Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-23 / 120. szám
10 PtS I «EU kMúIop 1965. MÁJUS 23, VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink Kit illet az élő fa kitermelési joga? F. J. olvasónk írja, hogy a tor teli Kakoczi Termelőszövetkezet 19öU elején tagositotta szántó és szóm ingatlanai. Szolojéoen bü gyumolcsta volt, ameiyet ez ev elején a tsz a lóiciuoi kiszedett. kérelmezi, hogy er tűi ót nem értesítettek, es kártérítést sem kapóit. — Keretezi jár-e részére kártérítés? A 19/1959 (VII. ÍZ.) F. M. számú rendelet 58. §. (8) be«., kimondja, hogy a bevitelre kötelezett vagyontárgyakat, valamint a tsz-be bevitt élöiát jegyzékbe kell foglalni, és azt tel kell értékelni. A térítés módja felöl a közgyűlés határoz. Előfa esetében az értük járó térítést a helyi viszonyoknak megfelelő értékben kell megállapítani. A törteli tsz-nek is fel kellett volna értékelnie a gyümölcsfákat a tagosításkor. Ha ez nem történt meg, forduljon a termelőszövetkezet közgyűléséhez, és kérje, hogy a fákat, az akkori állapotuk szerint értékeljék, és állapítsák meg a használati értékük után járó térítést. A bevitt földön lévő élöfák után térítés illeti meg akkor is, ha ön a nagykőrösi tsz-nek a tagja. Amennyiben a közgyűlés határozatát is sérelmesnek tartja, a járási tanács vb-hez forduljon. A boltvezetői munkakör betöltéséhez szükséges képesítésről. H. I. érdparkvárosi olvasónk írja, hogy mészáros és hentes mesterlevele van. Jelenleg is szakmájában dolgozik, mint boltvezető. Legutóbb arról értesítették, hogy boltvezetői tanfolyamra lehet jelentkezni. — Kérdezi, hogy boltvezetői tanfolyam helyett elfogadható-e mesterlevele? A belkereskedelmi miniszter 77 1962. Bk. M. számú utasításában (megjelent a Kereskedelmi Értesítő 1962. évi 24. számában) rendelkezett a kereskedelemben dolgozók szak- képesítéséről. E szerint az egyes munkakörökben kizárólag olyan dolgozóval létesíthető munkaviszony, aki az adott munkakör betöltéséhez előírt szakképesítéssel rendelkezik, illetve az előírt képesítést a megjelölt határidőig megszerzi. Húsboltvezetőnek is rendelkeznie kell boltvezetői képesítéssel, kivéve ha ez alól az illetékes szakmai főigazgatósággal egyetértésben a Belker. Minisztérium Szakoktatási Osztálya felmentést ad. Az utasítás azt is kimondja, hogy nincs szükség a boltvezetői képesítés megszerzésére, ha a dolgozó egy, vagy kétszemélyes boltot vezet. Egyszemélyes egységnek kell tekinteni a műszakonként egy- egy személyt foglalkoztató kétműszakos, valamint a két személyt foglalkoztató hosz- szabbított nyitvatartású üzleteket is. Amennyiben olvasónk ezen kivétel alá tartozik, nem köteles elvégezni a tanfolyamot, ellenkező esetben azonban igen. Megjegyezzük azonban, hogy a Munka Törvénykönyve is foglalkozik a szakmai továbbképzéssel. Kimondja, hogy a vállalat igazgatója köteles a dolgozók szakmai képzését és továbbképzését tanfolyamok szervezésével előmozdítani. Nem kívánjuk az ör. szakmai képzettségét kétségbevonni, de úgy gondoljuk, hogy egy ilyen továbbképző tanfolyam mindenki számára hasznos lehet, még akkor is. ha ezt nem írja elő kötelező; rendelkezés. A munkahelyváltoz- ■ tatás következményei- ] ről. Gépállomási dolgozó vagyok : és munkaviszonyom tizenhat; éve folyamatos. Izületi bán- í talmaim miatt a budapesti i gyógyfürdőkhöz közelebb sze- ; retnék kerülni, ezért állást \ változtatnék, ha ez nem