Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-09 / 108. szám
Megnyílt a jászkarajenői értelmiségi klub A CE G LEDI J ÁR Á ák É^S CEGLÉD VÁ RÓ S RÉSZÉR E IX. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM 1965. MÁJUS 9, VASÁRNAP Kinek vallanak a néma tárgyak ? Háromezerötszáz éves bronzkori urnatemető Törteién 4 4 l I Emberségből kitűnő A kedves, fiatal kalauz- nő teljes nevét nem ismer- i jük. Az utasok egyszerűen \ csak Rózsikénak szólítják. \ $ A hatalmas autóbusz az] f út betonján száguld. Balról ] % szétszórt tanyák egyked- j í vűen figyelik a tovatűnő ] f járművet. A dülöúton két; hatalmas. csomaggal egy i \ öregasszony liheg. A szá- í 5 guldó autóbuszt látva re- \ f ménytvesztve kiejti kézé- ] % bői a csomagokat. Kétség- \ \ beesetten integet az autó- j í busz felé. Hangját senki; Í sem hallja, csak sejtjük.! \ hogy ezt kiáltja: várjanak i J meg, jó emberek ... \ A vezető fékez, a busz ] f nagyot döccenve megáll. $ Az asszony azonban leg- % alább száz méterre lehet. 4 Mindenki őt figyeli, bírja-e f még erővel a futást... És ekkor kinyílik a busz ajta- % ja. Rózsika lelép a lépcsőn és az öregasszony elé siet. fj Elveszi tőle a csomagokat $ s a buszhoz érve felszállni £ is segít a lihegő öregasz- £ szonynak. % Csak ennyi történt má- ^ ju& 5-én délután a tápió- % szelei úton, semmi több. f Azazhogy még valami: f Rózsika, a MAVAUT fia- f tál kalauza, emberségből $ — kitűnőre vizsgázott, i. Nemrégiben a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatóját arról értesítette a cegiédi Tejipari Vállalat portása, Andó József, hogy törteid földjén — a Kántor-földek dűlőjében — forgatás közben nagy méretű cserépedényekre bukkant. Azóta a múzeumigazgató — a Magyar Nemzeti Múzeum egyik tudományos munkatársával — megvizsgálta az értékes leletet. — Nem első eset — mondja a múzeumigazgató — hogy Törteiről értékes régészeti anyagok kerülnek a múzeumokba. Törtei község nevét Enrópa-szerte ismeretessé tette egy — a múlt század végén talált — egy méternél magasabb hun áldozati üst. Ez a lelet egyedülálló a maga nemében. — Ez a lelet — folytatja a múzeumigazgató — felhívta a régészek figyelmét Törteire. Tovább ástak a törteid határban, s már feltártak itt egy honfoglaláskori temetőt is. A leletek — aranyozott ezüst szíj véretekkel — a Magyar Nemzeti Múzeumban vannak. A törteli földeket mostanában nem „vallatták” tudományos módszerességgel. Pedig — mint a múzeumigazgató mondja — a község határa valóságos régészeti nya. kincsesbá— A múlt év őszén a Bes- nyö határrészen egy honfoglaláskori temetőt „tártak” fel a Csemői Állami Gazdaság földgyalui. Sajnos, — mondja a múzeumigazgató — tönkre is tették ezt a felbecsülhetetlen régészeti értéket. Az innen előkerült és beszolgáltatott, s az idő által erősen megrongált aranyozott ezüst honfoglaláskori leletek a Kossuth Múzeumban vannak. A törteli leletek egy része a községben is látható, az iskola helytörténeti múzeumában. A mostani leletről a következőket mondja a Kossuth Múzeum igazgatója: — Andó József öt cserépedényt „tárt” fel, amiből — sajnos — csak kettő maradt ép. Ezek a cserépedények tulajdonképpen temetkezési urnák, melyek kora legalább háromezerötszáz év. A bronzkori „vatyai” kultúrába tartozó népesség élt itt valamikor. Halottait hatalmas máglyákon hamvasztotta el, s a hamvakat a halott ' rangjához méltóan díszített cserépedényekbe rakta. Egyik-másik ilyen urna nyolcvan literes is megvan. A most előkerült öt edényben megszenesedett csontmaradványokat találtak. Előkerült néhány kisebb cserépedény is. Ezekbe az edényekbe ételt, italt raktak a metkezők, hogy a halott szenvedjen hiányt majd túlvilágon. A lelet tudományos értékét azonban csorbítja az a tény, hogy a cserépedények eredeti helyükről már ki voltak mozdítva, mire a szakemberek