Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-27 / 123. szám

PEST MEG Csendes emberek igényei <:Mís4ap 1363. MÁJUS 27, CSÜTÖRTÖK SOKSZOR PANASZKO­DUNK egy-egy ember passzi­vitására. De legalább ilyen gyakran mondják egy-egy vá-' rosrá, községre, szövetkezet vagy gyár, esetleg intézmény kollektívájára: „Kérem, ez már ilyen... Itt semmit sem lehet csinálni... Ez passzív hely .. A kérdést nem érdektelen érinteni, mert az esetek jelen­tős részébén a jelzőt anélkül hangoztatják, hogy valami ko­moly vizsgálattal elemeznék az emlegetett passzivitást. Évek óta passzívnak titulált közös­ségekről kiderül, hogy van ott tettvágy, jószándék, ötlet is a problémák megoldására, csak esetleg nem hasznosítják jól. Feltételezzük azonban, hogy a közügyektől sokan valóban húzódoznak. A minap egy fiatal férfival beszélgettem. Tudtam róla, hogy nem ak­tívan politizáló ember. Nevel­tetése és egyéni természete el­tért ettől az elképzeléstől. Egy­szerűen sokat tanuló és szor­galmasan dolgozó, csendes em­ber. ÉS EZ A CSENDES EMBER órákig és nagy szenvedéllyel beszélt közügyekről. Azt hi­szem, ha közbeszóltam volna, hogy ez politika, zavartan el­hallgat. Én nem tettem. Ezárt kifejtette, milyen könnyelmű, pazarló embernek tartja a vá­ros műszaki irányítóit, akik előbb lebetonoztatok egy új piacteret, majd ugyanezt fel­törették, mert időközben a ter­vek módosultak. Felsorolt né­hány esetet, amikor hozzá- nemértés és logikátlanság, el­sietett „nagyvonalúság” és kapkodás nyilvánult meg in­tézkedéseikben. Elgondolkoztam — azóta is foglalkoztat — hány ilyen csendes emberünk van, aki­től nem is mindig veszik jó néven, ha megszólal és „el­döntött kérdésekbe" próbál beavatkozni? Gyakorlatias­sag és logika, egyszerűség és ésszerűség: mindig ezt vár­ják az intézkedésektől. És ha valamelyikben nem találják meg ezt a néhány nagyon lé­nyeges sajátságot, akkor — vérmérsékletük szerint — magukban vagy egymásközt morognak, türelmetlenked­nek, ellenkeznek vagy be­letörődnek. Az eredményte­len észrevételeket a passzivi­tás követi. Érdemes például figyelemmel követni, mi­ként ritkulnak az újságok­ban azok a levelek, amelyek az autóbuszmegállóhelyek lo­gikátlan át- és elhelyezgeté- seit bírálják. — miután íróik rájönnek, egy-egy autóbuszvállalat a saját jo­gának tartja a kérdés meg­oldását, afféle belügynek, amelybe olyan külső ténye­ző, mint az utas bele sem avatkozhat. Hogy az átszálló- helyeken nem ritka a több százméteres gyaloglás? .. . Évről-évre ismétlődő pana­szok beszélnek arról, hogy parkosítanak egy-egy új la­kónegyedet és aztan kezdő­dik a telefonkábelek leraká­sa, utólagos ásással, a szép virágágyak széttúrásával. AZ AllamapparAtus­BAN dolgozó — ugyanilyen csendes — emberek is vér­mérsékletűk szerint reagál­nak az eltúlzott jelentésigény, a statisztikai hullámok gya­kori módszereire. Vagy csak széttárják karjukat, amikor ugyanaz a szerv, amely ko­rábban a jelentések számá­nak csökkentésérői adott ki utasítást, most újabb, jóko­ra feladattömeggel zúdítja őket nyakon. Az értetlenség a későbbiekben nemritkán vá­lik passzivitássá, sőt, ciniz­mussá — ezzel a hallgatóla­gos megállapodással: meg­csináljuk, amit mondtak, töb­bet tőlünk ne várjon senki. Módszerekről, munkastí­lusról most és a következő esztendőben még nagyon so­kat fognak vitatkozni ország­szerte. Ez jó, hasznos, termé­szetes dolog. Ezekből a vi­tákból azonban sohase -hagy­juk ki a csendes emberek észrevételeit. Rogy ne dob­junk ki pénzt, ahol nem fel­tétlenül szükséges, hogy ha. valamit telefonon is el lehet intézni, ne írjunk róla tizen­két aktát, s ha valamire nem kell öt aláírás sem, ne intéz­zük el, hogy nyolc kelljen rá. A LÁTSZÓLAG KIS LO­GIKÁTLANSÁGOK ugyanis visszahatnak az emberek munkakedvére, aktivitására. Nem öncélúan kedvelik a lo­gikus intézkedést, az éssze­rűséget és célszerűséget — ha­nem mert úgy szeretik, mmt az őket körülvevő társa­dalom természetes jellemvo­nását. És igazuk van. <B. F.) H'gyemányos a tempera és a vízfesték -lij: kavissraozaik és a színes üveg Gfemekrajz­A Művelődésügyi Miniszté­rium, a fővárosi tanács ok­tatási osztálya és az Úttörők Országos Szövetsége rendezé­sében a napokban nyílt meg az országos gyermekrajz-ki- állítás az Iparművészeti Mú­zeumban. A rajztanulmány-felügyelők- ből álló zsűri majd hétezer beküldött pályaműből válasz­totta ki azt a hétszázat, mely a kiállításon is látható. Nyolc­van munkát jutalmazlak. A nyertes iskolák, illetve szák- körök televíziót, diavetítőgé­pet kaptak, az egyéni helye­zettek festékkészletec, játé­kokat, felfújható gumiállato­kat. A kis művészek hat­tizenhat évesek. Néhány raj­zot azonban hat éven aluli „mester” készített. A kiállítás tükrözi, hogyan látják, a mai gyerekek a mi világunkat, a 20 éves, szabad Budapestet, környezetüket, pajtásaikat. Közvetlen a bejáratnál lát­ható Kálmán Juditnak, a Marczibányi téri általános is­kola hatodik osztályos tanu­lójának, az Országos Béke- tanács által meghirdetett ki­állítás első díjasának fest­ménye,. a „Babák és kislányok”. J A képen az egyik kislány egy néger és egy eszkimó ba- [ bát tart a karján. 1 A hagyományos tempera, Luzsicza 'Agnes, 12 éves lány rajza: Kislány báránnyal ARAD A DUNA (Foto: Gábor) Csökkent a szakmák száma A szakmunkásképző iskolák­ban is végefelé jár a tanév. Közeledik az 1985—1966-os tanévre való felvételek első szakaszának vége is. Az 1965—1966-os tanévben új szakmunkásképzési jegyzék szerint kezdődik meg az első­éves tanulók oktatása. Az új jegyzék több olyan szakmát sorol fel, amelyeket összevontak, vagy megszün­tettek. Feltüntet ezenkívül teljesen új szakmákat. Vég­eredményben a szakmák szá­ma csökkent. Összevonták például a for- raszíár- és a hengerész­szakmát, amelyek eddig külön mesterségek voltak. Elektrolakatos néven közös szakmába vonták össze a vil- lamosgép-tekercselő és szere­lő, villamosjármű-lakatos, transzformátorszerelő, hűtő- gépszerelő és az erősáramú szerelő szakmákat. A kereskedelmi tanulókép­zésben is áttérnek az új tan­évtől a szakmák összevoná­sára. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium szakmunkástanuló iskoláiban például ezután nem képeznek külön fű­szer- és csemege, zöldség- és gyümölcseladókat. Ugyanígy a ruházati eladó­szakmában egyesítik a ruha- és cipőkereskedő A szakmát. A megszűnt szakmák kö­zött van például a kaptafaké­szítő mesterség, amelyet a gépesítés eredményeként a jövőben betanított munkások végezhetnek. Törölték a jegyzékből a gombkötő szakmát is. JA mezőgazdaságban többek ^között megszűnt a lótenyész­tő, a magtáros és a komlóter­melő szakma, mert a mező­gazdasági üzemek mind keve­sebb ilyen szakmunkást igé­nyelnek. JÁSZAPÁTI TANÁRNŐ AFR1KA-KIÁLL1IASA Érdekes szenvedélynek hó­dol Béki Irén, a jászapáti gimnázium tanárnője: hosz- szabb ideje levelezik afrikai országokban élő ÚJ VÖRÖSHEREFAJTA poritására több termelőszö­vetkezet vállalkozott Vas megyében. ismerőseivel. A kapcsolatoK révén számos, érdekes