Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-03 / 129. szám
\ 1 Pt.'I I MEGY 19C5. JCN.1ÜS 3, CSÜTÖRTÖK ÜNNEPI KÖNYVHÉT, 1965 \ John Steinbeck: Rosszkedvűnk tele Hogyan lesz a Senkiből — Valaki? Mi kell ahhoz, hogy a szerény, családjának élő kereskedelmi alkalmazott rettegett szörnnyé, mindenkin keresztülgázoló törtetővé legyen? Nagy kérdések, s ha a magunk marxista terminológiája szerint válaszolunk rá, azt mondjuk: kapitalizmus. Olyan társadalom, ahol a szegénység bűn, s a milliomosokat soha, senki nem faggatja, hogyan szerezték vagyonukat. Olyan társadalom, ahol — a regény főhősének szavaival — „a szunnyadó rosszkedv és az elégedetlenség felébred, és lassan haraggá változik’’. Steinbeck azonban nem marxista, s ezért a választ sem ennyire félreérthetetlenül adja meg, de választ ad, s ez az, ami megkülönbözteti az amerikai irodalom e nagyságát azoktól, akik csak megállapítják a tényeket, de ki- úttalannak és reménytelennek látnak mindent. Steinbeck válasza: nem az ember rossz, nem születik rossznak, hanem a társadalom, a környezete teszi azzá. Ethan Hawley amerikai átlagember, átlag amerikai kis városban él, s mindennapjai ugyanolyanok, mint millió és millió más társáé. Addig, míg — a hatalom és a vagyon utáni versenyfutásban ő is részt akar venni, s a körülmények furcsa összejátszása folytán, részt is vehet. Hová vezet ez a versenyfutás? A magasba, a hatalomhoz? A mélybe, a lelki és biológiai megsemmisüléshez? Stein- becket ez izgatja, s erre is választ ad: hősünk elbukik, mert nála is nagyobbak, erőszakosabbak, kíméletlenebbek kerülnek útjába, s csak akkor, amikor már nincs visszaút, döbben rá, hová is jutott. Érdekes, s nagy művészi erejű könyv ez. Nagy író hitvallása az emberi mellett, vádirata az embertelen farkasvilág ellen. A fordítás Réz Ádám munkája. (Kossuth Könyvkiadó.) (m. o.) Újjászületik-e a cukornád? Merész vállalkozásba kezdett Nagykőrösön Hupka János, a Hunyadi Termelőszövetkezet tagja. Azt javasolta a tsz vezetőségének, hogy kísérletképpen próbálkozzanak meg a cukornádtermesztéssel. Javaslatát a háborús időkben tett megfigyelésére alapozza. Megfigyelte annak idején, hogy a cukorhiány közepette sok körösi ember cukornád- termesztéssel segített magán. ö maga is ezt tette. Száz négyszögölön két-három hektó szirupot nyert a kisajtolt cukornádból. Most azonban nem a cukor izgatja, hanem a házi cukorgyártás mellékterméke, a kipréselt cukornád. Emlékszik ugyanis még arra is, hogy annak idején a cukornád kipréselt maradékát az állatok, de még a tyúkok is szívesen ették. Azon gondolkozik most, hogy nem lehet- ne-e sdlózni és az állattartásban hasznosítani a cukornádat? Rákóczi korabeli HADIPÉNZT ÁRLÁDA Üjabb anyaggal gazdagodott a debreceni Déri Múzeumnak a Rákóczi-féle szabadságharcra vonatkozó gyűjteménye. A kuruc—labanc háborúban hadipénztárláda célját szolgáló, henger alakú, 80 centiméter magas vaskazetta került budapesti magángyűjteményből a debreceni múzeumba. A hadipénz- tárládában szállították a táborokba kiosztásra kerülő zsoldot. Érdekessége, hogy titko$ zárja van és álkuics- csal nem lehet kinyitni. Nagyüzemi selyemhernyó tenyésztés A Bakony vidékén négy éwel ezelőtt kezdte meg a zárt epréskertek telepítését a magasbakonyi erdőgazdaság. Eddig 22 községben létesítettek egy-két holdas epreskertet és a megerősödött faállományt most átadták a Herbáriának. SZAKKÖRBEN (Fotó: Wormser) A vezetés pszichológiája Az alkotó tevékenység két a munkahelyek legmegfele- összefüggő része a technika lőbb formálását. A termelés szervezésénél — a tudományosan vezető számára — nagyon fontos tudni, hogy a rendelkezésre álló kollektíva mennyi idő alatt képes az adott feladat megoldására. Egy-egy új konstrukció készítése előtt nem elegendő csak a technikai adottságait biztosítása. Az új gyártmány kellő időben való elkészítésének a sorsa attól is függ, hogy a tervezőasztalok és a munka- padok mellett dolgozók menynyi idő alatt képesek az átállásra, az igényelt nagyobb vagy újszerű szakmai tudás elsajátítására. Lehetséges, hogy az új, fejlettebb gyártmány sikeres készítéséhez a környezet megváltoztatása is szükséges. Például: a munkahely falainak, gépeinek a munkapszichológusok javaslatai szerint történő színezése is jó hatást kelthet. Az új, tökéletesebb konstrukciók kialakításának gyakorta lényeges része és egyben feltétele is, hogy alkalmazkodjék ahhoz, aki használja. A teherautó-, az autóbusz-, a villamosvezető életének tekintélyes részét tolni a különböző járművek vezetőfülkéjében. Ezért nagy a jelentősége annak, hogy a munkaeszközök használóihoz a lehető legmegfelelőbben alkalmazkodjanak az eszközök. Az ülőhely, az indító-, szabályozó- és fékezőkarok stb. célszerű elhelyezése könnyebbé teszi a vezetést. A fáradtság lassabban lép fel, a szellemi éberség magas szinten marad, a vezetés az egész műszakban biztonságos, ha a tervező a munkapszichológus tudományos tanácsait is meghallgatja. Ilyen és hasonló példát számosat»lehetne sorolni. Ám egyetlen példa is érzékelteti, hogy a munkapszichológia alkalmazása milyen nagy mértékben szolgálja a gyártmányok korszerűségét. Az igazán korszerű gyártmány, főleg a gépi beiendezés készítésénél a tervező figyelembe veszi a legfontosabbat, az embert. Az egész társadalmat szolgálja a kényelmesebb, a nagy termelékenységet biztosító munkahely kialakítása. A munkapszichológia az ipari vezetésben nem elégszik meg a dolgozók tulajdonságainak megismerésével, hanem a tudomány segítségével igyekszik az embert formálni is. Különböző speciális orvosi vizsgálatok igénybevételével megbízhatóan állást foglal a meghatározott foglalkozáshoz szükséges alkalmasság kérdésében. Az alkalmasság, a képesség megállapításával a munkapszichológus segíti a munkaintenzitás növekedését, a jó minőségű, termelékeny munkát és a baleseti veszély maximális kiküszöbölését A fejlett üzemi munkapszichológia számos műszert használ. Műszerekkel vizsgálják az üzemekben a dolgozókra károsan, zavaróan ható jelenségeket. A túlságosan idegesítő zörejt, a látásra káros világítási módot, a hőmérséklet hatását és rr.ás egyéb, az üzemben előforduló jelenségeket tárja fel a munkapszichológiai laboratórium. A különleges műszerek segítenek annak eldöntésében, hogy a munkafolyamatok nincsenek-e zavaróan „túlbiztosítva”. A mechanikailag „túlbiztosított” munkaeszköz xs zavarja az alkotó embert, gátolja a termelés folyamatosságát, intenzitását és gyakorta éppen ezzel lehet okozója balesetnek. A termelési folyamatokról készített statisztikák és a bevált tapasztalatok tanulmányozása ugyancsak a munkapszichológia alkalmazásának része. A lényeg mindenképpen