Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-29 / 125. szám

«sr

MECYBI

mtem

1965. MÁJUS 39. SZOMBAT

ÜNNEPI KÖNYVHÉT, 1963

Erdödy János •

Küzdelem a tengerekért

Egy új sorozat indulása mindig nagy érdeklődést vált ki az olvasók népes táborában. Ezúttal a Móra Ferenc Könyvkiadó indított újabb sorozatot Képes Történelem címmel, amellyel képet kívánnak nyújtani az ifjúságnak a történelem legjelentősebb korszakainak eseményeiről, a kor kultúrájáról, kiemelkedő hőseiről és egyszerű embereiről.

A sorozat első kötete Erdödy János: Küzdelem. a tengerekért című könyve, amely a nagy felfedező utazások történetét írja le, s közben arra a kérdésre keresi a választ: milyen emberek lehettek azok, akik vállalkoztak ezekre a nagy, veszedelmes utakra? S míg a választ keresi, színes panoptikumát állítja fel a nagy kalandok hőseinek.

A panoptikum figurái sokrétűek: van közöttük tudó mányos képzettségű és fel ismert igazságához makacsu ragaszkodó ember. Ilyen megszállottság hajtotta Kolum busz Kristófot és ilyesféh ember volt Magellan, a föle első körülhajózója. De talá lünk a nagy felfedezők so raiban eszes és rendkívül bátorságú hadvezért, min például Hernando Cortezt Kegyetlen, akadályt és er kölcsi gátat nem ismerő rabló kapitányokat: Pizarro és Al magra volt ilyen. Akadt kö zöttük vallási fanatikus, min Xavéri Ferenc. A nagy an

goi felfedezők, Drake, Hawkins és társaik: rabszoiga- kereskedők, mindenre kapható kalózok és egy személyben a születő brit világbirodalom hűséges szolgái. Diaz és Vasco da Gama: üzletember-utazók. És így tovább: sokféle típust állít az író ifjú olvasói elé, de a különbözőségükben is láttatja közös jellemvonásaikat, szívósságukat, merészségüket, akaraterejükét és nagy szervezőképességüket.

A tartalmában lebilincse- lően érdekes olvasmány minden bizonnyal felkelti a fiatalok érdeklődését, annál is inkább, mert az eleven erővel ható eseménysort mintegy háromszáz kép — korabeli metszetek, városok és ásatások képei, népművészeti tárgyakról és műemlékekről készült felvételek — egészíti ki. és teszi még vonzóbbá, hitelesebbé a leírásokat. Úgy gondoljuk, hogy nem számította el magát a kiadó, amikor harmincnyolcezer példányban nyomatta ki ezt az olvasmányos és tanulságos könyvet.

Érdeklődéssel várjuk a sorozat folytatását, amelynek következő kötetei: Hegedűs Gézának az Árpádházi királyok koráról szóló Korona és kard című munkája, illetve D. Major Klárának a második világháború történetét összefoglaló műve lesz.

— p —

Védetté nyilvánították Salgóvár környékét

Az Országos Természetvédelmi Hivatal — a Hazafias Népfront Nógrád megyei természet- és műemlékvédelmi akcióbizottságának kezdeményezésére — védetté nyilvánította a Salgóvár környékét, valamint a Kis-Salgó, a: úgynevezett Boszorkányki

S///////SfS/S///SS/SSSS/SSSSSSS/SS///S/S/

több mint 200 hold kiterjedésű erdős térségét.

Az ipolytarnóci őskövületi lelőhely mellett ez Nógrád megye második védett területe, s a Salgótarjáni Városi Tanács ennek megfelelően gondoskodik a városhoz tartozó terület ápolásáról.

POSTAGALAMBOK

TRAGÉDIÁJA

Győr-Sopron, Veszprém és Vas megye 23 postagalamb- egyesületének 3000 galambját engedték vasárnap repülőútra a Prága melletti Ko- linból. Ezt az alig három és fél száz kilométeres utat, öt óra alatt kellett volna megtenni a gyors szárnyasoknak. Az elsők mégis csak nyolc óra múlva értek otthonukba, a galambok 40 százaléka pedig még a hét közepén sem érkezett haza. Most már bizonyos, hogy a galambok a zivataros, esős időben elpusztultak. Ilyen nagy veszteség évek óta nem érte a nyugat-dunántúli postagalamb- tenyésztőket.

A GÖFÉM gondjai II.

Célok és eszközök

A vállalat megalakulásakor — helyesen — nem szabtak meg irreális célokat, nem hangoztattak olyasmit — amire nem egy helyen volt példa —, hogy az üzem majd nagyüzemmé növekszik, hanem igen tárgyilagosan abban szabták meg feladatát, hogy a nagyvállalatoknál nem eléggé gazdaságosan gyártha tó, ugyanakkor a fogyasztás tekintve nélkülözhetetlen ap róbb fémtömegcikkeket itt ké szítsék el. A reális célokho: azonban több tekintetben ir reális körülmények társul tak.

ZENEKAR

Foto: Kotroczó

Az épületek valamikor istállók voltak, mégpedig a Grassalkovich-dinasztia lovainak istállói. Azaz: hozzájuk mérten a százesztendős épület újnak számít... Itt s a másik, az öntödei telephelyen semmiféle lehetőség nincs a terjeszkedésre, a bővítésre, s mivel belterület, ha mód lenne rá. akkor sem hajthatnák azt végre. Azaz — a pesties l kiszólást idézve — ez van. Ez- j zel kell számolni, e körülmé- I nyékhez, eszközökhöz mérni j a célokat, feladatokat is.

— A megyei tanácsnak négy “vasipari vállalata van. Ezek

összpontosítása távoli feladat, semmi esetre sem a harmadik ötéves terven belüli célkitűzés. Ugyanakkor azonban közelebbi feladat, hogy a váci és a gödöllői üzem között profiltisztítást végezzünk, s ez megkönnyíti a szervezettség fokozását, a jobb termelési eredmények biztosítását — mondja Horváth Ferenc, a megyei tanács vb. ipari osztályának vezetője.

A vállalatnál több esetben is végeztek úgynevezett brigádvizsgálatot különböző szervek, s jelentésük alaposan indokolja is a profiltisztítást, hiszen ilyen adottságok mellett 83 féle terméket készíteni — finoman fogalmazva — nehézkes ... Olyan árucikkekről van szó, amelyeket mindenképpen gyártatni kell — éppen elég hiánycikk van e nélkül is — de túl a megyei hatáskörön, érdemes lenne országos méretekben is felmérni, elsősorban a helyi iparral foglalkozó országos hatóságoknak, milyen műszaki felkészültséget igényelnek ezek a feladatok, s I annak biztosítását — az or- j szag teherbíró képességét fi- s gyelembe véve — tervszerűen c megkezdeni. Mert sok dől- r got megoldhatnak helyben, í ^ helyi erőforrások hasznosításával, de mindent így megoldani — képtelenség! A vál- J lalat gazdáia, a megyei ta- . nács — amellyel Németh Sán- c dór igazgató szavai szerint igen ' jo a kapcsolat — nemcsak Gö- * döllőn, hanem a többi válla- j; latnál is tesz erőfeszítéseket 1 a jobb lehetőségek érdeké- 7 ben, sok kérdés azonban meghaladja a megyei lehető- r ségeket, -s ha nem is a má- r nak, de a holnapnak minden- € képpen érdemes lenne ezt a € felmérést elvégeztetni.

o

— Aki azt mondja, hogy 5

„ez nem az én asztalom”, az ^ bizony nem él meg ilyen kis í üzemben — mondja Németh i Sándor —, s csak szívvel le- ^ hét itt dolgozni. Itt a mű- $ szaki embernek minden az ^ „asztala”, s ezért jó iskola, jó ^ gyakorlat fiatalok, kezdők szá- ^ mára. i

Jó iskola, jó gyakorlat — ^ lenne. Volt egy mérnökük — ^ kiemelték, magasabb beosz- $ tásba került egyik irányító szervhez. Jött egy másik — $ rövid idő múlva elment i Vácra, mert ott nemcsak több fizetést, hanem lakást is % ígértek neki. Jelenleg hat $ technikus jelenti a műszaki ^ gárdát, de ezek képzettsége ^ sem egyenlő, s emberi tulaj- ^ donságaik is sokfélék. Van ^ közöttük olyan, aki elfelejtett § anyagot vételeztetni a rak- ^ tárból, s emiatt a délutáni i műszak órákig munka nél- S kül állt. A munkások mun- i kafegyelme sem kifogásta- $ lan — azaz benn, a keríté- ^ sen belül is jobbá lehet $ tenni a munkát, s ehhez az ^ kell, hogy az üzem gazda- ^ sági vezetői s a párt- és szak- $ szervezeti munka irányítói ^ még jobban együttműködje- k nek, a ne történjék meg $ olyan, hogy a műszaki ősz- $ tály vezetőjétől a pártszer- i vezet hiába kér több kér- í désben felvilágosítást, azt $ nem kapja meg ,..

0

A GÖFÉM bizonyos érte- $ lemben túlnőtt — önmagán. \ Feladatai, tervkötelezettsége ^ mind inkább túlnő a kezdetleges, nem egy esetben teljesen kisipari módszerekkel végzett termelésen, s ezt sok dolog bizonyítja. Például — a szállítás. Az üzemen belüli anyagmozgatás még hagyjan, habár nem a legjobb megoldás a néha több mázsas rakományok kézi kiskocsival való szállítása a központ és az öntöde között. Az azonban végképp kerékkötője a munkának, hogy a Szentendrére vagy Érdre szállítandó anyagot — a kooperációs munka elvégeztetése érdekében — nemegyszer taxiba rakják. A TEFU ugyanis nem ad kocsit, mert számára jobb fuvarok is akadnak, az anyagot azonban szállítani kell — marad tehát a taxi...

Ez természetesen csak egy példa azok közül, amelyek azt bizonyítják, hogy a városiasodé, iparosodó Gödöllő gondjai a GÖFÉM-ben is érezhetők. Ugyanakkor a növekedés üteme, a termelési érték növekedése, a vállalat egész eddigi tevékenysége azt is bizonyítja, hogy szűkös adottságok mellett is lehet jót produkálni, azaz a gödöllői méretekben középüzemnek számító GÖFÉM fejlesztése — távolabbi tervként — jó és kamatoztatható elképzelés.

Németh Sándor igazgató, a műszakiak, a főkönyvelőnő

— s ugyanígy a munkások is — az első negyedév sikertelensége nyomán némileg kedveszegettek lettek. Ugyanakkor már keresik a kivezető utat, s helyes lenne, ha ebben — még több segítséget kapnának. Nemcsak az irányító szervektől, a járási pártbizottságtól és a megyei tanács ipari osztályától, hanem — például ■— a két gödöllői nagyüzem kommunista műszakjaitól is. akik tapasztalataikkal sok olyasmit könnyíthetnének meg, ami most még keserves gond és fejtörés.

Az 1962 márciusában megkezdett munk§ — ha grafikonban ábrázolnánk — mindig felfelé törekvő vonal volt. Mast, a vázolt nehézségek, időlegesen egy helyben maradásra kényszerítették ezt a vonalat, illetve

— több tekintetben — lefelé indult. Az elért eredmények megszilárdítása — ez most az elsőrendű felacfet. s ebben minden érdekelt egyetért. Az egyetértési most már tehát követheti — a cselekvés!

Mészáros Ottó

! Az ember öregszik |

$ $

4 Volt egy ismerősöm.^

^ Aszódon lakott, Gödöllőn ^ § dolgozott, s alapjában véve ^ \ boldog családi életet élt. ^ \ Csak egyetlen-felhő árnyé-% \ holta be házasságuk egét.^ § szerfölött szerette nemcsak ^ ^ a nejét, hanem az italt. De ^ § bírta az iramot, legfeljebb § § az fordult elő fizetési és § § premizálási napokon, hogy ^ § hazamenet piásan elbóbis- ^ ^ kolván .,túllőtt a célon" és ^ \ nem szállt le Gödöllőn, ha-i ^ nem csak akkor ébredt fél,\ $ mikor a kalauz megkocog-§ \ tatta fejét a budapesti § I Keleti pályaudvaron.

^ Havonta két ilyen vasúti^ ^ kimaradás bele volt kal-§ ikulálva a családi harmó-\

5 niába. S

^ A napokban találkozunk. % ^ Kedveskedek, hogy: Jele- $ \ séged önagysága ...?” Le-$ \ gyint: elváltak.

^ — Nofene. Mi történt? ^

^ — Megöregszünk paj-§

^ tás ... — szól rejtélyesen. § ^ Csodálkozom; nem fiatal^ ^ csirke már az asszony se. ^ $ — Nagyon gyengén bí-1

^ rom a piát — magyarázza. § i Mostanában jó, ha Székes-& \ fehérváron felébredek.

^ meg nem fért a keretbe. ^ $ — Székesfehérváron? §

\ Hát hogy kerülsz te Fehér- ^ 5 várra? Hiszen Aszód felölj \ Pest a végállomás!

$ — Az. De én át szoktam

5 szállni.

(al) I

'"""’s'ssssssssssrssssss/vssssmsssssj?

gondolt, hogy a legrosszabb esetben elviszi két hétre Zakopanéba, de nem lett rá szükség, mert a lány felállt és visszaadta neki a betétkönyvet. Erre otthagyta. A lány csak ült a széken, amikor kiment.

Az utcán furcsa gondolatai támadtak. Van több, mint hétszázezer forintja. Azt csinálhatna. amit csak akár. Elmehet Kubába, leitathatja az egész belvárost, vehet házat, autót.

K

ésőbb meg a lányon gondolkozott, mert nagyon érdekes volt a dolog. Nem akaszkodott a nyakába. Ez nagyon rendes tulajdonság, eddig mindig úgy érezte, hogy épp ilyen nőre vágyik, most azonban, csak ez. mégis kevésnek bizonyult. De a pénz valóban sok volt. Ezért elhatározta, hogy elutazik Kubába, leitatja a belvárost, há- ■zat, autót vesz. Ezen elnevette magát. Gyorsan összetépte a betétkönyvet, és beledobta a Dunába. Rögtön meg is bánta, majdnem utána ug- Tott, de mégsem tette meg. Most bolyong az utcákon, míg annyira el nem fárad,

hogy hazamegy és lefekszik.

— Kitalált dolog — mondta első Olvasója, egy barátja, ahogy átfutotta a történetet.

Ö nem is tiltakozott ellene. Őszintén bevallotta, hogy

valóban csak kitalálta az egészet, unalmában írta egy hosszú villamosúton, egy újság fehér foltjaira. Nem, arra nem emlékszik, hogy került hozzá az újság, találta a zsebében. Más papír nem volt nála, és később csak azért nem tépte össze, mert úgy érezte, hogy az a gyűrött vidéki újság egy emlék, és még valamikor szüksége lehet rá. talán megmutatja majd a gyerekeinek.

A

mikor barátjától elvált, hazament, lefeküdt, és egész éjjel arra gondolt, milyen kár, hogy még Istenhez sem imádkozhat.

H

ajnalig táncoltak, aztán kétfelé indultak el. Kicsit még irigyelte Széplakit, de az úton már nem érezte rosszul magát. Rengeteget vitatkoztak, de azért úgy érezte, hogy a lány ragaszkodik hozzá. Bár igaz, hogy elég sokat ivott, de hát ilyenkor még nem lehet a dolgokat ketté választani.

Amikor átértek Budára, megálltak, aztán később csókolóztak is. Ekkor már egészen jól érezte magát, ezért ahogy a Déli pályaudvarhoz értek, azt ajánlotta: utazzanak el. Megkérdezték melyik vonat indul a leghamarabb, arra váltottak két jegyet. A vonaton az étkezőkocsiban ültek le, mert ott jó meleg volt. „Ebédidő: fél óra” — olvasta egy táblán, erre adott húsz forintot a pincérnek. A kisvárosig kétszáz kilométert utaztak. Forogtak a kerekek. Mellette ült a lány. Itt is sokat ivott. Ügy viselkedtek, hogy mindenki nászutasoknak nézte őket. Ez is jóvolt.

Kora délelőtt, mire megérkeztek, már mind a ketten teljesen boldognak érezték magukat. Sétáltak a városban, s mivel Pesten születtek, csodálkoztak, hogy a buszmegállók éppen olyanok, mint otthon. Később a szállodában kivettek egy szobát. Nehezen ment, de azt mondta a lányra, hogy a felesége és ötven forintot adott a portásnak.

iV agyon fáradtan feküd- tek le, de a lány azt mondta, hogy szereti, ö nem tiltakozott, különben abban a pillanatban érzett is valami olyasfélét. Csak másnap reggel ébredtek fel. Megreggeliztek az étteremben (egész jó kis étterem volt) a lány közben azt ismételgette, mennyire örül. Ekkor már nem tudta, hogy minek, de nem kérdezte meg. Ez nem lett volna rendes dolog.

Még sétáltak kicsit a városban. Betévedtek egy kiállításra, ahol a mester fogadta őket, és megmutatta képeit. Nagyon rosszak voltak, még a kompozíciót sem lehetett dicsérni. A mester öreg volt, a szakálla teljesen ősz, ezért azt mondta neki, hogy ha másért nem, de a kiállításért érdemes volt kétszáz kilométert utazni. A szakállas mester nagyon örült, ő viszont hányingert érzett, ahogy kiértek a tárlatról.

A lány kérésére egy lottószelvényt vásárolt, magának pedig egy helyi újságot kért, amit nem olvasott el, csak eltett. Visszafelé már nagyon unalmas volt az út, már senki sem nézte nászutasoknak őket. A lány időnként sírt, ő ilyenkor kiment. Aztán ittak, de már az sem segített. Mikor visszaérkeztek, taxit hívott, és hazavitte a lányt. Nagyon megkönnyebbült, amint egyedül maradt.

Amikor négy nap múlv; kezébe került a vidéki új ság, eszébe jutott a lottó, é megnézte a számokat. Nen nagyon hitt a szemének mert őt találata volt. Na gyón izgatott lett. Remegi kézzel telefonált, és megtud ta, hogy igaz.

Elrohant otthonról. Három ezer forintot sikerült szerez nie, aztán alkoholmérgezés kapott. Mire kiengedték kórházból, felvehette a pénzt.

E

kkorra már teljesen meg nyugodott. Élt jogával é titokban tartatta nevét. 1 rengeteg pénzt rövid töpren gés után kettéosztotta és ké betétkönyvet váltott. Vala mit készpénzben is magáné tartott, majd meghívta tisztviselőket, és rendelt há rom üveg Napóleon-konyako Észrevette, jobban örülte volna a pénznek, amint tu dott, meg is szökött.

A lány albérletben lakot Nem volt otthon. Megvárt; Közben háromszor el akai menni, mert tudta, a Ián nem ismeri a számokat. Még is maradt. A lány nagyor meglepődött, ahogy meglát ta. örömében még sírt i: Ö azonban azon töprenget vajon jól emlékszik-e? Valc ban vele utazott abba a kis városba? A házszám egye zett, így elővette a könyve és elmondta, hogy valóba nagyon szerencsések.

A lány sokáig nem akart elhinni, aztán elhitte. Ti percig egy szót sem szólt, közben nagyon kényelmei lenül érezte magát. Arr