je- j lentene különösebb hátrányt, j J. S. ceglédi olvasónk kér- j dezi, milyen következmények-; kel járna esetleges munka- j helyváltoztatása? A módosított Munka Tör-; vénykönyvének rendelkezései j biztosítják mindenkinek az j igazgatói hozzájárulástól füg- j getlenül a felmondási jogot. : Amennyiben a két érdekelt 1 „Krisztus szolgája“ koldul - és iszik Megkezdődött a gépállomások átszervezése Megnő a tsz-ek saját gépparkja — Honnan lesz elég szakember? Az idén is kevés az alkatrész A fejlődést szolgáló folyamat uj szakaszához erkezett el a nagyüzemi mezőgazdaság; az állami gépállomások átszervezéséhez, a termelőszövetkezetek önálló gépcsoportjainak kialakításához. A téma nagyon érdekes és sok izgalmas problémát vet fel. A Pest megyei Tanács épületében ezekről beszélgettünk egy fiatal, lelkes szakemberrel, Paukó Árpád gépész- mérnökkel, a mezőgazdasági osztály gépesítési főelőadójával. A jelenlegi helyzetet ö vázolta. — Tavaly év végén már 1785 traktoruk volt a megyében a közös gazdaságoknak. Idén, az évi beruházási keretből egyenlő negyedéves elosztásban 326 új erőgépet vásárolhatnak, ebből 89-et már át i is vehettek. Már ezzel is nagyon megnő a termelőszövetkezetek saját gépparkja. De ennél sokkal, jelentősebb a gépállomások idén elkezdett átszervezése, átalakulása me- J zőgazdasági gépjavító üzemek- j ké. Egyelőre június végéig ha- ! tot szerveznek át. A gödöllői ■ már beolvadt a budapesti; üzembe, folyamatban van az ■ érdi. a rponori, a kiskunlac- i házi, a nagykőrösi és a tápió- j szelei gépállomások átalakítása. I citású, talajforgatásra használt lánctalpas Sz—100-as, DT 413-as traktorok, a D 4—K típusú erőgépek maradnak, az arató-cséplő-, egyéb nagyobb kapacitású betakarítógépekkel együtt. Ezek természetesen az előre megkötött szerződések alapján továbbra is dolgoznak majd a tsz-ekben. Külön említést érdemel: bizonyos, meghatározott számban könnyű erőgépeket is megtartanak az állomások, elsősorban arra a célra, hogy a tsz-ektöl nagyjavításokra bekerülőket ilyen cseregépekkel pótolhassák a mezőgazdasági munkák folyamatossága érdekében, de a gyengébb termelőszövetkezeteknél végzendő munkákra is tartalékolnak gépeket. Miben érinti ez a terme- \ lőszövetkezeteket? — Az első félévben 455 erő- ; gép kerül az említett területeken a közös gazdaságokba. A j gépekkel együtt mennek át, többnyire alkalmazottnak a ' traktorvezetők is. Az üzemké- j pes, jó állapotban levő gépe- j két szakértő bizottságok értékelik, s azokat a tsz-ek kö- : zéplejáratú hitelre vásárolhat- j .iák meg. A gépjavító üzemeknél csak a nagyobb kapa- I Biztos; nemcsak sok előnynyel jár a közös gazdaságok számara, hogy önálló — saját igényeik szerint bármikor felhasználható — gépparkhoz jutnak, de ez egész sor szervezési és egyéb feladatot is jelent. — A változás nagy felelősséget ró rájuk, hiszen általában tizenöt-huszonöt traktorból álló gépcsoportot kell tervszerűen, gazdaságosan felhasználniuk. Különösen ott jelent ez nagy munkát, ahol most, hirtelen nő a gépállomány. Jelenleg még a traktorok kapacitásával nincs baj, nagy részük új, s az átvételre kerülő-használtak is jók, bár a már átadottak között vannak olyanok, amelyek műszaki állapotát több ts£'kifogásolta. Rövidetü>;huzamosabb / fttixz-j nálat után -azonban feltétlenül szükségük lesz alkatrészcserére, kisebb-nagyobb javításokra. Erre fel kell készülni. Milyen megoldás kínálkozik? — Ahol már 15 erőgép dolgozik, indokolt és szükséges egy legalább technikumot végzett gépcsoport-vezető alkalmazása. Ahol még ennél is több gép van, ott bizony lenne dolga egy mérnöknek is. Ezenkívül a folyamatos karbantartások, javítások biztosításához szükség van gépjavító műhelyre és szakmunkásokra. Megvalósítható ez? — Véleményem szerint a jelenlegi körülmények között, egyik napról a másakra, nem. Az első probléma: honnan hívjanak megfelelő szakembereket a szövetkezetek? A gépjavító állomásokon továbbra is szükség van rájuk, esetleg a nagyüzemekbe, a fővárosba járó, de helyben lakó szakmunkásokkal próbálkozhatnak. De ha munkaerőt kapnának, még hátra van a javítóműhely; megfelelő épület, különböző gépek, szerszámok szükségesek, nem is szólva az részekről, ezek beszerzésével egy külön embert kellene megbízni. Tegyük fel, mindez megvan. Ebben az esetben olcsóbb-e a gépek üzemben tartása és javítása, a termelőszövetkezetek saját kezelésében? — Sok helyen a vezetők azt hiszik, saját kezelésben mindez kevesebbe kerül. De a látszat csal, a legtöbb tsz- ben ugyanis még nincs részletes költségszámítás, egyedi gépnyilvántartás, csak globálisan mutatják ki az üzemeltetési költségeket. Nem szerepel ebben az értékcsökkenés, és nincsenek benne az egyéb általános költségek sem. Egy példát mondok: a dányi Magvető Tsz-ben, ahol 14 traktort üzemeltetnek, méghozzá gépészmérnök irányításával, a közelmúltban szakértő bizottság felmérést végzett, és megállapította: az egy normál holdra eső gépköltség 85,35 forintot tett ki. A gépállomás, ebben a körzetben 79,29 forint költséggel művelt meg egy normál holdat. Ebben valamennyi költség szerepel, míg a tsz-nél nem számították az amortizációs és az általános költségeket. Tehát a tényleges ráfordítások közötti különbség még nagyobb. Mégis milyen megoldás a legelőnyösebb? — Az, ha a termelőszövetkezetek teljes műszaki ellátásra szerződést kötnek a gépjavító üzemekkel, illetve a gépállomásokkal. Vannak ahol felismerték ennek az előnyeit: tavaly 16 tsz kötött a megyében ilyen szerződést és idén valamennyien megújították. Januárban még 35 közös gazdaság csatlakozott hozzájuk. De arra lenne szükség, hogy ahol megfelelő javítóüzem nincs, mindenütt megkössék a szerződést a technikai kiszolgálásra. Mit kapnak a tsz-ek ennek keretében? — A javítóüzem a nagyobb javítások kivételével, melyeket a központi javítóban végeznek — kihelyezett szerelőkkel, helyben, biztosítja a folyamatos javításokat s a karbantartást. Mivel ez a teljes műszaki ellátást jelenti, a tsz-eknek erre nincs gondjuk. Csak egy feltételt kell teremteni; olyan helyiséget, ahol legalább egy gépet be lehet állítani javításra. Ez a lehetőség annál is kedvezőbb a közös gazdaságok számára, mert az állam az erőgépek, kiemelt munkagépek rendeletben előírt javításánál 50 százalékos kedvezményt nyújt azoknak, akik szerződést kötöttek. Ha még azt is figyelembe vesszük: sajnos idén az alkatrészellátás nem javult, sőt, egyes géptípusoknál romlott, a szerződés még előnyösebb. ! Külföldi turistákkal jár-! ! juk Vác utcáit, amikor egy! : zavarosan pislogó, erőtel-> ; jes férfi imbolyog elénk.! ! Gyűrött kartonlapot nyom 5 • a kezünkbe. Nézzük a fic-: | kőt, s attól eltekintve, hogy! ; most éppen részeg, könnyű! : megállapítanunk: dolgozni! ; is tudna — ha akarna. Ö J : persze csak az „igazol-! ; ványt” ajánlja figyelmünk-t ; be, egyre erőszakosabban, i j „En süketnéma, Krisztus $ • szolgája. Bejártam világ, 3 ! voltam Párizs. Szeressétek $ : a bibliát, támogassatok!”^ ; — sírnak le az ákom- J ; bakom betűk az alkalmi^ i „cégérről”. Kínos pillanatok — leg- 5 alábbis a külföldiek előtt, $ akik közül nyugatnémet is- $ mérésünk már mondja is:$ — Maguknál ezt engc-! dik? Nálunk nem szabad! koldulni, az ilyen ember- ^ nek dolgoznia kell! Magyarázkodnánk, hogy 5 tula jdonképpen nálunk is így van — de honfitársunk$ „megmenti” a helyzetet.! Félreérthetetlen mozdulat-$ tál szegezi kolduló markát ^ a német turista elé és még í káromkodik is egyet, ami- ij kor nem pottyan a baksis. i Krisztus tolakodó szolgá-! ját végül is a közeledő 5 rendőr bírja jobb belátás- $ ra. De most már a világért ^ sem mutatná a kéregető! kartonlapot, helyette egy\ sajtótermék terjesztésére! feljogosító igazolványt húz': elő. Ezúton hozzuk az ille- ^ tékes tudomására, hogy a ;■ kiadott engedéllyel így él $ vissza „Krisztus szolgája”, j azaz Sági Kálmán. § S. P. ! N ivxxvxVVVVVVVVXVVVVVVVXXVVNVVVXVVVvVNVy • vállalat megegyezésre jutna akkor áthelyezéssel kerülhet ; . kívánt munkahelyre. Ellenke i ző esetben, mivel az ön eseté ben nem alkalmazható az Mt V. 30. §. (2) bek. a—í. pontjai ban felsorolt — a munkavi ; szony folyamatosságát bizto . sító — felmondási lehetőséi (az Mt. V. 30. §. (2). bek. a—1 pontjait korábbi számunkbai már ismertettük), ezért szá molnia kell azzal, hogy fel mondása esetén munkaviszo nyának folyamatossága meg szakad. Munkakönyvébe „fel mondás a dolgozó részéről’ bejegyzés kerül, ha kilépés szándékát 15 nappal előbb be jelenti, és a felmondási idő — amennyiben a munka vég zése alól felmentést nem kai —, ledolgozza. Ennek követ keztében folyamatos munka viszonya megszakad, és az csak kétévi folyamatos munkaviszony után nyerheti visz- sza. Ezzel együtt elveszti s pótszabadsághoz való jogát éi mindazok a hátrányok érintik amelyek ehhez a munkakönyvi bejegyzéshez kapcsolódnak. Ezeket a hátrányoka ! már egyik korábbi számunk ! ban szintén ismertettük olvasóinkkal. Másodállásban eléri jövedelem beszámítható-e a nyugdíj megállapításánál? — kérdez F. Sz.-né ceglédi olvasónk. A Legfelsőbb Bíróság legutóbb állást foglalt ebben í kérdésben, figyelemmel i 67/1958. (XII. 24.) kormán) számú rendelet 38. §-ára. Eszerint a második állásban, illetve a mellékfoglalkozásban kapott munkabér; csak abban az esetben lehe' figyelembe venni, ha a dolgozó heti munkaideje kevesebl a főfoglalkozásában (első állásában) betöltött munkakörére előírt teljes munkaidőnél. He tehát a dolgozót nem teljes munkaidőre alkalmazták, abban az esetben a nyugellátás I összegét arányosan ki kell I egészíteni; illetve a másodállásban'Vagy a mellékfóglalkö- | zásban kapott munkabérnek s kiegészítő munkaidőre esc aranyos részét is figyelembe kell venni a nyugdíjösszef megállapításánál. Olvasónk férje MÄV-alkal- mazott volt és leveléből is kitűnően a kisállomás postai feladatát másodállásban (mellékfoglalkozásban) látta el. Az első állásban a teljes törvényes munkaidőre szólt az alkalmaztatás és ha ön azt állítja, hogy a betöltött munkakörre előírt teljes munkaidői (feladatokat) csökkentették, és ennek alapján a főfoglalkozásában is ezt a körülményt figyelembe vették, önnek kell bizonyítania. Felhívjuk figyelmét azonban arra, hogy a fő- foglalkozásban (első állásban! betöltött munkakörre előírt teljes munkaidőnél kevesebb időre való alkalmazása, illetőleg a törvényes munkaidőnek későbbiek során történt csökkentése csak akkor állapítható meg. ha e tekintetben ] a munkáltató részéről kifeje- ' zett rendelkezés történt. 