Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-09 / 108. szám
10 MIT MEcrei ^fíirian 1965. MÄJUS 9, VASÄRNAP Heti jogi tanácsaink Hány éves korig jár a családi pótlék? S. L. alsónémedi lakos levélben kért felvilágosítást, hogy a tizenhatodik életév betöltése után milyen esetben, hány éves korig jár a gyermek után a családi pótlék, milyen esetekben nem jár és milyen rendelet szabályozza ezt. A családi pótlékról a 58/1959. (VIII. 15.) Korm. sz. rendelet, a 10/1959. ,IX. 1.) Mü. M. sz. rendelet és a 2/1960. (X. 29.) SZOT. sz. szabályzat rendelkezik. E szerint, ha a gyermek iskolai tanulmányokat folytat, legfeljebb a 19. életévének betöltéséig jár családi pótlék. Ipari, kereskedelmi tanulók stb. esetén a gyermek 18. életévének betöltéséig. Nem jár a családi pótlék a gyermek után, ha teljes ellátásáról az állam ingyenesen gondoskodik, iparitaauló- otthonban helyezték el vagy árvaellátásban részedül, ez utóbbi esetben kivéve ha egyedülálló dolgozó nő tartja el a gyerekét. Mivel olvasónk a konkrét esetet nem írta meg, hanem csak általánosságban kérdezett, ezért csak részleges ismertetésre szorítkozhattunk. Kinek jár ingyenes csecsemőkelengye? D. E.-né gyömrői olvasónk írja, hogy leánya 9. hónapos terhes. A kötelező orvosi vizsgálatok után jelentkezett a tanácsnál az ingyenes csecsemőkel engye-uta: vány ért. Lányának és vejének nincs munkaviszonya, — a tiú ösztöndíjas egyetemista. A tanácsnál azzal utasították el kérésüket, hogy sem lányának, sem férjének nincs társadalombiztosítása, ezért nem jogosultak az ingyenes cse- esemőkelengye-utalvánvra. — Kérdezi, hogy a munka- viszonyban nem állók közül kik részesíthetők ebben a juttatásban? Ingyenes csecsemőkalengyé- re jogosultak a társadalombiztosításban részesülök, valamint a mezőgazdasági tsz tagjai. Az érvényes -rendelkezések szerint munkaviszonyban nem álló személyek közül társadalmi biztosítás alatt állnak többek között az egyetemi és főiskolai hallgatók — ideértve a szakérettségizett egyetemi és főiskolai hallgatókat ts. Nincsenek biztosítva azonban az esti egyetemet látogató hallgatók. Amennyiben veje nappali tagozaton tanul, társadalom- biztosításra jogosult és erről részére az egyetem igazolást ad. (6/1955. SZOT-sza- bályzat.) E szerint pedig megilleti gyermekét az ingyenes csecsemőkelengye-utal- vány. A közüzemi költségek viselése. T. J. vecsési lakos írja, hogy az ivóvíz társulati hozzájárulását kétszeresen fizeti. Egyszer, mint lakó, és másodszor mint háztulajdonos, mivel a bérlője nem hajlandó a közüzemi díjat viselni. — Kérdezi, hogy mi a jogalapja annak, hogy mindkét helyen neki kell fizetni a közüzemi díjat? A vízgazdálkodási társulatokról szóló 1960. évi 29. sz. törvényerejű rendelet végrehajtásáról intézkedő 12/1901. (IV. 14.) Korm. sz. rendelet, illetve ennek alapján kibocsátott 80 134/1962. számú Országos Vízügyi Főigazgatóság rendelete szerint, a mindenkori használó fizeti az érdekeltségi hozzájárulást. Ahol, mint lakó lakik, ott önnek kell fizetni, viszont a saját házában a bérlők kötelesek ezt megfizetni. Amennyiben az ivóvíztársulat tévesen vetette ki kétszeresen a Hozzájárulást, forduljon panasszal a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság társulati csoportjához (Bp. VIII., Rákóczi u. 41.). Amennyiben nem a társulat vetette ki és az ön felszólítására az illetékes bérlő nem fizeti a hozzájárulást, követelésével forduljon a járásbírósághoz. Rövidített munkahéttel dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos egyes kérdésekről. öt nap alatt dolgozzuk le a heti 48 órát. Akkor is le kell-e dolgozni ezt az időt, ha a szombati szabad napunk ünnepnapra esik, vagy pedig jár ezért túlmunka címén díjazás? — kérdezi K. Gy. men- dei olvasónk. Közöljük, hogy nem jár túlmunka-díjazás, ha a munkaszüneti nap a dolgozó szabadnapjával esik egybe. Ameny- nyiben a szabadnapot előre ledolgozták és az ünnepnapra esik, helyette más napon szabadnapot kiadni nem lehet. A pedagógusokat megillető tanulmányi szabadság. Utolsó éves levelező egyetemi hallgató vagyok magyarorosz szakon. Ahány iskolánál tanítunk, annyiféleképpen fogják fel és adják ki a továbbtanuló pedagógusoknak a tanulmányi szabadságot. Sz. K. ceglédi lakos kérdezi: — lehetséges-e, hogy a tanulmányi szünetekben (téli, tavaszi, nyári) adják ki a szabadságot, jár-e az államvizsga-dolgozathoz külön szabadság. A felsőoktatási intézmények levelező és esti tagozatain továbbtanuló dolgozó kedvezményeit a 19/1960. (IV. 13.) Korm. sz. rendelet szabályozza. E szerint levelező tagozaton végző egyetemistának tanévenként 30 nap tanulmányi szabadság jár, vizsgákra való felkészülés céljából. Az államvizsgára való felkészüléshez további 24 munkanap külön tanulmányi szabadság illeti meg a dolgozót. Mivel a pedagógusok körében a tanulmányi kedvezmények alkalmazásával eltérő gyakorlatot folytattak, ezért a Művelődésügyi Minisztérium hivatalos közleményben e tekintetben állást foglalt. (Megjelent Művelődésügyi Közi. 1962. év okt. 15. napján, a VI. évfolyam 20. számában, 350. oldal.) A közlemény szerint a tanulmányi szabadságot oktatási (téli, tavaszi, nyári) szünidő alatt abban az esetben lehet kiadni, ha a pedagógus az oktatási szünidőt közvetlenül követő időszakban vizsgázik. Tehát a szünidő befejezése és a vizsgák közötti időtartam a tanulmányi szabadság szünidő alatt történő kiadását még indokolttá teszi. Ha ez az időtartam hosszabb, és így a vizsgára való felkészülés és a vizsga között annyi idő telik el, amely már a vizsga sikeres letételét veszélyeztetheti, a tanulmányi szabadságot a szünidő után, közvetlenül a vizsgák előtt, tehát az oktatási idő alatt (a tanítási napokon) kell kiadni. A tanulmányi szabadságot a tanév befejezésének évében járó rendes szabadság 12 munkanapot meghaladó részébe be kell számítani. Ha például a továbbtanuló pedagógus a tanév folyamán 30 munkanap tanulmányi szabadságot vett igénybe, a rendes szabadságának mértéke 48 — 30 = 18 munkanap lesz. Ilyen esetben a pedagógust a csökkentett évi rendes szabadságán felül, oktatással összefüggő munkára a nyári szünidőre is igénybe lehet venni. A munkaidőkedvezmény alapján eltöltött távolléti idő (levelező hallgatók esetében a kötelező foglalkozásokon és vizsgákon való részvétel miatt kiesett munkaidő) viszont a rendes szabadságba nem számítható be. Ottörőtáborban való részvételt, az ott eltöltött időt semmiképpen sem lehet a tanulmányi szabadság idejébe beszámítani. Dr. M. J. Mi várható idén az építőipartól? Lakásépítés, új tantermek, ipari és mezőgazdasági beruházások Az MSZMP Központi Bizottsága tavaly decemberi határozatának és az ezt követő kormányintézkedéseknek megfelelően, az építőipar idén kevesebb munkahelyre összpontosítja erőit, hogy meggyorsítsa a népgazdaság számára legfontosabb beruházások megvalósítását. Pest megyében nagyobb ütemben épül tovább Százhalombattán a második ötéves terv egyik legnagyobb létesítménye, a Dunamenti Hőerőmű és a szorosan hozzákapcsolódó olajfinomító, tovább folytatják Gödöllőn az Agrár- tudományi Egyetem építkezéseit is. Ezenkívül a Pest megyei Tanács irányítása alatt, mintegy ötven beruházást valósítanak meg állami költségvetésből. Ezeknek nagyobb részét már 1964-ben elkezdték építeni, a munkák részben terv szerint, részben pedig az elmaradások következtében, idén folytatódnak. Felkerestük a Pest megyei Tanács beruházási irodájának vezetőjét, Müller Endrét, és tájékoztatást kértünk tőle a beruházások helyzetéről. — Hogyan kezdett az építőipar idén a munkához? — Az enyhe tél viszony- ! lag szerencsés helyzetet teremtett. Az építkezések legnagyobb részén már az első negyedévben megkezdődött a munka, az időjárástól függően kisebb-nagyobb lét- ] I számmal dolgoztak a kivite- ! lező vállalatok. — Sorrendben me- j lyek a legfontosabb | megyei irányítás alatt álló beruházások? — Elsősorban a lakásépítkezéseket említeném. Ezek kivitelezése, megfelelő normális ütemben folyik. Jelenleg Gödöllőn, az állami költségvetésből 24, Nagykőrösön ugyancsak ennyi, Dabason 15, >ÍOsXVVXX>XSXSN>^XXXXXXXXNXXVVXXSNXXX\NNXXXXXXXXXXXXXXX>NXXXXXX>XXXXXXXXXXXXXXVVXX\XX\\ NY Á R SZ T Á R J A Nyáron nélkülözhetetlen a strandtáska. Sokféle forma készül PVC-ből, de a nyári divat „sztárja” a viscóza műrafiából készült, horgolt táska lesz Cegléden 16 lakás épül. Ezeket az épületeket még ebben az évben átadják azzal a 81 lakással együtt, amelynek munkáit Vácott már elkezdték s 76-tal igen jól haladnak. — Közismert a megyében az iskolagondok. Várható-e változás? — Az idei év nagy előrelépést jelent az iskolahálózat fejlesztésében és hozzájárul a tantermek zsúfoltságának enyhítéséhez. Tavaly kezdték meg Kiskunlacházán egy 12 tantermes, korszerű általános iskola építését, amelyet, reméljük, őszig, az új tanév kezdetéig, befejeznek és átadnak majd. Több községben bővülnek az általános iskolák, új, 4 tantermes típusépületekkel. Még pedig: Verse- gen, Bernecebarátin, Szent- endre-Izbégen, és a Monori- erdőn. Betejeződik a sziget- halomi iskola két új tanteremmel való bővítése is és még egy emeletet kap a váci Gyógypedagógiai Intézet. Külön említem meg: végre megoldódik az egyik legnehezebb körülmények közt levő iskola, az érdligeti, gondja. Itt jelenleg egy aládúcolt épületben tanulnak a gyerekek. Érdligeten rövidesen megkezdődik egy új, 12 tantermes általános iskola építése. — Középiskolai hálózatunk is fejlődik. Idén már gyorsabb ütemben haladnak a 25-ös számú Építőipari Vállalat dolgozói a váci 12 tantermes új gimnáziumon, amelyet azonban a terv szerint csak a jövő évben fejeznek be. Megkezdték ezenkívül a ceglédi 8 tantermes új gimnázium építését is. — Ipari létesítmények? — Ez év mérlegéhez tartozik majd, egy már teljesen elkészült új objekfum, a szi- getszentmiklósi sütőüzem, amelyet az első negyedévben már átvett a sütőipar. Termelése az ottani lakótelep és a körzet ellátásában nehéz gondokat old meg. A tanács hatáskörében ezenBüntetlenül Jómúltkorában nem mindennapi két történetet mondott el Gödöllőn a járási gyámügyi csoportvezető. Az iratok olvasása után felkerestem a szereplőket. A kislány sötétkék köpenyben ült az iskolapadban. Onnan hívta ki beszélgetni az intézet igazgatója. — _Én ragaszkodom a kicsinyemhez, akármint történt is. Ipari tanuló leszek, hogy mielőbb a magam lábára állhassak. Ö nem tehet semmiről. Talán mi sem. Amilyen életünk volt. Tessék elhinni, én mindig magános lélek voltam. B. A. tizenötéves korában gyermeket szült. Az apa saját testvére, aki egy éjjel rátámadt. ö szegény félt és hallgatott. Akkor is hallgatott, amikor felfedezte a következményeket. Szemrehányást tett a züllött kamasznak, alti megfenyegette és orvoshoz küldte. A kislány nem mert elmenni. Sokan kérdezték, miért nem fordult az anyjához. Annak mindössze ennyi a véleménye az ügyről: — Én nem láttam rajta semmit. Egyszer mondtam, hogy hízol te lányom, de nem szólt, hogy baj van. Dolgozom, nem érek rá velük törődni. Nagyok • már, vigyázzanak magukra. Ezt mondta közönyösen. Négy gyermeke van — több apától. Két gyerek kiskorában elkallódott mellőle, a megmaradtakkal úgy bánt, mint más a felesleges kiskutyával. Megtörtént, ha rossz volt a fia, kötéllel kötötte az asztal lábához. Csoda-e, ha útonálló lett belőle s most börtönben ül? S mit tudtak a lányról az iskolában? Ismerték-e a légkört, amelyben nevelkedett? — Sápadtságát a fejlődéssel magyaráztuk — monta az tanár. — Mindig makulátlan tiszta köpenyben volt, nem látszott alatta a változás. A gimnázium első osztályába sok gyerek jár. Családlátogatásokra először oda mentünk, ahol úgy látszott, otthon valami probléma van. Ez a kislány jól tanuló, kiegyensúlyozott gyermeknek látszott. A lány nevelőotthonban készül nehéz jövőjére, a fiú börtönben. Csak az anya jár- kel most már egyedül a házban. Mintha semmi sem történt volna. A másik eset. Itt is az anya felelőtlen életmódja a tragédia okozója. Tisztes házasságból hét gyereket hozott a világra. De ha csak tehette, kiruccant. Otthon a gyerekek és a