megtekinthették. Az urnák ugyanis egymagukban nem sokat beszélnek még a szakembernek sem. A régi népek szokásairól, hitvilágáról, kultúrájáról maguknál a tárgyaknál is többet beszél azoknak elhelyezési módja, ami szigorú formák között történt. Ezért ezzel a háromezerötszáz éves bronzkori lelettel kapcsolatban ismételten kérnem kell, hogy akik ilyen leletekre bukkannak, hagyják érintetlenül a tárgyakat, amíg a hozzáértő tudományos emberek megtekinthetik. A régészeti leletek ugyanis némák, szóra csak azok tudják bírni, akik értenek a „vallatásukhoz”. (fzl.) Pénteken este a jászkara- jenői művelődési házban — mintegy negyven pedagógus, mezőgazdász, orvos és tisztviselő részvételével — ünnepélyes keretek között megnyitották a község értelmiségi klubját. Ezt az alkalmat a ceglédi irodalmi színpad fellépése tette emlékezetessé. Édes anyanyelvűnk című műsorukat meleg fogadtatásban részesítették, a jelenlevők. A szünetben elmerj dották, hogy gondolni sem mertek volna arra, hogy ilyen száraznak látszó témáról eleven, életszerű, mindenki érdeklődését lekötő előadást lehet összeállítani. A produkció után bensőséges beszélgetés alakult ki a vendégek és vendéglátók között. Katona István, a művelődési ház igazgatója elmondta, hogy a kultúi házban nemrégiben kezdte meg tevékenységét az asszonyok klubja és az ifjúsági klub. ősszel megnyílik a termelőszövetkezeti tagság klubja is, amelynek teljes felszereléséről a térmelőszöveU’ezelek gondoskodnak, Márky Péter, a cegtedi irodalmi színpad vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a klubok csak akkor érik el céljukat, ha az azonos érdeklődésű tagság közös szórakoztatását sikerül megoldania. A beszélgetés szünetében Viniczay István, a színpad tagja, műsoron kívül bemutatott mulatságos pantomim jelenetével szórakoztatta a jelenlevőket. A ceglédi irodalmi színpad előadását dr. Tajti Károly orvos, a klub elnöke köszönte meg. Rövid méltatása legalább olyan jólesik a ceglédi fiataloknak, mint az a csokor orgona, melyet a búcsúzáskor kaptak. (ta-ta) HÍREK — Tejtermelők figyelmébe! A leszerződött tej után ezentúl csak azok kapnak abraktakarmányt, akik 3,5-nél magasabb zsírtartalmú tejet adnak át. — A Szegedi Szabadtéri Játékok programját tartalmazó műsorfüzetet a művelődési házban lehet kapni — korlátozott számban. Az idén július 24—augusztus 20 között rendezik meg a szabadtéri játékok nagy seregszemléjét. A műsorban három alkalommal kerül sor az Ember tragédiája és a Bánk bán című opera előadására. Négyszer játsszák a Turandot és négyszer — angol előadásban — Bernstein: Vest Side Story című műsorát. — Forgács Endre, az első ceglédi újságíró címmel hétfőn este hat órai kezdettel dr. Szomorú István tart előadást a Kárpáti Aurél Irodalmi Asztaltársaságban a járási könyvtárnál. Minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség. Békeplakát-kiállítás nyílik Cegléden ma délelőtt fél 10 órakor a Kossuth Művelődési Házban. Megtekinthető hétköznapokon is délelőtt 10— 12 és délután 4—6 óra között. Abonyban a képzőművészeti és fotókiállítás május 9-én 17 órakor zárul. Eddig mintegy 1800 látogató tekintette meg. KOSZORÚZÁS Á béke első napja Cegléden Ma húsz esztendeje — 1945. május 9-én. véget ért a háború. Hogyan találta ez a nap városunkat, s hogyan fogadta városunk lakossága az örömhírt? A város felszabadulásától már 185 nap telt el addig. Az utcákon és köztereken már csillogó fényt árasztottak a lámpák. A határban javában folyt a termelőmun- Im, tanítottak már az iskolákban, árut kínáltak az üzletek, levelet, csomagot, sőt táviratot is hozott már a postás. Hetenként háromszor tartottak előadást a mozik, s az újságolvasás is megszo- kott, mindennapi igényünkhöz tartozott. Mit ír ezen a napon az akkori helyi napilap? „Hosszú évek kényszerű némasága után szabadon írhatunk és beszélhetünk arról, ami mindannyiónk féltve ápolt törekvése, vágya volt. Földet annak, aki e földnek eddig csak robotosa, kizsákmányolt koldusa volt. Kenyeret, éspedig nagy szelet és fehér kenyeret minden dolgozónak. Szabadságot a nép minden egyes tagjának ahhoz, hogy emberhez méltóan éljen". Az újság követelte fehér kenyér még ugyan szűkös volt, de az örömhír hallatára méhkasként bolyduU fel a város. Mindenki az utcára rohant. Hallani akarták a megnyugtató híreket A pártok és szakszervezetei? helyiségei előtt óriási csoportokban verődtek össze as emberek. A város politikai vezetői néhány perces tájékoztatókban ismertették a legújabb híreket. Aztán valahonnan zászlók, képek kerültek elő s ezek a csoportok egységes tömegbe verődtek és vidám énekszóval békét éltető jelszavakkal vonultak fel az utcákon. Igaz diadalmámor lett úrrá a; ünneplő tömegben. Feledésbi merült minden fájdalom, keserűség és nélkülözés. Idősek és fiatalok, csizmások és nadrágosok, férfiak és nők együtt táncoltak, ünnepeltek másnap hajnalig. És ezen a napon egy ceglédi házacska piciny oldalszobájában a békével egyszerre és egy időben született meg Gór Nagy Lászlóék kis Pannikája. Ö volt az, első ceglédi, aki a béke első napján tekinthetett a háború nélküli világba. (—és) Csütörtök délelőtt a háború befejezésének huszadik évfordulóján a ceglédi temetőben a párt, tanács, honvédség valamint a rendőrség képviselői megkoszorúzták a román hősök sírját. A koszorúzáson részt vett a román katonai attasé is VIGYÁZAT! EMBERÉLETRŐL VAN SZÓ! Újabb méregkezelő tanfolyam Cegléden, Abonyban, Albertirsán A vegyészet fejlődésével egyre nagyobb tért hódít a gazdasági élet különböző területein a mérgek felhasználása. Ma már el sem tudjuk képzelni, hogy a sok növényi kártevő ellen hatásosan tudnánk védekezni a megfelelő vegyszerek nélkül. Amilyen hasznos azonban a vegyszeres védekezés, a gondatlan kezelésük, a tárolási szabályok be nem tartása súlyos károkat tehet emberben, állatban, növényben. Felkerestük Horváth József járási főgyógyszerészt, tájékoztasson bennünket arról, hogy mi is a teendő a vegyszerek alkalmazásánál. — Ma már annyiféle vegyszert alkalmazunk — a ciánsavtól kezdve a higany és foszforsav vegyületekig —, hogy hatvanórás tanfolyam szükséges ahhoz, hogy akik a gazdasági élet különböző terülétéin mérgekkel foglalkoznak, megtanulják azt is, hogy a vegyszerek egy része ugyan halálos méreg, de nein kell félni alkalmazásuktól, hanem el kell sajátítani azokat a szabályokat, amelyek betartása mellett veszély nélkül alkalmazhatjuk. — Most fejeződött be égy háromhónapos tanfolyam, ahol tizennégy hallgató tette le a méregkezelő szakvizsgát. Ezt a tanfolyamot ipari vonalon szerveztük. Kár, hogy a huszonkét jelentkezőből nyolcán kimaradtak. — Az ellenőrzések során mit tapasztalnak az idevonatkozó rendelkezések betartásánál? — Rendszeres ellenőrzéseket végzünk a helyes raktározás, felhasználás szempontjából — kapjuk a tájékoztatást. Az a tapasztalatunk, hogy a legtöbb probléma a földművesszövetkezeti elárusítóhelyeken van. Abonyban és Albert- irsán körzeti méregellenőrök tevékenykednek, akik minden esetben fellépnek a tárolási hibák ellen. A Csemői Állami Gazdaság, a Nyársapáti Pince- gazdaság, a nyársapáti Haladás Tsz bebizonyította, hogy kevés költséggel meg lehet teremteni a szabványszerű tárolóhelyeket. Ez elsőrendű érdeke kell, hogy legyen valamennyi ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szervnek nemcsak a vegyszerek gondos felhasználása, hanem az emberek egészségének a megóvása érdekében is. A főgyógyszerész elmondotta még, hogy a nagy érdeklődésre tekintettel újabb méregkezelői tanfolyamot rendeznek Cegléden, Abonyban és Albertirsán. Peresztegi Rózsa A juhász meg a kerékpár gyetlenül a dolog. Most szégyenszemre gyalog menjen végig