Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-20 / 144. szám

10 test megyei ^Kívtap 1965. JÜNIUS 20, VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink Lakásbérlet felmondása cserelakás felajánlásá­val. „Saját családi házunkban a volt tulajdonos, jelenleg bérlő, tíz kutyát és tíz macskát tart. A lakásban el­viselhetetlen bűz van és a kertben is kárt tesznek az állatok. Ezenkívül még a kó­bor kutyákat is becsalogat­ják, vagy a sintértől váltják ki a befogott állatokat. Az ezen a címen történt fel­mondási perek nem vezettek eredményre, mert a tárgya­lás napjára ismerősökhöz viszik az állatokat, majd az­után visszaszállítják. Pedig a bíróságon is közölték velük, hogy egy kutyánál és egy macskánál többet nem tart­hatnak, de mégsem mondta ki a bíróság a felmondást ér­vényesnek, mert a bérlő megígérte: nem tart a meg­engedettnél több állatot a lakásban. A cserelakást nem fogadták el, mivel a felaján­lott lakásban nem volt elő­szoba. Jogosan tagadhatja-e meg a lakás elfogadását elő­szoba hiányában a bérlő? — kérdezi P. I.-né aszódi lakos. A lakásrendelet értelmé­ben felmondással élhet a bérbeadó, ha a bérlő a lakást rendeltetésükkel ellentétesen használja, és akkor is, ha a szocialista együttélés szabá­lyaival ellentétes magatar­tást tanúsít. Tanácsoljuk, is­mételten éljen felmondási jogával. Ha tanúkkal bizo­nyítja, hogy bérlője tovább­ra is rendeltetésellenesen használja a bérleményt, siker­re vezethet egy újabb eljárás. Ami a cserelakás felajánlá­sát illeti, közöljük önnel, hogy a lakásrendelet szerint egyidejű cserelakás felaján­lásával a tulajdonos csak akkor mondhatja fel a la­kást, ha a lakásra maga vagy egyeneságbeli rokona számá­ra tart igényt és jelenleg nincs olyan lakásuk, ami igényjogosultságukat kielégí­tené. A lakásrendelet 62. §, illet­ve 75. §-ának (2) bekezdésére alapított felmondásoknál an­nak a kérdésnek a megítélé­sénél, hogy a felajánlott la­kás megfelelő-e, a bíróság részben a 15/1957. (III. 7.) Korm. sz. rendelet 130. íj­ában, részben pedig a Leg­felsőbb Bíróság XVI. számú polgári elvi döntésében fog­laltakat veszi figyelembe. A megfelelőség fogalmába általában a hasonló nagy­ság, helyiségek száma is beletartozik. Fokozottabban érvényesül ez az irányadó szempont a kislakásoknál. A tárgyalt esetben is kislakás­ról van szó, mert mind a felmondott, mind a felaján­lott lakás egyaránt szoba- konyhás. A felajánlott cserelakásnál előszoba nincs, jelenleg kö­zös előszobájuk van. A bíró­ság megítélésétől függ — figyelemmel a fent írt ren­delkezésekre —, hogy az elő­szoba hiánya egymagában al­kalmatlanná teszi-e a fel­ajánlott lakást arra, hogy azt a mostani lakáshoz viszo­nyítottan megfelelő cserela­kásnak tekinthesse. Felajánlható-e önálló lakás helyett cserela­kásként társbérlet? Vásároltam egy örökla­kást és a társbérletből át akarok költözni. Társbérleti lakásomat felajánlottam az | öröklakásban bentlakó bér- 1 lőnek, de nem fogadta el. | Milyen kilátásaim vannak, 1 ha bírósághoz fordulok? — kérdezi K. A. nagykátai la­kos. Amikor olvasónk lakottan vásárolta az öröklakást, szá­molt azzal is, hogy akkor költözhet bele a lakásba, ha azzal legalább egyenértékű lakást ajánl fel. Egészen bi­zonyos az is, hogy az örökla­kást, mivel nem volt beköl­tözhető állapotban, alacso­nyabb vételár mellett vásá­rolta meg. Ilyen körülmé­nyek között nem tartjuk valószínűnek, hogy a bíróság kötelezné a bérlőt, hogy ön­álló lakása helyett fogad­jon el egy társbérletet. A társbérletek általában a nehéz lakáshelyzetnek a kö­vetkezményei, és kormány­zatunk célkitűzése a társbér­letek felszámolása. A társ­bérlők között a viszony sok­szor elromlik, ami áldatlan állapotot idéz elő az együtt- lakókra. Ezért önálló lakás felmondása esetén cserela­kásként az általában hát­ránnyal járó társbérletet nem is lehet felajánlani. Olvasónknak azt tanácsol­juk, ne is forduljon a bíró­sághoz, mert javára kedve­ző döntésre nem számíthat. Házastársi vagyonközös­ségbe tartozik a házas­sági életközösség alatt épült ingatlan. N. J.-né tápiósápi lakos le­vélben kér tanácsot. írja, hogy mielőtt férjhez ment, férjének volt egy telke és azon egy elkezdett építkezés. A házasság megkötése után közös erővel felépítették a házat. Gyermekük nem szü­letett. A ház telekkönyvileg férje nevén van. Olvasónk kérdezi, hogy férje esetle­ges korábbi elhalálozása ese­tén övé lesz-e az ingatlan? A felépített ház a házastár­si vagyonközösségbe tartozik, tehát a fele önt illeti. A te­lek pedig, amely férjének külön vagyona volt — osztja az épület jogi sorsát. Ez azt jelenti, hogy a telek (az el­kezdett építkezés is) bele­olvadt a közösvagyonba. Te­hát az együttélés idején épí­tett ingatlannal a telek el­veszítette külön vagyoni jel­legét, és közszerzeményi jel­legű lett. A gyakorlatban ennek ak­kor van jelentősége, ha a há­zastársak esetleg felbontják a házasságot és a vagyonkö­zösséget is megszüntetik. Eb­ben az esetben azonban a te­lek és az elkezdett építkezés értékét meg kell térítenie férjének — vagyis a közös- vagyonból önre eső rész any- nyival csökken. Esetleges halál esetére sem indokolt az aggálya, mert a Polgári Törvénykönyv sze­rint leszármazott hiányában a túlélő házastárs örökli a va­gyont. A termelőszövetkezetbe bevitt gyümölcsös, il­letve szőlő telepítési költségének megtéríté­séről. Legutóbb egyik olvasónk kérdésére közöltük, hogy kit illet meg a tsz-be bevitt élő­fa kitermelési joga. Most K. K.-né ceglédi lakos fordult hozzánk hasonló kérdéssel. A félreértések elkerülése céljából közöljük, hogy a tsz-jogszabály szerint élőfá­nak a bevitt földön levő — gyümölcsösnek vagy erdőnek nem tekinthető — fákat kell érteni, és csak ebben az eset­ben kell az értük járó térí­tést a helyi viszonyoknak megfelelő értékben megálla­pítani. A gyümölcsösre úgy­szintén a szőlőre a 20/1959. (VII. 12.) F. M. számú rende­let és a 30/1960 (XII. 19.) F. M. számú rendeletek az irányadóak. Az említett ren­delkezések szerint a szőlő telepítési költségeinek meg­térítésére, a gyümölcsös ál­lagának megfelelően földjá­radék kifizetésére van igé­nye, a rendeletben felsorolt feltételek fennállása esetén. Dr. M. J. Hogyan alkalmazkodhat a mezőgazdaság a rendkívüli időjáráshoz?* Beszélgetés úr, Magyari Andrással, a gödöllői Agrártudományi Egyetem rektorával Most már nyilvánvaló, hogy az elkövetkező napok, hetek minden eddiginél nagyobb erőfeszítést követelnek a me­zőgazdaság dolgozóitól. Máris összetorlódtak a megkésett kinti tennivalók, küszöbön a nehéznek ígérkező aratás — továbbra is esik az eső, sok­felé árvíz, jégverés súlyosbít­ja a helyzetet. Irányító szak­embereinkre különösen nagy és felelősségteljes feladat há­rul. Hozzáértésükön, higgadt­ságukon, leleményességükön is múlik a nyári munkák si­kere. Az idei termés és az or­szág kenyerének biztosítása érdekében most széles körű társadalmi összefogás bonta­kozik ki. A gödöllői Agrártu­dományi Egyetem tanárai — mint ilyen esetekben már annyiszor — most is megtár­gyalták — ki-ki a maga szak­területén —, milyen intézke­désekkel lehetne csökkenteni az esőzés okozta kárt, hogyan használhatják ki mezőgazda- sági üzemeink az időjárás te­remtette sajátos lehetőségeket. Megkértük dr. Magyari Andrást, az egyetem rektorát, foglalja össze a tanácskozáso­kon elhangzott legfontosabb kérdéseket. — Nincsenek a mezőgazda­ságban sablonok. Kis ország vagyunk — mondotta a rek­tor —, de változatosak a ter­mészeti és a közgazdasági adottságaink. Éppen ezért mindenütt alkalmazható, ál­talános érvényű receptet nem tudunk adni. Tanácsainkkal inkább csak gondolatokat sze­retnénk ébreszteni, ésszerűbb megoldások alkalmazására serkenteni a szakembereket. Az a jó gazdasági vezetői aki hamar felismeri az adott hejy-j zetet. Márpedig áz okos gazda tudja, hogy az esős időjárást is meg lehet „nyergeim”. — Milyen vélemény alakult ki a tanácskozá­sokon a mostani időjá­rásról? — A sokévi átlaghoz képest márciusban 50—100 százalék­kal hullott több csapadék. Áprilisban folytatódott az eső­zés és Pest megyében mint­egy 50 százalékkal volt több a csapadék. A hűvös, borús idő­ben minimálisra csökkent a párolgás, a léghőmérséklet havi középértéke 1,5—2 fok hiánnyal zárult. Az átlagos 180—200 óna helyett csak 140 —150 órán keresztül sütött a • Cikkünket vitaindítónak szánjuk. Kérjük a mezőgazda- sági szakembereket, szóljanak hozzá, Írják meg tanácsaikat, hogyan végezhetjük el legered­ményesebben a mostani rend­kívüli időjárási körülmények között a nyári munkákat. A 2. sz. Zöldség-gyümölcs Kiskereskedelmi Szövetkezeti Vállalat zöldség-gyümölcs szakmában tanulókat szerződtet Előírt felvételi követelmény Vili. általános iskolai végzettség közepes eredménnyel. Jelentkezni és érdeklődni lehet: Budapest IX., Nagyvásártelep, IV. em. 4. nap. Ez kedvezőtlen irányba terelte a mezőgazdasági terü­letek vízháztartását. A mun­kákat az esőzés megakadá­lyozta, halasztást szenvedett a talajelőkészítés és a vetés is. Májusban tovább folytató­dott a hűvös, esős idő. Alig volt csapadékmentes nap, a hőmérséklet átlagosan 1,5—2,5 fokkal maradt alul. Ez tovább hátráltatta a munkát, a növé­nyek fejlődése is lelassult. Jú­nius első fele csapadékos, bo­rús, hüvöß idővel folytatódott. Két hét alatt 40—90 millimé­ter eső hullott. A hőmérséklet 3 Celsius fokkal maradt el a sokévi átlagtól. Sok helyen belvizek keletkeztek, vízpan­gás támadt. Végtére is az el­múlt három és fél hónap alatt megyénkben az évi csapadék 40 százaléka hullott le. Ala­csonyabb volt a hőmérséklet és kevesebb napsütést kap­tunk. Ily módon a rendkívüli időjárás rendkívüli helyzetet teremtett. — Melyek a legsür­gősebb feladatok? — Jelenleg is nagy gondot okoz a naponta hulló csapa­dék. Sok helyütt a mélyebb fekvésű területek víz alatt állnak. Azok a növények, amelyek — a nyár folyamán — tíz órán túl víz alá kerül­nek, kiesnek a termelésből, mert az intenzívebb növeke­désükhöz szükséges oxigént a gyökérzónából nem kapják meg. A meteorológiai előre­jelzések szerint további csapa­dékos hetekre számíthatunk. Már most ajánlatos minél előbb megtenni a károkat mérséklő intézkedéseket. Legsürgősebb feladatok közé tartozik a belvizek levezeté­se. Ez a munka persze csak ott jár eredményei, ahol a bel­vizet nem a folyók áradása, átszivárgása vagy a talajvíz, hanem a lehulló csapadék okozta. A víz levezetése után kultivátorral, vagy ekével ál­líthatunk elő megfelelő talajt. Fontos a lazítás, a szárítás. Tárcsa vagy disztiller erre a munkára nem alkalmas. A la­zító talajműveléssel egy időben vár elvégzésre a magágy elő­készítése, majd a kipusztult vetés pótlása. Az a sok csapa­dék, ami már lehullott, és a még várható eső, ha valaha — ebben az évben — sikert igér a másod-, és tarlóvetéseknek. Ahol csak lehetőség kínálko­zik rá, mindenütt ajánlatos másodnövényt termeszteni. Nedves a talaj, az idén a há­tasföldek is alkalmasak má­sodvetésre. — Milyen másodnövé­nyeket érdemes vetni? — Általános érvényű recep­tet erre sem lehet adni. Min­denesetre június végéig még a rövidtenyészidejű MV—42-es hibrid kukorica magtermesztés­re is elvethető. Ajánljuk a si­lókukoricát is. Tarlóba őszi árpa és őszi búza után legin­kább a köles, a silókukorica vagy pedig a borsós, szójás, csalamádé előnyös. De lehet vetni cirkot, csalamádét, szu- dánifüvet, tarlórépát, mohart, és borsót is. Tavaszi árpa után: a köles, mohar és szudáni ci­rokfű jöhet számításba. Tarló­vetést csak azokon a táblákon célszerű végezni, amelyeket a jövő tavaszra hasznosítanak ismét. Azokon a területeken, ahol a nedvesség akadályozza a szántást, ott a talaj felüle­tére is vethetnek s ezt tárcsá­val, vagy fogassal dolgozhat­ják a földbe. Az idei csapadé­kos nyár lehetővé teszi a lu­cerna augusztusi telepítését is. Ezt a kedvező alkalmat nem szabad elmulasztaniok a gazdaságoknak. — Mi a teendő a rét- és legelőgazdálkodás vo­nalán? — A rendkívüli Időjárás e tekintetben is nehézségeket okoz. A legelők legnagyobb ré­sze vízzel telített, az árterüle­teken levő nagy kiterjedésű ré­tek, kaszálók víz alatt állnak. Mihelyt a víz levonul s a te­rületre rá lehet menni, a leg­sürgősebb feladat: a lerakodott iszap fellazítása. Legkönnyeb­ben ezt fogassal végezhetjük. Az iszappal kevert takarmányt nem eszi meg az állat, ezért a következő növedék érdekében sürgősen ajánlatos megtisztíta­ni a legelőket. Ahol pedig a gyep kipusztult, ott gyorsan fejlődő, életerős növényekkel, rétikómócsinnal, angolperjével réti csenkesszel, szarvaskerep- pel, fehérherével, érdemes a területet felülvetni. Az iszap­tól szabadított legelőkön meg­gyorsítja a sarjadzást a hol­danként! egy-másfél mázsa pétisó. A rétek kaszálása fontos módszere a takarmány termesz­tésnek. Csapadékos években kétszer-háromszor is kaszálha­tunk s erről az idén sem sza­bad megfeledkezni. A gyors betakarítás érdekében a réte­ket ajánlatos kaszálásra ki­adni a szövetkezeti tagoknak. A lucernaszéna minősége at­tól is függ, hogy milyen rö­vid idő telik el a levágástól a kazlazásig. Esőre hajló időben az állványos szénaszárítás je­lentékenyen csökkenti a vesz­teséget. — Szállóigévé vált már: nem lesz könnyű az idei aratás. Ho­gyan lehetne meggyor­sítani a gabonabetakari­tásl? — Csakugyan így van, ezen a nyáron nagy gondot és ala­pos felkészülést igényel az aratás. A kombájnok csak szilárd talajon dolgozhatnak biztonságosan, az esőzések miatt valószínű nagyobb sze­rephez jutnak a kévekötő aratógópek és a kézi aratók. Az időjárás várható alaku­lása egyes helyeken bizony­talanná