Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-11 / 136. szám

Gobbi Hilda vendégszerepeit a Kossuth művelődési házban Pénteken este a Kossuth művelődési ház pódiumszín­padán vendégszerepeit Gobbi Hilda Kossuth-díjas, érdemes művész a „Szerelemhez nem kell szépség” című műsor keretében. Társaságában fellépett még Gárdonyi Ilona táncdaléne- kes, Juhász Pál operetténe­kes. A zongorakiséretet ifj. Puskás Sándor adta. Több humoros magánszám mellett a kétes ízlésű konferanszié- szöveget Bodor Zoltán elő­adóművész mondotta. Az ugyeri szőlőkben Oalgoatak a e&atudtagok, de meg a rokonok is segítettek Valamikor az Ugyer nem volt a ceglédi határ legjobban termő szőlőterülete. Kemény ellenfél volt Csemő, Nyárs­apát, de még az öregszőlő is, a környék legrégibb szőlővi­déke. Az Ugyer mindig a kis­emberek, sőt mondhatnám a szegény emberek földje volt, akik az egy-kétholdas szölőcs- kékkel második műszakban bajlódtak. Vasutasok, postá­sok, kisiparosok, tisztviselők, akik a szülői házból hozott szenvedéllyel elsősorban pasz- szióból foglalkoztak a szőlő­termesztéssel. Ezekből az ötven-hatvan kis- parcellákból, amelyek között még százéves ültetések is meghúzódtak, állt össze a Vö­rös Csillag Tsz 3. üzemegysé­ge. A százhetven kataszbrális holdat kitevő közös szőlő és a kétszáz holdra becsülhető ház­táji. A közös szőlőtelep a múlt esztendőben nyolcvanhárom vaigonos termést adott. A ház­táji terméseredményre csak következtetni lehet, de úgy mondják az ugyeriak, hogy minden hold szőlő leadta a negyven hektót. Ilyen kivételes termésre csak úgy tízévenként kerül sor, de az is kétségtelen, hogy ezen a területen az utóbbi' években mindig gazdagon szüretelnek. — Mi ennek a magyaráza­ta? — állok óda Marton Lajos üzemegységvezető elé. — Jól emlékszem arra — válaszolta —, hogy a terme­lőszövetkezet elnöke már az üzemegység megalakításakor mit mondott. Állította, hogy az Ugyerben komoly termés- eredményeket csak gondos trágyázással lehet elérni. Eh­hez a józan meglátáshoz tart­juk magunkat és minden esz­tendőben bőséges talajerő- utánpótlást adunk a szőlők­nek. Ml nemcsak akkor trá­gyázunk, amikor az már múl­hatatlanul nélkülözhetetlen. A pilisi és a nagytétényi hizlal­dából egész éven át, még jú­niusban is, hozunk trágyát és rendszeresen jönnek a feká- liaszál lí tmán yok is. A kétszáz vagonos szállítmányokat a nagyállomáson, a kisebbeket a Gerjében vesszük át. Ebben az évben százötven vagon trá­gyát szórtunk el a közös terü­leten. — És a háztájiban? — Ott sincs semmi hiba. A mi területünkön ismeretlen fogalom az eladásra kerülő trágya. Amit tagjaink a ház­táji állattenyésztésben ter­melnek, azt mind kiszállítják a területre. Amire a háztáji­ban nincs szükség, azt készsé­gesen átadják szalma ellené­ben a termelőszövetkezetnek. — A tagság eaoirgalmaisain, becsületesen dolgozik a közös szőlőkben. Pedig nem köny- nyű itt a munka. Ezeken a táblákon még hagyományos módszerekkel dolgoznak. Ka­pával nyitna!;, a metszésben csattog az olló, a négyszeri permetezést háti géppel és a kapálást kézzel végzik. A te­rület szombatonként és vasár­naponként volt a legnépesebb. Segített a férj, feleség, a gye­rekek, rokonok, munkatársak. Kern volt ritka az olyan va­sárnap, amikor háromszázan dolgoztak, pedig az üzemegy­ségnek csal; százhúsz dolgozó tagja van. Ennek a szorgalom­nak és családi segítségnek tu- lajdo-nítható, hogy minden munkát határidőben el tud­tunk végezni. — & a nagyüzemi telepí­tés? — A múlt ősszel az első harminc hold alá végeztük el a forgatást. Tavasszal hatvan tag vett részt ebben a mun­kában. ők végezték el a te­reprendezést, dolgoztai; a gyö­kérszedésben, a talaj fertőtle­nítésében és természetesen a telepítésben is. Ezeken a táblákon már sző­lőművelő gépek végzik a munkát, ha majd termőre for­dulnak a tőkék. frik) CÉGIÉ D I J ÁR Á * É S CEGLÉD V A RO S RÉSZÉRE IX. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM 1965. JÜNIUS 11, PÉNTEK Ballagtak a hatévesek Városunkban is befejező­dött az óvodák hivatalos „tanéve”. Csütörtökön tíz óvodában ballagtak és bú­csúztak a hatévesek ... A Körösi úti napközi ott­honos óvodában csaknem mind a száz gyereknek ott volt a hozzátartozója. Rózsa­erdőben pihentek a játékok, s nem lehetett volna megmon­dani, a rózsák voltak-e piro­sabbak, vagy az izgatott kis gyermekarcoik. Hiszen nem­csak az ünnepi hangulat tar­totta izgalomban őket, ha­nem a lámpaláz is: szereplők voltak most, kis színészek, akik a hozzátartozóknak be­mutatták mindazt, amit az elmúlt évben tanultak. Ver­sek, dalok, ritmikus mozgá­sok voltak a műsorban. A kis Túri Évike a legfia­talabbak nevében búcsúztat­ta a „kilépő” hatéveseket. Füzetet, ceruzát és radírt nyújtott át nekik, jelképéül annak, hogy nekik már ez­után ez lesz a „játékuk”. A hatévesek nevében Lu­gosi Pannika mondott bú­csút az óvodának. Búcsúzá­suk azonban csak jelképsze­rű volt, mert még ők is „be­járnak” nyáron az óvodába, amíg majd szeptemberben számukra is megszólalnak az iskolai csengők ... Ali alános iskolai beiratkozás Az általános iskolákban a tanévzáró ünnepségek szom­baton 9 órakor kezdődnek. A jövő évi első osztályosok beíratása — orvosi igazolás bemutatása mellett, — a lak­hely szerinti körzeti iskolák­ban, hétfőn és kedden reg­gel 8 órától 12 óráig és dél­után 14 órától 18 óráig tör­ténik. JULIUS MOL: Kitiltották a város belterületéről az átmenő teherautókat A rohamosan sűrűsödő köz­úti forgalom igen nehéz hely­zet elé került városunk belte­rületén. A Pesti út, a Szol­noki út — a jelenlegi nem­zetközi főútvonal — nem bír­ja már átengedni a megnö­vekedett forgalmat, minthogy nem ilyen nagy igénybevé­telre készült. Ez a megnöve­kedett átmenő forgalom Bu­dapest—Szolnok, illetve Nagy­kőrös között súlyos baleseti veszélyek okozója volt és le­het. A város belterületén ez év első negyedében, a külön­féle méretű személyi és va­gyoni károkat okozó balesete­ken kívül, öt halálos baleset történt. A közlekedésrendészet me­gyei irányítói — a helyi szer­vek bevonásával — június elején helyszíni szemlén vi­tatták meg, miként lehetne