Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-16 / 140. szám

1965. JŰNIUS 16. SZERDA MSI MEGYEI 'hírlap A NÉPFRONT FELHÍVÁSA Elérkeztünk az év közepé­hez. Tavaly a helyi taná­csok és a népfrontbizottsá­gok, valamint a tömegszer­vezetek összefogása nyomán tovább javult a községfej­lesztési munka. Jobb lett, szélesebb körben érvényesült a tanácsok politikai szervező és társadalmi-szakmai irá­nyító tevékenysége. Az idei községfejlesztési verseny sikeres továbbfoly­tatása érdekében a Hazafias Népfront Pest megyei bizott­ságának elnöksége felhívással fordult a járási és községi népfrontszervezetekhez. Eb­ben felkérték őket, hogy ha­tározzák meg az év hátra­levő feladatait a községfej­lesztésben. Hangolják össze munkájukat a helyi szakma­közi bizottságokkal, a nőta­náccsal és más társadalmi szervezetekkel. Mind nagyobb számban igyekezzenek be­vonni a községfej lesztés mun­kájába a mérnököket, techni­kusokat, kisiparosokat, ösz­tönözzék a műszaki akcióbi­zottságokat, vegyenek részt a helyi anyagforrások felku­tatásában, és rendeltetéssze­rű felhasználásában. A népfrontbizottságok se­gítsék a tanácsokat, hogy a községfejlesztési terveket ide­jében ismertessék és szervez­zenek a társadalmi munka- vállalások összegyűjtésére családlátogatásokat, csoportos beszélgetéseket. Végezzenek felmérő, kutató tevékenységet, javaslataikba foglalják bele a lakosság igényeit, észrevéte­leit. Rendelet a szavatossági idők feltüntetéséről Az élelmezésügyi miniszter — az egészségügyi és a bel­kereskedelmi miniszterrel egyetértésben — rendeletet adott ki, amelynek értelmé­ben július 1-től meghatározott csomagolt élelmiszerek és italok burkolatán fel kell tün­tetni a szavatossági időt. Eddig lényegében szokásokon alapuló gyakorlat volt a szavatossági idő feltünteté­se, a rendelet most kötelező­AZ EZREDIK FILMHÍRADÓ A héten négyjegyű szám kerül a magyar filmhíradó főcímére. A jubileum alkalmából a Művelődésügyi Minisztérium Sikeres J0“ permetezés k Kartali Állami Gazdaság S példája—Két termelőszövet­dezték vágyakozóan a piló­tától. , — Aíi csak előző évi szer­kezet szerencséje - Jövőre ződés alapján dolgozunk! — hangzott a válasz. már több ezer holdra várják a növényvédő repülőgépet A hévízgyörki Dózsa Ter­melőszövetkezetben minden­kinek szívesen megmutatják azokat a gabonatáblákat, ame­lyeket „égi” permetezéssel mentettek meg a gyomoktól. A teljesen gyomtalan, koráb­ban ritka és fejletlen kalá­szosok most már teljesen erőre kapva várják az érle­lő napsugarakat, összesen 224 hold kenyérgabonáról van szó, amelyet a .növényvédő állomás repülőgépe permete­zett meg gyomirtószerrel és karbomid levéltrágyával, ez­előtt három héttel. A szomszédos Kartali Ál­lami Gazdaságban három na­pig egyfolytában permetezett egy növényvédő repülőgép, amelynek munkája megtet­szett a tsz vezetőinek és tag­jainak. Ez bizony lehangoló volt, hiszen miként is fordíthat­nák vissza az idő kerekét egy évvel? Szerencsére azon­ban a repülőgép néhány órá­val korábban végzett a ter­vezettnél az állami gazdaság­ban, teljesült a tsz kíván­sága. Jó óra alatt kitűnő munkát végzett az említett 224 hold gabona felett, sőt még az aszódi Aranykalász Tsz kenyérgabonájábói is megpermetezett 116 holdat. (Mert úgy látszik, ott is lele­ményes emberek a vezetők.) Most, hogy már jól lát­ható a kitűnő eredmény, nemcsak a két szerencsés ter­melőszövetkezet, hanem a kör­nyezők is ostromolják a nö­vényvédő állomást: kössön szerződést velük jövőre ha­sonló munkára. Az első hí­rek szerint jövőre tehát több ezer hold kenyérgabona gaz­dái várják égből — ha nem is szószerint —, a mannát. N. I. Filmfőigazgatósága, a Magyar Filmművészek Szövetsége, a sajtó és a Magyar Filmhíradó munkatársai ma este baráti találkozóra jönnek össze a filmklubban, ahol ünnepi ve­títésben tekintik meg az ez­redik filmhíradót, amely jú­nius 17-én, csütörtökön jele­nik meg a filmszínházakban. Gázcseretelep épül Ivóvíztársulat alakul vé teszi ezt s rendezi a sok^ panaszra okot adó problémát. $ Az utasítás értelmében a ^ csomagolt, nem tartósított ^ hús és húskészítményeken, pá- ^ colt halon, kétszer sültön, pu- ^ lackozott tejen, palackozott és | poharas tejtermékeken, túró- \ féleségeken, vajon, tejporon, \ likőr-, rum- és pálinkaaró- \ mán, pörkölt szemes és őrölt ^ kávén, sztaniolos csemegén kötelező a szavatossági idő feltüntetése. A rendelkezés az eddigi gya- korlattól eltérően az édesipa- ^ ri díszdobozok szavatossági ^ idejének feltüntetését is elő- ^ I Lil Pavey feltalálónő 15 esz- ^ tendeig dolgozott egy olyan ^ írógép konstrukcióján, amely | teljes zenei partitúrákat ké- ^ pes leírni. Érdekes találmá- ^ nyát a napokban mutatták be ^ Londonban. “ 1 ÖRKÉNYBEN ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ A dabasi járásnak csak a székhelyén működik 3 éve gázpalack-cseretelep. Sok ide­jébe, és költségébe kerül a csere a távolabbi községek gázpalack-tulaj donosainak. Örkény, Hemád, Tatárszent- györgy, Táborfalva és Puszta- vacs összefogott, s elhatároz­ta, hogy közös költséggel cse­retelepet épít. Örkény telket ad és mint legnagyobb köz­ség, a többinél nagyobb hoz­zájárulást is. Az ÁFOR már megküldte az építendő telep tervdokumentációját, amely­nek alapján a teljesen korsze­rű és a da hasinál kétszer több paláck raktározására alkal­mas telep rövidesen megépül. Másik tervrajz, a törpe víz­mű és vízvezetékének terve szintén elkészült. Örkény víz­ellátásához elegendő a bővizű, percenként 660 litert adó nemrég készült 116 méter mély kút, a többi építményre és a vezeték csöveinek lefek­tetésére hétmillió a költség- előirányzat. A tervrajz birtokában most ^ már napokon belül megkezdő- ^ di az ivóvíztársulat szervező- ^ ee. Mikor épül meg a vízmű? ^ Ez nagymértékben a lakossá- gon múlik, minél gyorsabban S csatlakoznak az ivóvíztársu- § lathoz, annál hamarább lesz ^ vízvezetékük az Örkényieknek. $ (Foto: Kotroczó) :ss/ssssssjss/ss/s/s/s/s////ss///ss/ss/s//sss/sss////s//s/s/s/ss/sssssss/ss/s/s//ss/ssss/s Kapálásra kész a tagság Nem kell öntözni a kertészetben — Szépek az őszi kalászosok a dabasi Szikra Termelőszövetkezetben Még egyetlen évben sem dolgoztak olyan sokan és olyan lendülettel a dabasi Szikra Tsz-ben, mint az idén. Az igaz, hogy nem is volt szük­ség máskor ilyen kemény helytállásra. A sok gyom miatt a munka több, az eső miatt újra nek. SZTK-jogosultak legye­Jobb így nekik, s a többi negyven család is így véle­kedik saját életmódja felől: ez a legjobb megoldás, amit a körülmények engednek. Ezeket a pincéket az egy­kori budaörsi szőlőkultúra "hozta létre. Akkor még ízes borok öregedtek a nedves kövek között. Később a szőlő- művelés visszaesett. Az öt­venes évek elején évekig üresen omladoztak a barlan­gok, csak néha húzódtak meg bennük csavargók éjszakára. Nem tudni dátum szerint, mi­kor kezdődött a komolyabb honfoglalás. Egyszer ott ter­mettek: tíz, húsz, negyven család. Az éj leple alatt hoz­ták a bútorokat. S mire a rendőrség észbekapott, már alig volt üres barlang. Ha netán el is költözött egy família, lopva érkezett he­lyébe a másik, feltehetően le- lépési díjért. Volt pince, ahol több népes család ra­kott fészket — egy ágy, egy família. A beköltözöttekkel szemben a helyi tanács — ta­nácstalan volt. De mit is tehetett volna például Ve- szelszky Oszkár esetében? Évekig lakott egy fővárosi, második. kerületi udvaron — autóbuszkarosszériában. Amikor a budaörsi barlang­ban felfedezte a rendőrség, visszaküldte a buszba, mond­ván, az mégis csak emberibb környezet. Otthon a háztu­lajdonos kezét dörzsölve fo­gadta: szomszéd, az ön laká­sát átadtam a MÉH-nek! — és örömteli sajnálattal tárta szét a kezét. De a pincelakók közt nem egy olyan is akad, aki autó­buszkarosszéria helyett pesti lakást, némi vagyont rú­gott oldalba, s úgy célozta get, környezetet teremteni. A zöldbe ágyazott, ócska pince­házak gondatlan külsejű gazdáikkal most különös, már-már romantikus hangu­latot árasztanak. Néhol az odúk mélyéből rádió hang­ja szól. De a külföldi fényképező­lencsék nem a „kikupáit” por­tákat veszik célba. Keressük meg hát mi is a legkopárab- bat. Magas kőkerítés mögött nap­fénytelen udvar. Egy fűcsomó, egy gaz sem nő itt. A kutya ordít, ahogy a torkán kifér. Hudacsekné megköti és kitár­ja előttünk az ajtó csontvázát. A szoba ugyanolyan sivár, mint a kert. — Mióta laknak itt? — ötvenhatban jöttünk Pestről, egy szuterénből. — Nem akarnak elkerülni innen? — Nincs nekünk pénzünk! — vonogatja vállát visszautasí- tóan Hudacsekné. — Megmon­dom kerek-perec, nem fogom koplaltatni a gyereket. Olyan gyenge, semmiféle lakás nem éri meg, hogy összeszedjen va­lami nyavalyát. — Mennyit keresnek a fér­jével? — Kétezer-négyszáz forintot A gyenge apróság éppen a2 udvaron hadonászik egy hatal­mas kalapáccsal. Ahová lesújt, kő kövön nem marad. — Mit építesz? — Játékbarlangot. Kísérőnk, Sipeki Lászlóné a tanács házkezelője próbálja rá­beszélni az asszonyt, ne sza- lasszák el a ritka lehetőséget. A ritka lehetőség a követke­ző. Tizenöt barlanglakó család ingyenes, tartós használatra telket kap az új műút mellett. Négy-hétezer forint befizetése az idő kevesebb, mint rende körülmények között. Herczeg József tsz-elnöl szerint valósággal „lopkodni kellett a mezei munkára al kalmas időt. Az ezerkétszá hold szántóval rendelkező kö zös gazdaság a kukoricakapáláson kí­vül minden esedékes nö­vényápolási munkával végzett már. ! A 110 hold burgonyájuka ; nemcsak megkapálták, hanen 5 fel is töltötték már, s így op 5 timális feltételeket teremtet J tek a gumókötéshez. Ezzé $ egyidejűleg befejezték a 11 $ holdas öntözéses kertészetül $ első növényápolási munkái | is, valamint a 160 hold kuko 1 rica kultivátorozását. $ A kertészetben szépen fej- ; lödnek a növények és jó $ termést ígérnek, illetve már adnak is. j A paradicsom például a kiseb 5 fagykár ellenére kiváló, meg $ jelentek rajta az első zöli j gyümölcsök, a spárga pedig . ! tervezett hatvanezer forin S helyett százhúszezer forinto 5 hozott A tagság szorgalmúi ! a vezetőség szervező tévé j kenységét, az eredményesség ! munkadíjazást dicséri ez. ! Ez utóbbival kapcsolatba) ! meg kell említeni, hogy a kér ! tészet tiszta bevételének négy > ven százaléka illeti meg a dől > gozókat Előkalkuláció alap i ______________ be magát a borpincébe. A fe számolt értékek ára egyhams lefolyt a garaton. Magunk is alig hittünk sz< műnknek: a Kőhegy pince lakói nem beteg, elhagyó öregemberek. Életük dere kán levő, dolgozni képe családos házaspárok. Egy kük sem ide született — hí nem ide jutott. — Ez nem mehet így te vább! — mondta néhány év a rendőrség. Jött egy új barlanglaki hogy szeretne bejelentkezn — Hova? Kőhegy, északi völgy, hai madik mélyedés, kelet fel az ötödik lyuk, jobbra aká< fa, balra kecske, cseng nincs, tessék kicsit ásni 1« felé... — hangzott a „humoros cím. ­— Ezt írjam a bejelentőre Nem engedélyezem. — Kérem. — Lefizetett eg helybeli lakost és annak c: mére íratta magát, miközbe maradt a barlangban. — Ez nem mehet így te vább! — mondta ismét a renc őrség. Egy nap utászok érkeztél gyutacsokat dugdostak a mé üres pinceboltozatokba. A kör nyékbeliek szorongva néztél hogy a díszes lakok nagy dui ranással összedőlnek. (Pedi kár volt robbantani: gomba termesztésre például kivá lóan alkalmas egy ilyen bai lang.) Aztán csönd lett, t lakó már hiába jött volna. De a birtokon belüliek ma radtak. Néhányan kipofoztá pincéjük környékét, itt-o1 udvarok, kertek is díszlenel ajtókat csináltak, néhol fe hérre meszelték a bejáratot, volt, aki házfélét húzott fe a kibányászott kövekből he"voldal elé, a tiltott épí1 kezés ellenére. Szóval, aki ben egy kis igény volt, meg próbált emberi életlehetősé mellett így állami segítséggé házat építhetnek. De a kőhegy lakói a riitk; lehetőséget fanyalogva fogad ják, a negyven családból alií akad tizenöt vállalkozó. Ök a Kőhegytől díjtalan fu varral ingyen építőanyagot vi hetnek telkükre, s besegíthet nek az építőmunkába is: anná kevesebbet kell majd törlesz teni a következő esztendőkben De érdekes, hogy ez a lehető ség már őket sem érdekli. „A; a pár forint nem számít’” É: mit szóljunk ahhoz, hogy egye sek az építkezési jogot kész pénzért el akarták adni. „Helyzetük egyrészt érthető hiszen akármilyen kedvező i: a lehetőség, túl hirtelen jött kevés idő maradt a szüksége: ezresek előteremtéséhez. Nagi részük viszont nyíltan bevall­ja, hallani sem akar arról hogy más, jobb helyre költöz­zön. Izig-vérig lumpenek, i helyi, dühöngőnek nevezeti kocsma törzsvendégei. Olyar ablaktalan, kilátástalan az éle tűk, mint ezek a pincelukák” Ez a házkezelő véleménye. Budapest határától nerr messze negyvenegy lakott bar­lang. S a kétmilliós főváros­tól, mint minden nagyváros­tól a világon, még sokáig akad legyven család, amelyik ilyen­fajta életmódhoz juttatja ma­ját. Az viszont nem történik meg mindenhol a világon ha­sonló esetben, hogy az illető állam, társadalom segítő kezet lyújt azoknak, kikben megvan a saját akarat is. De ezek a barlanglakok ősemberi élet­módjukkal nagy többségükben — önmagukat mérik. A pin- :ékben lehet robbantani. Az ;mberek e csoportjában nem: i társadalom beavatkozása itt lassúbb, közvetettebb, s nehe­zebb feladat. Padányi Anna — Donald János ján rendszeres előleget fizet­nek a tagoknak, s ez növeli a munkakedvet. A kukorica kapálásában mutatkozik lemaradás, mert egyes táblákra még gya­log sem lehet rámenni az esőzések miatt. Jellemző, hogy a kertészetben egyáltalán nincs szükség ön­tözésre, mert még a legvíz- igényesebb növények sem kí­vánnak több csapadékot. Szerencsére a tsz földjei la­za szerkezetű homoktalajok, s ezek hamar felisszák a vizet. A kukoricakapálás hátra levő hetven százalékát napok alatt befejezik a mostani szárazabb időben, és a gabonákban sem eshet nagyobb kár. Bizakodó­ak mert kalászosaik szépen fejlődnek, nem dőltek meg, csak kevés helyen ártott ne­kik az időjárás. Nagymiklós István TÉLI FÜRDŐ ZSÓRIFÜRDŐN A Borsod megyei Tanács elhatározta, hogy a mezőkö­vesdi Zsóry-fürdő két kis- medencéjét téli használatra is alkalmassá teszi. A munkákra mintegy másfél millió forin­tot fordítanak. A fedett me­dencékhez 200 személyes, te­tőterasszal ellátott öltözőt is építenek. Gyermekbénulás, diftéria, hastífusz: 0 Kedvező képet nyújt a jár­ványos betegségek 1964. évi alakulásáról a szobi járási fő­orvos most készült jelentése, amely kiemeli a két éve mű­ködő szobi tbc-gondozó meg­előző és gyógyító munkáját. A községekben évente végzett szűrővizsgálatok és a felfede­zett új betegek rendszeres ke­zelése azóta a járás területén is gátat szab a veszedelmes betegség terjedésének. A gyó­gyultak könnyebb munkakör­ié történő elhelyezésére azon­sán nagyon kevés az alkalom a járásban. Másik kedvezőtlen jelenség a tüdőnkívüli tbc-be- !egek viszonylag nagy száma; összesen harmincegyet tarta­nak nyilván. A régebben nagyon gyakori járványos és fertőző betegsé­gek közül tavaly egyetlen gyermekbénulás, diftéria és hastífusz-megbetegedés sem történt. Az előbbi kettő eltű­nése a kötelező védőoltások eredménye. A kötelező oltás­nak köszönhető a szamárkö­högés rohamos csökkenése is: mindössze tíz fordult elő ta­valy a járásban. Nagymérték­ben csökkent a vérhas: szem­ben az előző évben bejelen­tett huszonkilenc megbetege­déssel, csupán tizenegy for­dult elő.

Next

/
Thumbnails
Contents