em­léktárgy, levelezőlap került birtokába a felszabadult, vagy még gyarmati sorban levő afrikai államokból. A féltve őrzött gyűjtemény­ből kiállítást rendezett a gim­náziumban. A gyűjtemény ér­tékes része a görög-római kul­túra néhány emléke, a Szaha­ra és az oázisok életét bemu­tató képek, biolpgiai furcsa­ságok. Wiiúügus rvgi. uuuuuii-ívcu Intézet táplánszentkereszti kísérleti telepén új, „tetrap- loid” vörösherefajtát neme­sítettek. Előnye, hogy erőtel- jesen bokrosodik, szára hosz- ^ szú, levele, magja nagyobb, ^ fehérjetartalma magasabb ^ az eddig termelt fajtáknál. 4, A herét azért nevezik „tét- ^ raploidnak”, mert sejtjeiben ^ a kromoszómák számát ^ colchicines kezeléssel két- ^ szeresére emelték. A diploid ^ vörösherének 14 kromoszó- ^ mája van, ennek pedig két- ^ szer annyi, huszonnyolc. A 4/ „tetraploid" vörösherének na-4 gyobb a csapadék- és táp- ^ anyag igénye, mint a diploid ^ fajtáknak, ezért csak öntöz-^ ve és a csapadékos nyugati ^ országrészek tápanyaggal jól % ellátott talajaiban ad nagy ^ termést. 4/ Az új vörösherefajta sza- ^ Segítőkész családapa Palermo, Szicília fővárosa gyakran viaradt villanyvilá­gítás nélkül. Mindenki arra gondolt, hogy a vonalban vannak hibák. Végül kide­rült, hogy Giovanni landoló, az elektromos művek főmér­nöke szándékosan borította sötétségbe a várost. Így segí­tett fiainak autót lopni. Lepke a déli etetéskor odanyomta a falnak. János nagyot rúgott a ló fenekébe, de már későn. — Biztos megharagudott, hogy nem vitted be a szövetkezetbe — kacagott rajta Graba- rics, a szomszédja, semhogy megsajnálta vol­na, hogy jajgatva húzza a derekát. — Megmondtam, ugye, hogy fizesd be az Ottit! — siránkozott keservesen Rozi néni. Hiába, nincs megértőbb, mint az anyai szív. Erre azonban János is úgy elszomorodott, hogy szinte elfelejtette fájdalmát. Csakugyan! Ki fogja most fizetni az orvosi költséget, meg a táppénzt? Mert kegyetlenül leverte lábáról a hatalmas lóiugás. Csak nyöszörgött a padkán, s nem mert moccanni se, mert hegyes késeket érzétt az oldalában. — Hijják a mentőt... — mondotta végül meggondolatlanul. Aztán a jobbik eszére tért, s úgy döntött: mégse. Botot kért, egy kupa pálinkát fájda­lomcsillapítás végett és elindult a K.-i Üj Ba­rázda című termelőszövetkezet irodája felé. Ami azt illeti elég keservesen haladt, néha : úgy érezte, hogy nem is bírja tovább, de ': ilyenkor azt morogta fogai közt: „orvosi költ- • ség”. És csodák csodája mindig friss erőt ka­pott e varázsigétől. Végre ottvan az irodában. í — Az Otti-hátralékomat szeretném kifizet-i ni Erzsikém... Azt hiszem pár hónappal el-] maradtam, ha nem tévedek. Az adminisztrátornő csodálkozik. — Nahát, hogy maga SZTK-t akar fizetni,: János bácsi! Hiszen nem is dolgozott mégj idén egy napot se a szövetkezetben. Nincs', egy munkaegysége se! j — Nem dolgoztam, mert szaggatott a dere-\ kam. Mindig szaggat tavaszi időben. De majd': nyáron még dolgozhatok. Ne:n igaz? — nyög\ és barátságoskodik egyúttal az öreg. Erzsiké j pedig vállat von és kiszámítja a restanciát. I Hét egész hónap. ! János kotorász és guberál keservesen. Leteszi a pénzt az asztalra. — Mert ugye, hátha valami baj éri az em-í bért? Mindig az a jó, ha az Otti tisztázva \ van. Az ember tegyen eleget a kötelességének.', Elteszi a papírt, aláír, aztán nagy lelkierö- \ vei, de kevés testi képességgel kivánszorog; az ajtón. í A kapuban összeesik, de már nincsen sem-j m i baj. f Jön Rozi néni és a szomszédok közremű- ködésével feltámogatják