenőtői Nagykátáig, az egész Dél- Pest megye kereskedelmi hálózatának hűtőgép- és mérlegjavítását. A közelmúltban pedig minket bíztak meg a háztartási hűtőgépek javításával is. — A Déli úti üzemünk — az új szerszámgépek teljes kihasználásának lehetőségeire számítva — a Hódmezővásárhelyi Konzervgyár részére létfontosságú konzerv üvegzáró Jó mulatóst! KOSSUTH MŰVELŐDÉSI HÁZ Szombaton este 8 vizsgabál lesz az emeleti táncteremben, vasárnap este 7 órakor tánczenei koktél. Énekel és gitározik: Székely András. DÓZSA MŰVELŐDÉSI OTTHON Ma este 8 órakor Ki mit szeret? címmel táncestély lesz az otthon összes helyiségében. Éjfélkor táncnem és melódia közvélemény-kutatásra kerül sor, s a legtöbb szavazatot kapott tánc-, illetve me- lódiaszámokat játssza el a Klub-együttes. Belépődíj 6 forint. MOZIMŰSOR Cegléd Szabadság: 26- és 27-én: Ki volt dr. Sorge? Kossuth: ma és holnap: Az életbe táncoltatott leány. Dózsa: szombaton, vasárnap: Egy ember ára. félautomaták gyártására szerződött. — Már nyakunkon a nyár, a hűtőgépek javítását negyvennyolc órán belül meg kellene kezdeni és három napon belül befejezni. Ehhez a kereskedelem nyáron érthetően ragaszkodik, a mérlegeiket pedig azonnal javítani kell, amikor elromlik. A konzervgyárban pedig kezdődik a szezon, természetesen üvegzáró gépek nélkül az elképzelhetetlen. Most önhibánkon kívül a legnagyobb bajba kerültünk. A feladatok elvállalásakor ugyanis a szükséges létszámot megkértük és arra ígéretet kaptunk, így vágtunk bele. A hűtőgép- és mérlegjavításhoz sem kaptunk létszámkeretet. A Déli úti üzemünk forgácsoló részlege pedig egy műszakban dolgozik — sőt van olyan modern szerszámgépünk is, amelyik emberhiány miatt átmenetileg áll. A drága szerszámgépek — a rengeteg munka mellett — két műszakot állnak. Az üzletekben megromlik az áru, a kereskedő rossz mérleggel mér. — Kinek jó ez? Véleményünk szerint ez a takarékosság — nem talcarékosság! A határidőket tartaná nem tudjuk, ebből pedig — idényjellegű élelmiszerkérdésről van szó — nagy károk származhatnak. Mindehhez még csak any- nyit kell elmondanunk, hogy még a ktsz modem gépei kihasználatlanul hevernek — ugyanakkor nem egy munkát más vállalatokkal kénytelenek elvégeztetni — a szűkresza- bott létszám miatt. És még egyszer kérdezzük — a KI- SZÖV-höz címezve — Kinek jó ez? Annyi bizonyos, hogy a nép- gazdaságnak nem. (dajka) Tévedés, de vaskos Tegnap kora reggeltől csengett szerkesztőségünkben a telefon. Ki a dróton, ki pedig személyesen hívta fel figyelmünket a tegnapi számunkban megjelent vaskos hibára: Az Alszegi útról szóló cím alá a csemői Szabad Föld Tsz-ről írt riport került, és viszont — A brigádvezető cím után a városi tanács építési osztálya számolt be az Alszegi út állapotáról. A szíves figyelmeztetések után azonnal nekiláttunk kideríteni a bosszantó tévedés hátterét. Kiderült, hogy a nyomda hanyagságából történt az elképesztő cikkcsere. Ezúton is köszönetét mondunk minden olvasónknak, aki felhívta figyelmünket e sajtóhibára, s elnézésüket kérjük — a Szerkesztőség. A pártoktatás előkészítése Munkában a tsz-építőbrigád Az albertirsaí Szabadság Tsz építőbrigádot szervezett a házon belüli építkezések elvégzésére. Csapó József kőműves vezetésével még három szak- és négy segédmunkás végzi