az, hogy a vezetés a lehető legkevesebb beavatkozással alakítsa az , ember tulajdonságait, képességeit. A tudományos módszer alkalmazásával el lehet kerülni, hogy a dolgozók körében az ösztönös véletlen döntések legyenek a meghatározók. A munkapszichológia ugyanis nem feltevések, és szubjektív érzések alapján, hanem tudományosan igyekszik a legfontosabbal, az emberrel foglalkozni úgy, hogy annak cselekedetei a termelést eredményesen, gazdaságosan szolgálják. Azokban az üzemekben, ahol munkapszichológiai laboratórium működik, számos eredmény tapasztalható. Körültekintéssel, megfontoltsággal képesek a munkahelyekre a legmegfelelőbb embereket kiválasztani. Tudományos igénnyel alakíthatják ki a termelésre legalkalmasabb munkahelyeket. A munkapszichológia, alkalmazásával hatásosan tudják megszüntetni a fegyelmezetlenségeket és a termelés egyéb zavaró körülményeit. A dolgozó ember — a vezető és a munkapad mellett tevékenykedő — egyformán felismeri a vele való törődést. Tapasztalja, hogy nem szubjektív’ érzések, nem a véletlenek döntenek sorsáról. Ily módon a munkapszichológia messzemenően szolgálhatja az erkölcsi megbecsülés kifejezésre juttatását. A legkülönbözőbb beosztásban dolgozók a sokoldalú törődéssel felismerik az anyagi elismerés mellett az alkotó munka szépségeit. Ahol pedig ez bekövetkezik. ott fokozódik a gyárhoz való ragaszkodás, az ügyszeretet, a munkalelkesedés. Lónyai Sándor Hazánkba lálogal az Alekszandrov-egyiittes A szovjet hadsereg világhírű Alekszand ror-együttese június 15-én kéthetes vendég- szereplésre hazánkba érkezik. A szovjet katonaművészek bemutatkozó előadásukat — a tervek szerint — a Magyar Néphadsereg Központi Klubja nyári helyiségének szabadtéri színpadán tartják. Fellépnek ezenkívül Győrött, Pápán, Székesfehérvárott, Veszprémben, Kaposvárott, Pécsett, Baján és Kecskeméten is. Június 27-én a főváros közönségének mutatják# be műsorukat a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. és a szubjektív feltételek biztosítása. Az üzemi és irodai épületek, a gépi berendezések és a formálandó nyersanyag nélkül alig képzelhető el még a legegyszerűbb termék készítése is. Az alkotás másik feltétlenül nélkülözhetetlen eleme az eleven, alkotó ember. A legtökéletesebb gépi berendezés is igényli az irányító embert. ’ A termelésben, kezdetétől befejezéséig — egész folyamatában — az emberi alkotóképesség döntő szerepet tölt be. Ennek felismerése adja annak a jelentőségét, hogy a termelés . szervezésében a vezetésnek különös figyelmet érdemes fordítania mindazokra, akik a gyár műhelyeiben és irodáiban dolgoznak. A külsőleg felismerhető munkaképességgel együtt szükséges megismerni a fizikai, szellemi és adminisztrációs dolgozóknak pszichológiai rátermettségét is. A munkapszichológia alkalmazása a korszerű szocialista iparvezetésnek ilyen módon fontos része. A gyári munkapszichológia a fejlett iparú országokban napjainkban mind nagyobb szerepet tölt be. A munkapszichológiát természetesen a gyári legfelső vezetésben is szükséges felhasználni. A korszerűen vezető igazgatónak meg kell ismernie önmaga képességeit, erényeit, hibáit, saját egészségének körülményeit. Az igazgató irányító tevékenységét, munkaképességét, inten7.itásának ésszerű hasznosítását jól szolgálja az, ha a munkapszichológiát sokoldalúan igénybe veszi. Ez teljesen érthető, ha arra gondolunk, hogy a vezető is éppen olyan ember, mint a beosztott. A Szovjetunióban, Csehszlovákiában, a Német Demokratikus Köztársaságban, Lengyelországban, Magyarországon. valamint a legtöbb szocializmust építő országban és a fejlett tőkés országokban is a legnagyobb üzemek Sorra megszervezik a gyári munkapszichológiai laboratóriumokat. E laboratóriumok az emberek tulajdonságainak, képességeinek. igényeinek sokoldalú feltárásával segítik a termelés szervezését, a jól használható termékek készítését, HAJSZA Nincs nyugta tőle. egy arc kisérti szüntelen. Egy arcnak a zavartsága, az a meg- alázottság, amely néhány pillanatra észrevehetően kiült a megtört vonásokra. Az arcban mélyenülö szem félt és riadt futással menekült mások üldöző tekintete elől. Már akkor megdöbbentette a látvány. Mentek a feleségével villamoson, ahol minden a megszokott: a zsúfoltság, a tülekedés., a lassú dö- cögés. Hallgattak. Az asszony egyszercsak az ujjával egy emberre mutatott. — Nézd, nálunk dolgozott valamikor. Most szabadulhatott, mert annak idején öt évet kapott. Ugy-e borzasztó? Nem felelt, mert látta, hogy az illető észrevette a rámutató ujjat, a suttogás érthetetlen, idegesítő zizegése is eljutott a füléig. Akkor nagyon jól megnézte azt az arcot. Ez az arc kísérti most. Mindennapos társa lett itt, a rácsos ablakok mögött, s furcsa mód — szereti. Felismerte és előre megismerte azokat az érzéseket, amik ott, a villamoson, azt az embert gyötörték. Mert V. János börtönben ül. CD Kényelmesen, nyugodtan élt könyvek és katonák között. Polgári al' V mázott volt egy alakulatnál, könyvtárosként dolgozott. A mozgékony, élénk fantáziájú fiatalembert eleinte kielégítette munkája. Körötte rend volt: olvasott, zenét hallgatott, s a megismert ' dallamhoz szöveget költött. Művészléleknek tudta magát, könnyedén, jelentősen mondta ezt magáról, felelevenítve gyermekkori színpadi sikereit, s a mamát', aki festett és cim- balmozott. Nem tudta még, nem ébredt rá jelentéktelenségére; kielégítette, ha slágereket énekelt a katonák előtt. Máig is emlékszik, mennyire boldog volt egy alkalommal: tizenkilencszer tapsolták vissza. öt évvel ezelőtt szállta meg a pénz ördöge. Nyert á lottón 112 ezer forintot, melyből tizet egy barátjának adott, s ötöt egy nőismerősének. És négy öltöny ruha, elegáns cipők, szép ingek. De hová lett a többi, az úgynevezett „nagy pénz?”. Ha egyszer sikerült, miért nem sikerülne másodszor is? — gondolta, s a nagy pénzt feláldozta egy még nagyobb pénz reményéért. Ellottózta az utolsó fillérig. De közben megnősült. Felesége, a féltékeny természetű asszony, gyanakvással figyelte minden megmozdulását és minden elképzelését. Félt a barátoktól, mert valahonnan mindig előbukkanhat egy nő; nem akarta látni férjét a „világot jelentő deszkákon”, mert a nézőtéren sok a nő; és nem menni sehová, mert jöhet egy csinos, vagy egy fiatal nő. És ő nem akarta Jánosit elveszíteni. János pedig lottózott tovább ... Jött a második szerencse: nyolcvanötezer forint. Csehszlovák kombinált bútort vettek, s a négyes társbérletből két szoba összkomfortba költöztek, s velük együtt két gyerekük. Tulajdonképpen révbe ért az életük. És furcsa módon ekkor szabadult el a férfiben a pokol. Rájött, hogy ő jelentéktelen valaki és