Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-26 / 122. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 122, SZÁM 1965. MÁJUS 26. SZERDA HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA MEGNYÍLT a kiállítás A művelődési otthon tanács­termében tegnap délelőtt tíz órakor megnyílt a Pest me­gyei Kcndőrfőkapitányság ki­állítása, „Közlekedjünk helye­sen” címmel. Pacsa János, a városi rendőrkapitányság vezetője megnyitó beszédé­ben a helyes közlekedésről, a közúti szabályok betartásá­ról szólt. ★ A napokban volt a konzerv­gyár II. telepén az új borsó­vonal műszaki átadása. Ma tartják a majálist a Pe­tőfi általános iskola diák­jai. ■k Naponta huszonnyolc in- j dúló és ugyanannyi érkező MÁV AUT-járat fordul meg a j Szabadság téri buszmegálló­nál. NAPIRENDEN: A MEZŐGAZDASÁG A tavaszi intézkedési j tervek végrehajtásáról, a nyári, őszi mezőgaz­dasági munkák tervé­ről hangzik el beszá­moló holnap délelőtt 9 órakor a városi tanács végrehajtó bizottságá­nak ülésén. Ezenkívül különféle intézmények címére igényelt pótelő­irányzatokról lesz szó, valamint a cigány la­kosság helyzetének ja­vító sár ól. Űjjáfestik a kórház bel­gyógyászati és sebészeti osz­tályának ágyait. ★ Egy lakosra hét sajtóter­mék jut városunkban — a posta információja alapján. ★ A város kereskedelmi prob­lémáiról tanácskoztak tegnap városunk vezetői. Hatszázkilenc holdon istálló­trágyával javították a talajt a Petőfi Termelőszövetkezet- ! ben. Porolhatnak már az óvodások — mégis ke­vesebb lesz a takarító dolga, ugyanis négy új porszívót kap a Ka­locsa Balázs utcai óvo­da. Már kapálják az újburgonyát Góp ülteti n ptipriktít a Stúhóvsi Tertnelössö retkeseiben Tizennyolc szórófej csapja be a természetet azzal, hogy esőt zúdít akkor, amikor azt a kertészet munkája megkí­vánja. A vízsugarakon szi­várvány táncol, és ebben a festői háttérben méltóságtel­jesen halad a két hatalmas MTZ; mögöttük a két palán­táié masinán ügyeskedő lá- nyok-asszonyok tarka fejken­dői színeskednek, — Palántázunk! — mondot­ta Debitzky Béla, a termelő- szövetkezet főmezőgazdásza. — Hát persze az idén már egy kicsit másképpen, mint az előző esztendőkben. Köny- nyebben, eredményesebben — a nagyüzem minden előnyé­vel. — Tavaly ezen a negy­venholdas paprikaíáblán még a kertészeti brigád tagjai hajlongtak. Ki guggolva, ki térdelve i'akta a palántákat. Ne felejtsük el, hogy holdanként harminc­harminchatezer darabot. Ezt a derékfájdító munkát gyor­san el fogják felejteni tagja­ink, hiszen, amint látja, ma már a palántaüitető gépek dolgoznak. Nyolc fehérnép szolgálja ki a gépeket, ame­lyek játszi könnyedséggel ki­ültetnek naponta két-két és fél holdat. Tessék kiszámíta­ni: egy nap alatt százhúsz- százötvenezer palántát. — Egy kicsit másképpen állunk az idén már az öntö­zéssel is — dörzsöli megelé­gedetten a kezét Gál László öntözőmester, a gazdaság örökké vidám „Szamócája”. — Tavaly eleget küzdöttünk. Emberfeletti harcot folytat­tunk a vízért. Tizenkét szó­rófej működött, amikor mű­ködött és bizony nem jutott mindenhová az áldást jelen­tő vízből. Még az elején va­gyunk, de tessék megszámol­ni, tizennyolc szórófej dol­gozik kora hajnaltól. Nem kell takarékoskodni a víz­zel és amikor a szükség megkí­vánja. huszonötre emeljük a szórófejek számát. Tegyük hozzá, egyelőre. Mert remé­lem, hogy az ötvenig meg sem állunk! — Már a hajnali órákban elkezdtük az öntözést! — vet­te át a szót a termelőszövet­kezet főmezőgazdásza. — Fon­tos ez, hogy a palántázás mi­nél eredményesebb legyen. De közvetlenül az ültetés után újra zúdítjuk a vizet: a cél a palánták gyökereinek leisza- polása. Az országút túlsó felén ló- vontatású kapák húznak nyíl­egyenes vonalakat. — Igen már kapálják az újburgo­nyát! — jegyezte meg befeje­zésül Debitzky Béla. Elsősorban a helyiek szolgálatában Egy hónap: nyolcszáz zakó — 300 orkán tavaszra Zsörtölődi) hajnali riport a tejivóból A csúsztatásnak az eladók és a vendégek isszák meg a levét A kiszolgálók igyekeznek minden tőlük telhetőt meg­tenni. Mégis vannak tü­relmetlen emberek, akik zsörtölődnek, veszekednek. Nagy forgalomnak örvend városunk szép és modern tej- ivója. A vásárlóközönséget naponta öten szolgálják ki. Azt gondolná az ember, hogy itt minden a legnagyobb A működési engedélyük úgy rendben folyik, nincs semmi szól, hogy pénztárosnak min- probléma. De nem így van. dig lennie kell, a kiszolgálók Reggel fél héttől százával nem vehetnek el pénzt. így reggeliznek itt. Sokan van- tehát csak négyen adják ki nak olyanok is, akik reggel az árut. Több ember felvé- innen visznek tejet, a mun- telére nincs lehetőség, kakezdés előtt itt veszik „a — Az első negyedévben a legkeresettebb cikk az orkan- kabát volt — kezdi tájékoz­tatóját Pozsár Imre, a Nívó Ktsz üzemvezetője. — Igen sokan csináltatnak méretre, s így sem drágább, mint a kon­fekcióban készült kabát. Ára körülbelül hatszázötven fo­rinttól hétszáz forintig terjed. Az ország különböző részei­be készítettünk megrendelés­re, de természetesen szem előtt tartottuk, hogy elsősorban a város lakosságának igé­nyeit kell kielégítenünk. — Az első negyedévben há­romszáznál is több orkánt ké­szítettünk. A kabátokat ma­gyar gyártmányú anyagból varrjuk. Nagyon kedvelt ké­szítményünk a tűzött, habszi­vaccsal bélelt sportkabát, amelyek szintén orkán anyag­ból készülnek. — Terlyster anyagaink sok­félék, bő választék áll a vevők rendelkezésére. Méretes rész­legünk első negyedévi tervét százharminc százalékra telje­sítette. — Hasznos, praktikus áru­cikkünk a habszivacsból ké­szült télikabát bélelés, amely felgombolható megoldással készül. Könnyű, jól tartja a meleget, tisztántartása egysze­rű. s csupán kótszázharminc forintba kerül. — Konfekciósrésziegünk fér­fizakókat és pantallókat ké­szít legnagyobb részben, de öl­tönyöket is gyártunk. Havonta körülbelül nyolc­száz zakót és nyolcszáz pantallót készítünk. Gépesítésünk teljes, el va­gyunk látva különféle speciá­lis gépekkel. Konfekciós készítményein­ket a budapesti ruházati bol­tok, áruházak vásárolják meg, de az ország többi részébe is szállítunk. Anyagellátásunk rendben van, zavartalan mun­kavégzésünket semmi sem gátolja — fejezte be tájékoz­tatóját a Nívó Ktsz üzemveze­tője. (máté) HÁROMSZÁZZAL TÖBB A hűvös, csapadékos időjá­rás ellenére is sikerült a vegy­szeres gyomirtás a termelő- szövetkezetekben. Csupán né­hány táblán volt alacsonyabb a hatásfok. A hat termelőszövetkezet kétezer holdon tervezett vegy­szeres gyomirtást, és lombtrá­gyázást, ám 300 holddal na­gyobb területen, kétezer- háromszáznegyven holdon vé­gezte el a munkákat. Salátatermelők, figyelem! Azok a salátatermelök, akik a szerződéses kötele­zettségeiknek még nem tet­tek eleget, de megfelelő mi­nőségű salátájuk van, je­lenjenek meg minél előbb a piaci felvásárlótelepen — ké­ri a földművesszövetkezel fel­vásárlója. Új munkakör - új feladatok Bemutatjuk Egri Ernői, a fiatal gépészmérnököt kenyeret. Ilyenkor per^e mindenki siet, hogy el ne késsen a munkából. A vasárnapi műszakot is csak csúsztatással tudják Az állami gazdaság köz­pontjának telefonhálózatát az idén fejezik be a posta mű­szaki dolgozói. ★ A napokban kezdték meg