a munkálatokat. Nemrégiben készültek el egy hideglevegös szénaszárítóval. A szocializmus felépítéséért vívott harc egyik jelen,tős feladata az emberek tudatának formálása, az ideológiai nevelő munka. A párt VIII. kongresszusának határozatai, a Központi Bizottság ideológiai irányelvei is erre az igen fontos kérdésre hívják fel a figyelmet. Lényegében ezt a célt hivatott megvalósítani a pártoktatás. Eddig évről évre arra törekedtünk, hogy lehetőségeink reális felmérése alapján biztosítsuk — elsősorban a párttagok — és részben a párton kívüliek egy részének marxista tudása gyarapítását. A járás területén minden évben volt bizonyos előrehaladás, mind a számszerűség, mind a tartalmi munka vonatkozásában. Különösen az elmúlt három-négy évben eredményesen segítette ez a munka az egységes termelőszövetkezeti paraszti osztály kialakítását. Eredményeinek ellenére azonban — elsősorban szervezési hibák következtében — még az elmúlt oktatási évben is több hiányosság gátolta a munka sikerét. Eddigi tapasztalatainkat felhasználva, arra kell tehát törekedni, hogy most az új oktatási év előkészítése idején redukáljuk minimálisra a hibalehetőségeket. Szolgálja a pártoktatás, a marxista —leninista eszmék további elterjesztését. Értessük meg a hallgatókkal a gazdaság politikánkban előtérbe kerülő legfontosabb közgazdasági fogalmakat, a Központi Bizottság ideológiai irányelveinek fő tartalmát és az abból adódó tennivalókat, ismertessük a nemzetközi helyzet és a munkásmozgalom legfontosabb kérdéseit. Az egyetemi és a középszintű oktatás segítse a marxista alapismeretekkel rendelkező elvtársakat tudásuk bővítésében. Alapszervezeteink törekedjenek arra,- hogy — a munkások és tsz-tagok mellett — az értelmiség mind szélesebb rétegét vonják be az oktatásba. Használják fel az olyan új oktatási formákat, mint a „Világgazdaság és nemzetközi politika” és a Szocializmus építésének kérdései” tanfolyamok. Pártszervezeteink — a fentiek figyelembevételével — hozzáfogtak a szervező munkához. Még az elmúlt oktatási év utolsó foglalkozásain elbeszélgettek a hallgatókkal abból a célból, hogy őszre ki, hol kívánja folytatni tanulmányait. Megtörtént • propagandisták kiválogatása és helyes, hogy többségük közép-, illetve főiskolai_ képesítéssel, valamint pártit* kólái végzettséggel is rendelkezik. Legnagyobb részük több év óta végzi ezt a' munkát és sok hasznos tapasztalata van. Jó ütemben halad a hallgatók kiválogatása. E téren különös gondot kell fordítani arra, hogy — a lehetőségek határain belül — biztosítsuk mindenkinek olyan oktatási formában a tanulást, amelyik leginkább elősegíti fejlődését. Gondoskodni kell a tananyagok megrendeléséről és időbeni eljuttatásáról a hallgatókhoz és propagandistákhoz egyaránt. Meg keil oldani, hogy a propagandisták az egyes foglalkozások előtt rendszeres segítséget kapjanak a felkészüléshez járási konferenciákon. Segíteni kell őket az ellenőrzések alkalmával is. Egyes oktatási formákon helyi anyagként fel kell dolgozni a járási és megyei PB-határozatokat, irányelveket. Nyújtsanak a pártszervezetek segítséget a tömegszer- vezeti — elsősorban a KISZ- oktatás megszervezéséhez is. Jó szervező munkával biztosítsák a pártoktatás sikerét, terjesszék az emberek között a szocializmus