Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-30 / 126. szám
Kétezer személyes kirándulás A TIT járási szervezete a járás iskoláinak bevonásával csütörtökön kétezer személyes hajókirándulást szervezett Visegrádra. A csoportok Budapestig vonattal, onnan a központi hajóállomásról a Petőfi, a Kőrös és a Pilis nevű hajókkal mentek tovább. VLsegr árion megtekintették az ásatásokat, a múzeumot, a fellegvárat. Kirándulást tettek a Nagyvillámra, megtekintették a Salamon-tor- nyot. A járás huszonnégy iskolájából tizenkilenc iskola tanulói voltak ott a kiránduláson, amely az őszi váci kiránduláshoz hasonlóan sok új ismerettel és élménnyel gazdagította őket. Három a kislány Smtmártonban Gyulán is megállták a helyüket Szabó Agnes, Czerván Klára és Halászvári Mária tá- piószentmártoni kislányok már kétéves tanulói a nagy- kátai gimnáziumnak, öt éve énekelnek a szentmártoni kórusban, másfél éve pádig hárman együtt. Triót alakítottak. A gyulai Erkel diáknapok előtt három versenyük volt. Legnehezebb a váci. Továbbjutottak, Gyulára. Ott három számot adtak elő, Karai: Vadrózsáját, Bárdos: Napfényes utakon-ját, és Wéber: Csónakon-ját. Ezzel a három számmal tizenöt induló közül harmadikok lettek. Mint elmondták, nagyon izgultak, de végül is sikerült leküzdeniük az idegességet. Szabó István Ott lesznek az országos döntőn Annak idején, amikor a megyei tehetségkutató asztalitenisz versenyre megérkezett a meghívó, bizony kevesen gondoltak arra, hogy a két bicskei kislány: Molnár Erika és Gizur Kati milyen szép sikert aratott. S jött a meglepetés. Molnár Erika magasan a mezőny fölé nőve első lett, Gizur Kati pedig a harmadik. Ezzel az eredménnyel mindketten jogot nyertek a pécsi országos területi seregszemlén való szereplésre. — Tanulni megyünk. Itt már négy megye: Baranya, Fejér, Veszprém és Pest legjobbjai vesznek részt, kevés a győzelmi remény — mondta az edzőjük, Maksa Ferenc. A kislányok határtalan szorgalommal készültek. Esténként sokáig pattogott a fehér kaucsuklabda. Lecsapások, pörgetések és nyesések váltogatták egymást. S most a pécsi verseny után elmondhatjuk: a nagy szorgalom meghozta az eredményt. Az országos területi verseny 13—15 évesek csoportjában veretlenül első Molnár Erika, harmadik Gizur Katalin. Ez pedig azt jelenti, hogy az országos döntőn, — amely június 16—19. között a tatai ed- itáborban, vagy a budapesti portcsamokban kerül lebo yolításra, — ott lesz a két ipióbicskei kislány is, mesénk, járásunk színeiben. toánai) Tápiószöllösön a „Ballag már a Deresedö fejek . igazolták, hogy ez most nemcsak jelkép, hanem élő valóság. Megkérdeztem Mészáros Ju- ditot, a járási művelődési osztály vezetőjét, a vizsgabizottság elnökét, hogy mi a véleménye a hallgatók fel- készültségéről. — Járásunk egyik legjobban felkészült csoportja van itt. A nyolcadikosok 3,9-es és a hetedikesek 3,7-es eredménye ezt igazolja. A nyolcadik osztály kor- elnöke Kósik Lajos bácsi. Negyven év után fogott hozzá ismét a tanuláshoz, mert úgy érezte, hogy mint bér- számfejtő, nem elégedhet meg az öt elemivel. Miért csak öt volt? Négy éves korában elvesztette szüleit, s bizony egy árva gyermek sorsa akkor nem sok jófelcsendült val kecsegtetett. Betegsége is vén diák”, ellopott egy évet gyermekkorából, így csak öt elemit tudott végezni. Ma boldog* ötvenkét éves fejjel kitűnővel végezte el a nyolcadik osztályt. Veres Mihály sem tartozik az elsőbálos legények közé. Sorsa sok máséhoz hasonló. Szeretett volna tanulni, nem lehetett. Most