Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-23 / 146. szám
r£AT NEGYEI yífr&ip 1965. JÜNIUS 23, SZERDA A falu érdekében Szolgáltató- és iav'itóipar-fejlesztés — Gondos tervezés — Új munkácsi kalmük Járási és városi tanácsaink 9 végrehajtó bizottságai ezek- j ben a napokban tárgyalják í az új helyi iparpolitikai tervet, amely miután 1961-ben elkészítették az elsőt, immár a második lesz. A vidéki lakosság szolgáltató és javító- ipari igényeinek kielégítését hosszú időn át elhanyagolták, csak a második ötéves terv során, híven a pártkongresszusi határozatok szel- | tatott r leméhez, igyekeztek a helyi ^ tanácsok pótolni az e téren | elmulasztottakat. \ Kisz-ek, kisiparosok zatfejlesztési terve, amely, Gyálon, Örkényben meg InárVan í ki forrón szereti címmel amerikai filmkomédiát mutatnak be a mozik. Főszereplők: Marylin Monroe, Tony Curtis és Jack Lemmon fSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSS/SSSSSS*. Orvosolták a nagykőrösi kisiparosok odésérelmét Nagy izgalom vett erőt j ségüket orvosolták. A ked- Nagykőrösön a kisiparosságon I vező hír eloszlatta a túl- az új adórendelet végrehaj- ] buzgó hivatalnokok okozta nagykőrösi riadalmat. tásakor. Mint később kiderült, a helyi hivatalnokok a rendeletét mereven értelmezve — indokolatlanul magas adót vetettek ki az ottani kisiparosokra. ötvenkét fellebbezés futott be a városi kisiparos szervezethez. A panaszokat tüzetesen kivizsgálták és a megyei pénzügyi osztály utasí- 1 üala’ a tására — mint ezt a legutóbbi KlOSZ-taggyűlésen Pej János titkár beszámolójában elmondotta — túlnyomó többÖl új torony ház Székesfehérvárott a múlt évben felépült a város első kilencemeletes lakóháza. Az idén a Május 1 téren újabb öt toronyház építését kezdték meg. A korszerű épületek mindegyikében 37 lakás lesz. „MEGREPERÁLTÁK“ DANK# PISTA HEGEDŰJÉT A szegedi Hungária Szálló előtti Dankó Pista szobron a hegedű nyakát ismeretlen tet- j tesek eltörték. Dankó híres ha eltörött, majd megreperálom...” szövege aktuálissá vált. A szegedi Tömörkény Ist- Ipari Szakközépiskola van építészeti díszítőművészetet tanuló diákjai kijavították a műemlékben okozott kárt. Szászfalvi Ilona és Csonka János kőből új hegedűnyakat faragott, hogy a Szegedi Ünnepi Játékokra érkező vendégek ismét teljes szépségében láthassák a híres cigányprímás szobrát. Miért §§k a búieset a gmöiiői járás termelőszövetkezeteiben? A gödöllői járás tizenhárom termelőszövetkezetében az elmúlt évben huszonöt nyolc napon belüli, 87 napon túl gyógyuló baleset történt Okai: elővigyázatlanság, italozás, szabálytalan utazás. A balesetek zömmel fogathasználat közben történnek, kivált szombat-vasárnapokon. A traktorokra a balesetek 1.8, a gépkocsikra 1.5 százalék jut. Ez az alacsony százalék mégsem megnyugtató, mert mögöttük a súlyos kimenetelű, nagy károkkal együttjáró balesetek húzódnak meg. Ittas fővel kocsira ülni különösen Vácszentlászlón szokásos, míg a gépeknél bekövetkezett balesetekben Kistar- csa, Nagytarcsa és Kerepes osztozik a szomorú elsőbbségben. Kistarcsán április végén a tsz traktoros pótkocsija halálra gázolt egy embert. A jármű még nem volt levizsgáztatva, ennek ellenére beállították szállítani. Kerepesen a múlt héten egy traktoros a járhatatlan gya- logúton a magas partról a patakba zuhant. A vakmerő utazásért íábtöréssel fizetett — immár másodszor. Zsám- békon decemberben két D4K traktor az egyik vezető ittassága miatt összeütközött. Csömörön a traktorosok gépeiket nem a zárt udvaron, hanem odahaza a lakásukon parkolják. Másutt a szabálytalan fogathasználatot kell rendszeres ellenőrzéssel megszüntetni és a tsz-elnököket kötelezni arra, hogy valamennyi univerzális traktort és pótkocsit vizsgáztassa le a közúti forgalomra. Tárgyilagosan azonban azt is meg kell állapítani, hogy sok esetben nem a vezetők hibája, hanem a rossz utak okozzák a bajt. Másik forrás pedig, hogy a gépkocsi- vezetőket indokolatlanul hosz- szú ideig tartják szolgálatban. Az ügyészség mindenütt megindította a vizsgálatot és azóta már történt változás. Kerepesen a tehergépkocsikat két műszakban váltott vezetőkkel üzemeltetik, Zsámbokon alkoholszondát alkalmaznak. Hosszú huzavona után most már valamennyi termelőszövetkezetben megvették a védőöltözeteket, felszereléseket. Jellemző azonban, hogy a tsz-elnö- kök közül csak hárman adtak megbízólevelet a balesetvédelmi felelősnek s az oktatásokról sokat hiányzik Pécel, Valkó, Csömör, Dány, Isa- szeg és Nagytarcsa képviselője. A balesetelhárítási mulasztásokért Kistarcsa, Nagytarcsa, Kerepes, Szada és Mogyoród tsz-elnökeit figyelmeztetésben részesítették. g Már alig fél esztendő van | csak hátra a második ötéves, í és az erre az időszakra ki- í dolgozott hálózatfejlesztési tervből, így hát megállapítható, hogy ez utóbbi item mindenben váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A lakosság ipari ellátása számos községben még mindig hiányos. Ennek egyik legfőbb oka, hogy néhol a jelentkező túlzott igények kielégítésére törekedtek, másutt azonban kimaradt a szükséges szolgáltatási ág a tervből. Ezért hiányzik sokfelé a férfi- meg női fodrász vagy szabóműhely, de a cipész is, sőt még a javításokat elfogadó felvevőhely szintén. hogy csak a legfontosabbakat említsük. Másrészt a helyiipari terv a magánkisiparosok további csökkenésével számolt és elsősorban a kisipari termelő- szövetkezetekre épült. Ugyanekkor a ktsz-ek műhelyek építésére, gépek beszerzéséhez nem rendelkeztek a szükséges anyagi kerettel, a községi tanácsok pedig nem tudtak műhelynek alkalmas, átalakítható épületeket biztosítani. A hálózatbővítési tervet tehát időköztien módosítani kellett olyképpen is, hogy ahol volt szakképzett jelentkező, ott iparengedélyt adtak ki a magánosoknak, vagy működési engedélyt nyugdíjasoknak, végső esetben, munkaidő után végzett munkára üzemben dolgozó iparosoknak is. Ez már a múlté, most reálisabb tervek készültek. Építők, fuvarozók, bérfűrészelők Előttünk fekszik a dabasi járás most elfogadott háló1965—70. években harminchat j új kisiparos-iparengedély kiadásával számol tizenhét községben. Ezenkívül azonban ebben az esztendőben eddig tíz, a hátralevő napokban még további tizenhat iparengedélyt adnak ki. A hatvankét új kisiparos közül tíz kőműves és ács, tizenhét pedig az építőiparban foglalkoz- egyéb iparos. És ez nagyon is érthető, hiszen a járás területén évente átlag 450—500 családi ház épül, a tatarozások száma pedig még ennél is nagyobb. A járási építő ktsz kapacitása viszont távolról sem elegendő és kevés a jelenleg működő építő kisiparos. Ismeretesek a fuvarozás megoldatlan problémái falun. A tsz-ek nem mindenütt vállalkoznak rá és a lakosságnak sokfelé okoz komoly gondot, miképpen szállíttassa haza tüzelőjét, az építőanyagot, vagy akár a háztájiban termelt kukoricát. Éppen ezért Dabason és Tatár- szentgyörgyön most iparengedélyt kap egy-egy szekérfuvarozó. A tüzifaaprítást néhol szintén a tsz-ek végzik, Kakücson azonban idén ma- gánkisiparosnak adnak engedélyt a bérfűrészelésre. Természetesen az új terv a ktsz-ek bővítésére is gondol. Az elkövetkező öt évben négy műhelyház építését irányozza elő egyenként 4—500 ezer forintos költséggel Gyálon, Kakücson. Bugyiban és Örkényben. Kétmilliós építési költséggel pedig Dabason nagy ktsz autójavító műhely létesül, amit a járáson átvivő utak nagy gépkocsiforgalmán kívül a helybeliek közel háromszáz személyautója és ötezer motorkerékpárja tesz indokolttá. A háziasszonyok második műszakján kívánnak könnyíteni a dabasi, ez év elején felállított Patyolat felvevőhely mellett Alsónémediben, Bugyin és Öcsán még ezidén, csőn a következő évekbe: megnyíló mosodai felvevőhely lyel. Új munkaalkalmak az asszonyoknak A dabasi járás iparpolitikai terve azonban új munka- lehetőségek létesítésére is - gondol. Csökkent munkaképességűek és az olyan asszonyok foglalkoztatására, akik családi okok miatt otthonuktól távol nem vállalhatnák munkát, ez idő szerint jóformán semmi lehetőség sincs a járásban. Háromszáz nő ugyan budapesti háziipari szövetkezetek bedolgozója, de sokkal nagyobb a száma azoknak, akik lakóhelyükön, vagy ahhoz közel hasonló munkát végeznének. Elhelyezkedésüket járási háziipari szövetkezet alakításával, vagy Dabas- ra és Öcsára költöző ipar: üzemmel szeretnék megoldani. Az iparosítás fokozására ugyanebben a két községben a jelenleg tanácsi kezelésben levő agyagbányák adnának módot. Felajánlották éppen ezért a Pest megyei Építő- anyagipari Vállalatnak, hogy mindkét helyen létesítsen kisebb téglaégető üzemet és vállalja el egyben az alsóné- medi sóderbánya üzemeltetését is. Továbbá állítson fel Bugyiban. cementárukészítő üzemét. Ez a négy üzem számos járási lakosnak adhatna munkát és ugyanakkor lényegesen megkönnyítené az építkezések anyagellátását. Akár a dabasi, akár más járás új szolgáltató és javító iparfejlesztési tervét nézzük, megállapítható, hogy ezúttal öt év leszűrt tapasztalatai alapján , sokkal célratörőbb biztonsággal állították azokat össze. Remélhetőleg meg is valósul minden a tervből és ezzel a falusi lakosság számos hétköznapi problémája oldódik meg rövid öt év alatt. Szokoly Endre KÖNYVESPOLC Kubitsch Imre: A magyar bányamunkássá^ küzdelmei 1919-1933 A magyar proletariátus hősi harcainak egyik legbiztosabb támasza: a bányászság. A fehérterror nem véletlenül fordított nagy figyelmet minden megmozdulásukra, s vérrel fizetett a bányamunkásság azért, mert több kenyeret — és nemegyszer csak kenyeret — emberibb életet követelt. A bőrmunkásból lett történész, Kubitsch Imre e hősi harcnak állít maradandó emléket könyvében. Érdekes és értékes munka ez. Érdekes, mert a proletariátus harcainak egyik kevésbé ismert területét tárja fel — úttörőként — és értékes, mert rendkívül nagy anyagismerettel, az elképzelhető dokumentumok maxi- : mális felhasználásával teszi ; meg ezt. A Tanácsköztársaság ; bukását követő eszméléstől I kíséri nyomon Kubitsch mű- i ve a bányamunkásság gazda- i sági és politikai harcait, s ez- i zel összefüggésben bemutatja a legnagyobb szénbányavállalatok — a Magyar Álta- ; lános Kőszénbánya Rt. és a Salgótarjáni Kőszénbánya ; Rt. — manipulációit is, illet- i ve a magyar gazdaságban be- : töltött szerepüket A törté- i nész alapossága ötvöződik a i könyvben a munkásmozgal- ; mi ember szenvedélyességé- | vei, a kizsákmányoltak iránti j szeretettel, s e tekintetben : jó példáját adja annak, ho- j gyan kell tudományosan és : mégis népszerűén feldolgozni a magyar munkásmozgalom részterületeinek történetét. A széntermelés mindenkor középponti helyet játszott a gazdasági életben, s így érthető, hogy a széntermelésben foglalkoztatott munkásság is a pálinkásüvegesnek, mert arca mintha kissé elkomorodott volna. — Nem biztos az hékám! — folytatta a félbemaradt gondolatot — honnan tudja azt maga ilyen biztosan? — Hékám, vagy nem hékám — szólt a józan, akinek nem nyerte meg a tetszését a megszólítás — igenis a művelet- lenség! Kérem egy müveit ember az legalább annyira ad magára, hogy csak úgy ripsz-ropsz nem kötekedik. Az üveges mélyen elgondolkozott, szemét félig lehunyta, a pálinkásüveget ban érződött az ingerültség. — Nézze barátom, hogy maga mit gondol, az számomra nem fontos. Ha maga tagadja a műveltség jelentőségét, az arra mutat, hogy ... — Nem folytatta, jelentőségteljesen elhallgatott, sőt még a nyakkendőjét is megigazította. — Miért! Maga még sose verekedett? Maga nagyon művelt? — szólt az üveges és üvegével megkoccintotta a józan zakójának középső gombját. Az szelíden eltolta az üveget szorongató testvéri kezet és kijelentetkulcsszerepet töltött be. A szénbányászok sztrájkmozgalmai megbénították a fél országot, s félelemmel töltötték el a tőke és a politika hatalmasait. Kubitsch a gazdasági kérdések mellett jelentős teret ad a könyvében a sztrájkmozgalmaknak, s így többek között — nagy alapossággal — feldolgozza a ma is megyénkhez tartozó pilisi bánya dolgozóinak emlékezetes, 1928 novemberi sztrájkját, illetve Pilisvörösvár és Pilisszentiván népének, mintegy kétezer embernek éhségmenetét, s a hét hétig tartó harc minden mozzanatát. A pilisi bányászok harca győzött, a belga tőkések Kénytelenek voltak engedni; ám később a harc irányítóit és szervezőit elbocsátották, többjük börtönbe került. I— volt ez a salgótarjáni bányavidéken, s mindenütt. Kubitsch Imre tanulmánya irányt mutató, a további kutatás kézikönyvéül szolgáló mű. Azzá teszi szerkezetének egyszerűsége, s ugyanakkor a gazdag forrásanyag, a témába vágó dokumentumok precíz összegyűjtése és módszeres csoportosítása. Éppen ez erények éreztetik a veszteség nagyságát: KubiisJi Imre a rr^-ar bányamunkásság harcainak csak e részét írhatta meg, az 1933-tól 1945- ig terjedő időszak már más kutatóra vár, a szerző halála megakadályozta a teljes mű megszületését. A könyvhöz Vass Henrik írt a szerzőt méltató, a művet joggal jelentős eredményként üdvözlő előszót. (Kossuth Könyvki adó) (m. o.) te, hogy egyrészt ne \ csöngessen neki a! gombján, nem lakás- i ajtó az, másrészt i időszerű befejezni; a beszélgetést, mert\ nem szereti a műve-: letten embereket!\ Egyébként ha tudni akarja, ő nem szokott verekedni, hogy miért nem, azt már kifejtette. — He... — Csak ennyit szólt a pálinkásüveges, nem is kérdően, csupán megállapításként, aztán az alkoholtól retekpiros szemét rászegezte a józanra és így szólt: „Nekem pedig maga beszélhet amit akar. Magán látszik, hogy egyáltalán nem művelt ember!” A józan megrázkódott, megfogta a pálinkásüveges egyik karját és beszélgetőpartnerét ügyesen és könnyedén átlódította az ajtón a szomszédos peronra, majd amikor az makacsul visszarohant, határozott mozdulattal orrtövön ütötte és újból visszalökte, Ezután elégedett sóhajjal belépett fülkéjébe. ... mert a műveltség kérem, az nagyon fontos a társadalmi érintkezésben. Ordas Nándor ny egében minden ok nélkül össze pofozkodott. — Szerintem — állította a józan — a műveltségükben lehet a hiba. Csak műveletlen ember vetemedik ilyesmire. — Hogy... a műveletlen ember?... A túlzottan szabatos kifejezés láthatóan nem tetszett gyöngéden p alapállásba helyezte combja mellé, aztán hirtelen kevélyen így szólt: — Nem jó, ha valaki olyan nagyon művelt... Nem jó az, ha valaki mindent tud!... Nekem pedig ez a véleményem, mit szól hozzá? A józan hangj᧠^ Az egyik másod- \ osztályú vasúti ku- § pé folyosóján két \ középkorú férfi áll- \ dogál az ablaknál és $ beszélgetnek. Egyi- $ kük zömök és józan ^ benyomást kelt, a i másik kezében a bü- \ féből hozott pálin- $ kásüveg, orcája meg- $ nyerőén fénylik, en- 5 nek bizony ma már \ nem ez az első üveg \ a kezében. A hely- i színen ismerkedhet- S tek meg és most cse- irélik az eszméket, az Í élet különböző fon- $ fos témáiról... § Miután teljes >1 egyetértésre jutottak abban, hogy van ^ patyolattiszta és ^ megközelíthetetlen S nő a világon, aztán § meg — különös el- § lentétként —, hogy ^ bizony a nőkkel ^ könnyű elbánni, ^ nincs kivétel, csak k érteni kell a csíziót, i ök ketten pedig, § mint részletezték, § nagyon értik. ■ § S ahogy ürült az ^ üveg, úgy változott ^ a téma és a fénylö- ^ arcú is. A vonatokon S lezajlott sajnálatos $ összekoccanásokra ^ terelődött a szó, § valami ilyesmit lát- ^ hattak a szomszéd ^ kocsiban ismerkedé- § síik hajnalán és azt § boncolgatták: mi le- ^ hetett oz oka, hogy i ott két ember lé-