Jánost, s hívják a: mentőautót. Mehet János a kórházba, mert’’, három bordáját törte Lepke, a háztáji ló. ; De János arca már nyugodt. — Aztán az etetésre vigyázzatok — búcsú- \ zik s megy Pestre a Korányiba. A csontját majd összeforrasztják állam-', pénzen, szerencsére időben rendezte az „Ottr’-t. — András — ? harcra buzdító Táncsics Mi­hályt. A jobbágyi sorból indu­ló forradalmár életének min­den szakaszát az egykorú hi­teles dokumentumok felhasz­nálásával, nagy tudományoi felkészültséggel vázolja, az író; mesterség nagy erényeit csil­logtatva, mely által a mű nem­csak hiteles életrajz, hanerr egyben kitűnő művészi alko­tás. Ismeretes, hogy Bölöni a ne­gyedszázados kényszerű emig­ráció után a Hallja kend Tán­csics kéziratával tér haza 1945- ben a felszabadult Magyaror­szágra. Könyvét politikai tan­könyvnek szánta, melyben fel­fedi az 1848-as események in­dítékait, bemutatja fejlődés' ! vonalát azzal a céllal, hogy t j48-as örökséget hozzáadja £ : magyar újjászületéshez. : A könyvnapra megjeleni ■ mű Bölöni György művei so- - rozatának első kötetekén' \ Jovanovics Miklós szerkesztő­■ sében jelenik meg. A kötés- : terv Rudas Klári ízlését di- : cséri. Hortobágyi vízstatisztika A keleti, majd a nyugati főcsatorna megépítésével az új csatornákkal termékeny- nyé varázsolják a Hortobá­gyon a szikes legelőket, a művelésbe fogott földeket. Ebben az esztendőben 15 00(1 hold szántó, rét, legelő ön­tözésére szolgáltat vizet a Tiszántúli Vízügyi Igazgató­ság. ezenkívül több mini 1000 hold rizstelepet áraszta­nak el. A Hortobágy egy esztendei vízfogyasztása több mint 55 millió köbméter, ami hét olyan város átlagos víz­felhasználásának felel meg, mint Debrecen. A Szépirodalmi Könyvkiadó a Magyar Könyv Ünnepi He­tén jelenteti meg új kiadásban Bölöni György legjelentősebb és legközismertebb alkotását. A szerző franciaországi emig­rációja idején írta ezt a köny­vet, melyben- a XIX. század világába ágyazva mutatja be Táncsics Mihály életét. Bölöni György, miként azt másik rendkívüli közismert alkotásá­ban, Az igazi Ady ban tette, ugyanúgy ebben a művében Táncsics Mihály életét és mun­kásságát szabadítja meg a csalfa, vulgarizáló vagy éppen tudatos félrevezetésektől és mutatja be a semmi megalku­vást nem ismerő, szabadság­ÜNNEPI KÖNYVHÉT, I960 Bölöni György: Hallja kend Táncsics ja a kisebb-nagyobb olvasók tehetségét. Vannak humorosabb kécl- vű, karikirozó „mesterek” is, mint a 13 éves Gaál András, aki tíz darabból álló leporelló­ján „Az ember fejlődésé”-1 mutatta be. Áz első képen az ősember állatbőrben, hosszúra nőtt hajjal, husánggal a kezé­ben, a tizediken egy fiatal, Beatíes-frizurával, gitárral. Nagyon érdekes Szép Ka­talin 13 éves kislány mun­kája, aki a spárga különböző beállításával készítette .,Eső­ben” című képét. Gazdag és szép bizonyítéka ez a ki- | áilftás a gyermekek derűs, szí- ! nes, boldog világának. (bartha) vízfesték, grafit mellett a ki művészek új megoldásokká is dolgoztak. Szép Zsófia 13 éves kis lány kavicsokból állított ősz sze mozaikot, Faragó Héd 12 éves, és Gajdóczy Riti 13 éves pályázók színes üveg darabkákból leányfejet. Ka posvári Mária Mikrobusz cí mű „alkotása” színes, min tás kartonkerekeken száguli villámsebesen az utazókörön ség. S egy-egy finoman bati költ, vagy kézzel festett, kis méretű falikárpüot vagy te rítőt még a Iparművészet Vállalat is megirigyelhet, Sza mos meseillusztráció bizonyít

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents