Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-22 / 145. szám

&BÍM CE G I E D I JA R Á * ES UTÁNPÓTLÁS CEGLÉD V Á R~0 S R É S Z É R E IX. EVFOIJYAM, 145. SZÁM 1965. JÜNIUS 22, KEDD Gazdasági kérdések — politikai oldalról... Utóbbi időben gyakran han­goztatjuk, hogy a pártszerve­zeteknek a gazdasági kérdé­seket politikai oldalról kell ■megközelíteni. A gyakorlat­ban sokszor tapasztaljuk, hogy sokan — még a párt­titkárok közül is — nem ér­tik pontosan, hogy miről van szó. A mindennapi gazdasági feladatok pártmódszerekkel történő megközelítése alatt nem valami alapvetően újat, az eddigi gyakorlatban soha nem alkalmazott dolgot kell érteni. Pártszervezeteink gya­korlatában a példák seregé­vel találkozhatunk, hiszen minden esetben, amikor fel­lépnek az országos érdek ér­vényesítéséért a szűkén felfo­gott helyi érdekkel szemben, amikor fellépnek a káderpo­litikában a párt helyes elvei­nek, a szakmai és politikai szempontok együttes allcalma- zásának érdekében stb. — fu- lajdonképpen ezt teszik. Miről van hát okkor sző, amikor a fentieket hangoz- tatjuk? Arról, hogy most át­gondoltan erősítsük a párt­munkának ezt az oldalát, eze­ket a vonásait és faragjuk le a napi termelési problémák­ba belevesző prokticista kinö­véseket. A pártmunka mindenek­előtt és elsősorban politikai munka, amelynek fókuszá­ban az ember, az ember tár­sadalmi viszonyai állnak. Ez kell, hogy meghatározza azt a módot is, ahogyan a külön­böző pártszervek és pártszer­vezetek a gazdasági kérdések­kel foglalkoznak. Nem arról van 6zó, hogy a párt- és a gazdasági, állami vezetés fel­adatait. mechanikusan úgy válasszuk szét, hogy az előb­bi a kedvező politikai légkör megteremtéséért, az utóbbi pedig a tervszámok teljesíté­séért felelős és egymás dol­gába nincs beleszólásuk. Államunk szocialista állam és határozott politikai jellegű feladatokat állít az állami és gazdasági funkcionáriusok e é is. Mind gazdasági vezetőnek, mind a politikai munkásnak helyt kell állnia intézkedésé­ért, állásfoglalásáért, gazda­sági és politikai síkon egy­aránt. A különbség abban Ezúton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak és mindazok­nak, akik szeretett jó feleségem, felejthetetlen jó édesanyánk, nagyanyánk: Pataki Pálné szül.: Erős Mária temetésén megjelen­tek, részvétükkel nagy bánatunk­ban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Külön köszö­netét mondunk az Állam? Bizto­sító Váll. összes dolgozóinak, a temetésén való megjelenésükért és a küldött koszorúért. Pataki Pál és a gyászoló család Ipari tanulónak jelentkezhetnek 14—17 éves fiúk — kizárólag ceglédi lakosok — ács-állványozó szakmára, általános iskolai végzettséggel. Jelentkezés: Mü. M. 203. sz. Iparitanuló Intézet, Cegléd, Pesti u. 7. sz. é. M. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, Kecskemét, Klapka utca 34. van, hogy a gazdasági veze­tésnek a műszak' és a gaz­dasági irányítás oldaláról kell szolgálnia a szocializmus épí­tésének politikai célját (és nem valami elvont, önmagá­ban elképzelt gazdasági célt), a politikai munkásnak viszont a politikai és eszmei nevelő- munka eszközeivel kell segí­tenie, elsősorban az ország, az adott egység előtt álló fel­adatok, mindenekelőtt a gaz­dasági feladatok megoldását. Éz a megközelítés módjában mutatkozó különbség nem je­lenti azt, hogy a gazdasági vezetőnek „apolitikusnak” a pártmunkásnak viszont szak­szerűtlennek kell lennie a fel­adatok, célok kijelölésében, hanem mindenekelőtt azt — és erre szeretnénk most a fi­gyelmet ráirányítani —, hogy a pártmunkának politikai eszközökkel, a maga sajátos pártjellegű módján kell meg­közelítenie a gazdasági kér­déseket és nemcsak „úgy