eszméit. Varga Gábor járási titkár Új világ — Nagyjáráson A vasárnapi vízilabda-mérkőzésen dr. Szakter (CVSE) labdája védhetetlenül vágódott be a jászberényi csapat kapujába (Ottohál Vilmos felvétele) IV. Abony 25-én és 27-én: Több gyerekes agglegény. Jászkarajenő Ma és holnap: Tíz aranyerem. Törtei Ma és holnap: Álmodozások kora. Albertirsa Ma és holnap: A vádlott. ☆ SPORT Szombat este fél 7 órai kezdettel barátságos ökölvívómérkőzés lesz a régi vasutasotthonban a Ceglédi VSE—Kecskeméti Lakatosipar csapata között. Fekete Péter, a Fodrász Ktsz Babona utcai részlegében csattogtatja az ollót. Szereti hivatását. Kissé művészetnek tekinti azt, amit csinál. Őszintén és szívből tud gyönyörködni egy jól sikerült fejen és elismerésnek veszi, ha a vendég megelégedetten végig simít a gondosan kiberet- vált arcbőrön. Szóval, Fekete Péter szereti a mesterségét. De ezenkívül még sok egyebet. A jó ebédét, a szimfónia cigarettát, az NB l-es mérkőzéseket a televízióban és mindenekfelett a pénzt. Ezt azonban senkinek sem árulta el és nemcsak munkatársai előtt, de talán önmaga előtt is eltitkolta. A dinnyefejű vendég lehunyt szemmel állotta Fekete Péter motoszkálását. Élvezte a pamacs selymes simogatását. Engedelmesen tűrte, a borbély igazítsa, forgassa nagy kopasz fejét. Közben boldogan pihegett a hófehér vászon alatt. Ha néha egy pillanatra felemelte ernyedt szemhéjjait, tekintetével megsimogatta a falra rajzszegeit írást: Borravalót nem fogadunk et „Borravalót nem fogadunk el!” Fekete Péter mestere volt a foglalkozásának. Villámgyorsan végzett a szappanozással. Először gondosan levakarta a vendég arcát, majd a második szappanozás után ügyesen, tükörsimára . kiborotválta. A friss vízzel való pacsko- lás után még jobban kipirult a diny- nyefejű arca. A tim- só simogatását is engedelmesen tűrte. Élvezte a kölni illatát. — Fizetek! — nyögte, miközben jóízűen nyújtózkodott. — Három negyven, krmássan! — nyújtotta a olokkot Fekete Péter, s a vendég könnyedén pottyantott öt forintot a markába. — A többi a magáé — legyintett könnyedén. Fekete katonásan összecsapta a cipói sarkát és elismerően fuvolázott. — Kszomássan! A következő vendég először letette az újságot. Aztán meggondolta magát, újra felvette a lapot és az egész borotvád alatt elmélyülvén olvasott. A borbély kérdéseire kurtán válaszolt. A harmadik kérdés után egyszerűen elvágta a folytatást. — Csinálja úgy, ahogy legjobbnak látja. Fekete Péternek nem tetszett ez a kijelentés. Hosszat sejtett. Az igénytelen vendég a legrondább. Ennek tökmindegy, hogy a borbély hogyan szolgálja ki. Mindenre hallgat. Semmit nem kér. Semmit nem kifogásol. Nincs egyetlen megjegyzése. Legyint a pitra- lonra, vállat von a timsóra, fütyül a púderra. Eszébe sem jut az, hogy megelégedetten végigsímít- sa az arcát. — Tessék parancsolni — hajolt meg udvariasan Fekete Péter, miközben gondosan összehajtotta a hófehér vásznat. A vendég elgondolkodva nézett maga elé. Kétszer is elolvasta a falra biggyesztett felírást: — „Borravalót nem fogadunk el.” Aztán kíváncsian ránézett a borbélyra. Fekete Péter ebből a tekintetből azt ol- ^ vasta ki, hogy hall- ^ juk, barátom, meny- ^ nyit fizetek! — Három negyven \ krmássan! A vendég beleha- ^ lászott a zsebébe. ^ Egyenként potyog- ^ tatta a borhely te- ^ nyerébe a pénzdara- ^ bokát. Három egy- \ forintost, meg egy ^ ötven fillérest. Fekete Péter un- ^ dórral nézett maga ^ elé. Gyorsan for- ^ dúlt és hozta a fiók- ^ bál a tízfillérest. Ak- ^ kor a vendég a kü- ^ szöbn ért. — Pardon kérem! | Vissza tetszik kap- s ni! — sietett a bor- ^ bély utána. — A vendég le- ^ gyintett. — Legyen a ma- % gáé. — Köszönöm, bor- ^ ravalót nem foga- ^ dunk el! — ropog- ^ tatta a keményen a ^ szót a fodrász és ^ hogy valami nagyot, ^ figyelemre méltót § mondjon, a vendég ^ után vetette. — Mi ^ nem akarunk meg- ^ gazdagodni! A vendég azon- ^ ban már kilépett ^ az ajtón Nem hal- \ lotta a borbély epés \ megjegyzését, aki \ prro némi rtnrrn! a \ Egyszerű ember Falusi Ferenc \ tanácstag. A sovány, inas kis ember dehogy is árulná el, hogy május kilencedikén a „Községfejlesztésért” kitüntetés arany fokozatát kapta. Inkább arról beszél, hogy mennyire meglepődtek a járásnál, amikor megtudták, hogy aratás után kézimunka-kiállítást rendeznek a tanyavilágban. Hitték is — nem is, de szívből örült mindenki, amikor a kiállított, száznál több szebbnél-szebb térítőt, párnát, horgolást, himzóst nézték. Nagy sikere volt a nagyjárási asszonyok keze- munkájának. A magas színvonalú kézimunkaszakkör azóta újabb kiállításra készülődik. Most tervezgetnek erősen. Az iskola szabad helyiségében megnyílik a nagyjárásiak klubja. Lesz televízió és időnként filmvetítés. Annyi bizonyos, közönségben nem lesz hiány! Terveznek, dolgoznak és civilizálódnak. Két nagy-nagy kívánságuk van, amin a községi tanács még nem tudott segíteni: időszakos orvosi rendelést kémek Nagyjárásra, hogy e nagy kiterjedésű településről ne kelljen a betegeknek télen- nyáron hat kilométert bejáratok Abonyba. A tsz — ugyan ad fuvart, de gyerek, öreg, mindig van beteg sokfelé és dologidőben a segítség bizony sokszor késik. A másik, a kilenc- száz méteres bekötő út, hogy az üzlet ellátását és a szeszgyár áruszállítását könnyebbé- lehessen tenni. Ahogy járom a házakat, meglátok dolgokat, amiről még senki sem beszélt nekem közülük. Szándékosan hallgatnak-e róla, vagy természetesnek veszik — ki tudja? Nagyjárásról sokan járnak el más vidékre dolgozni. Útépítéshez, gyárba, van aki Csepelen dolgozik, de olyan is akad, aki Dunántúlon. Az ilyen családoknál az asz- szony a tsz-tag, többségükben idősebbek, úgy ötven körül, s majd mind beteges — mondják — nem tudnak dolgozni. Pedig a tsz-ekben kell a munkáskéz. S talán nem is lenne elveszett fáradság meggyőzni az eljárókat arról, mennyivel kisebb erőfeszítésbe kerül megkeresni ugyanazt a pénzt helyben, mint sok kilométerre, távol az otthontól. A másik probléma, a gyerekkérdés. Csak a kívülállónak tűnik fel, hogy az egykor zsúfolt iskolában ma üres tanterem Vein! Az egykét ugyan még nem ismerik errefelé, de a községbe törekvés, s az ipar a fiatalok egy részét elvitte, az ittmaradók viszont úgy vélik: szebben, emberibben tudják felnevelni a kevesebb gyermeket (?) Nagyjárás érdekes, gazdag vidék. Egészséges, belső erők feszítik az öreg burkokat és már nem sok idő kell, hogy a belső tartalom mellé megteremtsék maguknak az igényeknek megfelelő, kultúrált életformát is. Érdemes segíteni nekik — megérdemlik! (Vége) Dajka János I k