félbenmaradt ember. A rokonságban mindenki vitte valamire, csak ő nem. Ö. akit már kiskorában doktorkának szólított a mama; ő, akit színésznek szánt minden ismerős; ő, aki slágerszövegeket írt; ő, aki filmoperatőr akart lenni, de a felvételi előtt elromlott a gépe. És ekkor jutott eszébe, hogy öregszik, harminc éves és sehol semmi. Feleség, lakás, gyerekek? Az mindenkinek lehet, gondolta. Számot vetett magával. Gyűlölni kezdte a könyvtárat, ahol dolgozott, mert csak könyveket, polcokat és főnököket látott maga körül. Pénzt hát, pénzt, sok pénzt, hogy szabadulhasson innen! Ahhoz, hogy egy valami sikerüljön, És aztán fel Pestre, egy zenészhez, aki alapfogalmakra tanítja, aki segíti, hogy azok a dallamok, amelyek gyakran muzsikálnak benne, kottapapírra kerüljenek ... Gondolkodás nélkül nyúlt az első összegért, amely nem volt az övé. Ügy gondolta, ha nyer, visszafizeti. A tartozás nőtt, egyre nagyobb összeget tett ki a pénz, a lopott pénz. És közben még csak egy kettes találata sem volt. Erősödött benne a feszültség és az idegesség. Egyre gorombább lett odahaza, verte a gyereket is, úgy érezte, megőrül és összeroppan a bűn súlya alatt. Egy józan és döbbenetes pillanatában megálljt parancsolt magának. Jelentette, hogy elsikkasztott tizenhétezer forintot. E Vastag, piros csíkos pufaj- ka, egy otthonról hozott pulóver van rajta. Szögletes, kopaszodó fej, laposan há.tra- nyúló homlokkal. Kék szemek. körülötte finom piros csíkok az erek. Az erős alkatú ember csupa bizonytalanság, csupa védekezés. Szeretné egy percre elfelejteni az eddig megismert társakat, s a gyötrő gondolatot: ..Hová kerültem?”. Azt szereti, ha dolgozhat, s elfoglalhatja magát, hogy gyorsabban múljon az idő. Első szavait a parancsnokhoz intézi. — Kihallgatást kérnék. Szeretnék papírt, ceruzát kapni, hogy dolgozhassam. Színdarabot akarok írni. Groteszk. Komor falak, rácsos ablakok, súlyos ajtók, s a bakancsok kopogása- a folyosón és a cellákban. A kérdés is idegenül csendül: — Milyen színdarabot? — Egy operettszerűt. A szövegét is, a zenéjét is én szerezném. A plafont nézem. — És ha rossz lesz? Halvány reménységként eszébe jut Berlin, a zeneszerző, aki csak fütyül, dudol, a dallamot valaki kottára veti, és kész a világsláger. Egy pillanatnyi ábránd libbenő, kék füst illúziója. A hangja komolyra vált. — Ha nem sikerül, hát nem sikerül. Elsősorban szakmát akarok tanulni, hogy meg- kapaszkodhassam és magamra találjak. Itt, az eddigi néhány hónap alatt rájöttem, hogy ostobán éltem. Szerintem két dolog fontos az életben: a tisztességes munka és a családi harmónia. Ezek szerint fogok élni majd. És szórakozásként, próba gyanánt írok egy regényt. Énregény lesz, s ezt a két tanulságot próbálom benne kifejezni. Az eddigi életem tanulságait. E Mihez kezd, ha szabadul, hová megy. mit akar? Szokásos kérdések, hosszan tűnődik. Eszébe jut az az ember, ott a villamoson. — Ebben a városban maradok. Itt rontottam el az életemet. itt kell helyrehoznom. Most erkölcsi hulla vagyok, mások és a magam szemében is. Bukott ember. Az, hogy megbántam és keservesen átkozom magam, keveset számít. Valószínű, hogy az én esetem másokat is elgondolkoztat. De a büntetés nem ez a két, esetleg másfél év. Akkor kezdődik az igazi, amikor kiszabadulok. Milyen tisztán lát az ember! Utólag. Hankóczi Sándor
