Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-27 / 123. szám

Még húsz fiatal jöhet! Kedvezményes ellátás, munkásruha, havifizetés IX. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM 1965. MÁJUS 27, CSÜTÖRTÖK [Jelentkezünk! Segítünk! Villanyt és autóbuszvárakozót kér a külterület lakossága Esztendők óta sokat tesz a Csemöi Állami Gazdaság vezetősége a szakmunkáskép­zés érdekében. Első időben téli tanfolyamokon, ezüstka­lászos szakmunkásképző tan­folyamokon nevelték az új szakembereket, akik már a gazdaságban dolgoztak és megfelelő gyakorlattal végez­ték napi munkájukat. Nyolc esztendeje annak, hogy az első mezőgazdasági tanuló szerződését aláírták a gazdaságban. Azóta a ket­tes üzemegységben pontosan húsz fiatal kapott szakmun­kás-bizonyítványt. Egy ré­sze még ma is az üzemegy­ségben dolgozik. Pankotai Er­nő rövid idő alatt brigádve­zető lett. Tóth István és Gólyán Gábor a szakmunkás­bizonyítvány megszerzése után felsőfokú mezőgazda- sági tanfolyam levelező ta­gozatára iratkoztak be. — Ez idő szerint tíz tanulót foglalkoztat az üzemegység. Közülük négyen a szőlészeti és borászati szakon dolgoznak, hatan pedig gyümölcsterme­lő és faiskolai szakmunkás­oklevelet akarnak szerezni. Szívesen szerződtetnénk, azon­ban újabb húsz tanulót — mondotta az üzemegység ve­zetője. — A fiatalok fél éven ke­resztül gyakorlati munkát végeznek, öt hónapon ke­resztül a vasadi mezőgazda- sági szakiskolában elméletet tanulnak. Évenként egy hó­nap szabadság illeti meg őket, amiből hat napot télen, huszonnégy napot pedig nyá­ron vehetnek igénybe. — Kedvezményes ellátást, elhelyezést kapnak a gazda­ságban és munkaruhát. Gya­korlat idején a kötelező mun­kaidő napi nyolc óra. A ta­nulmányi eredménytől és az évfolyamtól függően havonta kétszázötven-nyolcszáz forint fizetést is kapnak. (Rik) Legeltetési hír A városi tanács mezőgazda- sági osztálya értesíti a város szarvasmarhatartó gazdáit, akik állataikat közlegelón szándékoznak legeltetni, hogy a legeltetési díj befizetése fo­lyó év május 28-án reggel 8 órától délután 5 óráig történik a városi tanács mezőgazdasági osztályán, ahol a legeltetéssel kapcsolatos részletes felvilágo­sításokat is megkapják az ér­dekeltek. Volt már olyan tanácstagi beszámoló, amelyen száz vá­lasztó népesítette be a ter­met, de olyan is, melyen a tanácstag mindössze har­madmagával jelent meg. A 93. körzetből nem jöt­tek el ugyan százan a Körösi úti iskolába, de Juhász Ká­roly tanácstag örömmel ál­lapította meg, hogy a kedvezőtlen idő ellené­re is megtelt az iskola nagyobbik tanterme. A szépen összeverődött hall­gatóság csak az egyik meg­lepetés volt, a másodikat Vajka Tériké, az iskola ötö­dikes kisdiákja, váltotta ki. A dobogóra perdült és el­mondta Petőfi Falu végén kúrta kocsma című versét. Sallai Julika is Petőfi verset szavalt. Utánuk két pöt­töm elsős és két másodikos gyerek népi táncot mutatott be. Megdicsérjük Kozma Mártát is, meg Pantozsek Bo­rit, aki a műsort szervezte a választók szórakoztatására. Juhász Károly tanácstag számolt be ezután a körzet választóinak. Beszélt a vá­ros iparfejlesztéséről, s arról a fejlődésről, amit az elmúlt év hozott mezőgazdasági üze­meink gazdálkodásában. Részletes tájékoztatást adott a városfejlesztésről, a város kulturális életéről és befeje­zésül az 1965. évi terveket ismertette. Az első hozzászólók a Vett út sarkán autó­busz várakozóhelyiség építését kérték. Helyes lenne — mint mon­dották a nyársapáti megál­lóhoz hasonló várakozót lé­tesíteni itt is. A részt vevők készséggel ajánlották részvé­telüket az építkezésben. — Legfontosabb a nyék villamosítása, Vitaminok és a tanulás Angliában kutatóintézetet létesítettek, amelynek felada­ta megvizsgálni, hogy milyen hatással vannak a vitamin- dús italok a tanulási képes­ségre. Az angol iskolákban máris hatféle, különböző vi­tamin összetételű ital áll a nehezen tanuló gyerekek ren­delkezésére. — mondotta egymás után há­rom felszólaló is. — A vil­lany csak néhány lépésnyi­re fut tőlünk. Világít a szeszfőzde, a Kossuth Tsz pincéje és az iskola. A köze­lünkben felállított transzfor­mátor egyáltalán nincs le­terhelve. Villanyt kérünk á vegyesboltba is, de nélkülöz­hetetlen a villanyvilágítás a föidművesszövetkezetí átvevő- telepen is, ahol néha egész éjszaka folyik az áruk cso­magolása. Negyven család várja a villanyt a közvetlen közelben és a mintegy száz méterre levő ONCSA-telepen szintén újabb tíz h^z lakói kérik a villany bevezetését. Juhász Károly tanácstag válaszában arról beszélt, hogy — amennyiben iehetőség nyí­lik a felsorolt kérések telje­sítésére — a munkálatokat nagy mértékben megkönnyí­tené az érdekeltek társadalmi munkája. — Jelentkezünk! Segí­tünk! — mondották a részt vevők. A tanácstag azzal a nyugodt érzéssel fordulhat a város vezetőihez, hogy a környék lakói nemcsak kérni tud­nak, hanem dolgozni is a város fejlesztése érdeké­ben. A városi tanács — mint értesültünk — megvizsgálja a külterületiek kérését, és amennyiben arra lehetőség van teljesíteni is fogja. Az újonnan átépített törteti I művelődési házban békegyü- lést tartottak a napokban. Az ünnepségen a megyei népfront bizottságot Csala László elnök, a járási pártbi­zottságot Varga Gábor titkár, a járási tanácsot dr. Bencsik Mihály tanácselnök, a nép- front járási bizottságát pedig I Bodor Zoltán titkár képvisel­Higanygöxlámpák, ostornyelek Korszerű fényt kap a város munkálatok során az utcáról A Mocsár utca környékén már a legkorszerűbb higany­gőzlámpák szolgáltatják az éj­szakai világítást. A Bajcsy- Zsilinszky úton, a Déli út egy részén is befejezték a munká­latokat, s eltűnt az esti sötét­ség. Néhány nappal ezelőtt a csá- kányos, lapátos emberek meg­jelentek a Szabadság téren, a Rákóczi úton, s egyre másra ásták a hatalmas gödröket. Sok néző gyűlt össze, amikor megjelent az Áramszolgáltató Vállalat autódaruja, s egymás­után emelte be a karcsú ostor­nyeles lámpaoszlopokat. A városi tanács építési osz­tályán elmondották, hogy e Szép három kislány... Lopott muskátli Május 2-án éjjel — hazaté­rőben a földművesszövetkezeti étteremből — Bálint Erzsébet (Táncsics u. 14.), Dávid Emilia (Szől^ő utca 13.) és Predanóczi Erzsébet (XI. kerület 484. alat­ti) ceglédi lakosok 185 forint értékű muskát­lit téptek ki a város köz­pontjában levő virágtar­tóból. A tárgyaláson Dávid Emilia azzal védekezett, hogy anyák napjára akarta vinni a mus­kátlit. Szép kis ajándék: lo­pott muskátli egy édesanyá­nak! Ez a védekezés — termé­eltüntetik a régi légvezetéke­ket, s a kábeleket a föld alá süllyesztik. Ehhez azonban fel kell bontani a Rákóczi úti járda aszfaltját, ami viszont átmeneti kellemetlenséget okoz a járókelőknek. A DÁV-tól szerzett értesülé­sünk szerint a közvilágítás korszerűsítése még hónapokig eltart. Rövidesen sor kerül az Árpád utcára és közben foly­tatják a Déli út közvilágításá­nak korszerűsítését is. Az Al­szegi úton levő vasoszlopokra is egymásután szerelik fel a legerősebb, modern lámpates­teket. (—»—) — anyák napjára szetesen — aligha fedi a va­lóságot. hiszen a kitépett virágokat szét­szórták az utcán. Az esetből és következmé­nyéből ők is — mások is — okulhatnak: fejenként 300—300 forint pénzbírsággal sújtotta őket a szabálysértési hatóság és kötelezte az okozott kár megtérítésére. S ha jói meg­gondoljuk — még szerencsésen megúszták, hiszen harminc napig terjedhető elzárást is kaphattak volna ezért a garázdaságért. (farkas) NEHÉZ FELADAT Gábor Viktor felvétele kör­(rossi) Békegyűlés Törteién A ceglédi piactéren -1514 májusában //AW//////////////////////////////////ÄW Az 1514-es piactér a ka­tolikus templom mögött volt. A mai templom helyén állott támpilléres gótikus szentegy­ház bejárata éppen jordítva, nyugat felől nyílott és a templomot kerítés ölelte kö­rül. A cinterem volt a vá­ros temetője. Déli kapujához közel, a földmüvesszövetkezeti áruház telkén, a földesasz- szonyok hússzéke és a vá­góhíd büdösködött. Túlfelöl lakott a ceglédi pap. Dózsa Györgynek már régtől sze­mélyes jó barátja, a parasztháború ideológusa, a homályba veszett rtyomú Mészáros Lőrinc. A templom a hajóval azonos szélességű szentélyével a nyírbátori és a kolozsvári Farkas utcai re­formátus egyházak típusába tartozott. Tornya nem volt. Később ez lett a veszte, mert a XVIII. században meg­gondolatlanul tornyot kevély- kedtek rá, mely súlyával szétnyomta a keskeny fala­kat. Életveszélyessé vált a benne való tartózkodás, 1882- ben le kellett bontani. He­lyére emelték az eredeti ke­let—nyugati tájolástól kissé eltérő klasszicista templomot, mely előtt negyvennyolcban új harcokra hívta a ceglédi népet Kossuth Lajos. Ez a piactér nem azonos a túlsóval, a középkorival. He­lyes lenne a tér nevét is szétválasztani. A templom­mal kettéválasztott, hangula­tában és történelmi szerepé­ben amúgy is különálló te­rület egyik fele maradjon továbbra is Kossuth térnek, a másik, északon a Plébá­nia utcától és délről a Ka­zinczy utcától, Dózsa térnek. Nem elvenni alcar ez a ja­vaslat Kossuthtól, hanem Dózsának megadni a kijáró tiszteletet. Kétnevű térre csak egy közismert pél­dát hozok fel, a budapesti Vörösmarty és József nádor teret, azokat is egy épület­tömb választja ketté. E terek a templommal, pa- rochiával, városházával, mé­szárszékkel, csapszékkel az Árpádok korától a ceglédi városmagot alkották. Innen ágaztak el az utak sugár irányban, melyeken töröli tá­jakra egyszer hadak vonul­tak által • csillogó fegyve­rekkel, másszor döcögő sze­kereken vásáros Icaravánok, magányos vándorok, mester- legények és diákok, vagy óriási porfelhőkben, mik a napot is elfedték, nyájak — ostort pat­togtató, hujangató hajtók- kal. A középkorban parasztpol­gár volt a ceglédi nép. Nem tévesztendő össze a polgár­ral, aki iparos, kereskedő, fallal körülépített városlakó volt. Müveit és gazdag, a ki­rály barátja, mert a király is védte. Igen gyakran a föld­birtokos nemességgel ben. Más volt a parasztpolgár. te. A békegyűlés vendégei kö­zött megjelent két kenyai, il­letve zanzibári egyetemista lány is, akik Budapesten ta­nulnak. Dr. Dutkay Lórándné közsé­gi népür^plbizottsági elnök megnyitója után Szabó Sán­dor, a Pest megyei Tanács el­nökhelyettese mondott ünnepi beszédet, majd színes műsort adtak a kuítúrház szavaiéi, énekesei és táncosai. A békegyűlés után a vendé­gek az Aranykalász Termelő- szövetkezetbe látogattak. (peres/, tegi) MOZIMŰSOR Cegléd Szabadság: május 27—30-ig Szemet szemért (olasz). Kossuth: május 27—28 Ki ártatlan? (csehszlovák). Dózsa: május 28—30 Fekete Péter (csehszlovák). Abony Május 28—30: A szép Anto- nió (olasz). Jászkarajenő Május 26: Rab Ráby (ma­gyar), május 29—30: Halál ös­vényein (bolgár). Albertirsa Május 26: Altona foglyai ölasz), május 29—30: Moszkva —Genova (szovjet). Kőcser Május 29—30: Gól büntetés­ből (szovjet). Törtei Május 29—30: Muhtár, hoz- :ám (szovjet). A telkes jobbágyság egy elő­nyösebb fajtája-, aki ugyan­csak a nemes földjét hasz­nálta különféle szolgáltatá­sokért. Közte és a falusi jobbágy között az volt a kü­lönbség, hogy maguk válasz­tották a bírót és az elöljá­róságot, és ez a maguk vá­lasztotta tanács szedte öss, tőlük a dézsmál, szállítót be a nemes magtáraiba, pin­céibe. A mezővárosi tanács állította össze a robotot, a föl­desúrral nem is tárgyaltak ők külön-külön, hanem kép­viselőjük, a bíró. Ezzel szem­ben a falusi jobbágyok bíró­ját a földesúr nevezte ki, a parasztok egyenkint adóztak, kiszolgáltatva magukat a bir­tokosok zsarolásainak, több­ször bekövetelt szolgáltatá­sokkal. A keresztesek ezt a parasztpolgárságot találták üt, Cegléd mezővárosában. lSl4-ben a török ellen meg­hirdetett keresztes hadjárat gyülekezőhelyeire Pestre, Vá­radra, Fehérvárra és Kalo­csára a nemesektől, meg tiszt­tartóktól sanyargatott paraszt­ság előre nem számított óriási tömegben jött fel. Csupán Ceglédről és vidékéről két­ezer embert vezetett fel Mé­száros Lőrinc. A falusi ne­messég szabotálta a királyi tanács hadbahívó rendeleté­it. Akadályozta a bevonulást, munkára kényszerítette a ke­resztesek otthon maradt csa­ládtagjait, bekövetelte, sőt túlkövetelte a szolgáltatáso­kat. A táborok török elleni lel­kesedését csakhamar az egy­másra talált parasztság jaj- panaszkiáltása váltotta fel. A kiváltságos parasztpolgá­roknak is megindult a Mátyás király halála után ütött sebe, a jobbágyságba visszataszító kilenced beadása. (Kilence­det ugyanis a mezővárosok 1492-ig nem szolgáltattak.) Május végén a keresztet felvett önkéntesek: jobbágyok, me­zővárosiak, zsoldos katonák, falusi papok, pásztorok és marhahajcsárok, a pesti tá­borból Ceglédre levonultak. A ceglédi piactéren dőlt el a parasztháború kérdése. A harmincezeres tábort itt győz­te meg Dózsa és Mészáros Lőrinc a háború szükségessé­géről: „Rajta hát, míg meg- zsibbasztja őket a félelem, tá­madjatok ellenségeitekre, öl­jétek meg, kergessétek el va­lamennyit! Nem élhetnek to­vább pompában a gonoszok, ha bátran levetitek a szolga­ság jármát. Tanítsátok meg az esztelen fenevadakat, hogy ugyanolyan módon éljenek, mint jobbágyaik, polgártár­saik és ne uralkodjanak raj­tuk tűrhetetlen gőggel, fék­telenül és igazságtalanul! El ne szalasszátok ezt az alkal­mat, vívjátok ki szabadságo­tokat ... Nincsen hát közép­út! Vagy ki kell irtani a ne­mességet, vagy véretekkel é>. örök súlyos szolgasággal keli a gőgös ellenségnél vezekel­netek. Nem viselhettétek el a nemesség zsarnokságát, mi­kor ártatlanok voltatok és kö­telességtudók; gondoljátok meg, hogyan viselhetnétek majd, ha vétettetek ellenük — ha ugyan vétkezik az, ak, visszaköveteli szabadságát és jogait.’’ Lándzsák és kardok ezrei emelkedtek a magasba, a Ró­mából hozott fehér zászlót melyen hatalmas vörös kereszt volt, meglengették. Aztán föl­esküdtek a szabadság vissza­szerzésére. A velük való pa­pok ünnepi istentiszteletet tar­tottak a templomban. A bolt­ívek félhomályában gyertyák égtek és Lőrinc pap megál­dotta a népet, mely ott tér­delt a templom kövén és kint a piac porában. Majd harci dalok harsantak a tömegben és a gerendaharangláb majd összedőlt az erős harangozás­ban. A téren most száz méterrel távolabb áll Dózsa György szobra. Erőt sugárzó. Mintha körülötte lihegne az a har­mincezer meggyötört-meggyő- zött, emberi szabadságáért ki­áltozó paraszt. Idézi azt a má­just, mely akkor még nem hozta meg a kívánt szabadsá- jot. Hidvcgi Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents