Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-24 / 147. szám

Felhívús az árvízkárosultak megsegítésére Az alábbi felhívással fordulunk a nagykátai já­rás valamennyi termelőszövetkezetéhez és az összes szervéhez: Mi, annak ellenére, hogy az első félévet — éppen a nagy esőzésekből kifolyólag — másfél millió forint kieséssel zárjuk, felajánlunk az árvíz által súlyosan károsult termelőszövetkezeteknek húsz holdra való káposztapalántát, tizenöt holdra való karfiolpalántát és egy vagon búzát. Biztosak vagyunk abban, hogy mindenki átérzi embertársai helyzetének súlyosságát és csatlakozik felhívásunkhoz. A szentlőrinckátai Űj Világ Tsz NAGYKÁTA JÁRÁS RÉSZÉRE II. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM 1965. Jt'Ml'S 24. CSÜTÖRTÖK Lényegében: minden rendben! A napokban nyári gépszemlét tartott a gépállomások me­gyei igazgatósága a Tápiószelei Gépállomáson. Megvizs­gálták, hogy a szeleiek hogyan készültek fel az aratásra. Megállapították, hogy a gépek kijavítva, üzemképesen várják az aratást (Molnár foto) Női szandálban he! ven három tyúkot és két kerékpárt loptak Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik — ez a közmondás ismét beigazoló­dott. Méghozzá, egy példát­lan tyúktolviíjlási bűnsoro­zat kapcsán. Kanalas Gyula huszon­nyolc éves vallkói, és Rostás Lajos huszonnégy éves dá- nyi lakos az elmúlt időszak­ban ellopott Kákán nyolc háztól összesen hetvenlxárom tyúkot, négyezer forint érték­ben és két kerékpárt. Elfo­gásukkor bevallották, hogy ezt megelőzően Isaszegen és Dányban is hasonló bűncse­lekményeket követtek el.. Isa­szegen elloptak egy kerék­párt és három háztól tyú­kokat. Dányban szintén tyú­kokat. Kanalasnak jelenleg hat­hónapi felfüggesztett börtöne van, tyúklopásért, Rostás pe­dig 1963. januárjában sza­badult a börtönből. Ott két és fél évig ült, többek által elkövetett emberölésben való részvétel miatt. A két veszedelmes bűnöző tolvajlási módszere ez volt; hogy Kanalas női szandált húzott a lábára a lopások aTkalm£onl~- Rostás pedig ti lábbelijére pulóverrongyot kötött. Távirati jelentés a szecsői Egyetértésből Az egyéniek is segítik a szö­vetkezetei. Hatvan, hetven­éves emberek mentik a vizes rétről a szénát. A lucerna még az eső előtt kazalba került és a sarjú már térdig ér. Egy kicsit keserű az em­berek szájíze azért, hogy a kukorica nagyobb darabon víz alatt van, illetve ázik. A dohány szépen fejlődött, de a vihar nyolcvan száza­lékát tönkretette. Szerencsére volt még palántájuk és pó­tolták. Kláratelepen megpróbál­koztak az itatásos borjúneve­léssel, és a borjak szépen fej­lődnek. Antal Erzsébet A szudáni fűmagtól az ötvennégy szép hízó bikáig Horváth Józsefet, a tápió- bicskei Április 4 Tsz főállat­gondozóját nemcsak a tsz ve­zetői dicsérik, de példának te­kintik munkatársai is. Amikor a múlt év májusában a falu­ba érkezett, s megszemlélte leendő munkahelyét, az istál­lókban eléggé rossz állapot­ban találta az állatállományt. A hosszú tél után a takarmányraktárakban csak cirok és szudáni fű­mag volt. — Bizony nehéz körülmé­nyek között kezdtem el a munkámat — mondja. — De, jöjjön, nézze meg a mostani helyzetet — s már indul is, hogy megmutassa a büszke­ségeit. ötvennégy szép hízó bika, amelyből harmincat hamaro­Az építők Bicskén sem tagadják meg önmagukat Az Április 4 tenyészete a falunak is ad sertéshúst san exportra szállítanak. Dá­vid János állatgondozó még vasárnap is ott szorgoskodik az állatok között. Sorba járjuk az istállókat. Mindenütt rend és tisztaság. — A télen még sok problé­mánk volt, — mondja Hor­váth József — kénytelenek voltunk összezsúfolni az álla­tokat, mert az új istállót a 23. számú Cpítőipari Vállalat nem készítette el határidőre. A határidő december 10-e volt. Még a mai napig sem ké­szült el. Ha elkészül, önita- tóvál, fejőgépekkel, hideg-me­HIREK — Ötvenötezer forintot gyűjtöttek össze a szecsői ál- j talános iskolások az iskolai I takarékossági mozgalom ke- I rétében. — Százötven válóperben mondott ítéletet a nagykátai járásbíróság 1964-ben. — Felére csökkent Tápiósze- csőn a telefonbeszélgetések száma az idei első félévben, a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. Aratás előtt Pándon Ritkán látott szép a gabona Az ígéretek földje Sok még a hiba és kevés az áru A Tápió völgye nemsokára az ígéretek földje lesz. így igaz ez, bármilyen furcsán is hangzik. S nem a helyi veze­tők, hanem egyes országos és megyei szervek jóvoltából. Úgy látszik, ezek a vezetők még egy kicsit babonásak, hi­szen a június 13-ára szóló meghívásnak nem tettek ele­get. Nem akartak, vagy nem mertek eleget tenni. Ekkor volt ugyanis a három szövet­SPORT Országos negyedik: Gizur, ötödik: Molnár Erika Nagy izgalom előzte meg a tatai országos asztalite­nisz serdiUőbajnokságot. Egy­más után. érkeztek a félel­metes hírű egyesületek és sportiskolák versenyzői, a te­rületi döntők győztesei és helyezettjei. Ebben a nehéz mezőnyben vette fel a küz­delmet a két bicskei kis­lány, Gizur Katalin és Mol­nár Erika. Magyarország 1965. évi asz­talitenisz-bajnokságán, az 1953—53-ban születettek cso­portjában negyedik Gizur, ötödik: Molnár Erika. (pápai) LABDARÚGÁS Nagykáta—Ceglédi Építők 1:0 (1:0) A végig lendületesen játszó Nagykata több gólhelyzetből csak ezt az egyet tudta érté­kesíteni, s ezzel szerezte meg idegenben a győzelmet. Meg­érdemelten, tegyük hozzá. Góllövő: Urbán. Jók: Basa I (a mezőny leg­jobbja), Kármán, Basa II és Tóth. Tápiószele—Ecser 2:2 (0:1) Az otthon játszó ecseriek az első félidőben megszerez­ték a vezetést. Változatos ira­mú volt a játék. Mindkét csapat csatársora több gól­helyzetet kihagyott. A má­sodik félidő 10. percében sikerült a szeleieknek egyen­líteni. Röviddel utána sú­lyos védelmi hibából Ecser megszerezte a második gólt. Szele Kiszel góljával egyen­lített. Ha a szeleiek a második félidő közepétől egy kicsit lelkesebben játszanak, meg­szerezhették volna mindkét pontot. Góllövő: Kiszel (2). Jók: Mizsei, Dabis, Urbán, Kiszel, Molnár és Bertók I. Megjegyzés: Bállá játékve­zető a második félidő köze­péig jól kezében tartotta a mérkőzést, azonban ettől kezdve a szabadrúgások meg­ítélésénél tévedett, Szele ká­rára. Az ecseriek egyik-má­sik játékosa teljesen megfe­ledkezett magáról a mérkő­zés végefelé. Farmos—Ceglédi Spartacus 3:0 (1:0) Farmos jó játékkal idegen­ben győzött. Góllövő: Szabó, Major, Vig. kezet — a szelei, a farmos! és a szőllősi — egyesítéséből ke­letkezett közös fmsz-nek a küldöttgyűlése. Pedig nagyon várták a küldöttek azokat a vezetőket, akik konkréten tud­tak volna válaszolni a felve­tett kérdésekre. (A Tápió mente június 3-t számában a szőllősiek panaszairól részle­tesen írtunk. — A szerk.) Igaz, a közös fmsz vezető­sége beszámolt arról, hogy a . szövetkezet megerősödött és így képes a munka elvégzésé­re, de a hozzászólások zöme azt bizonyította, hogy sok még a hiba és — kevés az áru. Többen szóvá tették a hús-, a permetezőgép- és a alkatrész- hiányt. Vagy például azt, hogy a mész minősége nem megfe­lelő. A szőllősiek részéről hangzott el, hogy szén ugyan van, de az összeg, amit fizet­ni kell érte, az nagyon sok. A szőllősiek ugyanis tizenkét forinttal drágábban kapják például a szenet, mint a pes­tiek. Takarékoskodunk. De ho­gyan engedhetjük meg például magunknak azt, hogy csak Tápiószőllősön egy év alatt közel kétszázezer forint érté­kű szén váljon porrá? Ennek egy részét ugyan a lakosság ide nem írható szöveg kísére­tében elviszi, más részét jó­váírják, de akkor is! Mindezt egy fedett tároló építésével meg lehetne oldani. Mint ahogy azt is meg le­hetne oldani, hogy a szőllő­siek ne Ceglédre menjenek vásárolni, hanem ezt a saját községünkben intézzék el. Az előbbihez bizonyos összegű pénz kellene, ami rövidesen megtérülne, ez utóbbihoz vi­szont rendes áruellátás. S lehetne itt tovább sorol­ni a kívánságokat, panaszokat. De mindezekről elsőkézből is értesülhettek volna a felsőbb illetékesek, ha eljöttek volna. (—ász —re) A Monori Állami Gazdaság pándi üzemében jártunk a j a napokban. Egedi Ferenc ve- j zető a tájékoztatását azzal j kezdte: a lucerna második ka- í szálasa befejeződött. Nyolc- [ vanöt hold lucernásról tizenöt ! mázsa száraz szénát várnak. Sajnos az első kaszálás csak 1 öt-hat mázsát adott. — Nagyon bízom , abban, Hogy a második Jűcemát is sikerül az elsőhöz hasonló jó minőségben betakarítani — mondotta Egedi Ferenc. A learatásra váró területről, és a várható termésről szólva elmondta, hogy őszi árpából kétszázhárom holdat, búzából százharmincegy holdat kell betakarítani. Ha az időjárás a továbbiakban sem lesz rosz- szabb, mint eddig, akkor na­gyon jó termés várható. — Ritkán volt a gazdaság­nak ilyen jó és szép kalá­szos gabonája, mint az idén, bár a pándiak mindig a job­bak között voltak. Őszi ár­pából tizenhat, búzából húsz mázsás termést várunk hol­danként — mondta. — Az őszi árpa aratásában hat, a bú­záéban három kombájn vesz részt. Muka János leg vízzel lesz ellátva, meg­nézhetik. Még szeretnénk eb­ben az évben felépíteni az új borjúnevelőt. A jelenlegi het­venes létszámú borjúállo­mányt is szeretnénk fejleszte­ni. — A sertésállományunk is napról-napra nő. Jelenleg ezemégyszázötven darab van. Hamarosan nyolcvan hízót szállítunk Vácra, a húsipari vállalatnak. A község húsellátását is segítjük. Amennyiben ke­vés hús érkezne, mindig hajlandók vagyunk vá­gásra szállítani. ' — Á1 latállományunk gya­rapodásával arányosan növel­jük a kaszáló területünket és a férőhelyek számát. A már említett modern istálló mellé a következő évben még kettő hasonló építését vettük terv­be. Állatgondozóinknál áttér­tünk a havi fizetésre. Átlag 1500—1600 forintot lehet meg­keresni. — Munkájuk ellen mind ritkábban van kifogás. Néha még előfordul, hogy figyel­meztetni kell őket a ponto­sabb munkavégzésre. Különö­sen a fejesnél kell figyelni, ahol a zsírt tartalmazó tej utolját gyakran nem fejik ki- Reméljük, hogy ez a problé­mánk a fejógépek felszerelé­sével megszűnik. Takarmá­nyunk jelenleg is van ... (pápai) Üdvözlet Moszkvából Mint már megírtuk, járásunk fiataljainak harmincöt fős csoportja két hetet töltött jó munkája jutalmaként a Szovjetunióban. Üdvözletüket küldték, amelyet íme, átadunk a Tápió mente olvasóinak Becsületkassza a vasútállomáson Húsz fillér többlet — Becsületből jeles Nagykátán Délután háromnegyed négy. Nagykátán, a vasútállomás Utasellátó pavilonja, vagy nép­szerűbb nevén, az IBUSZ ab­laka előtt sorban állnak az emberek. Nem mintha valami különleges áru várná őket Egyszerűen, a nagyon népsze­rű Esti Hírlapért álldogálnak. Hej, van nagy méltatlanko­dás, ha véletlenül elhurcolja a vonat Ujszászra, vagy téve­désből más állomáson teszik le az újságcsomagot. S annak sem örülnek túlságosan a kedves utasok, ha LELTÁRO­ZÁS vagy áruátvétel miatt zárva a pavilon. Ilyenkor nincs Esti! Illetve, így volt ez eddig, az utóbbi hetekig. De, nem hiába törték a fejüket a pavi­lonkezelők, Kocsi Béláné és Sípos Istváné. Gondoltak egy merészet. Mondták maguk között; létezik már hazánkban önkiszolgáló áruház, büfé, s ki tudja, mi minden még! Miért ne lehetne hát önkiszol­gáló pavilon is? Hadd legyen mit olvasni a lelkes újságol­vasóknak. S a legutóbbi leltározáskor is jöttek az utasok, a hírlap­vásárlók. Többen már előre bosszankodtak, na megint nem lesz újság, nem lesz mit olvasni a vona­ton. De meglepetés érte őket. A lezárt ablak előtt újságcsomó, egy kartondobozka, benne ap­rópénz és sehol az eladó. S a közönség fegyelmezett sorban járult a doboz elé. Akinek forintja volt, az bele­tette a dobozba és kivett negyven fillért, akinek pedig kiolvasott aprópénze volt, az azzal fizetett. Megvallom, engem nagyon meglepett ez a módszer. Becsületkassza Nagykátán! Másnap — nem hagyott a kíváncsiság — megkérdeztem a pavilonkezelőket, vajon mennyi deficittel zárult az önkiszolgálás? — Húsz fillér többlettel — válaszolták. Merész ötlet volt ez tőlük, de nekik lett igazuk. Azért 'mondom, hogy merész ötlet, mert nem is olyan régen, pár hónapnak távlatában kétszer egymás után is betörtek a pa­vilonba, s jelentős értékeket vittek el. Persze, a tettesek már megérdemelt helyen van­nak, de mégis __ K ocsiné és Siposné bizal­ma az emberekben őket iga­zolta. Bíznak az emberekben, szeretik az embereket, igazuk van. A nagykátaiak s nem nagy- kátaiak becsületből jelesre vizsgázik. Kaposi István

Next

/
Thumbnails
Contents