ezt az állandóan fokozódó baleset- veszélyt csökkenteni. A bizott­ság végigjárta a Felszegi út, Széchenyi út, majd az Alszegi út, Déli út és Bajcsy-Zsi­linszky utcai útvonalat. Egyér­telműen megállapították, hogy nem szabad tovább halogat­ni a döntést: ki kell tiltani a város bel­területéről az átmenő te­herforgalmat. Ez a kitiltás rendkívül hasznos a város lakosságá­nak, de azoknak a gépjármű­vezetőknek is, akik megsza­badulnak az éles kanyarok­tól, pz előkésre alkalmatlan szüle torkolatok izgalmaitól. Ééívfetődhet a kérdés: nem árt-e az Alszegi út és Déli út még be nem fejezett kű- pályájánaic az ott meg^iöve- kedett forgalom? Az aggály a bizottság tagjaiban is fel­merült. Kétségkívül célsze­rűbb lenne — és műszakilag mindenképpen indokolt, hogy az említett útszakaszt egye­lőre ne tegyük ki a nagyobb terhelésnek. A döntés mégis egyértelmű volt, annak elle­nére, hogy a nagyobb forgalom alatt nehezebb lesz majd és néhány ezer forinttal töb­be is kerül at körút asz­faltozása. Ám ennek a nehézségnek és többletköltségnek a többszö­rösét is megéri az emberi életek biztonságának a vé­delme. A rendelkezés július else­jén lép életbe. Ettől az időponttól kezd­ve a városon átmenő for­galom három irányban oszlik meg: Budapesftől Szolnok irányá­ba, a Felszegi út Széchenyi úton át a Béke tér felé; Bu­dapestről Nagykőrös irányá­ba a Bajcsy-Zsilinszky út Dé­li út, Déli úton át a Körösi út felé; és végül a Nagykő­rösről Szolnok felé irányuló forgalom a Déli úton és Al­szegi úton keresztül halad a Béke tér irányába. (dózsa) Élénk ütemben indult meg a csatornaépítés Hónapokkal ezelőtt aggódva tapasztaltuk, hogy a Rákóczi úton érthetetlen okokból egyik napról a másikra beszüntet­ték a csatornaépítést A leg­utóbbi helyszíni szemlénk alapján örömmel jelenthetjük olvasóinknak, hogy alapvető változás történt a központi szennyvízcsatorna kivitelezé­sében . Az ÉM Mélyépítő Vállalatot korábban a felsőbb szervek más munkahelyre irányítot­ták. Az átállás miatt hóna­pokig szünetelt a munka. Most azonban az Országos Vízügyi Főigazgatóság intéz­kedése nyomán a Vízügyi Épí­tő vállalat vette át a munká­latokat. Az első napok ismer­kedése után ma már hetven fővel dolgoznak. A létszám növekedése mellett jelentős gépesítést is hajtanak végre a következő hetekben. Ilyen­formán a Rákóczi úti csaior- narész rövidesen megkapja az összekötő vezetéket a Moz­dony utcán keresztül a ma- lomtószéli átemelőteleppel. Ez az előrehaladás a mun­kálatokban nemcsak a szenny­vízcsatorna építésének a meg­valósulása érdekében jelentős, hanem egyrészt a Rákóczi úti emeletes házak higiéniája, másrészt a befejezéshez köze­ledő Bem utcai lakótelep el­készülése érdekében is fontos. D. Mór nem szélednek szét... A ceglédi Táncsics Tsz új vezetősége nagy lelkesedés­sel és lendülettel igyekszik talpra állítani a múltban sok nehézséggel gazdaságot. küzdő közös is — A központ megváltozott külső Rend, az képe tisz- egykori nyoma s MINDENNAPI KENYERÜNK.., s | A lakosság a pékekre , | ők meg a lisztre panaszkodnak ^ Juhász Károllyal, a terme­ff lőszövetkezet párttitkárával, f>. a tsz fiataljairól beszélgetünk, í ff — Általános problémája a á mezőgazdaságnak az elszé- S ledő fiatalság. A rrtunka ff dandárját az ötvenévesek ^ végzik el, míg a tizennyolc, ff húszévesek a városokban, az ff üzemekben, gyárakban ke- ff resik jövőjüket. Nálunk ez f. a probléma egyre csökken. í Hetvenkét tagú KlSZ-szer- ff vezetünkben élénk mozgal­mi mi élet folyik. A fiatalság a m mindennapi munkából egyre ff aktívabban veszi ki a részét. f Öt húsz éven aluli traktoro- f sunk fáradhatatlanul dolgo- ff zik. I — A negyvenöt tagú ker- í tészeti brigád huszonnyolc, ff tizennyolc éven aluli fiatalt ff számol. Huszonöt lány és m három fiú dolgozik a bri- ff gádban. Persze a dicséret j és a jutalom sem marad el. ff A tavaszi munkákban való ff szorgalmas és eredményes ff részvételért ezerhatszáz fo- ff rint készpénz jutalmat kapott ff a KfSZ-szervezet. Bán Éva, ff alapszervi titkárunk pedig a f KISZ központi bizottság di- ff cséretét érdemelte ki. ff (ssi) — f Ezúton mondunk hálás kószöne- <f tét rokonainknak, jó ismerőseink- f nek, Jó szomszédainknak, akik ff szeretett jó feleségem, édes- ff anyánk, és testvérünk, Buzogány f Béláné szül. Csendes Klára tem©- f tésén megjelentek, részvétükkel í r.agy bánatunkban osztoztak, slr- ff jára koszorút, virágot helyeztek. Buzogány Béla és a gyászoló család ff Ezúton mondunk hálás kőszöne- ff tét rokonainknak, jó ismerőseink- f nek. jó szomszédainknak, akik f felejthetetlen jó férjem, édes- ff apám. apánk, nagyapánk, Czindell f József temetésén megjelentek, f részvétükkel bánatunkban osztoz- tak, sírjára koszorút, virágot he- f lyeztek. özv. Czindeli Jóasefné és családja A járási röplabda-bajnokság állása A járási röplabda-bajnok­ságba hét csapat nevezett be. Eddig három fordulót játszot­tak. A találkozók közt volt néhány vaskos meglepetés, izgalmakban bővfelkedő küz­delem. Ki kell emelni a Nagykőrösi Elektromos—Ceg­lédi Villamosipari (Vasas) ta­lálkozót, ahol a szép lét­számmal megjelent nézők ní­vós mérkőzést láthattak. A Vasas csak az ötödik fordu­lóban tudta saját javára for­dítani az eredményt 3:2-re. A két rivális találkozóján a Nagykőrösi Kinizsi simán nyert a Ceglédi Május 1. Ru­hagyár ellen 3:0-ra. Viszont érthetetlen a Ceglédi Kísér­leti Gazdaság és az Abonyi TSZ SK magatartása, hogy tóról tartják magukat a már igen esedékes mérkőzéseik­től. A két sportkör vezetősé­gének nagyobb figyelemmel keli lenni a bajnoki forduló­kon való megjelenésekre. Az eddig lejátszott bajnoki mér­kőzések után a tabella állá­sa: 1. Nagyk. K. 2. C. Május 1 R. 3. C. V. ( Vili. Ip.) 4. C. Honvéd 5. Nagyk. E. 6. A. TSZ SK 7. C. K. Gazd.