Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-12 / 137. szám
eta í IICUH 19.35. JÜNIUS 12, SZÓMBA 1' Hl a kampány ....és „rendezvényeken“ u M i tagadás: volt olyan időszak társadalmunk életében, amikor a közösségért végzett munka értékmérőjét az értekezletek gyakorisága és hosszúsága jelentette. A formális ülésezések, az éjfélekbe nyúló értekezletek, az öncélú szervezeti élet korszaka azonban — visszavonhatatlanul elmúlt. A lenini normák jótékony hatása nemcsak a pártban, a tömegszervezetekben is válKOIVYVESPOLC Dzsungelháború Dél-Vietnamkn Világszerte ismerik és a legolvasottabb könyvek egyikének tartják Wilfred Burchett „Dzsungelháború Dél-Viet- namban” című kötetét. Burchett személyesen bejárta riportjainak, történeteinek és pillanatfelvételeinek színhelyét. Minden sorát a nagy élmény közvetlen ereje jellemzi, s a tények hallatlan gazdagsága. Ez a könyv felfedi azt a „titkot”, miképpen képes el- lentállni a dél-vietnami szabadságharcosok serege a túlerőben levő dél-vietnami kormánycsapaloknak, amelyeket az amerikai imperialisták a legmodernebb fegyverekkel állig felfegyvereztek. Kiderül, hogy a szabadságharcosok eredetileg „maroknyi” csapata szakadatlanul gyarapodik, nő, duzzad, amiként nő, duzzad a nép haragja is belső és külső ellenségei ellen. Burchett könyve, mert a teljes valóságot tükrözi, nagyon izgalmas mű. Bemutatja a dzsungclháború minden vetületét. Megismerteti velünk az embereket, a tájakat, a csodálatosan buja, trópusi ország szabadságszerető népét, s feltétlen pusztulásra ítélt népellenes erőket is. A kötetet igen sok eredeti fény- képfelvétel gazdagítja. Ezek a képes dokumentumok fokozzák Burchett könyvének hitelét. A szép kiállítású kötetet a Kossuth Könyvkiadó ie- lentette meg. (—) TV-FOTEL fejpárnával, lábzsámollya! A televízió kényelmesebb nézéséhez készítettek új típusú foteleket a Szék- és Kárpitosipari Vállalat debreceni gyárában, öt újfajta fotelt gyártanak. Az egyik fej párnával készül. A fejpárna rászerelhető a fotelra. A fotelok általában alacsonyabbak a szokásosnál, hogy jobban pihentessék a nézőket. Készítelek a debreceni gyárban a tv- fotelekhez külön, lábzsámolyt is, a kinyújtott láb pihentetésére. Az új tv-fotelék az őszszel már az üzletekbe kerülnek. Éva — évakosztümben Novarr. közelében, Alzo falucskában páratlan botrány rázta meg a kedélyeket: a mozi zsúfolt nézőterére fiatal nő ■ rohant be évakosztümben, nyomában egy hasonlóképpen meztelen férfi, aki konyhakéssel üldözte az asszonyt. A mozi látogatóinak néhány néző segitségvel sikerült megfékeznie az őrjöngő férfit. Az időközben odaérkezett csendőrök letartóztatták a meztelen „mozilátogatókat” és sietve köpenyekbe burkolták őket, miközben a közönség a nem remélt szórakozás után visszatért a mozi nézőterére. A vizsgálat kiderítette, hogy a fiatal asszony valóban Éva névre hallgatott, s a meztelen férfi Antonio Gallo, a férje, akit egy névtelen levél módfelett felháborított. Agyában fekve olvasta a levelet, s hirtelen dühében kést ragadott, hogy az asszonyt üldözőbe vegye. — Hasonló a helyzet a többi tömegszervezetben is. Említettük, hogy a tanács különböző állandó bizottságainak munkáját a nőtanács is segíti. Ha nagyon utána nézünk, kiderül azonban, hogy ugyanaz a két-három asszony — elsősorban Botka Istvánná nőta- nácstitkár — fáradozik a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyekben, akire az üzletek ellenőrzésében, s a szociális problémák orvoslásában is számíthatunk. A többiek nem kérnek részt a feladatokból — igaz, mi sem kértük a segítségüket, ezt el kell ismernünk. Örvendetes, hogy a községfejlesztési feladatok megvalósításában, a társadalmi munka terén mennyivel jobb a helyzet. A községben jelenleg két nagy építkezésen dolgoznak. A tizennégy lakásos pedagógusházon, és a hattantermes iskolán. Az előbbi, másfél millió forintos beruházás nagyobbik felét a községfejlesztési alapból fedezik, megtoldva a saját anyag felhasználásával és a lakosság önkéntes munkájával. Ebben a társadalmi munkában a KISZ-esektől az idősebb korosztályig, szombat- vasárnaponként nagyon sokan részt vesznek. (Bár a középiskolai tanároloat lehetne ilyen szép számban itt látni, mint a KISZ-istákat, hiszen a lakások többsége — nekik épül!) Az újtelepi hattantermes iskola építkezésénél szükség volt a felvonulási épületek építőanyagára. A nőtanács mozgósítására egész csapat asszony vett részt a bontásban és a téglák megtisztításában. A szülői munkaközösség tagjai — ifj. Kovacsics Elemérné kezdeményezésére — járásszerte megcsodált pancsoló medencét építettek a Benedek utcai óvoda udvarán. Ha munkáról van szó, nem hiányzik az áldozatkészség a fiatalokból sem. — A KISZ-szervezet januári taggyűlésén — meséli Csende Béla, a járási művelődési ház igazgatója — elmondottam a fiataloknak: a művelődési ház szárnyépületében nemrégiben biztosított otthonukat idén nem tudjuk rendbehozatni, mert a felsőbb szervek csökkentették az 1965-ös felújítási keretünket. A 'gyerekek egy szóra vállalták, hogy társadalmi munkában kijavítják a falkerítést, az udvar betonját s tatarozzák az épületet. Vállalásuknak — tizenötezer forint értékű munkával tettek eleget! Most az évek óta használhatatlan pingpongasztalt javítják. A napokban született meg a határozat, hogy szükség esetén — ha az időjárás sürgeti — segítenek a termés betalzarításában a helyi szövetkezetnek. A kép tehát lassan összeállt. Vannak negatív és pozitív elemei. Pozitív, hogy a tömegszerveze- tek élnek, hogy két állami ünnep vagy két kampány között is hallatnak magukról, örvendetes, hogy aá Aszódi Községi Tanács szerteágazó tevékenysége közepette nem marad segítség nélkül. De egy lépéssel előbbre kell menniük: igyekezzenek most. már a lakosság szélesebb rétegeit bevonni a közügyekbe. Nyíri Éva Porsche-autósok látogatnak Apajpusztára Az európai Porsche-klubok képviselői június 17-e és 20-a között Budapesten tartják szokásos évi összejövetelüket. A Magyar Autóklub Touring Osztálya és a bécsi Porsche-klub közös rendezvényét nagy érdeklődés előzi meg. Az NSZK-ban gyártott Porsche-gépkocsik a világmárkák közé tartoznak s így megtiszteltetés számunkra, hogy az európai Porsche-klubok idén hazánk fővárosát választották a találkozó szín helyéül. A részvevők Budapesten ügyességi versenyen vesznek részt, melyet a Műegyetem előtt bonyolítanak le, ezt követően pedig az Apajpusztai Állami Gazdaságot látogatják meg, ahol az autósokat lovasbemutatóval szórakoztatják majd. GYEREKSZÁJ A hétéves Jancsi dicsekszik: — Az én anyukám minden házi munkára’ megtanított! Ági csodálkozó szemeket vet rá. — Tényleg?! Akkor hozzád ZSUZSIKA (Gábor Viktor foto) megyek feleségül. Nyugodtan ehetek akármennyit, te úgyis elmosol majd minden edényt. ■k — Te mi akarsz lenni, Kar- csika? — kérdi a tanító néni. — Agglegény. — Miért? — csodálkozik a pedagógusnő. — Mert akkor mindennap máshol ehetek. — Én külföldi — kiált fel Misi'a második pádból. _ 77? — Mert akkor mindenki udvarias lesz hozzám a villamoson és nem kell átadni a helyet, ha fáradt vagyok. ★ A nagybácsi benyit a gyerekszobába. Pisti a Tisztes úriház című könyvet bújja. — Hát te mit csinálsz itt? — csodálkozik a bácsi. — Olvasok — mondja unottan a tízéves fiú. — Anyuék nem engedik a tv-t nézni, mert tizennyolc éven felüli filmet adnak. G. J. Hány öltés kell egy férfiruha megvarrásához? Egy stuttgarti szabó vette magának a fáradtságot és megszámolta, hány öltésre van szüksége ahhoz, hogy egy férfiruhát elkészítsen. Ha hinni lehet a szabónak, akkor az öltések száma 74 392- re rúgott; 36 ezer öltést kézzel végzett. PAPIRAGYNEMU Egy svéd cég megkezdte a papírágyneműk tömegméretű gyártását. A paplanhuzatokat többrétegű, préselt cellulózból, a lepedőket és a párnahuzatokat pedig krepp-papírból ké-. szítik. A cég papírágyneműjét az egyik gyermekkórházban próbálták ki. A főorvos igen kedvezően értékelte az újdonságot. Kiemelte, hogy csökkenti a fertőzés veszélyéi. Lu^a^uiva b l. xtl tio^avxrág életű, górögtüzes kampányok helyett a kevésbé látványos, de állandó és alapos munka nyert polgárjogot. A sok százezres sorszámú tagkönyvek helyébe az őszinte segítőszándék lépett. A formális tömegszervezeti élet — mindinkább tartalommal telik meg. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy nincs már mit javítani a társadalmi szervek munkáján. Olykor és helyenként még kísért a korábbi, hibás gyakorlat. Akad ífiég szervezet, amelynek tevékenysége főként a „rendezvényekre” összpontosul. Hogyan segítik a tömegszervezetek a községi tanács államigazgatási munkáját, mivel járulnak hozzá a község problémáinak megoldásához — ezekre a kérdésekre kerestem választ, Aszódon. Kiss Károly, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke elöljáróban leszögezi : — A községi tanács minden olyan feladathoz segítséget kap a tömegszervezetektől, amelyeket egyedül az apparátus, de még a tanácstag sem bírna elvégezni. A példák tucatjait sorolhatnám, a tanács választásoktól a községfejlesztési tervek kidolgozásáig és megvalósításáig, a Ki mit vállal mozgalom megszervezésétől a tüdőszűrések lebonyolításáig, amelyekben a Hazafias Népfront, a nőtanács, a KIS? és a Vörös- kereszt segítsége nélkül nem érhettünk volna el eredményt. A nagy erőpróbát jelentő feladatok mellett számíthatunk a törríegszervezetek aktív támogatására az úgynevezett hét köznapi munkában is. A gyermek- és ifjúságvédelmi, a mezőgazdasági állandó bizottságok tevékenységéből a tömegszervezeti aktívák is kiveszik a részüket. Összegezve tehát, elmondhatom: nálunk a tömegszervezetek nemcsak papíron léteznek, támogatásukra számíthatunk. Mielőtt azt hinné, kedves olvasó, hogy „túlszép a menyasszony”, hadd idézzem tovább Kiss Károly szavait: — Az elismerés után néhány bíráló észrevétel. Kétségtelen, hogy községünk minden problémájának megoldásánál ott találjuk a tö- megszervezeteket. De ha azt vizsgáljuk: hányán vannak, akik a közösségért fáradoznak, akik a lakosság gondjaiban osztoznak — a kép $ már nem ilyen pozitív. Az^ igazság az, hogy a közügyek- ^ ben részt vevő társadalmi ak- ^ tívák köre meglehetősen szűk, ^ vannak áldozatkész emberek, i akik sokat vállalnak, mások 5 pedig — semmit. ^ Nagy Rezső vb-titkár veszi ^ át a szót, s példákkal il- $ lusztrálja a helyzetet: ^ — Felszabadulásunk húsza- ^ dik évfordulójának tiszteleté- ^ re indított Ki mit vállal moz- ^ galom megszervezésében öt- ^ venöt tanácstagunk mellett — ^ tizenöt népfrontaktíva vett részt. Akár azt vesszük ala- pul, hogy ennél maga a nép- ? frontbizottság is több tagot ^ , számlál, akár azt, hogy közsé- § günk 5600 lakosa közül mind- ^ össze 420-an tettek vállalást. $ mindenképpen odajutunk, ^ hogy több népfrontaktíva se- ^ ; gítségével — többre juthat- ^ ' tunk volna. Ezzel nem aka- ^ ■ rom lebecsülni azoknak a la- ^ 1 kosoknak az érdemeit, akik \ több mint 280 ezer forint ér- ^ ! tékű vállalást tettek! ^ Milyen is az ifjúság? Újabb történet a „Keopsz“ kávéházból L aboda Lali, a „Keopsz” kávéház állandó vendége már régen szakítani kívánt éppen csak megtűrt helyzetével a törzsasztalnál. Ezért elhatározta, hogy most már ő is ír valami jó zaftosat ifjúságunk erkölcsi válságáról. Ugyanis az asztal fejesei között már elég hosszú ideje nemes verseny folyt, ki tud — ahogy „Keopsz”-nyelven kifejezték — minél penészesebbet írni a mai fiatalokról. Bún Barnabás kisebb eposzt írt huligánok rémtetteiről, Langy Alajos szociográfiai értekezést az ifjak között népbetegségként fellépő és csalc „Quinoseptil”-lel gyógyítható közönyről, s a csak nemrég feltűnt Hukk Elemér is benyújtott egy színháznak egy ifjúsági témájú darabot: „Hurrá, rohadunk” címmel. És bár az utóbbi darabot egyelőre nem fogják bemutatni, mert a színházat közben lebontották, a dramaturgnak tetszett Élemér alkotása és Laboda Lali érző szívét emiatt is rágta az irigység. Hiszen