ál­talában” foglalkozni velük. B. K. Az állammal szerződtek Tizenegy mázsás termést ad a zöldborsó, jól fizet a hajtatott újburgonya a Petőfi Tsz-ben Helyesen járt el a Petőfi Termelőszövetkezet vezetősé­ge, amikor hatvan holdon ter­vezett zöldborsót, de az is igen okos intézkedés volt, hogy je­lentős mennyiségű hajtatott újburgonya termelésére vál­lalkozott. — Mindkét növényféleségre szerződést kötöttünk — mon­dotta Csala István, a termelő- szövetkezet elnöke. — A zöldborsóra a Nagykő­rösi Konzervgyárral szer­ződtünk, az újburgonyára pedig a MÉK-kel kötöt­tünk megállapodást. — A zöldborsó szállítása teljes lendületben van. A Tán­csics Tsz-ben üzemel a kon­zervgyár által rendelkezésre bocsátott borsófejtő berende­zés, amelyen naponta ötven­hatvan mázsa zöldborsót en­gedünk le. — Kilónként hat forint húsz fillért kapunk. Már a szállítás elején elértük a holdanként! ki­lenc mázsás átlagot és ez a mennyiség fokozatosan — a társadalmi tulajdon ellen A társadalmi tulajdont ká­rosító bűncselekmények nem jelentéktelen részét azért kö­vethetik el, mert az ellenőr­zések vagy felületesek, avagy pedig sok esetben elmarad­nak. A ceglédi Vendéglátóipa­ri Vállalat 14. számú cukrá­szatában is hanyag volt az el­lenőrzés az 1962-es és 1963-as évben. Abban az időben Tóth Jó- zséfné, sz. Fajka Terész látta el a cukrászatban az admi­nisztrátori teendőket Itt állí­tották elő a ceglédi Vendéglá­tóipari Vállalathoz tartozó egységek részére a cukrász- termékeket. A megrendelések és a szállítások elszámolását nem ellenőrizték elég rend­szeresen. Ez adta azt a gon­dolatot Tóth Józsefnénak, hogy — Károlyi Sándorné, sz. Berecz Rozália, az alkohol- mentes 66. számú bolt vezető­jével összejátszva — a bizony­latokat meghamisítsa. Érde­kes, hogy erre a számlalikvi­dátorok és tablóellenőrök sem figyeltek fel, pedig nem egy bizonylaton szabálytalan javí­tások voltak. A visszaélést később Bállá Endre ellenőr leplezte el, ami­kor öt bízták meg a 14. üzem ellenőrzésével. Tóth Józsefné és Károlyi Sándorné a visszaélések egy részét. beismerte, ■ a legtöbbjét azonban mindketten tagad­ták. A tizenkét tárgyalási na­pon át lefolytatott bizonyítás során azonban a bíróság a ta­gadásba vett visszaélések te­kintetében is megállapította mindkettőjük bűnösségét. A társadalmi tulajdont bűn- szövetségben károsító sik­kasztás miatt Tóth Józsefnét két évi börtönbüntetésre ítél­te és a közügyek gyakorlásá­tól öt évre eltiltotta, Károlyi Sándornét egy évi és hat hó­napi börtönre ítélte és a köz­ügyektől három évre eltiltot­ta. Mindkettőjüket kötelezte, hogy a Vendéglátóipari Vál­lalatnak tizenegyezernégyszáz- ötvenhárom forintot fizesse­nek meg az okozott kár fejé­ben, továbbá csaknem hatezer forint bűnügyi költséget álla­pított meg terhűkre. Az ítélet ellen, a vádlottak és védőik enyhítésért, illetve felmentésért jelentettek be fellebbezést. — esi emelkedik, s a jelek sze­rint meglesz a tizenegy mázsás holdanként! átlag. Szerény számítás szerint is hatezer forintot kapunk egy- egy holdról. — A zöldborsótermelésnek nagy előnye, hogy a terület aránylag igen korán szabadul fel és így megnyílik a lehető­ség a másodvetés számára. Eddig, már tíz holdon vetet­tünk el dugvány répának való magot és fokozatosan felsza­baduló területeken silót és szálas takarmány növények vetését tervezzük. — Kiválóan bevált a hajtatásos újbur­gonya termelése is — folytatta az elnök. A MÉK- kel kötött szerződés értelmé­ben három és fél forinttól öt és fél forintig terjedő áron ad­juk át az újburgonyát. A kí­sérleti parcellán hatvanmá­zsás termést értünk el, de a jó átlag is meghaladja a hol­danként ötven mázsát. Számí­tásunk szerint holdanként huszonnégy­ezer forintot tudunk be­takarítani — mondotta befejezésül Csala István. I fisfi/tíl a kvrvkptiron Kerékpáros döcög előt­tem a tápiószelei úton. A csomagtartóján tarisznya ■ ingadozik. Valamivel lej­jebb — akár hiszik, akár nem — a vér is meghűl bennem: villát kötözött ez a magyar a kerékpár vá­zához, mégpedig olyan sze­rencsétlenül, hogy a villa hegye szabadon merede- zik felém. Semmi más nem kell, csak egy kis figyel­metlenség, egy sebesen vágtató motoros, aki nem számítja ki helyesen az ol­daltávolságot, és a hegyes szerszám valósággal fel­nyársalja a szerencsétlent. Megállítottam egy szó­ra az embert. Figyelmez­tetésemre legyint: van ma­gához való esze mindenki­nek, vigyázzon! Hát én ezt az „elővigyá­zatosságot úgy próbálom megkezdeni, hogy íme, ezennel felhívom minden­ki figyelmét az ilyen fele­lőtlen emberekre! (—ssi—) Hogyan számol a juhász ? Jó másfél órányira lehet­tem a várostól. Fáradt vol­tam, nem sok kedvem volt a kutyagoláshoz. Szívből örül­tem, amikor az országúttól vagy száz lépésnyire meglát­tam a juhászt. Hosszú bot­jára támaszkodott az esti szürkületben. Kutyái előtte hasaltak. A két puli hűsége­sen nézett fel a pásztorra. — Jó lenne valahol éjsza­kázni! — mondottam a ju­hásznak. — Nincs kedvem hoz­zá, hogy tovább gyalogoljak. Lassan felém fordította a fejét. Végignézett és csak percek múlva felelt. — Meleg az éjszaka. De ha fázós, szívesen szolgálok su­bával. — Maga sem alszik fedél alatt? — Nem bizony! Csak itt a juhok mellett. Fa tövében volt a két suba. A juhász avas szalonnával kínált. Telihold ragyogott. Lefeküdtünk és az édes csend­ben a birkák szuszogását fi­gyeltük. — Hány birkát őriz? — kérdeztem csak azért, hogy mondjak valamit. — Háromszázhatvanegy a közös. Meg a háztáji. Kíváncsiság kezdte furdal­ni az oldalamat. — Mindennap megszámolja a birkákat? — Sose! Mindig stimmöl! — De hát aJikor hogyan tudja, hogy nincs-e híja a nyájnak? Háiha valaki éj­szaka megvámolja a falkát? — Arra való a kutya, hogy vigyázzon. — De hátha olyan ravasz a tolvaj, hogy túljár az eszü­kön? A juhász nem válaszolt. Úgy látszik nagyon fogós volt a kérdés. Eltelt az éjszaka. Friss harmatra ébredtünk. Való­színűleg . az állatok riasztot­tak fel bennünket. Egy öreg anya fájdalmas bégetése mel­lett egy fiatal bárány riadt hangja borzolta a reggeli csendet. A juhász megrázta magát. Végignézett a nyájon. A bir­kák már éhesen legelésztek. Csak éppen a kétségbeesett hang nyugtalanított. — Ugye, azt kérdezte teg­nap este, hogyan számol a juhász. No, jöjjön, megmu­tatom. Lassan megkerültük a fal­kát. A kutyák fázósan lé­pegettek mögöttünk. Aho­gyan haladtunk, az anya két­szer is elvágtatott mellettünk. Ugyanakkor a nyáj közepé­ről tovább kunkorodott az ijedt barika hangja. A ju­hász tudta a dolgát, botjá­val terelgette a bárányokat. Amikor a kis barihoz ért, szé­pen felnyalábolta és kivitte a nyáj szélére. Éppen akkor ért oda az anyja. Boldogan szagolgatta a báránykát és a bari megelégedetten bújt az anyjához. — Ennyi az egész mester­ség — mondotta a juhász. Nem kell nekem számolni. Minden birkának fia van. Ha az anya veszik el, béget a bá­rány; ha pedig a bankáját nem találja, akkor az anya kétségbeesett hangja figyel­meztet. Most ezek megköny- nyítették a dolgomat, mert mindketten bégettek. Fogad­junk, hogy egyetlen jószág sem hiányzik. De ha van kedve hozzá, megszámolhat­ja... (Rik) +S+P+0+R+T + Kézilabda NB II Győzelem a harmadik helyezett ellen fipítők—Szeged legesítette a vendégek legjobb játékosát. Ceglédi 14:11 (7:6). Ceglédi Építők: Csendes, Tukacs, Monori, Jónás, Hö- römpő, Pánczél, Tóth. Csere: Zsíros, Rossi, Bálint, Bujáki. Cegléd, 250 néző. Góllövők: Tukacs 5, Jónás, Pánczél, Bálint 2—2, Bujáki, Tóth, Monori 1—1. A vendégek kezdték a játé­kot, mindjárt az első támadás­kor gólt lőttek- Az ellentáma­dás végén Jónás már lövésre lendítette a kezét, amikor visszarántották. A megítélt büntetődobást Tukacs értéke­sítette, 1:1. A szegedi csapat óriási iramot diktált, amit a hazaiak nem vettek át. Sőt a játék lassítására törekedtek, ennek ellenére felváltva estek a gólok és a félidő befejezése előtt Pánczél révén a vezetést is sikerült megszerezni. 7:6-ra alakult az eredmény, ami már a félidő végéig nem is válto­zott, mivel Tóth igen jól sem­A szünet után a nagy me­legtől és a saját maguk által diktált iramtól kifulladt ven­dégek nem tudták tartani az egyre megújuló hazai rohamo­kat. A gólok sorát a sérülésé­ből felépült Monori nyitotta meg. Már 10:6 volt az ered­mény, amikor a vendégeknek sikerült szépíteniük. Az egyenlítésre nem nyílt alkal­muk, mert Csendes biztos gól­helyzetekben is védeni tudott. 13:10-es állásnál nagyszerű reflexszel egy büntetődobást is kivédett. A kipattanó lab­dát Tóth megszerezte, villám­gyorsan Jónáshoz, az Monori- hoz játszott, aki egyből Bujá- kihoz továbbította a labdát, aki szabadon törhetett kapura és a kapust is becsapva éle­sen a kapu jobb oldalába lőtt. Jók: Csendes, Jónás, Pán­czél. F. F. Vízilabda összevont megyei bajnokság CVSE—Jászberényi Lehel 13:1 (2:0, 4:1, 5:0, 2:0) CVSE: Vas, Vámosi I, Re- vuezki. Vámosi II, Várkonyi, dr. Szakter, Zsíros. Csere: Kisfaludi, dr. Hajdú, Pusztai, Szepes. Ragyogó időben a szép számú lelkes közönség biz­tatása mellett a ceglédiek jó csapatjátékukkal mindvégig kezükben tartották a játék irányítását és három alka­lommal is emberhátrányból értek el gólt. Góllövők: Vámosi II, Zsí­ros 3—3, Várkonyi 2, dr. Szakter — Kisfaludi — Sze­pes — Hajdú és Pusztai 1—1. Végeredményben a ceglé­diek 13:1 arányban megérde­melten győztek. —sz— Teke NB II. Ceglédi Építők—Egri Sparta­cus 7:1 Az Építők ilyen arányban is megérdemelten győztek. A legjobb dobó: Pákozdi, 454 fa, Ceglédi Bányász—Budapesti Spartacus 5:3. Legjobb dobó Raffai 485 fa, Idegenben is megérdemelt győzelmet arattak a ceglé­di bányászok. Pest megyei férfi ifjúsági egyéni tekebajnokság: 1. Mikulás József 422 fa, 2. Tarjáni László 418 fa, 3. Nyíri Ferenc 414 fa. Labdarúgás .Megyei bajnokság Ceglédi Építők—Nagykáta 0:1 A Ceglédi Építők tucat­nyi gólhelyzetet hagytak ki mindkét félidőben. A nagy- kátaiak lelkes játékukkal megérdemelték a győzelmet. Területi bajnokság: Ceglédi Spartacus—Farmos 0:3 (0:1). A Ceglédi Spartacus játé­kosai rossz napot fogtak ki, a farmosiak átgondoltabb já­tékukkal megérdemelten sze­rezték meg a két pontot. Ifjúsági: Ceglédi Építők ifi—Nagyká­ta ifi 2:2 (2:1) Ceglédi Spartacus ifi—Far­mos ifi 4:0. —sz— Birkózás A régi vasutasotthonban megrendezett versenyen az alábbi helyezéseket érték el: 50 kg: 3. Tabányi Tibor CVSE, 56 kg: 2. Pásztor Jó­zsef CVSE, 3. Mészáros Imre Abony. 59 kg: 3. Bene László Abony, 62 kg: 1. Bíró József CVSE, 66 kg: 1. Kelemen Ist­ván Abony, 2. Bakos József CVSE, 70 kg: 3. Zelenka Ist­ván CVSE. 74 kg: 1. Koncsik Sándor Abony. Nehézsúly: 2. Varga Mihály CVSE. A csapatbajnokságot és az Alföldi Kupát a CVSE nyer­te 16 ponttal. Hálás köszönetét mondunk ro­konainknak és mindazoknak, akik szeretett jó fiunk, felejthe­tetlen jó testvérem: ifj. Szebeni László temetésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virá­got helyeztek. Külön köszönetét mondunk a Strandfürdő és Köz-* séggazdálkodási Váll. vezetőségé­nek és összes dolgozóinak a terne^ tésén való megjelenésükért és- a küldött koszorúkért Id. Szebeni László és neje, Szunyogh Józsefné és családja.

Next

/
Thumbnails
Contents