kénytelen pótolni, amit akkor elmulasztott. Csendesen mondja: — Nem szeretnék a fiaimtól elmaradni. Ügy érezzük, nem is marad le, mert a hetedik osztály kitűnő bizonyítványa mellé már megszerezte a mérlegképes könyvelői képesítést is. És — úgy látszik — evés közben jön meg az étvágy. Mert sokan közülünk tovább szeretnének tanulni. (juhász) HÍREK — Kiváló úttörővezetők. Az ifjúsági mozgalomban való tevékenységért, az ifjúsági mozgalom megsegítéséért hárman kaptak kiváló úttörővezető kitüntetést: Bihari József, a járási KISZ-vb tagja, Salomvári László elnökségi tag, és Liszkay Gusztáv- né alsóegreskátai úttörőcsapatvezető. — Négy szőlészeti ifjúsági brigád alakult járásunkban: a tápiószentmártoni Kossuth és Üttörő termelőszövetkezetben, az újszilvási Kossuthban és a tápiószelei Tápió- mentében. — Kétezernégyszáz óra társadalmi munkát vállaltak a mezőgazdaságban a szent- lőrinckátai Űj Világ Termelőszövetkezet fiataljai. — A birkózóversenynek nagy sikere volt múlt vasárnap Nagykátán. A kátaiak Ocsát látták vendégül. Nagykáta győzött. — Évzáró műsoros bált rerujezett a nagykátai gimnázium tegnáp este hét órai kezdettel a járási művelődési házban. — Üj tánctanfolyam Nagykátán. Június 15-én indul Nagykátán a járási művelődési házban az új, hathetes tánctanfolyam. Jelentkezéseket még elfogadnak. — Dérynéék Tápiószeién. Nagy sikerrel mutatta be az Állami Déryné Színház Mikszáth—Bondi: Tavaszi rügyek című vígjátékát Tápiószeién. A szép számú közönség lelkesen ünnepelte a színészeket, és megelégedéssel vette tudomásul, hogy az eddigi szokástól eltérően már a jövő hónap közepén újból viszontláthatja kedvenceit, amikor a Bástyasétány 77 című operettet adják elő. NAGYKÁTAI JÁRÁS RÉSZÉRE II. ÉVFOLYAM. 41. SZÁM 1965. MÁJUS 30. VASÁRNAP Dr. Lakatos: Az idei pénzgazdálkodás legfőbb elve — a takarékosság legyen! Megszavazták az 1965-ös költségvetést A járási tanács legutóbbi, rendkívüli ülésén tárgyalta meg a tavalyi költségvetés végrehajtásáról, valamint a községek fejlesztéséről készített jelentést. Egyúttal véglegesen megszavazta az idei költségvetést. A tavalyi költségvetésről megállapították, hogy az előirányzott kiadásokat a járási tanács 98,2 százalékban teljesítette, ami jobb eredmény a korábbi esztendőnél. A tavalyi költségvetési gazdálkodásban jól sáfárkodott a pénzzel Tápiószecső, Újszilvás, Tápiószőllős, Tóalmás. % Ezek a falvak a rendelkezésükre álló pénzt szinte teljes egészében felhasználták és ésszerűen használták fel. A pénzügyi gazdálkodásban a leggyengébbek viszont a pán- diak és a szentlőrinckátaiak voltak. A községpolitika általában jó irányban fejlődött. A községi tanácsok meg tudták értetni a lakossággal, hogy nem csupán anyagilag, hanem két kezük erejével is hozzá kelll járulniok a falu fejlesztéséhez. Így esett végül is, hogy a tavalyra tervezett 879 ezer forint értékű társadalmi munkával szemben a nagykátai járás lakói 1 millió 315 ezer forint értékű munkával segítettek a közösség érdekében. Nem rossz ez az eredmény, amely a megyében a mi járásunkat az ötödik helyre állította. Az új költségvetés végleges megtárgyalásakor kitűnt, hogy — bár az 1965-ös esztendő a takarékosság jegyében folyik — a járás és a községek pénzkeretei lényegesen nem csökkentek. A vita során érdekes szempontok kerültek felszínre. Kun Károly, a tanács pénzügyi állandó bizottságának elnöke azt kérte, hogy a szak- igazgatási szervek vezetői év közben alaposabban ellenőrizzék a pénzgazdálkodást, s ügyeljenek arra, hogy pénz felhasználatlanul ne maradjon. Hovancsik Ferenc, a járási tanács pénzügyi osztályának vezetője az idén fokozottabb tervszerűséget sürgetett. A dolog azon áll, vagy bukik — mondotta —, hogy a költségvetést folyamatosan hajtják-e végre. Ez a kérdés mind a járási tanácsnál, mind a községi tanácsoknál. Felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly több helyen — 40 millióból gazdálkodunk — Nagy kát a jövőjének próbaköve — Tápiószefe példát mutat elkerülte a községek vezetőinek a figyelmét a „kölségvetcsi tartalék” címen rendelkezésre álló hitel. Ennek a felhasználásáról is tervszerűen, folyamatosan kell gondoskodni. Dr. Lakatos József, járási tanácselnök felszólalásában arról szólt, hogy az idei költségvetés végrehajtásának legfőbb elve: a szigorú takarékosság legyen. A további eredmények érdekében pedig — mondotta — szélesíteni kell a társadalmi összefogást. Külön dicsérettel szólt a községfejlesztés kiemelkedő példájaként a tápiószelei tanács tevékenységéről. Ebben a községben öt kilométeres törpevízmű-hálózat van ma már, s így sok házba beköltözhetett a teljes civilizáció. Nagykátán ez a feladat a közeljövő hatalmas próbaköve lesz. Az ivóvízellátás megnyugtató megoldása itt is csak társadalmi összefogással érhető el. Ennek a lehetőségei adva vannak. Jellemző erre a legutóbbi hetekből a Dózsa György út menti parkosítás. Ott a KISZ-isták és az úttörők kezdeményező munkáját a lakosság önzetlen hozzájárulása követte. Ennek nyomán Nagykátán ma már virágos utak díszlenek. Kiss Tibor, tanácselnök-helyettes arról beszélt, hogy ebben az évben a járási tanács és a községi tanácsok mintegy 40 millió forinttal gazdálkodnak. Ennek a fele kulturális és egészségügyi célokra megy. Közelebbről, mintegy 20 millió forint jut ez évben az iskolák, a diákotthonok, az óvodák és az egészségügyi intézmények fenntartására és fejlesztésére. Kérte a tanácstagokat, hogy nyitott szemmel járjanak mindenfelé és tevőlegesen támogassák a pénz takarékos felhasználását. A járási tanács az előterjesztett költségvetést a vita után az elhangzott kiegészítésekkel elfogadta. (lendvai) „Fehér galamb száll a falu felett"... Még május 9-én történt, a béke első napjának huszadik évfordulóján. Két lelkes ember, Szabó Ferenc tanár és Halasi Ferenc italboltvezető Irányításával majálist szerveztek a tóalmási gyöngyvirágosban a hadirokkantak részére. Tóalmás és a szomszéd községek hadirokkantjai a háború szomorú emlékeivel vettek részt ezen a találkozón. Megsebesültek, kezüket, lábukat vesztették el. Ok tudják igazán, mit jelent a háborús puskaropogás és a csendes, nyugodt béke. Ott volt közöttük a hetven- három éves Hangodi bácsi, akinek mellét négy érem díszítette. Az első világháborúban egy év alatt három kitüntetést kapott és öt golyót. A második világháborúban már harcképtelen volt, de azóta három halottat gyászol családjában ..: Jakab Sándort a második világháborúban érte súlyos seb... Török János az egyik lábát veszítette el... A szabadban főzött birkagulyás illata még ott lebegett a tisztás felett, amikor a vacsora után körülülték a tüzet a sokat szenvedett öreg katonák, öreg harcosok s mindenki eldalolta kedves nótáját. Késő este, naplemente után, a tóalmási erdő gyöngyvirágosából szomorú dalt sodort a falu fölé a májusi szél: „Fehér galamb száll a falu felett...” Urbán László Haragosok ökölharca Csegekáta vagy Nagykáta? Megoldódott a régi rejtőig: vgg község « kettő! A kérdés régóta eldöntetlen volt. A XVI., XVII. században Csegekáta (Csekekáta) elnevezésű falu létezett a Tápió mentén, s azóta vitatott, hogy vajon külön falu volt-e (amely azután elpusztult), vagy pedig azonos-e Nagykátával, s csupán a település neve változott meg az idők során. A nagykátai templomtoronyban függött egy harang, a következő, eredetileg latin nyelvű felírással: „Öntettem az 1727. évben Odoly János plébános idején Csekekáta egyházközségnek.” Ezt a harangot beolvasztották az I. világháború idején. A harang felirata azonban még nem bizonyítja, hogy a két község azonos-e. A haran- got ugyanis elvihették az el- ^ pusztult faluból a megmaradó, í ép faluba. ^ Most meggyőzőbb bizonyíté- ^ kot sikerült feltárni. Megbar- á nult, í , . ^ szakadozott jegyzőkönyv ji í került elő a megyei levéltár- | bői. Több mint 300 éves. Füle- ? ken írták 1661-ben. Itt olvas- á ható a másolata: y $ „Nro. 18. Possessio Csege- ^ káta. Ad praesens habuit por- ^ tas Nro. 3'/2. Ez a falu tavaly j elpusztult volt, éppen mostan $ Káka nevű faluból egy embert f küldöttek fel élőnkben, Von- $ nák János nevűt, an. cir. 30. fj Ezt erős hittel megesküttettük j, és az prominált (fentnevezelt) % két kókai embert is hit szerint f examináltuk (megvizsgáltuk) 'j azon Csegekáta nevő faluból, '' az kik odamentek lakni, s most most ej van, csak a csend zenél, fülembe egy árva szúnyog döngicsél, fiamat nézem ki álmában beszél. Traktoros talán vagy győztes hadvezé mosolyog magában: jó ez a világ. Aludj csak kedves, béke van odaát. Holnapra talán való lesz az álom, szerszám lesz a fegyver zz egész miágon. Juhász Imre felvétele és verse. — Majális Egreskátán. Ma egésznapos majálist rendez az MHS járási szervezete az egreskátai kis Sóstó melletti erdőben. Büfé, zene, jó hangulat várja az érdeklődőket. — A györgyei énekkar az első. Az általános iskolai úttörő kórusok nemrég megtartott versenyét a Hajas Gizella vezette tápiógyörgyei. iskolai kórus nyerte. Ötvenkét éves fejjel ballagott a vén diák lent magyarul az „aliter’* latin szó? Aliter: másképpen, másként, máskülönben. A Nagy- vagy Csegekáta azonosítás arról tanúskodik, hogy a XVII. század végén a községnek két neve is volt, mindkettőt használták. A község növekedésével aztán mindinkább a Nagykáta elnevezés gyökeresedett meg, s végül kiment a használatból a Csegekáta (Csekekáta) név. Kátai Szilveszter is ott laknak, mindhárman az nagy aliter csegekátai emberek állapottyokról az mint fassiot (vallomást) tettek, úgy experi- áltuk (tapasztaltuk), hogy azon falu lakosi annyira eloszoltak messzi földre, hogy vissza mind nem mennek, az kik periig most Kákán lakk, s most is azon falujok földét élik, és visszamenni igyekeznek Csege- kátára, úgy találtuk, hogy több két portánál nem telik ott.. A jegyzőkönyvből nemcsak az derül ki, hogy a török uralom idején, 1660-ban elpusztult Csegekáta lakosai részben Kókára menekültek, részben „eloszoltak messzi földre”, egy részük vissza akar térni Csegekátára, hanem az is kiderül, hogy Nagykáta egy és ugyanaz Csegekátával. Három ember is beszámolt a „nagy-aliter csegekátai emberek állapottyokról’“. Mit jeGYERMEKNAP mondjuk, hogy zajlott, mert az ittas Beke régi ellenszenvét tettleg is kinyilvánította. Ennek következtében Vágvölgyi József csuklója eltörött. Bűnvádi eljárás indult Beke ellen súlyos testi sértés bűntette miatt. Beke Ferenc Tápiószecsö, Mártírok útja 11. szám alatti lakos a közelmúltban összetalálkozott régi haragosával, Vágvölgyi Józseffel. A találkozás Bodor Sándor Alkotmány úti lakásán zajlott le. Azért