1 Dr. M. J. KÖNYVESPOLC Enzo Collofti: A náci Németország kérdéseket. Nemcsak elméletben, mert sok gyakorlati tapasztalatra is szert tett, hiszen mielőtt a megyei tanácshoz került, évekig dolgozott gépállomáson. A vele folytatott beszélgetés végén azzal a meggyőződéssel és tanulsággal köszöntünk el: a jelenlegi körülmények között célszerű, ha a termelőszövetkezetek elsősorban megnőtt gépparkjuk, átgondolt, tervszerű — a hatékonyságot és gazdaságosságot szem előtt tartó — felhasználására fordítják erőiket. A folyamatos javítások biztosítására pedig legelőnyösebb, ha szerződést kötnek a területükön illetékes gépjavítóüzemmel, illetve gépállomással. (h. f. p.) FACÖLÖPÖKÖN Télen iskola - nyáron turistaszálló [ forintos költséggel restaurál- tatta a kastélyt. A helyreállítási munkák most utolsó szakaszukhoz érkeztek, s előreláthatóan május végén átadják rendeltetésének a helyreállított épületet. A több mint 100 helyiségbő álló kastélyban a téli hóna pókban a különböző továbbképző iskolák és tanfolyamok kapnak helyet, nyáron pedig turistaszállóként hasznosítják ^ Zala megye nagy érté- | í kű történelmi műemléke, a | ^ négy és fél évszázada álló ^ egervári várkastély volt a Wesselényi-féle összeesküvés £ színhelye. A mocsár köze- J pén, facölöpökre emelt épü- ^ letet az idő, az avatatlan ke- £ zek s a gazdátlanság alaposan megrongálta. 2 Az Országos Műemléki Fel- ügyelöség és a megyei tanács * közös erővel, több millió RITMIKA | üg Foto; Kotroczó < kő utalás rengetegébe, vagy pedig csak az érdekességet, a „storyt” ragadja ki, függetlenül a társadalmi, gazdasági törvényszerűségek érvényesülésétől. Collotti módszeres alapossággal veszi sorra a fasizmus kialakulásának tényezőit, illetve a Harmadik Birodalom történetét, fő jellemzőit. A fő jellemzők megmutatása világossá teszi az olvasó előtt, hogy a Harmadik Birodalom. a nácizmus nem valamiféle véletlen szülötte, nem Hitler és környezete teremtette iszonyú mechanizmus, hanem a német imperializmus, a nagytőke érdekeinek kifejezője, s ez érdekek hű képviselője — ideológiájában is! A könyv értékét jelentősen növeli, hogy bibliográfiai függeléke egyike a legteljesebbnek e témakörből, kár, hogy azt a kiadó nem egészítette ki a magyar nyelven is megjelent munkákkal. (Gondolat Kiadó) (m. o.) A második világháborúval foglalkozó tudományos és memoár irodalom könyvtárakat tölt meg, de éppen az elmúlt években jelennek még azok a könyvek, amelyek az egész kérdéskomplexum elemzési szintézisét kívánják adni. azaz valóban tudományos alapossággal, minden összetevőt figyelembe véve bemutatni az olvasónak a második világháborút, s az azt kirobbantó Harmadik Birodalmat. Colotti könyve — amely a Stúdium Könyvek 51. kötete — alcímében is jelzi célkitűzését: A weimari köztársaságtól a hitleri biroda!om bukásáig. A tömör, terjedelmét tekintve e témakörben szokatlanul rövid könyv sikeres munka; a leglényegesebb okok és okozatok összefoglalása a nem szakember olvasó számára. A témakör irodalmának egyik sajátja, hogy vagy beleveszik a tudományos elemzés laikus számára nem érthető jegyzet-, forrás-, más művekre