a borsó vegyszeres gyomirtá­sát a Dózsa Termelőszövet­kezet emberei. ★ Hatnapos utat tervez az IBUSZ az őszi lipcsei vá­sárra. szeptember 6-án. A részvételi díj körülbelül 1100 forint lesz. Május 31-ig lehet jelentkezni a művelődési ott­honban. ★ Kicsi Ferenc (Nyárkútrét dűlő 6.) szabadon hagyta ha- i-após kutyáját, és az veszé­lyeztette az alvajárókat. A tanács szabálysértési ható­sága ötven forintra bírsá­golta. k MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Hurrá, nyaralunk. Ahol minden tilos. Szatirikus ma­gyarul beszélő szovjet film- vígjáték. Kísérőműsor: Tűz a lakó­házban. Fáj a fejünk, hogy adjuk vissza — A legégetőbb javítások- Most itt állunk gondokkal, ra a konzervgyártól kölcsön tud-e valaki segíteni? kaptunk négyszáz darab palát, és most törhetjük a fejünket, hogyan tudjuk visz- szaadni — panaszkodik Tóth Imre, a Dózsa Termelőszö­vetkezet építési brigádveze­tője. — Pala egyáltalán nem kapható, és bizony a csirke- óljaink a tavaszi esők miatt beáznak, erősen megrongá­lódnak, máris tetemes a kár. A mi feladatunk az istál­lók, juhhodályok javítása, felújítása is. A szükséges faalkatrészeket egy bognár készíti, rá tartozik még a gazdaság ötven gumis, és mintegy kilencven löcsös kocsi karbantartása is. A bognár munkákhoz szüksé­ges akácfa terem elég a gazdaságban, csupán a tető­fedéshez szükséges fenyőfa beszerzése nehézkes: megoldani, mert a túlórákra sem kapnak bért. Pedig ha a vasárnapi túlórára kapnának pénzt, megszűnne a csúsztatás, s hétköznap nem lenne fenn­akadás, mert mindig teljes létszámmal dolgozhatnának. (máté) Még vasárnap is Az egyetemekről, főisko­lákról kikerülő ifjú szakem­berek munkáját nagyon be­folyásolja az a légkör, amely­ben munkájukat megkezdik. A konzervgyárban az idő­sebb, régebb dolgozók úgy alakították ki ezt a légkört — akaratlanul is, — hogy szinte vonzza a fiatalokat az üzem. Sokan vannak hát most is az első éves gyakor­nokok. Közülük mríst Egri Ernőt mutatjuk be olvasóinknak, a gyár ifjú gépészmérnökét. Tavaly végezte el a Nehéz­ipari Egyetemet, Miskolcon, a gyár ösztöndíjasaként. A gyakornoki idő letelte után most új munkakörében, mint energetikus dolgozik. A; új munkakör természe­tesen új feladatokat is jelen­tett ebben az esetben. Tulaj­donképpen szerszámgépész, itt pedig a gőz, csatornahá­lózat és a kazánházak kar­bantartása tartozik hatás­körébe. Napi munkáját részben az irodában, részben — és ez a nagyobb — a helyszínen végzi. A reggeli mun’-a, a kiértékelés, az előzetes szá­mítások, az elméleti e’enőr- zés után a helyszínen is je­len van a kivitelezés"él. ja­vításnál egyaránt. Hiszen személyes irányítása mellett végzik ezt a nagy (zakértel- met kívánó műnk'■* az em­berek. Most, amikor be zélgettem vele, éppen a kazrn felújí­tási munkálatait vezeti. A II. üzemrészben pedig az épülő szociális épület gépé­szeti munkáit irányítja. Gyakornoki ideje alatt a gépüzemben dolgozott, ahol munkatársai bizalma a KISZ-titkári funkció ellá­tására érdemesítette. Ezt lelkesen i'égzi, és fiatalos lendülettel gyűri le az első években fellépő gyakorlati nehézségeket. (varga) VI« YAjEjE! Rajzik a cseresznyelégy építettek, csinosították az autómodellezés szerelmesei az új autómodcll-pályát a Csónakázó tó mellett (Papp felv.) Megindult a cseresznyelégy rajzása, párhuzamosan a vé­dekezést is meg kell szervezni. A permetezést a következő szerekkel végezhetik el a cse­resznyefa-tulajdonosok: Hun­gária Matador 1« százalékos, permetezőszer I százalék, Hungária Matador 50 százalé­kos, permetezőszer 0,3 száza­lék. Pernit 0,4 százalék, Lard­Tnx 70. 