már 18 éves és még egyetlen dramaturggal sem találkozott. Az első lépés az irodalmi pályán az volt, hogy Lali kiírt néhány jelzőt asztaltársai műveiből. „Hullaszagú”, „merevközönyös”, „álmában- isásító”, „csupareflex” — sorakoztak a jelzők az ÁPISZ- nál vásárolt kockás füzetben. Az utóbbi jelző különösen tetszett neki. A témákat azonban nem lophatta el — szegény fiúk maguk is oly kínos-keservesen csenték azokat régebbi korok alkotóitól •—, s arra sem kérhette az őt oly fölényesen lekezelőket, hogy legyenek szívesek, adjanak neki kölcsön valami jó cselekményt, majd elsején megadja... És mert Lalinak magának hiányos élettapasztalatai voltak — a nyolcadik általánossal befejezte tanulmányait, aztán egy ideig otthon magánzott, majd törzsvendég lett a „Keopsz”-ban —, elhatározta, hogy magához az ifjúsághoz fordul egy kis originál életunalomért és egyéb penészért. TASte megszólította egyeteHj mista bátyját, Jenőt, aki nagyon csodálkozott, mert Lali már elég hosszú ideje nemigen állt szóba családtagjaival, lévén ugyebár ő író, aki folyton a gondolataival van elfoglalva. — Te, Jenő, mondj nekem valamit a mai egyetemistákat jellemző, gyanakvó közönyről... Nagyon fontos... Jenő folytatta (és fokozta) már előbb megkezdett árnyalását — majd idegesen válaszolt: — Nem értlek pontosan, de majd később megbeszéljük, mert most el kell rohannom. Műegyetemisták és bölcsészek közös vitát rendezünk a kibernetika társadalmi jelentőségéről... — Kibernetika, az nem jó — gondolta Lali és húgához fordult, a 16 éves Klárihoz. — Klárikám — kérte a csinos, kicsit huncut arcú lányt —, részletezd nekem, milyen erkölcstelen ajánlatokat tettek neked az utolsó időkben a gimnáziumba veled járó fiúk. — Mondjam a Póker Lajos esetét? — Mondjad! — csillant fel Lali szeme és már hozta is ■ a kockás füzetet. e az ifjú írónak nem volt módja az írásra, mert Póker Lajos azt az erkölcstelenséget követte el, hogy miután Klárit előzőleg biztosította arról, hogy azt sem tudja, kicsoda Martinovics Ignác és Klári a diákkörben nagy előadást tartott a magyar jakobinusról, az a piszok Póker felállt és — hozzászólásában — minden dicsőséget elaratott a lány elöl, — Marha! — jelentette ki húgának Lali, ami egyrészt nem volt udvarias tőle, másrészt okos sem, mert meghallotta ezt atyja, a fiára már évek óta „pikkelő” idősebb Laboda Jenő és erkölcsi prédikációban részesítette. — Te fekete bárány ... — fejezte be szavait. Lali, a bárány már farkassá vált dühében, amikor az utcára ért. Szerencséjére azonban találkozott egykori osztálytársával, Szántó Rudival. Rudi ipari tanuló lett, s most szakmunkásként dolgozik egy nagy, Buda környéki gyárban. Lali valósággal lerohanta őt: — Rudikám, mondd, miféle huligánságok történtek mostanában nálatok? * nagy orrú, kicsit „jampi” /j módra öltözködő Szántó Rudi komolyan utánagondolt a kérdésnek. — Nagyon régen nem történt ilyesmi. — Senkit sem öltek meg? — Nem. — Lopás? — kérdezte LalA, reménykedve. — Nem volt — válaszolta a nagy orrú. — És táppénzcsalás sem... — Akkor nagyon unalmas lehet nálatok! — fakadt ki a „Keopsz” törzsvendége. — De mondd csak, mit csináljak én, ha az ifjúság penészese- déséről akarok írni? Hogyan fogjam hálómba az ifjúság édes jómadarát? Kiről írjak? S zántó Rudi arcán egy vo- násocslta sem rezdült: — Van egy javaslatom ... Ha már mindenáron penészvirágról akarsz írni... — Na!... Halljuk! — Amit mondok, már eszedbe juthatott volna: — írjál saját magadról... A. G. Tarka égbolt Szivárványözön a Dél-ASföldön A Dél-Alföldön szinte órán- kint változik az idő. Az erős felmelegedést hűvösség, a vakító napsütést borulás iíöveti. A legtöbbször napsütés közben Is zuhog az eső. Ilyenkor egymás után jelennek meg a csongrádi földek felett a szivárványok. Más években, aszályos időszakban örömet okoz a tarka égbolt, most azonban nem kelt ilyen hatást, mert a szivárvány a szántóföldeket borító nagy kiterjedésű belvizeken tükröződik.