-sz— tkmJgkßt J környék, ínycsiklandozó 8 nyérillat. Kint a Mizssei külső, rendezett ke­^ el — Az albertirsai tanács vég­rehajtó bizottsága június ha­vi ülését szombat délelőtt tart­ja meg a kultúrotthonban. Napirenden szerepel: a népi ellenőrzés munkájáról szóló tájékoztató jelentés, vala­mint a népművelési munka 1964—65. évi teljesítésének megtárgyalása, illetve az 1966. évi tervének jóváhagyása. — Kiss Ilona megyei ta­nácstag június 18-án, pénte­ken este 7 órakor, a II. kerületi óvodában beszámolót tart — Év végi balettbemutató. Június 20-án, vasárnap dél­után 3 órai kezdettel a Kos­suth Művelődési Ház színház- termében a művelődési ház balettnövendékeinek fellépté­vel év végi balettbemutató lesz. Belépődíj 6, 8, 10 fo­rint. — Autósok—motorosok fi­gyelmébe! Vasárnap délelőtt 9 órakor autós—motoros KRESZ-vetélkedő lesz. Bő­vebb felvilágosítás: reggel 6—9 óráig a rendőrkapitány­ságon, vagy az MHS-nél. ^ végén még egy évvel ez- ^ előtt sem mondhattuk volna * -1 ezt a kenyérgyárról. Leg- csak az illat hívta ^ a figyelmet. Most az & épületre is jóleső érzés rá­* nézni. S ha kívül ilyen ren- S dezett, akkor belül is biz- § tosan megfelelő körülmények SS között készül el a mindennapi ^ feljebb Ä fel rá . ^ kenyerünk. Most csak már vagyunk § valahogy — mondja Horváth \ József telepvezető. — Kívül- \ belül megújult a kenyérgyár. ^ Az elavult kemencéket kí- s éppen most épi- két újat. is. A hónap ^ végére már négy gőzkemen- S cénk lesz nyolc sütőtérrel. \ cseréltük, ^ tünk 8 — Ez nemcsak a pékeknek nyújt könnyebbséget, hanem lehetővé teszi a minőség javí­tását és a termelékenység emelését is. Megkönnyíti a munkánkat, hogy elkészült a lisztraktár, ahol egyszerre húsz-huszonkét vagon lisz­tet tudunk tárolni, ami ti­zenegy napos készletnek fe­lel meg. — Hogy lehet az, hogy a körülmények változtak, de a kenyér minősége maradt a régi? Most is sokan panasz­kodnak, hogy ragadós a ke­nyér, sokszor ehetetlen, né­ha meg egészen kitűnő mi­nőségű? — kérdeztük. A laboratóriumba Vezet, s magyarázatot ad a kérdésre. A tiszta, világos kis szoba olyan, mint egy orvosi ren­delő. Fehér köpenyes, ősz ha­jú asszony ül a vízcsap mellett. .Kezében kis tészta­csomó, s azt gyúrja, hajto­gatja, mossa. — Mindezt addig kell csi­nálni — magyarázza, amíg gumiszerű péppé nem ala­kul a tészta Kimossuk, be­lőle a keményítőt, s ami megmarad, az a sikértarta­lom: a kenyér lelke. Most ezt leteszem. Ha szétlapul, akkor a kenyér is ilyen szétmálló lesz, ha egy cso­móban marad, akkor gyö­nyörű tésztát kapunk. Első­sorban a liszttől függ, hogy milyen kenyeret tudunk sütni, ha nem, akkor bizony kifo­gásolható a minőség. Sokat kell itt nekünk bűvészked­nünk, hogy a leggyengébb lisztből is elfogadható árut tudjunk előállítani. Soicszo három-négyszer is próbasü tést csinálunk. Kísérletezünk próbálgatjuk, hogyan lehetn a legjobbat, a legszebbet tér melni. Hiszen mi is, a péké, is csak örülni tudunk, h meg vannak velünk elégedvt de ehhez tudnia kell a fo gyasztónak, hogy olykor bi zony hiába művés zkedüni mert néha annyira gyeng lisztet kapunk, hogy képtele nek vagyunk belőle jó ke nyeret sütni... S a legutolsó kérdésünk amit már nem a kenyérgyár nak teszünk fel: Miért nem lehet a jó bú sából mindig jó lisztet őröl ni? De erre a kérdésre vi szont már a malmoknak kel válaszolniok. (óná) ■

Next

/
Thumbnails
Contents