Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-09 / 108. szám
1965. MÁJUS 9. VASÁRNAP #'*.31 tiecti <cMirlap SZÁMOK A „KI MIT VÁLLAL“ MOZGALOMRÓL A „Ki mit vállal”-mozgalom keretében tett községfejlesztési vállalások hozzájárultak az 1964. évi községfejlesztési tervek túlteljesítéséhez. A lakosság csaknem 20 millió forint értékű társadalmi munkával járult a községfejlesztéshez, ami majd négy és félmilióval több, mint tavaly. Ezt elosztva a megye egy lakosára 24, minden egyes felnőtt lakosra pedig 37 forint értékű társadalmi munka jutott. A mezőgazdasági és a felvásárlási jellegű vállalások gyűjtésében és teljesítésében első lett a dabasi járás. 3406 mezőgazdásági és 1000 felvásárlási jellegű vállalást tettek és a zömét — 3444 vállalást több több mint nyolcmillió forint értékben — teljesítettek. Jórészt ennek köszönhető, hogy a dabasi járás tavaly a százharminc százalékos tervteljesítésével az élre került. Szembetűnő viszont az elmaradás a ráckevei járásban: mindössze 755 mezőgazdasági vállalásukból április 4-ig 563-at teljesítettek 610 ezer forint értékben. Egyházi megemlékezések a második világháború befejezésének 20. évfordulójáról A második világháború befejezésének 20. évfordulója alkalmából a katolikus püspöki kar és a magyarországi egyházak ökumenikus tanácsa egyaránt körlevelet bocsátott ki. Mindkét dokumentumot a templomokban ismertetik. A katolikus püspöki kar körlevele egyebek között hagsúlyozza, hogy népünket a béke gondolata mellé állítják a második világháború befejezése óta eltelt két békés évtized eredményei. Az elért eredményeken alapszik háborúellenes meggyőződésünk és a béke védelmére irányuló elszántságunk. Az ökumenikus tanács körlevele arra hívjál fel a figyelmet, hogy napjainkban ... . , .. , , , -, , ’ , ,. , , : „ ., Minden községben, így Tafokozott felelősséggel kell lat- piószőllősön is, vannak olyan ÉRDEMES A TAGSÁGGAL FOGLALKOZNI Minden talpalatnyi földnek van gazdája a tápió- szőllősi Petőfi Termelőszövetkezetben ni azokat a veszélyeket, amelyek a népek békéjét fenyegetik. A vietnami véres háború, védtelen emberek értelmetlen bombázása sok ember életét oltja ki. A háború elhárításán munkálkodni minden hívő ember lelkiismereti kötelessége. Keskenyíilmvetités „Több volt az ember, mint a tégla“ Négyszázhúszan dolgoztak május elsején — All az ócsai orvosi rendelő — A beteg: fizeti a társadalmi munkát Megélénkült Öcsán az épülő orvosi rendelő környéke május elsején és másodikán. Az első napon négyszázhúsz, a másodikon kétszázhúsz ember jelent meg az építkezésen. „Szinte több volt az ember, mint a tégla” — mondják a tanácsban. — „Jobban sikerült a mozgósítás, mint ahogy vártuk” — teszi hozzá a tanácselnök. Valóban büszkék lehetnek az ócsaiak az eredményre. Felhúzták az összes fö- és válaszfalat, behelyezték az ajtó- és ablakkereteket. A malterosládák mellett — tizennégyet kellett felállítani — négyen-öten dolgoztak. Az összes munkabérösszeg egynegyedét, 90 ezer forintot takarítottak meg ezzel a remekül sikerült munkavállalással. Dicséretre méltó a helyi építőipari dolgozók felajánlása — amelyhez az ócsai lakosok segítségükkel hozzájárultak — a ktsz munkásai szocialista szerződést kötöttek a tanáccsal az orvosi rendelő felépítésére, társadalmi munkával. Sokan dolgoztak az idősek, a nyugdíjasok közül is. Előfordult, hogy a munkát szervező tanácstag betegen, ágyban fekve találta körzetének egyik lakosát, A beteg ember nem tudott elmenni az építkezésre, de megkérte a tanácstagot, hogy keressen valakit, aki elvégzi helyette a munkát — s azt ő pénzben megfizeti. IS) Hosszas kísérletezés után ötletes filmvetítő gépet szerkesztett a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat két szakembere, Rohrbavher Béla és Baranyai Ferenc. Keskenyfilmcs vetítőgépet alakítottak át — szénszálas ívlámpa és egy lencse beiktatásával — oly módon, hogy azzal szélesvászonra is lehet vetíteni. Az újításnak különösen nagy jelentősége van Bács-Kiskun megyében, ahol a falvak és a tanyaközpontok egész sorában keskenyfilmes mozik működnek, s korszerűsítésükre egyelőre nem jut pénz. Ezzel a megoldással csak a vetítővásznat kell beszerezni, s a kevés költséggel átalakított gép segítségével máris pereghet a keskenyfilm szélesvásznon. Egyébként a megye városainak filmszínházaiban is felszerelnek egy- egy ilyen vetítőgépet, s így a kecskeméti keskenyfilm-stu- dióban készülő megyei híradó- és dokumentumfílmeket is szélesvásznú vetítésben láthatja a közönség. ÚJDONSÁGOK NYOMÁBAN u——>■>Iir»i IJ—■—i—mi ’«nr-1 ravwii u m ír ■■■ i i _ _ _ A. _ _ _ Kacsatollas párna-dunna Mim'Mlm Deborah és Maiina Még kelendő az Orkán Sok a régi, megszokott — Kevés a modern - Nem „rizikó" az eladás Villámlátogatást tettünk néhány ruházati boltban, megtekintettük, hogy mit vásárolhat a „kedves vevő”, ami eddig még nem volt az üzletben es ami tavaszi meglepetésnek számít. — elkészül az üzlettatarozás, néhány új áruval szeretnénk nyitni. Monoron a 0606-os ruházati bolt vezetője, Szpavár Mihály- ne Lázár Márta eladó segítségével hamarosan elénkterít a pultra mindent, ami új és eddig még hiánycikk volt az üzletükben. — Alig pár hete kaptuk, máris viszik a Deborah nevű rövidujjú férfiinget. Igen jó j modern csikós a mintája, sö- J És mit találni az Örkényi ruházati boltban? Rajzky János vezető sorolja, mutatja dús árukészletét, de újat, ami még eddig nem volt a boltjában, nem tud mutatni. — ötszáz orkánt kaptunk, i de már szétkapkodták az utolsó szálig. Ez volt eddig az egyetlen tavaszi slágercikkünk. & Van-e nálunk új? nánk. Általában azonban méteráruból kevesebb a kereslet, mindinkább tért hódít a jó minőségű konfekció. o A gyors körútnak vége. S az eredmény? Pontosan igazodik a mostani tavaszhoz: sok a felhő, gyéren süt a kedvderítő napsugár. Sok a régi, a megszokott, kevés az új típusú modern áru, pedig ahogy az üzletekben bebizonyosodott, ma már vidéken sem „rizikó” az eladásuk.-mi -da. emberek, akik a termelőszövetkezeti szervezés idején aláírták a belépési nyilatkozatot, de azóta, valahogy „elkallódtak”, „elvesztek" a szövetkezet számára. Ki nem léptek a szövetkezetből, de nem is dolgoznak — legalábbis a közösben nem. Mi a sorsuk ezeknek az embereknek, mit mondanak, mivel indokolják távolmaradásukat? A szövetkezet, a pártszervezet vezetősége ebben a községben nem mondott le ezekről a „kívülálló” szövetkezeti tagakról. Már a télen széles körű munkába kezdtek: beszéltek mindenkivel, felkérték őket, hogy erejükhöz mérten vállaljanak munkát. A legtöbb nehézséget ugyanis a munkaerőhiány okozza. Ennek tulajdonítható, hogy a szövetkezet nem tudja kihasználni a földben rejlő lehetőségeket. A mélyponton 1963-ban voltak, amikor is nem akadt gazdája a kapásoknak, a vezetőség tagjai ragadtak kaszát, hogy megmentsék a pusztulástól a kenyérgabonát. Azóta javult a helyzet. A szövetkezetben alkalmazott, anyagi érdekeltséget biztosító jövedelemelosztás meghonosításával sok szövetkezeti tagot megnyerték a közös ügynek, s tavaly már zökkenőmentesebben haladt a munka. De ahogy mondani szokás: „még mindig nem az igazi”. Egyébként erről tanúskodik a tavalyi jövedelem is. Ezen a vidéken, ahol kiválóak a lehetőségek a kertészkedésre, a szőlő- és gyümölcstermelésre, kevés az éri 7000 forint jövedelem tagonként. — Igen, de ebben azok is szerepelnek, akik kevés munkaegységet teljesítettek — mondja a termelőszövetkezet elnökhelyettese. Ez igaz, de az egy tagra jutó átlagjövedelem mégis elég pontos mutatója a szövetkezet gazdálkodásának. Ahol ugyanis sok a kevés munkaegységet teljesítő tag, ott baj van a munkafegyelemmel, így a jövedelemmel is. — Mikor lehet számítani a jövedelem nagyobb arányú növekedésére? — Reméljük, erre nem kell sokáig várni — válaszolja az elnökhelyettes és sorolja érveit: — A száznegyven holdas szőlőtelepítés hamarosan termőre fordul, megkezdtük a szarvasmarha-tenyészet fejlesztését is. Sokat hoz a konyhára a tagság szorgalma. Csaknem minden növényféleségből többet vállaltak, mint a vetésterület. A jobb tek a tagokkal, jobb, lelkesebb munkára szólították fel őket. Több százszor elhangzott a vezetők szájából: — Rajtunk, szövetkezeti tagokon múlik boldogulásunk. Érveltek, vitatkoztak, s ennek eredménye a megnövekedett vállalási kedv. Bodor Ignác a szövetkezet üzemgazdásza, a községi pártvezetőség titkára ezt mondja: — Nem volt könnyű, de most már határozottan ámítjuk: érdemes a tagsággal foglalkozni. Neveket sorolnak, olyanokét, akik korábban távoltartották magukat a közös munkától, s most bátran vállaltak területet művelésre. Például Bozóki Islvánnét, aki mindig „gyenge" vállaló volt. Szívesebben járt ‘ napszámba, mint a szövetkezet földjeire. Az idén több mint hét hold föld szerepel vállalási lapján. — Beteg is volt egy ideig a férjem, meg ... Bozóki Istvánná nem mondja végig, amit gondolt, férje annál inkább: — Nem bíztunk abban, hogy boldogulunk a szövetkezetben. — És az idén? — Megpróbáljuk! Vállaltam minden munkából szépen. Meglátjuk, mit hoz az esztendő! Bozóki István szavaiból kitűnik: ma sincs teljesen meggyőződve arról, hogy a szövetkezetben gondtalan megélhetést biztosít magának, családjának. Megpróbálja. Bizonyára többen vannak, akik így gondolkodnak. Éppen ezért a szövetkezet vezetőségének jó! kell sáfárkodnia a nem éppen szilárd, de mégis előlegezett bizalommal. Ezt elsősorban arra értjük, hogy igyekezzenek az anyagi vonatkozású reményeket valóra váltani. De tovább is kell menni. Nagy türelemmel foglalkozni a tagság ügyes-bajos problémáival. Bozóki István például lelkiismeretesen látott munkához, de bosszankodnak azon, hogy a háztáji föld kijelölésénél két-háromszáz négyszögölilel megrövidítették. Joggal várja a tagság, hogy a vezetőség tartsa be a közgyűlés határozatát, lelki- ismeretesen foglalkozzon az ügyes-bajos dolgokkal. A sebek ugyanis, amelyeket a vezetőség ejt a termelőszövetkezeti tagok igazságérzetén, nehezen hegednek. A vezetőség elképzelése, jószándéka azonban nem talált mindenült munka nagyobb termést ered- \ meghallgatásra. Ugyancsak nevek hangzanak Vass János, Túróczi János, Árvái Jómenyez. Igen, itt egy kissé érdemes időzni. Amint erről már szó volt, a szövetkezet vezetői beszélzsef ... Hosszas beszélgetés után sem tartják be a belépési nyilatkozat aláírásakor adott szavukat. Néhányan kötét színekben. Az ára is meg- ' nodik Steiner IjlszIo, az érdi /. felelő, akárcsak a Manila ne- °-05-ös bolt vezetője. Van, < * tű- J.XXXXXXXXXXXXX'XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXX'’ zülük azzal a kéréssel fordultak a közgyűléshez, hogy engedjék el őket a szövetkezetből. — Nem teljesíthettük kérésüket — mondja az elnök- helyettes — javakorabeli, munkabíró férfiak mind. Szüksége van a szövetkezetnek rájuk. így határozott a közgyűlés is. Vass János, amikor beszéltek vele, azt kifogásolta, hogy kevés a jövedelem a szövetkezetben. Neveket említettek neki, akik egész évben szorgalmasan dolgoznak, s havonta, két-kiát és fél ezer forintot keresnek. — Adjatok olyan munkát, ahol napi negyven-ötven forintom meglesz — mondotta. — Olyan helyre akartuk tenni, ahol ennél nagyobb is lenne a jövedelme, de nem fogadta el — emlékezik visz- sza Bodor Ignác a veíe való beszélgetésre. Tamás Áron tsz-párttitkár- ral járjuk a dűlőket. Mindenütt szorgalmasan dolgoznak a tagok. Legtöbben a szőlőben jtevékenykednek. Vass Jánoséknál a feleség „nem tudja”, hogy hol dolgozik a férje, ugyanígy Túróczi Jánosné felesége sem. Napszámba járnak ők, Túróczi János például Tápiószelére. Árvái Józsefet azonban otthon találjuk. — Nem megyek a szövetkezetbe — mondja határozottan, majd hosszas magyarázkodásba kezd. — Másfél évig becsületesen dolgoztam, de mindig csak kitóinak velem. Ezt tették a háztáji föld kijelölésénél, a munkaegység jóváírásnál, a munkabeosztásnál. Több esztendős „sérelmeket“ sorol fel, javarészt olyanokat, amelynek elkövetői már nincsenek is a szövetkezetben. Többször emlegeti például a főagronómust, akit leváltott a tagság. — Ma már másként van a szövetkezetben — érvel a párttitkár. — Neked is látni kell, hogy sokat változott a gazdálkodás, az élet. Árvái József azonban mindezeket nem látja. Amikor a belépési nyilatkozat aláírásakor vállalt kötelezettséget említi Tamás elvtárs, fordít a szón: — Ha elküldenek a vállalattól, akkor belépek a szövetkezetbe, de nemaszőUösi- be, hanem vagy Ceglédre, vagy Újszilvásra. Az emberek nem egyformák, az egyikkel í könnyebb, a másikkal nehe- í zebb szót érteni. Tápiószöllö- ! sön az előbbiek. már a szö- j vetkezetben dolgoznak, de a | „nehéz” emberekről sem I mond le a vezetőség. Mihók Sándor .XXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' vű, műszálból készült pasztellszínű női hálóingeknek, kom- binéknak — mondja. Ugyanígy új az appretált műselyem női blúz, amely most jelent meg a piacon, s a mononak máris jelentős mennyiséget kaptak belőle. Szentlőrinckátát jómódú emberek lakják, szívesen veszik az újat. — Ha lenne mit — kesereg Varga Imre iparcikkboltvezető. — Amióta alakítgatják a boltunkat, ideiglenesen itt húztuk meg magunkat. Sajnos, jóformán bemutatni sem tudjuk azt a kevés újat, ami van. Több, sokkal több modem, jó- minőségű árut keresnek vevőink, mint amennyit adni túriunk. Ma falun sem az olcsót, nem a pamut gazdaujjast keresik. hanem az orlonkardi- (ánt kérik. Tartanánk, de tievx kapunk belőle eleget. Ha Május végére — amint ígérik vezetője, csak nem ruházati cikkben. A ^ mi üzletünk vegyesárubolt, ^ madzagtól a függönyig min- í den megtalálható benne. Na- gyón szép, egyszínű és abszt- £ rakt mintás német velúr- és £ buklészönyeget árusítunk, kis és nagyméretűeket. Várakozó- % son felüli sikert arattak. A £ másik a kacsatollal töltött í | párna-dunna. Profilunkba tar- í I tozik, de olyan ritkán kapunk g I belőle, hogy most szinte I cikknek számít. Zsámbékon áruátvétel, ben hordják be a cipödol kát. Herdovics László boltve- ■! z-etö azon tűnődik, vajon ho- t vá tegyék, amikor olyan szűk gj a raktáruk? á y —i Bakfisméretű ralon női ^ árut kaptunk, ami még eddig í nem volt. Ballon férfiingeket f adhatunk annak, aki kér, és ^ egészen kevés terilén méter- £ áiuval rendelkezünk. Mindeb- J bői háromszor ennyit eladhat- í LEGELŐN (Gábor felv.)