teheti a kétmene- tes aratást. Mindenesetre ajánlatos a gabonabetakarí­tást már a viaszérós leg­elején elkezdeni, hogy ezzel is csökkentsük a szemveszte­séget. A gyors betakarítás, il­letve a cséplés szükségsze­rűvé teszi az asztagolást is. Mivel az aratással egy időben más munkákat is el kell vé­gezni, a munkatorlódást csak a gépek' fokozott igénybevé­telével, azok 100 százalékos kihasználásával csökkenthet­jük. Ajánlatos: a gépek két, sőt, ahol a lehetőségek en­gedik, három műszakban tör­ténő üzemeltetése. Sok múlik azon is, hogyan szervezik meg a gépek azonnali javí­tását, az alkatrészek pótlá­sát és az üzemanyagellátást. Ezen a nyáron sok gondot okozhat a nedves termények szárítása, tárolása is. Már most célszerű előkészíteni a gabonaszérűket, gondoskodni a termények megfelelő elhe­lyezéséről. A meleglevegős szénaszárító berendezéseket — erre külön felhívjuk a fi­gyelmet — gabonaszárításra is fel lehet használni. — Nedves az idő, el­szaporodtak a növényi kártevők. Hogyan lehet ellenük a leghatásosab­ban védekezni? — A különféle kártevőknek csakugyan kedvez a ned­vesség. A peronoszpórák csa­ládjába tartozó gombák pél­dául majdnem minden nö­vénynél erősen támadnak. Bármennyire összetorlódtak is a munkák, a jó termés érde­kében nem késlekedhet a védekezés. Napjaink időjá­rása különösen kedvez pél­dául a burgonyavész elsza­porodásához. Ezért a burgo­nyabogár elleni védekezést indokolt összekapcsolni a bur­gonyavész elleni megelőző vé­delemmel (1 százalékos bor­dói lé, vagy 0,3—0,5 százalékos Vitigran). Az erősen veszé­lyeztetett táblákon ismételt permetezés szükséges, de a rovarölőszer alkalmazása nél­kül. Sok gondot okoz szőlésze­teinkben a peronoszpóra. A permetezések számát ajánla­tos növelni, sőt a Duna—Ti­sza közén egy-két alkalom­mal a „zineb” permetezőszer beiktatását is javasoljuk. A fürtperonoszpóra megelőzésé­re a rézmészporos védekezés a leghatásosabb. Gyümölcsöseinket a gomba­betegségek fenyegetik. Aján­latos tehát a védekezést mind jobban kiterjeszteni. Al­mánál most inkább a vara- sodás jelentkezik. Ezért a kombinált permetezéseknél a kéntartalmú szerek mellett, merészebben használhatják a réztartalmú (Vitigrán, Cop- rantol, Cupravit) és a szer­ves fungicideket. Az őszi- barackosokban újabban sok kárt tesz a levéllyukasztó gomba. Ellene csak Ortho- cid és Wolfen-Thiram sze­rekkel védekezhetünk ered­ményesen. A rovarkárok közül a csa­padékos időjárás a levéltet- vek, a legyek és a szúnyogok elszaporodását segíti elő. Meg­kezdődött a répalevéltetű tö­meges fertőzése is. Ez el­len Wofatox-Spritzpulver 30 permetezőszerrel, illetve Wo- fatox-porzószerrel védekez­hetnek legeredményesebben a mezőgazdasági üzemek. — sp — (Folytatjuk) LAKOSSÁG, TSZ-EK, FMSZ-EK! A Gödöllői Állami Erdőgazdaság felesleges készleteit értékesíti. BÖRZENAPOK AZ ERDÉSZETNÉL: Püspökszilágyon IV. 25-én Isaszegen VI. 30-án Galgamácsán VI. 26-án Mendén VII. 4-n Valkón VI. 28-án Pusztavacson VII. 5-én Gödöllőn VI. 29-én Csévharaszton VI. 25-én Cegléden VI. 26-án Dobáson VII. 4 én Budapesten II. Budakeszi Gödöllőn Műszaki út 91. VI. 28-án Erdészet, Szabadság Ráckevén VI. 29-én út 70. sz. VII. 5-én Eladásra kerülnek mező- és erdőgazdasági anyagok, szerszámok, felszerelések, gépalkatrészek, építési anyagok stb. Érdeklődni: Gödöllő tel.: 20. Kárpáti Béla.

Next

/
Thumbnails
Contents