Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-22 / 145. szám
&BÍM CE G I E D I JA R Á * ES UTÁNPÓTLÁS CEGLÉD V Á R~0 S R É S Z É R E IX. EVFOIJYAM, 145. SZÁM 1965. JÜNIUS 22, KEDD Gazdasági kérdések — politikai oldalról... Utóbbi időben gyakran hangoztatjuk, hogy a pártszervezeteknek a gazdasági kérdéseket politikai oldalról kell ■megközelíteni. A gyakorlatban sokszor tapasztaljuk, hogy sokan — még a párttitkárok közül is — nem értik pontosan, hogy miről van szó. A mindennapi gazdasági feladatok pártmódszerekkel történő megközelítése alatt nem valami alapvetően újat, az eddigi gyakorlatban soha nem alkalmazott dolgot kell érteni. Pártszervezeteink gyakorlatában a példák seregével találkozhatunk, hiszen minden esetben, amikor fellépnek az országos érdek érvényesítéséért a szűkén felfogott helyi érdekkel szemben, amikor fellépnek a káderpolitikában a párt helyes elveinek, a szakmai és politikai szempontok együttes allcalma- zásának érdekében stb. — fu- lajdonképpen ezt teszik. Miről van hát okkor sző, amikor a fentieket hangoz- tatjuk? Arról, hogy most átgondoltan erősítsük a pártmunkának ezt az oldalát, ezeket a vonásait és faragjuk le a napi termelési problémákba belevesző prokticista kinövéseket. A pártmunka mindenekelőtt és elsősorban politikai munka, amelynek fókuszában az ember, az ember társadalmi viszonyai állnak. Ez kell, hogy meghatározza azt a módot is, ahogyan a különböző pártszervek és pártszervezetek a gazdasági kérdésekkel foglalkoznak. Nem arról van 6zó, hogy a párt- és a gazdasági, állami vezetés feladatait. mechanikusan úgy válasszuk szét, hogy az előbbi a kedvező politikai légkör megteremtéséért, az utóbbi pedig a tervszámok teljesítéséért felelős és egymás dolgába nincs beleszólásuk. Államunk szocialista állam és határozott politikai jellegű feladatokat állít az állami és gazdasági funkcionáriusok e é is. Mind gazdasági vezetőnek, mind a politikai munkásnak helyt kell állnia intézkedéséért, állásfoglalásáért, gazdasági és politikai síkon egyaránt. A különbség abban Ezúton mondunk hálás köszönetét rokonainknak és mindazoknak, akik szeretett jó feleségem, felejthetetlen jó édesanyánk, nagyanyánk: Pataki Pálné szül.: Erős Mária temetésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Külön köszönetét mondunk az Állam? Biztosító Váll. összes dolgozóinak, a temetésén való megjelenésükért és a küldött koszorúért. Pataki Pál és a gyászoló család Ipari tanulónak jelentkezhetnek 14—17 éves fiúk — kizárólag ceglédi lakosok — ács-állványozó szakmára, általános iskolai végzettséggel. Jelentkezés: Mü. M. 203. sz. Iparitanuló Intézet, Cegléd, Pesti u. 7. sz. é. M. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, Kecskemét, Klapka utca 34. van, hogy a gazdasági vezetésnek a műszak' és a gazdasági irányítás oldaláról kell szolgálnia a szocializmus építésének politikai célját (és nem valami elvont, önmagában elképzelt gazdasági célt), a politikai munkásnak viszont a politikai és eszmei nevelő- munka eszközeivel kell segítenie, elsősorban az ország, az adott egység előtt álló feladatok, mindenekelőtt a gazdasági feladatok megoldását. Éz a megközelítés módjában mutatkozó különbség nem jelenti azt, hogy a gazdasági vezetőnek „apolitikusnak” a pártmunkásnak viszont szakszerűtlennek kell lennie a feladatok, célok kijelölésében, hanem mindenekelőtt azt — és erre szeretnénk most a figyelmet ráirányítani —, hogy a pártmunkának politikai eszközökkel, a maga sajátos pártjellegű módján kell megközelítenie a gazdasági kérdéseket és nemcsak „úgy általában” foglalkozni velük. B. K. Az állammal szerződtek Tizenegy mázsás termést ad a zöldborsó, jól fizet a hajtatott újburgonya a Petőfi Tsz-ben Helyesen járt el a Petőfi Termelőszövetkezet vezetősége, amikor hatvan holdon tervezett zöldborsót, de az is igen okos intézkedés volt, hogy jelentős mennyiségű hajtatott újburgonya termelésére vállalkozott. — Mindkét növényféleségre szerződést kötöttünk — mondotta Csala István, a termelő- szövetkezet elnöke. — A zöldborsóra a Nagykőrösi Konzervgyárral szerződtünk, az újburgonyára pedig a MÉK-kel kötöttünk megállapodást. — A zöldborsó szállítása teljes lendületben van. A Táncsics Tsz-ben üzemel a konzervgyár által rendelkezésre bocsátott borsófejtő berendezés, amelyen naponta ötvenhatvan mázsa zöldborsót engedünk le. — Kilónként hat forint húsz fillért kapunk. Már a szállítás elején elértük a holdanként! kilenc mázsás átlagot és ez a mennyiség fokozatosan — a társadalmi tulajdon ellen A társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények nem jelentéktelen részét azért követhetik el, mert az ellenőrzések vagy felületesek, avagy pedig sok esetben elmaradnak. A ceglédi Vendéglátóipari Vállalat 14. számú cukrászatában is hanyag volt az ellenőrzés az 1962-es és 1963-as évben. Abban az időben Tóth Jó- zséfné, sz. Fajka Terész látta el a cukrászatban az adminisztrátori teendőket Itt állították elő a ceglédi Vendéglátóipari Vállalathoz tartozó egységek részére a cukrász- termékeket. A megrendelések és a szállítások elszámolását nem ellenőrizték elég rendszeresen. Ez adta azt a gondolatot Tóth Józsefnénak, hogy — Károlyi Sándorné, sz. Berecz Rozália, az alkohol- mentes 66. számú bolt vezetőjével összejátszva — a bizonylatokat meghamisítsa. Érdekes, hogy erre a számlalikvidátorok és tablóellenőrök sem figyeltek fel, pedig nem egy bizonylaton szabálytalan javítások voltak. A visszaélést később Bállá Endre ellenőr leplezte el, amikor öt bízták meg a 14. üzem ellenőrzésével. Tóth Józsefné és Károlyi Sándorné a visszaélések egy részét. beismerte, ■ a legtöbbjét azonban mindketten tagadták. A tizenkét tárgyalási napon át lefolytatott bizonyítás során azonban a bíróság a tagadásba vett visszaélések tekintetében is megállapította mindkettőjük bűnösségét. A társadalmi tulajdont bűn- szövetségben károsító sikkasztás miatt Tóth Józsefnét két évi börtönbüntetésre ítélte és a közügyek gyakorlásától öt évre eltiltotta, Károlyi Sándornét egy évi és hat hónapi börtönre ítélte és a közügyektől három évre eltiltotta. Mindkettőjüket kötelezte, hogy a Vendéglátóipari Vállalatnak tizenegyezernégyszáz- ötvenhárom forintot fizessenek meg az okozott kár fejében, továbbá csaknem hatezer forint bűnügyi költséget állapított meg terhűkre. Az ítélet ellen, a vádlottak és védőik enyhítésért, illetve felmentésért jelentettek be fellebbezést. — esi emelkedik, s a jelek szerint meglesz a tizenegy mázsás holdanként! átlag. Szerény számítás szerint is hatezer forintot kapunk egy- egy holdról. — A zöldborsótermelésnek nagy előnye, hogy a terület aránylag igen korán szabadul fel és így megnyílik a lehetőség a másodvetés számára. Eddig, már tíz holdon vetettünk el dugvány répának való magot és fokozatosan felszabaduló területeken silót és szálas takarmány növények vetését tervezzük. — Kiválóan bevált a hajtatásos újburgonya termelése is — folytatta az elnök. A MÉK- kel kötött szerződés értelmében három és fél forinttól öt és fél forintig terjedő áron adjuk át az újburgonyát. A kísérleti parcellán hatvanmázsás termést értünk el, de a jó átlag is meghaladja a holdanként ötven mázsát. Számításunk szerint holdanként huszonnégyezer forintot tudunk betakarítani — mondotta befejezésül Csala István. I fisfi/tíl a kvrvkptiron Kerékpáros döcög előttem a tápiószelei úton. A csomagtartóján tarisznya ■ ingadozik. Valamivel lejjebb — akár hiszik, akár nem — a vér is meghűl bennem: villát kötözött ez a magyar a kerékpár vázához, mégpedig olyan szerencsétlenül, hogy a villa hegye szabadon merede- zik felém. Semmi más nem kell, csak egy kis figyelmetlenség, egy sebesen vágtató motoros, aki nem számítja ki helyesen az oldaltávolságot, és a hegyes szerszám valósággal felnyársalja a szerencsétlent. Megállítottam egy szóra az embert. Figyelmeztetésemre legyint: van magához való esze mindenkinek, vigyázzon! Hát én ezt az „elővigyázatosságot úgy próbálom megkezdeni, hogy íme, ezennel felhívom mindenki figyelmét az ilyen felelőtlen emberekre! (—ssi—) Hogyan számol a juhász ? Jó másfél órányira lehettem a várostól. Fáradt voltam, nem sok kedvem volt a kutyagoláshoz. Szívből örültem, amikor az országúttól vagy száz lépésnyire megláttam a juhászt. Hosszú botjára támaszkodott az esti szürkületben. Kutyái előtte hasaltak. A két puli hűségesen nézett fel a pásztorra. — Jó lenne valahol éjszakázni! — mondottam a juhásznak. — Nincs kedvem hozzá, hogy tovább gyalogoljak. Lassan felém fordította a fejét. Végignézett és csak percek múlva felelt. — Meleg az éjszaka. De ha fázós, szívesen szolgálok subával. — Maga sem alszik fedél alatt? — Nem bizony! Csak itt a juhok mellett. Fa tövében volt a két suba. A juhász avas szalonnával kínált. Telihold ragyogott. Lefeküdtünk és az édes csendben a birkák szuszogását figyeltük. — Hány birkát őriz? — kérdeztem csak azért, hogy mondjak valamit. — Háromszázhatvanegy a közös. Meg a háztáji. Kíváncsiság kezdte furdalni az oldalamat. — Mindennap megszámolja a birkákat? — Sose! Mindig stimmöl! — De hát aJikor hogyan tudja, hogy nincs-e híja a nyájnak? Háiha valaki éjszaka megvámolja a falkát? — Arra való a kutya, hogy vigyázzon. — De hátha olyan ravasz a tolvaj, hogy túljár az eszükön? A juhász nem válaszolt. Úgy látszik nagyon fogós volt a kérdés. Eltelt az éjszaka. Friss harmatra ébredtünk. Valószínűleg . az állatok riasztottak fel bennünket. Egy öreg anya fájdalmas bégetése mellett egy fiatal bárány riadt hangja borzolta a reggeli csendet. A juhász megrázta magát. Végignézett a nyájon. A birkák már éhesen legelésztek. Csak éppen a kétségbeesett hang nyugtalanított. — Ugye, azt kérdezte tegnap este, hogyan számol a juhász. No, jöjjön, megmutatom. Lassan megkerültük a falkát. A kutyák fázósan lépegettek mögöttünk. Ahogyan haladtunk, az anya kétszer is elvágtatott mellettünk. Ugyanakkor a nyáj közepéről tovább kunkorodott az ijedt barika hangja. A juhász tudta a dolgát, botjával terelgette a bárányokat. Amikor a kis barihoz ért, szépen felnyalábolta és kivitte a nyáj szélére. Éppen akkor ért oda az anyja. Boldogan szagolgatta a báránykát és a bari megelégedetten bújt az anyjához. — Ennyi az egész mesterség — mondotta a juhász. Nem kell nekem számolni. Minden birkának fia van. Ha az anya veszik el, béget a bárány; ha pedig a bankáját nem találja, akkor az anya kétségbeesett hangja figyelmeztet. Most ezek megköny- nyítették a dolgomat, mert mindketten bégettek. Fogadjunk, hogy egyetlen jószág sem hiányzik. De ha van kedve hozzá, megszámolhatja... (Rik) +S+P+0+R+T + Kézilabda NB II Győzelem a harmadik helyezett ellen fipítők—Szeged legesítette a vendégek legjobb játékosát. Ceglédi 14:11 (7:6). Ceglédi Építők: Csendes, Tukacs, Monori, Jónás, Hö- römpő, Pánczél, Tóth. Csere: Zsíros, Rossi, Bálint, Bujáki. Cegléd, 250 néző. Góllövők: Tukacs 5, Jónás, Pánczél, Bálint 2—2, Bujáki, Tóth, Monori 1—1. A vendégek kezdték a játékot, mindjárt az első támadáskor gólt lőttek- Az ellentámadás végén Jónás már lövésre lendítette a kezét, amikor visszarántották. A megítélt büntetődobást Tukacs értékesítette, 1:1. A szegedi csapat óriási iramot diktált, amit a hazaiak nem vettek át. Sőt a játék lassítására törekedtek, ennek ellenére felváltva estek a gólok és a félidő befejezése előtt Pánczél révén a vezetést is sikerült megszerezni. 7:6-ra alakult az eredmény, ami már a félidő végéig nem is változott, mivel Tóth igen jól semA szünet után a nagy melegtől és a saját maguk által diktált iramtól kifulladt vendégek nem tudták tartani az egyre megújuló hazai rohamokat. A gólok sorát a sérüléséből felépült Monori nyitotta meg. Már 10:6 volt az eredmény, amikor a vendégeknek sikerült szépíteniük. Az egyenlítésre nem nyílt alkalmuk, mert Csendes biztos gólhelyzetekben is védeni tudott. 13:10-es állásnál nagyszerű reflexszel egy büntetődobást is kivédett. A kipattanó labdát Tóth megszerezte, villámgyorsan Jónáshoz, az Monori- hoz játszott, aki egyből Bujá- kihoz továbbította a labdát, aki szabadon törhetett kapura és a kapust is becsapva élesen a kapu jobb oldalába lőtt. Jók: Csendes, Jónás, Pánczél. F. F. Vízilabda összevont megyei bajnokság CVSE—Jászberényi Lehel 13:1 (2:0, 4:1, 5:0, 2:0) CVSE: Vas, Vámosi I, Re- vuezki. Vámosi II, Várkonyi, dr. Szakter, Zsíros. Csere: Kisfaludi, dr. Hajdú, Pusztai, Szepes. Ragyogó időben a szép számú lelkes közönség biztatása mellett a ceglédiek jó csapatjátékukkal mindvégig kezükben tartották a játék irányítását és három alkalommal is emberhátrányból értek el gólt. Góllövők: Vámosi II, Zsíros 3—3, Várkonyi 2, dr. Szakter — Kisfaludi — Szepes — Hajdú és Pusztai 1—1. Végeredményben a ceglédiek 13:1 arányban megérdemelten győztek. —sz— Teke NB II. Ceglédi Építők—Egri Spartacus 7:1 Az Építők ilyen arányban is megérdemelten győztek. A legjobb dobó: Pákozdi, 454 fa, Ceglédi Bányász—Budapesti Spartacus 5:3. Legjobb dobó Raffai 485 fa, Idegenben is megérdemelt győzelmet arattak a ceglédi bányászok. Pest megyei férfi ifjúsági egyéni tekebajnokság: 1. Mikulás József 422 fa, 2. Tarjáni László 418 fa, 3. Nyíri Ferenc 414 fa. Labdarúgás .Megyei bajnokság Ceglédi Építők—Nagykáta 0:1 A Ceglédi Építők tucatnyi gólhelyzetet hagytak ki mindkét félidőben. A nagy- kátaiak lelkes játékukkal megérdemelték a győzelmet. Területi bajnokság: Ceglédi Spartacus—Farmos 0:3 (0:1). A Ceglédi Spartacus játékosai rossz napot fogtak ki, a farmosiak átgondoltabb játékukkal megérdemelten szerezték meg a két pontot. Ifjúsági: Ceglédi Építők ifi—Nagykáta ifi 2:2 (2:1) Ceglédi Spartacus ifi—Farmos ifi 4:0. —sz— Birkózás A régi vasutasotthonban megrendezett versenyen az alábbi helyezéseket érték el: 50 kg: 3. Tabányi Tibor CVSE, 56 kg: 2. Pásztor József CVSE, 3. Mészáros Imre Abony. 59 kg: 3. Bene László Abony, 62 kg: 1. Bíró József CVSE, 66 kg: 1. Kelemen István Abony, 2. Bakos József CVSE, 70 kg: 3. Zelenka István CVSE. 74 kg: 1. Koncsik Sándor Abony. Nehézsúly: 2. Varga Mihály CVSE. A csapatbajnokságot és az Alföldi Kupát a CVSE nyerte 16 ponttal. Hálás köszönetét mondunk rokonainknak és mindazoknak, akik szeretett jó fiunk, felejthetetlen jó testvérem: ifj. Szebeni László temetésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Külön köszönetét mondunk a Strandfürdő és Köz-* séggazdálkodási Váll. vezetőségének és összes dolgozóinak a terne^ tésén való megjelenésükért és- a küldött koszorúkért Id. Szebeni László és neje, Szunyogh Józsefné és családja.