0,2 százalék, Hungá­ria L 2 permetező 1 százalék, Metox permetező 0,5 száza­lék, Hungária DL 40 0,3 Lard- Tox DL 0,15, és Tritox perme­tező 0,3 százalék. A szüret előtti várakozási idő a permetezéstől számítva a Tritox és a Metox esetében harminc nap, a többi növény- védöszereknél tizennégy nap. WWWvWWWWWWWWWWWWWWWWWV.WWvWWWWWWWWWWWWWWWWWWV WWWWWWWVWWWVWWWVNWWWWAVWW'’ A fehér-fekete tar­ka kutya olt feküdt az útpadka szélén. Szőre lucskos a vér­től. Jobbról, balról mel­lette fiú meg lány. Lehetnek úgy tízesz­tendősek. A kislány részvéttel simogatja az elesett állat de­rekát. A szerencsét­len néha megrándul. Leállók. Részvéttel' nézegetem a kutyát, meg a két szomorú gyereket. — Elütötte valami? — Az autó! — néz rám nagy karika sze­mekkel a guggoló perkálszoknyás. — Látjátok? Elcsa- vargott! — tör ki be­lőlem a pedagógia. — Ilyen szomorú lett a vége. Az áldozat A kisfiú rám néz- Uramisten, könnyek csillognak a szeme sarkában. — Nem csavargóit el! — mondja hang­súllyal, hogy értsek a szavaiból. — Velünk jött. Utánunk. Én ve­zettem a borjút lán­con. Térus faággal bíztatta. A lábanyo- mán haladt Bodri. — Ide akartuk ki­kötni az üszőt, az or­szágút melletti árok­ba. Mert ilyen kövér fü nincs sehol. A bü­dös nagyot rántott, felvetette a farát és elszaladt. Mi meg utána. Csak ki ne ér­jen a betonra. Elcsap­hatja valami. Ha nem, akkor is meg­büntetnek érte. Mert csak úgy szabad le­geltetni az út mellett, hogy a jószág ne le­gyen az útban. Za­varja az autólzat, Mert azoknak min­dig sürgős a dolga. Felemelkedik a kis­lány is. Neki is van néhány szava. — Nem tudtuk utolérni. Ráuszítottam a Bod­rit. — Hajtsd, kis­kutyám! Így szok­ta édesapám is, Bodri megértette, nagyot ugrott. Ki a betonra, elébe. Éppen akkor ért oda az a nagy kék autó. Csak a csattanását hallottuk. A kocsi meg sem állt. Laci a borjú láncát fogta meg. Én meg Bodrit húztam az út szélére, nehogy másik kocsi széttiporja. Bodri már nem mozdult. Szürke sze­mei üvegesek lettek. A borjú nagyokat ha­rapott a kövér fűből. Farkával kényelme­sen legyezte magát. A motor üléséről még egyszer vissza­nézek. Részvéttel, önkéntelenül meg­jegyzem. — Szegény kutya, hivatásának áldozata. Hangom be­letesz a kismotor in­dulatos berregésébe. — sí — SPORT BIRKÓZÁS: Vasárnap a Kinizsi Sport- otthonban megrendezték Pest megye 1965. évi szabadfogású egyéni birkózó-bajnokságát. A találkozón hat sportkör képviseltette magát és küzdöt­tek a megyebajnoki címért. Egyénileg a következő he­lyezések születtek, 50 kg . .. 2. Molnár (Nagykő­rös), 57 kg 1. Deák (Nagykő­rös), 63 kg 1. Ronkó (Nagylcö- rös), 70 kg 1. Pap László (Nagykörös). Idegen győzelem 78 kg-ban. 87. kg 1. Tóth- Szalkay (Nagykőrös), 97 kg 2. Bodzsár (Nagykörös). Nehézsúly 1. Asztalos (Mo­noi). összesített pontversenyben nagykőrösi fölényes győze­lemmel ért véget a találkozó. Végeredményben: 1. Nagykö­rös 26 ponttal, 2. Cegléd 17 ponttal, 3. Csepel 8 ponttal, 4. Monor 5 ponttal és 5. Dunake­szi 1 ponttal. k Szombaton és vasárnap Bu­dapesten bonyolították le Ma­gyarország tizenhat-tizenhét er esei kötött- és szabadfogású válogató versenyét. A nagykő­rösi fiatalok jól megállták a helyüket és tisztes eredmé­nyeket értek el ezen az orszá­gos versenyen. 50 kg szabadfogású... 2. Szigetvári Dénes. 50 kg kötött­fogású ... 2. Sárosi Tibor, 53 kg kötöttfogású 1. Tótpál László. Nehézsúly kötöttfogá­sú ... 3. Szigeti Sándor. ☆ Vasárnap Debrecenben sze­repelnek felnőtt birkózóink a területi csapatbajnokság küz­delmeiben. (szalkay)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents