Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-23 / 120. szám

/ 1965. MÁJUS 23, VASÁRNAP rt»T MEcrei A hitsridbúza-termesztés Több, mint kétszáz éve isme­ri a tudomány a hibridnövé­nyeket, de csak az utóbbi húsz évben foglalkoznak gyakorlati szén a búza népélelmezési szempontból fontosabb, mint a kukorica. A kérdés jogos. A kukorica virágszerkezete lehetővé teszi tömeges keresztezését. Keresz­tezésének módja igen egysze­rű: el kell távolítani a címert (himvirágzatot) és akkor a cső (női virágzat) biztos, hogy más növénytől termékenyült meg, tehát biztosított a 100%-os keresztezés. Újabban még egy­szerűbb és olcsóbb módszerét is kidolgozták: un. hímsteril anyapartnert használnak a ku­koricakeresztezésnél . A búzánál azonban kizárt a kukoricáihoz hasonló, egyszerű hibridelőállítási lehetőség, mi­vel a búza virágzata hímnős, vagyis szorosan egymás mel­lett található a hím- és nőivar virága. Következésképpen a búza önmegtermékenyülő nö­vény, tehát általában saját vi­rágporral termékenyül meg. Ettől függetlenül, már 1919 óta ismert, hogy a búza ke­resztezésekor is észlelhető hib­ridhatás, amely a növény ma­gasságában, a kalászszámban, a kalásznagyságban, az ezer­tömegesen lehessen hibridma­got előállítani, olyan módszert kellett kidolgozni, amellyel gyorsan, egyszerűen lehet a búza virágjában elpusztítani a hímivarú virágot, hogy a nő­virág biztosan más növény vi­rágporszemével termékenyül- jön meg. Ezért a korábbi, kül­földi tapasztalatok felhasz­nálásával Kompolton Selley János és munkatársai új hím- telenítési módszert dolgoztak ki: egy saját szerkesztésű fi­nom fogóval, egyetlen mozdu­lattal végig simítják a kalászt, amelyben ilymódon az összes hímvirág elroncsolódik. Ezzel a módszerrel egy begyakorolt dolgozó naponta 5—600, egy virágzása időszak alatt 2500— 3000 búzakalászt hímteleníthet. Más kutatók külföldön azzal kísérleteztek, hogy a hímvirá­got esetleg valamilyen vegy­szerrel, méreggel semmisítsék meg. Ismét már irányzat az, hogy a hímtelenítést az örök- lékenységgel valósítsák meg. 1951 és 1961 között sikerült megoldani ezt a feladatot is, sőt egyes kutatók már olyan A hímtelenításre alkalmas egyszerű fogó hasznosításukkal. Bár egyes kultúrnövényeknél jelentős terméseredményeket érnek el velük, létrejöttükre, keletkezé­sükre, vonatkozó elméleti ma­gyarázatot alig ismerjük. Mit értünk a hibrid, vagy hibridhatás, heterózishalás ki­fejezésen? Az eltérő örökletes- ségű, különböző fajtához tar­tozó növényegyedék kereszte­zéséből származott utódok fo­kozott fejlődési eréllyel jönnek a világra. Ezt a jelenséget a mezőgazdaság a kukorica, a ci­rok, a lucerna és a fűfélék termesztésénél jól értékesíti. Annyira jól, hogy pl. a kukori­cánál a .(hibrid” módszer nem­zetközi hírnevet szerzett,“ mert mértéktartó becslés szerint, vi­lágviszonylatban 10—12%-ra tehető az a terméstobblet, amely kizárólag ennek a je­lenségnek köszönhető. Sokakban fiivetődött már a gondolat, ha ilyen világraszóló sikert aratott a hibridhatás a kukori­cánál, akkor miért nem állí­tanak élő pl. hibridbúzát, hi­A MEHEK TÁNCA JÓ NÉHÁNY esztendő­vel EZELŐTT felfedezte a rovarok nagy tudósa, Kari von Frisch, a müncheni egye­tem tanára, hogy a kasból ki­repült „felderítő” méhek visz- szatárésük után közölni tud­ják a családdal, hol találtak gazdag mclhlegelőre. A mé­hecske a lépőkkel egy irány­ban a kas előtt sajátos „tánc­ba” kezd. Frisch megállapítá­sa szerint, ha a táplálék a kas­tól nincs messzebb száz méter­nél, a táncoló méh köröket ír le, de ha messzebb van, nagy­jából két egymáshoz csatlako­zó körben — fekvő nyolcas alakban „táncol”. Frisch meg­állapításait sok kutató új és új kísérletekkel ellenőrizte és kiegészítette. Kiderült, hogy a táncnál a két kör érintkező vonala közt és a táplálék, a kas és a nap helyzetét össze­kötő vonalak közt összefüggés van. Ezt ábrán egyszerűbb szemlélni, mint elmondani, s így ide iktatjuk a megfelelő rajzocskát. A NEVES KUTATÓ feltéte­lezte, hogy a tánc pályájának hossza valamiféleképpen ará­nyos azzal a távolsággal, amely a kas és a jelzett méhlegelő között van. De a kasban levő méhek nem látják a táncoló rnéhet, sőt általában a méhek látása nem a legérzékenyebb, újab­ban egyes kutatók arra gon­doltak, hogy a nevezetes tán­cot talán valamiféle hang is kíséri, amely a kasban levő méhek számára figyelmeztetés és irányítás is lehet. Harald Esch, a müncheni egyetem és Adrien Wenner, a kaliforniai egyetem kutatója egymástól függetlenül kísérleteket foly­A méh „táncának” sémája és értelmezése K. von Frisch szerint. Á bal oldali „körtánccal” a méh azt adja hírül a kas dolgozóinak, hogy száz méteren belül talált táplálékot. A jobb oldali, nagyjából fekvő nyolcas alakú kettős kör­ben történő tánc távolabbi táplálékforrást jelent. Frisch feltételezte, hogy a nyolcas teljes hossza arányos a távol­sággal, de újabb vizsgálatokiból kiderült, a távolságot hanggal jelzik a méhek % * % Tánc T CD \ J so* V % 1 % ! % Tánc \ ® & ^T T % * * * r * A % jk- .... I 1 k r**! 1 w Tánc t Tánc (Hey J+ ( l } ^ Vi/ A búzavirág hímtelení tűsének gyors módszere szemsúlyban, a levélméretben, vagy a télállóságban nyilvá­nul meg. Külföldi, főleg szov­jet: • angol,- amerikai, svéd és német kutatók igyekeztek hasznosítani a búza hibridha­tását, de az említett virágszer­kezet okozta körülményes ke- resztezhetöség miatt, hosszú ideig nem volt meggyőző ered­mény. Magyarországon először 1951-ben észleltek a búzánál hibridhatást, a kompolti kísér­leti intézetben. De ahlhoz, hogy búzatörzseket is kialakítottak, amelyek megtermékenyítés után feloldják a hímsterilitást. Ezzel a genetikai bravúrral le­hetővé vált, hogy á jövőben nagy tömegben lehessen elő­állítani búzahibrideket és ez­zel a hiöridhatás előnyeit hasznosítani. A nagy búzatermesztő országokban az érdeklődés középpontjába került a hibridbúza. A mód­szer természetesen még kísér­leti stádiumban van, várható sikeréről, illetve térhódításáról biztosat még nem tudunk. Tény, hogy a hibridbúza előál­lítás tudományos előfeltételeit megoldották, azonban még fontos, további kutatások szük­ségesek ahhoz, hogy alaposan megismerhessék a hibridhatást és a hibridbúzatermesztés gaz­daságosságát Ha a kísérleti eredmények beválnak, a hibridbúza elter­jedése — az intenzív búzafaj­ták termesztésén kívül — nagymértékben hozzájárulhat az egységnyi területről betaka­rítható búzatermés jelentős nö­veléséhez. (H. J.) A megtalált táplálék irányát szintén jelzik ,,táncuk”-kal a méhek. Ha a táncoló méh teste a két félkör érintkezési vonalában a függőleges iránytól nem tér el, a táplálék (T) egy irányba esik a nap (N) és a kas (K) közti egyenessel. Ha a táplálék ettől a vonaltól eltérő irányban van, a tán­coló méh teste ugyanolyan szöggel tér el a függőlegestől, mint amilyet a „táplálékvonal” a „napvonallal” bezár. A „tánc” irányát nyilak jelzik. (K. von Frisch után módosí­totta R. Chauvin.) faltak; hógy a feltétéiézett hátiÉíéiiésekéf-' mégfí^yeiíék. A kasban kis mikrofont he­lyeztek el, amely szalagra fel­jegyezte az észlelt hangokat. Most már csak arra volt szük­ség, hogy különböző távolsá­gokra elhelyezzenek tálkában táplálékot és megfigyeljék, milyen hangon értesíti a visz- szatérő méh a kasban tartóz­kodó családot. A táncoló méh sajátságos hangot hallat. A viZfigálatokból kiderült: ezt a hangot nem állandóan, hanem megszakításokkal hallatja, to­vábbá egy-egy hangzó időtar­tam arányos a méh által meg­tett távolsággal. így ma mar világos, hogy a táncoló méh egyrészt mozgásával a táplálék irányát, másrészt hangjával a táplálék távolságát közli a méhcsalád többi dolgozójával. (K. I.) NAPISTEN FÖLDJÉN; JJ t N • ■­LAKATOS ERNŐ EGYIPTOMI ÚTINAPLÓJA II. Abu Siinbelt megmentették Giza és Szakimra, Luxor és Karnak, Théba és Núbia hat évezredes műkincsei néma és mégis beszédes tanúi: az ókori Egyiptom az emberiség kultú­rájának egyik bölcsője volt, Luxorban, a királyok völgyé­ben, Thébához közel, valaha ősi uralkodó dinasztiák temet­keztek, káprázatos sírokba. Egy-egy királysír egy-egy pompás palota. Nemzedékek vésték gránitba az emlékmű- óriásokat, az embernél 10—12- szer nagyobb fáraószobrokat és a palotákat. Az eddigi fel­tárások egyedül Tutenkamen fáraó több mint 3 ezer éves sirkamráját találták érintetle­nül, a többit kóbor hordák, régen élt, ismeretlen kalando­rok kirabolták. Tutenkámen mesés kincseit ma Kairóban őrzik. Az ősi hieroglifák tanú­sága szerint azonban még négyszáz ilyen pompás király­sírt rejt titokzatos méhében a Szahara zord homoktengere. Es századunk kénytelen megbolygatni a sok ezeréves múlt emlékeit, ezt követelik meg az új évezredekre szóló természetátalakító hadműve­letek a Nílus völgyében. Eb­ben az esztendőben Asszuán alatt fo/cozatosan vízzel telik meg a gigantikus sivatagi víz­tároló, a világ második legna­gyobb ilyen létesítménye, az 500 kilométer hosszú mester­séges tenger. Viz alá kerül Núbia esőt és vizet soha nem látott szomjas homokja. De míg ez az idő elérkezett, nem­csak 50 ezer embert kellett az elöntésre váró területekről ki­telepíteni, hanem hat évezred felbecsülhetetlen értékű mű­kincseit, az egyetemes emberi kultúra pótolhatatlan értékeit is. 60 ország — közöttük Ma­gyarország — összefogásával tucatnyi ősi templomot, sok száz műemléket kellett Núbiá- ból kimenteni, s biztos helyre szállítani. Biztonságba kellett helyezni a világhírű Abu Sim- belt és Philaet is. Abu Simbel gyönyörű temp­lomóriását, az ókori építészet­nek ezt a művészi remekét, időszámításunk előtt a XIV. és XIII. században építette 11. Ramszesz fáraó. Nagyszerű építésze művészien komponált a nap játszi fényével. Művé­nek megalkotásában az egyip­tomi napistenimádat ihlette, néki hódolt, az ő dicsőségére formálta a templomóriást. Szemben, a Nílus bal part­ján levő homokkőhegy hasa­déban áttörő napsugár ugyan­is behatol a sziklatemplom kapuján és végigfut az 50—60 méter mélységben rejlő szen­télyig: s megvilágítja az ott felállított négy istenszobrot. Ezután a templom mennyeze­tére fut a fény és rávetiti a Nílus vizének kékségét. S míg a szentély áradó fényben van, a bejárat előtt ülő négy óriási Ramszesz-szobor még a pirka­dat szürkületében dereng az elbűvölően csodálkozó szem­nek. öt esztendővel ezelőtt, az asszuáni mesterséges tenger létrehozásának hírére az UNESCO a világ országaihoz fordult: közös erővel mentsék meg az egyiptomi műkincse­ket. Kormányok, múzeumok, egyetemek ajánlották fel se­gítségüket, s bocsátottak pénzt, szakembereket, szállí­tóeszközöket s más szükséges anyagot az értékek megmen­tésére. Abu Simbel megmentése 36 millió dollárba került! Hiszen óriási kőtömeget kellett meg­mozdítani, hogy a templom­csoda kárt ne szenvedjen. A méretekre talán jellemző: Abu Simbel Ram szesz-szob­rainak hüvelykujja például akkora, hogy hárman-négyen is megülhetnének rajta, mint madarak a sürgönydróton. Egy-egy szobor füle felnőtt ember nagyságú, a szobrok magassága pedig egy három- emeletes házzal vetekszik. Lenyűgözőek az ókori egyiptomi építmények mére­tei. Ezeket a szoboróriásokat talán csak azért lehetett ki­vájni a korabeli szerszámok­kal, mert viszonylag puha anyagban, homokkőben vés­tek a művészek. A másik el­gondolkoztató tény, hogy eny- nyi évszázad után is szinte sértetlenül állnak a szobrok. Ez valószínűleg a núbiai idő­járásnak köszönhető. Arrafelé ismeretlen az eső, a hideg és a fagy. A hőmérséklet télen +35 fok, nyáron 50—55 fokos. Az építmények csak ilyen tel­jesen csapadékmentes, napsü­tötte vidéken maradhattak meg. meri anyaguk nem el­lenálló. A forró nap kőke­ményre égeti a téglákat, a ho­mokkő felületét. Ezért dacol sok évszázadon át az idővel. Abdul el Rahman, akinek nemcsak sok balabejjás őse, de maga is esztendőkig járta tevehálon a Szahara karaván­útjait, s arcát koromfeketére égette a núbiai nap perzselő sugara, így mesélte el szűk­szavúan a Mandulis-templom elköltöztctését. — Asszuántól délre, Núbiá- ban állott a templom. 1962- ben emberek érkeztek ide, idegen országból, beszédüket sem értettem. Hatalmas gép­kocsikkal, óriási emelőkkel, s más szerszámokkal. Óvatosan sorra leemelték, megszámoz­ták, majd a Naszr (Győzelem) tó magos parijára szállították, ahol szépen, eredeti formájá­ban újraépítették. Két évig tartott a nagy munka, de áll a templom. mindannyiunk gyönyörűségére. En bizonyít­hatom, szakasztott olyan, mint volt a régi helyén ... Így mentette meg az embe­ri gondoskodás az utókornak az ősi kincseket, az egyetemes emberi kultúra felbecsülhetet­len értékeit. Núbia, őslakói nyelvén, Aranyföldet jelent. Az elne­vezés pontos. Aranynál is na­gyobb értékeket őrzött itt meg az emberiség számára a fló­ra, a homok és a napfény. Aranyat érő az a föld, ame­lyen már hatvan évszázaddal ezelőtt virágoztak a művésze­tek. .. (Folytatjuk) A Iuxori ősi templom csodálatos oszlopsora.

Next

/
Thumbnails
Contents