Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-30 / 126. szám

C E G L, E D I J Á RÁ* É.5 C EGL É D V Á R OS RÉSZ É Megnyílt az ünnepi könyvhét IX. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM 1965. MÁJUS 30, VASÁRNAP Nagy építkezések és köznapi feladatok A város jövőjéről és a mindennapi gondokról tájékoztatta választóit a tanácselnök Tegnap délután fél hat­kor tartotta tanácstagi be­számolóját a városi tanács nagytermében Szelepcsényi Imre, a városi tanács elnöke. Bevezetőül tájékoztatta vá­lasztóit azokról a nagy je­lentőségű városfejlesztési be­ruházásokról, melyek Ceglé­den a harmadik ötéves terv végrehajtása során megvaló­sulnak. Megépül a régen tervbe vett 650 ágyas kórház, mintegy 450 milliós költ­séggel hatalmas élelmi- szeripari kombinát épül 3000 vagonos gabonarak­tárral, malommal, takar­mánykeverő üzemmel és 100 vagonos hűtőházzal. Bővítik a Villamosipari Gép­gyárat, tárgyalások folynak a MONIMPEX-szel egy nagy- kapacitású borpalackozó üzem létesítéséről, megépül a gim­názium új épülete, az új iparitanuló-iskola, a mezőgaz­dasági szakmunkások képzé­sére iskolát nyit városunk­ban a Földművelésügyi Mi­nisztérium — egyebek között — a mezőgazdasági techni­kum mellett kétszáz szemé­lyes diákotthon építése sze­repel a tervben. E nagyszabású beruházá­sok előkészítése mellett a városi tanács minden­napi gondját képezik a folyamatban levő város­fejlesztési munkálatok ütemének gyorsítása, melyek a lakosság megnöve­kedett igényeit elégítik ki, s amelyek fokozatosan meg­teremtik valamennyi kerület­ben a városi élet korszerű előfeltételeit. Ezt a célt szolgálja a köz- világítás bővítése, a csator­nahálózat építése. A vízto­rony üzembe helyezésével megoldódik a víz vastalanítá- sa is, amellett, hogy bősé­ges vízellátást nyújt a vá­rosnak. Idén mintegy húsz­ezer négyzetméter aszfalt- járda épül, átépítik a Beloian­nisz utca úttestét és járdá­ját. A magánerőből való la­kásépítés támogatására házhelyeiket biztosítanak az Öregszőlőben, meg­kezdődik újból a kohó­salakból való lakásépít­kezés. Ennek előmozdítására az Or­szágos Tervhivatal előre­gyártó üzemet építtet a vá­rosban. Tárgyalások folynak a gyógyfürdő korszerűsítésé­ről és új strandfürdő építésé­ről a Petőfi utca végén ki­alakítandó erdős parkban. A jelenlevő választók több kérdést tettek fel a lakos­ság mindennapi gondjaival kapcsolatban. Valamennyi szóba hozott kérdésre részletesen válaszolt Szelepcsényi Imre tanácsel­nök. Tekintettel azonban e problémák megoldásának közérdekű voltára, a válaszok részletes ismertetésére lapunk keddi számában még vissza­térünk. Húsz év múltán Emlékezés Bajcsy-Zsilinszky Endrére Húsz évvel ezelőtt, május 27-én vitték át városunkon szülőföldjére, s egyben örök nyugvóhelyére, Bajcsy-Zsi- linszky Endrét, akit a nyila­sok 1944 karácsony szombat­ján a sopronkőhidai fegyház udvarán végeztek ki. A vá­ros lakói még emlékeznek erre a szomorú napra. A ko­porsót hozó autót a város ha­tárában harminc tagú lovas bandérium várta. Ágyútalp­ra helyezték, s gyászmenet­ben, harangzúgás közben ér­kezett meg a főtérre Bajcsy- Zsilinszky Endre földi ma­radványa. Ütközben megállt a menet a Pesti úton, a Hal­mi-ház előtt, ahol annyiszor megfordult életében. A főté­ren egybegyűlt hatalmas tö­meg előtt Csata István, vá­rosunk akkori képviselője, Kedvezményes üdülés fiataloknak a későbbi földművelésügyi mi­niszter, mondott beszédet. Bajcsy-Zsilinszky Endre ceglédi tisztelői éveken ke­resztül megkoszorúzták a Halmi-házon elhelyezett kis emléktáblát, mely szerényen, mégis kőbe vésve, örökíti meg a magyar ellenállási mozga­lom egyik kiemelkedő vezér-, egyéniségének emlékét. Váróczy Mihálynak, a ré­gi Cegléd e haladó szellemű gazdájának visszaemlékezé­séből idézünk az évforduló alkalmából: „Bajcsy-Zsilinsz­ky Endre Cegléden sokszor megfordult. Amíg lehetett nyíltan, amikor már nem lehetett, titokban találkoz­tunk. Olykor egyedül, néha más képviselők társaságában, érkezett és a most nevéről elnevezett tér 2. számú há­zánál szállt meg. Ott voltak a népesebb nyílt és a titkos, szűkebb körű gyűlések ...” A Halmi-házon 1945. má­jus 27-én, vasárnap avatták fel a nagy mártír emléktáb­láját Csajkovszkij gyászin­dulójának hangjai mellett. Húsz év után a város ismét megemlékezik a nemzeti el­lenállás vértanújáról. Szelep­csényi Imre — aki mint pol­gármester annak idején át­vette a város nevében az em­léktáblát — ma délelőtt tíz órakor ismét koszorúval rója le a város lakosságának ke­gyeletét Bajcsy-Zsilinszky Endre emléke előtt. Sz. L Tegnap reggel könyvekkel dúsan telerakott asztal jelez­te a járműbolt előtt az ünne­pi könyvhét kezdetét. A já­rókelők meg-megálltak, te­kintetük átfutott a most meg­jelent könyvek gazdag válasz­tékán, s többen vásároltak is. Ma délelőtt a városi tanács nagytermében Sági Ferenc, az MSZMP városi bizottságának osztályvezetője tart ünnepi megnyitót. Ugyanitt nyílik meg a legújabb kiadványok­ból rendezett könyvkiállítás, amely egész héten át megte­kinthető. A KISZ védnöksé­gével szervezett könyvbemu­tató helyszíni árusítással pá­rosul. Az első gyermekköny vnap megrendezése gazdag szóra­koztató műsort is nyújt az ifjú könyvbarátoknak. Dél­előtt tíz órakor a művelődési ház emeleti nagytermében bábelőadást láthatnak. Dél­után három órától hat óráig pedig a művelődési ház isme­retterjesztő termében bált rendeznek a legifjabbaknak. A Járási Könyvtár — ugyan­csak ma délután — három órai kezdettel irodalmi vetél­kedőt rendez az ifjúsági könyvtárban. Az ötletes szel­lemi totóra nagy izgalommal készülnek a gyerekek. A járás területén Törteién és Ceglédbercelen tartanak ma könyvheti ünnepségeket. Tör­teién — ifjak és felnőttek — a kalandos útleírások és va­dászatok szerzőjével, Molnár Gábor íróval ismerkednek az új művelődési otthon klub­szobájában. Ceglédbercelen ma este hat órakor Csohány Gabriella költőnő folytat ba­ráti beszélgetést olvasóival. Hogy a vasárnapi könyvheti műsor teljes legyen, a Bárány Tamás író könyvei iránt ér­deklődő irodalomkedvelők ma este a televízióban 20 óra 35 perctől — a könyvhétre meg­jelenő Es így írunk mi... cí­mű paródiakötetéböl neves művészek mutatnak be rész­leteket. Bárány Tamás —mint már jeleztük — június negye­dikén, pénteken találkozik ceglédi olvasóival a Kossuth Művelődési Házban. (t) Bottal rontott be az osztályba Nem mindennapi botrányt rendezett Sági Károlyné, szül. Krupicza Teréz, ceglédi lakos a kenderföldi általános is­kola második osztályában. Azzal gyanúsította meg az egyik gyereket, hogy ellopta kislánya színes ceruzáját. Ál­lítása szerint a gyermek a tanítónő előtt is elismerte a lopást. A meggyanúsított gyermek szülője panaszt emelt a tanítónőnél, aki Sá­pinét az iskolába kérette. Sá­piné bottal felfegyverkezve rontott be az osztályba. A gyanúsított kislányt meg akar­ta ütni. A tanítónő figyel­meztetésére sem hagyott fel botrányos magatartásával. Ságiné a bíróság előtt ta­gadta a cselekmény elköveté­sét. A kihallgatott tanúk azonban igazolták az eset hi­telességét A bíróság garáz­daság miatt háromhónapi börtönbüntetésre ítélte Sági- nét. Tekintettel arra, hogy kétgyermekes családanya és — az orvosszakértői véle­mény szerint korlátozott volt — cselekménye a társadalmi veszélyességének felismerésé­ben — a börtönbüntetés vég­rehajtását háromévi próba­időre felfüggesztették. Az íté­let jogerős. (—esi) PÓTFELVÉTEL Holnap délelőtt 9 órakor pótfelvételt tartanak az ipari tanuló iskolában. Alkonyodik már, amikor a Kossuth Művelődési Ház előtt sorakozni kezdenek a kerékpárok. Előbb csak egy-kettő, aztán mindig több és több. Hét óra körül már egy garázsra valót őriz az öreg bajuszos bácsi Az ablak előtt sokan ácso- rognak. Béniről ütemes dobogás és nótaszó hal­latszik. Magyar népdalt énekelnek... A kíván­csiskodók hangulata is emelkedik. Még az öreg bajuszos is veri az ütemet a lábával: „Tizenhateszten­dős, barna kislány, sétál a regiment után .. A tanárnő magyaráz... — Gyurikám, ne olyan sután... erőteljesebben! Lányok, nem pózolunk, csak természetesen. Ügy, most nagyon jó! — mind­ezt énekelve, a dal ütemé­re mondja. — Hány táncosa van? — kérdezem a szünetben. — Várjunk csak... ti­zenhat, vagy tizenhét lány, már nem is tudom, mert a régiek közül néhányan csak látogatóba jönnek. Persze, ha szükség van rá­Csárdás és csa-csa-csa juk, beugranák. A fiúk? Nehéz összeverbuválni őket. Ha végre együtt is vannak, hamar szétszóród­nak: leérettségiznek, ka­tonának mennek, megnő­sülnek. A lányoknál köny- nyebb az utánpótlás, ők ritkábban cserélődnek, öt­hatéves tagok is vannak itt. Gyere csak ide, Mada- ri Erzsiké! Majd ő el­mondja a többit, mi kez­dünk. Fekete hajú kislány lib­ben elém. Kérdőn néz rám, de mikor elmondom neki, mire vagyok kíváncsi, mo­solyogva válaszol. — öt éve táncolok a cso­portban. Mindig nagyon tetszettek nekem a népi táncosok, azért jöttem ide. Azóta Varga Pálné, a mi Kati nénink, még jobban megszereltette velem. Most a mezőgazdasági techni­kumba járok, de érettségi után sem akarok megvál­ni a csoporttól. Csak, ha nagyon muszáj lesz ... A modern tánc? Hát azt is szeretem. Tánciskolába ugyan nem jártam, de azért mindegyiket tudom. Ez a népi táncosok előnye. Hamar megtanuljuk a leg­újabb figurákat. Egyéb­ként a tánciskolások is most próbálnak, itt az emeleti teremben. Erzsiké mint egy pillan­gó, beröppen a körbe. ☆ Csa-csa-csát járnak a párok. Letelepszem az egyik mama mellé, mert itt ilyen is van: gardedám. Igaz, hogy csak négy-öt, de gon­dolom, rájuk van bízva a többi kislány is, mert sze­mük figyelőn röpköd egyik párról a másikra, össze­súgnak, mosolyognak, né­ha kicsit rosszallóan. No, ne vegyük rossz néven tő­lük, nélkülük nem is len­ne teljes a kép. Da hol a tanárnő? Igen! ö az, a szemüveges, aki egy nyur­ga fiúval táncol. Kezében a „csattogtató”, s közben magyaráz is. Vége a csa­csa-csának, a tanárnő kö­zépre Jön. — Most mindenki előbb­re lép a szomszédja pár­jához, s elpróbáljuk a rum- bát. Mindenki bemutatko­zik, ugye? Urvariasan, ne olyan kényszeredetten! Kérjük a rumbát, Jenő bá­csi! A zongorista azonnal kezd. Itt-ott még botladoz­nak a lábak, kiesnek az ütemből. A tanárnő oda­megy, megmutatja a lé­pést. Aztán a másik pár­nak is segít. ☆ — Júniusban ünneplem pályám tizenhétéves jubi­leumát. Most nagyon bol­dog vagyok... a megyei táncversenyen ceglédi tánciskolás pár lett az első. Szünet után a modem táncosok csárdással foly­tatják a próbát, aztán an­gol walcerbe csapnak át... Kint az utca már csön­des. A népi táncosok haza­mentek, nem hallatszik a nótaszó, s az ablak előtt sem ácsorog senki. Az öreg bajuszos álmo­san őrzi a maradék kerék­párokat. B. M. Béraratást vállalnak A csemői Rákóczi Termelő- szövetkezet ebben az eszten­dőben már teljesen saját gé­peivel végzi a kenyérgabona betakarítását. Évek óta igen jól működik a termelőszövet­kezet három ZVZ kévekötő aratógépe. Az idén vásárol­tak a Nagykőrösi Gépjavító Állomástól két darab 1100-as magyar gyártmányú cséplő­gépet. Figyelemre méltó megálla­podást kötött a termelőszö­vetkezet vezetősége a gépja­vító állomással. Eszerint a betakarítás idejére összehá­zasítják az állomás arató­gépeit és a termelőszövetke­zet nélkülözhető gépeit és a járás területén béraratást vállalnak minden olyan társ­gazdaságban, ahol arra szük­ség van. (—ssi) Fájó szívvel tudatjuk, hogy id. Piros Kálmán, ny. gimná­ziumi tanár, városi tanácstag, életének 73. évében, május 25- én elhunyt. A ceglédi Kálvá­ria-temetőben helyeztük örök n yu galo mra, május 27-én. A gyászoló család Mit hoztál anyuci? B + O + L+D + O + G + S + Á + G Ez már megér egy bukfencet... Az üdülés július 5—15-ig tart. A költség mindössze 200 forint, s azért napi négyszeri étkezést kapnak az üdülők. A kedvezményes üdülést 14—30 év közötti fiatalok vehetik igénybe. Házaspárok is. Az igényt a járási KlSZ-bizott- ságom, vagy az alapszerveze­teknél kell bejelenteni június 15-ig, s egyidejűleg száz fo­rint előleget kell befizetni. A járási KiSZ-bizottsag ez évben is az ifjúság rendelke­zésére bocsátja a balatonszár- szói üdülőtábort. A vezető- képzés az idén nem esik egy­se az üdíülőtumussal, tehát kényelmes elhelyezést tudnak Diztosítani a szabadságukat itt töltő fiataloknak. Az üdülés dejére elkészül az új mosdó- épület is. Tavaly óta egyéb­ként különböző új felszerelé­seket, berendezéseket kapott a tábor.

Next

/
Thumbnails
Contents