a hosszú országúton? Hányán fogjá,k megkérdezni, hogy hová lett a kerekpárja? Mit tesz ilyenkor az okos ember? BE AZ ITALBOLTBA! Először féldeci barack. Utina három deci tisztán. Ha ez kevés, jöhet a második rund, meg a harmadik. Bánatában Fabók az egész napot átkö- nyökölte a söntésben. Szürkült, amikor feleibe lődött. Az ital gyakran rossz tanácsadó és nem ritkán rossz útra téríti az ember fiát. A juhász az első sarkon megállt. Tanakodott és végül kimondta a szándékot. — Kerékpár nélkül nem megyek haza! — Arca felragyogott. Boldog volt, hogy ilyen határozott tudói* lenni és megnyugtatásul hozzátette: Ha az enyémet elvitték, én is a másét. így leszünk kvltek a világgal. Ahogyan ballagott, e harmadik sarkon jóképű kerékpárt látott a fának támasztva. — Ez az! — döntött határozottan. Nem is sokat évődött. Odasietett. A kerékpár gazdája azonban megelőzte. Felkapott és elsüvített. — Nem baj! — legyintett Fabók. Majd a következő. De azzal sem volt szerencséje. A kerékpárt a Béke Étterem előtt találta. Gazdája a söntésben hütötte magát. Fabók meg is markolta a kormányt. A kerékpár azonban nem mozdult. Akkora lakat volt rajta, mint az öklöm. — Egyen meg a fene — morogta. — A gazdádnak több esze van, mint nekem! KERÉKPÁRT LÁTOTT vagy százat. Egyik ott támaszkodott a járda szélén, de a tulajdonos mellette beszélgetett. A Szabadság tér sarkán női és férfi kerékpár volt össze>támasztva. A szerelmesek egymás szemébe néztek, de azért észrevették volna, ha idegen nyúl a géphez A kerékpármegőrzőnél garmadában haptákoltak a különböző színű és gyártmányú biciklik. Könnyű lett volna válogatni. Tizenegy órára járt az idő. A város elcsendesedett. Fabók lemondott arról, hogy kerékpáron menjen haza. Kedvetlenül indult, hogy leFABÓK HETVEN ANYÁVAL meg a szamarával lépett be az Aranyvirág Termelőszövetkezetbe. A juhok szépen szaporodtak. Három esztendő múlva kétszázötven g darabot terelgetett a juhász, g A szamarat pedig meghizlal- v ta, s amikor a két karácsony P között lecsapták, kereken h száztíz liter zsírt szűrlek a faggyújából. Aranysárga volt, e mint a libazsír. De mer,t a juhásznak vala- s. mi közlekedési eszközre szín- ' te mindennap szüksége lehet, v Fabók gyönyörű kerékpárt vásárolt és nagy hegyesen ka- j rikázott az ügyes járművön. n A múlt szombaton ráhagy- ^ ta a gyerekre a falkál. Ke- / rékpáron bement a városba n elintézni ügyes-bajos dolgát, ú De már az első helyen meg- j- járta. Amikor kijött a vas- á boltból, a kerékpárnak nyo- n ma veszett. — HUJNYE, A CSILLA- v GÁT! — vakaródzott Fabók. r, Emlegette a tolvaj egész ro- u konságát. Jó tanácsra beóva- é kodoitt a rendőrségre, ahol ti kegyesen felírtak mindent, é amire éppen szükség volt fc és meghagyták, hogy nyugodjon meg és menjen haza. d Ha meglesz a kerékpár, majd értesítik. £ A juhász azonban nem nyu- U godott bele. Bántotta ke- C gyalogolja azt a hét hosszú kilométert. A művelődési ház előtt felragyogott a szeme. Kerékpár állt a falnak támasztva. A közelben egy lelket sem látott. Hirtelen döntött. Felugrott a járműre s amennyire szusszal győzte, taposta a pedált. Félannyi idő alatt hazaért, mint máskor. A kerékpárt belökte a szín alá és levágta magát a dikóra HAJNALODOTT, amikor az asszony észrevette. A juhász kitörülte a szeméből az álmot. — El sem hiszed, hogy jártam tegnap — magyarázkodott. Ellopták a kerékpáromat. De nem sokat teketóriáztam, loptam helyette másikat. Az asszony hallgatta.. Aztán megfordult, odament a színhez, jól körülnézte a kerékpárt. — Mit beszélsz te összevissza, ember? Hiszen ez a te kerékpárod! Fabók bambán ment végig az udvaron. Együgyüen nézegette a kerékpárt. — Hát ez pedig úgy volt, ahogy mondom! Az asszony legyintett. — Beszélsz a vakvilágba. Nem a te kerékpárodat lopták el, hanem te loptad el az egész napot.., (rik.)