nagy beteg apa néha hajnalig lesték, mikor jön. Az apa halála után minden fék elszakadt. Vetetlenül nyúlt az ágy, gyűlt a mosat- lan. A fiúk amilyen gyorsan tehették, elköltöztek. Amelyik már megvetette a lábát, magához vette egy-egy testvérét. Így sorban öt gyerek költözött el a házból. A hatodik egy veszekedés után reggel felakasztotta magát tizenhétéves korában. A legkisebb lány, a kiskorú A. F. a szomszédoknál keresett menedéket, onnan került az intézetbe. Sírim kérte, ne engedjék be hozzá látogatóba az anyját. És az asszony? — Fűt-fát összehord rám mindenki. Csupa rossz szomszéd vesz körül, ellenem uszították a gyerekeket. Azok meg azt szerették volna, ha a cselédjük vagyok. Kérték, adjam el a házat és osszam szét a pénzt. Várhatják. Férjhez akarok menni. Ha jobban eljárnék társaságba, lenne kihez, még mutatós vagyok. Lenne, aki pénzt is adna. Í me, a két történet. Megmutatja, hogy bármily sok is a paragrafus, még- sincs mindenre. Nincs ezekre az anyákra, akik pedig minden jó érzésű ember szemében vétkesek és ha még nincs törvény, mely kimond ja bűnösségüket! — legyen! — k — m — kívül még egy jelentősebb ipari beruházás történik, ez a tinnyei mészüzem. Építését két éve kezdték, s nagyon fontos. Ha elkészül, évi 24 ezer tonna meszet termel majd. Előreláthatólag 1966- ban kerül sor az üzembe helyezésre. — A kommunális ellátást mi szolgálja az idei állami beruházásokból? — Tavaly fejezték be Cegléden a csatornahálózat első szakaszának építését. Próba- üzemteltése jelenleg is tart. Ugyanakkor elkezdődött a második szakasz megvalósítása és idén folytatódik. Az Építésügyi Minisztérium eredeti kijelölése szerint ezt a munkát idén be kellene fejezni. Ennek ellenére — telí jesen érthetetlen okokból —■ más döntés született. Az ÉM Mélyépítő Vállalattal vitáztunk a határidő miatt, s több mint négyhónapi késedelem után, a minisztérium építőipari főigazgatósága úgy döntött, hogy a csatornázást csak 1966-ban kell befejezni. A megyei tanács, ismerve, hogy milyen fontos létesítménye ez Ceglédnek, nem nyugszik a kései befejezésbe. Ugyanis a csatornázás a második szakasz területén már elkészült, 55 és még 16 lakás szennyvizének végleges elvezetését érinti. Ugyancsak Cegléden épül egy 600 köbméteres víztorony, megfelelő nyomóvezetékkel, berendezéssel. Idén ezt is befejezik. — Külön terület a mezőgazdaság. Mit kapnak idén a termelőszövetkezetek? — A közös gazdaságokban ez évben 83 millió forint értékű építési beruházás valósul meg. Ez az összeg 363 létesítményre oszlik el, amelyek nagyobb részének kivitelezői a termelőszövetkezeti építőbrigádok. A nagyobb épületeket természetesen vállalatok készítik. Többek között idén induló új beruházás huszonegy 100 férőhelyes tehénistálló, hét borjú- nevelő, négy sertésfiaztató, három hizlalda, három baromfitojóház, három gyümölcstároló, és két gépműhely. Ezenkívül épülnek még juh- hodályok, magtárak, kukori- cagórék. A tsz-építkezések- nél sok, nagy feladat hárul a megye két tanácsi építőipari vállalatára, amelyeknek 27 beruházást kell meg- valósítaniok. Végezetül milyenek az építkezések idei tapasztalatai? — Sajnos, továbbra is túl sok vállalat kezében forgácsolódnak szét a tanácsi beruházások. Időszerű lenne egy olyan állami építőipari vállalat létrehozása, amely Pest megyében a nagyobb tanácsi beruházások megvalósítását egy kézben fogná össze és irányítaná. Az új intézkedések nyomán, előreláthatólag idén jobb lesz a vállalatok kijelölésének és kapacitásának összhangja mint tavaly volt és így reméljük, a beruházások megvalósítása is jobban halad majd. (h. f. p.) V)\\\\\\\VVv\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ Budapest-Rijeka-Opatija-Dirkvenica m . \.:,v ■ / 'I V '-.jl - * • A nyári szezonban MA VAUT-járat indul Budapestről a jugoszláv tengerpartig. Ez év júniusától menetrendszerű járatot indít a MAVAUT Budapest—Rijeka—Opatija— Cirkvenica útvonalon. A pár napig tartó próbajáratról áprilisban érkezett vissza Budapestre az első autóbusz »
