Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-22 / 119. szám
Kisvendéglő - felszolgálás nélkül Áldoznunk kellene a város egyellen kiránduló helyére MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM. 119. SZÁM 1965. MÁJUS 22. SZOMBAT HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA KISZ-BIZOTTSÁGI ÜLÉS Hétfőn reggel 9 órakor ösz- szeül a városi KISZ-bizoltság. Elsőként meghallgatják az Irodagéptechnika Vállalat csúcsvezetöscgének beszámolóját, majd az ipari és mezőgazdasági versenyek állásáról szóló referátum következik. k Kétszáz holdon istállótrágyával javították a talajt az Arany János Termelőszövetkezetben. k Százhúsz százalékra teljesítette tervét az év első három hónapjában a 19. Élelmiszer- bolt. k „ TANÁCSTAG BESZÁMOLÓJA Huszár Kálmán, megyei tanácstag hétfőn délelőtt 10—12 óráig tanácstagi beszámolót tart a városi tanács vb-ter- mében. k Százhetven holdon kaszálták le a lucernát a Dózsa Termelőszövetkezetben. k A Kossuth általános iskola tanulói ma tartják majálisukat a Pálfája-erdöben. k TANÁCS. VÁLASZTÁSOK Holnap reggel 7 órakor kezdődnek városunkban a lanácsválasz- tások. A 9. körzet a Hunyadi Termelőszövetkezet klubjában, a 29. körzet a Rákóczi iskola Kecskeméti úti részlegében, a 49. körzet a gépállomáson, a 80. körzet pedig a Rákóczi Termelőszövetkezet központjában tartja a tanácsválasztást. k Ma este 7 órakor rendezik meg a Rákóczi Termelőszövetkezet KISZ-istái az anyák napját. A kis ünnepség után táncmulatságon szórakoznak. k Máté Imre (Pocok dűlő 3.) szabadon tartotta harapós kutyáját, a városi tanács szabálysértési hatósága ötvenfo- rintos pénzbírságot rótt rá. k Két KISZ-alapszervezet működik a Petőfi Termelőszövetkezetben, s a KlSZ-tagok száma huszonnyolc főt tesz ki. * ! Harmincférőhelyes a; konzervgyár üzemi böl- \ csődéje. A gyermekeket 1 öt szakképzett nő gon-', dozza. A bölcsőde ki-', használása ingadozó. Ja-j nuárban általában hét-', venszázalékos, míg áprt-< lisban eléri a százhar-; mincegy százalékot is. ; * | MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Ki volt dr. Sorge? Egy ti-í tokzatos ember, aki beleszólt \ a történelembe. Magyarul be-í szélő francia—olasz—japán >, film. Szélesvásznú. Tíz éven; alul nem ajánlott! ~T " . | EZ TÁLÁN MAR JO LESZ ^ í Évente mintegy háromszáz^ holdról takarítanak be szénát $ a Szabadság Termelőszövetke-^ zetben. Eddig a hagyományos % módszerrel, renden szárítót-^ ták. Az állványos szárítással ^ is megpróbálkozott a gazda- £ ság. Ez azonban nem vált be. ^ Túlságosan magasak voltak a£ költségek, sok anyag kellett ^ hozzá, és sok munkával is ^ járt. Most viszont befejezés- J hez közeledik a hideglevegős ^ szárítóberendezés, és az idei $ első vágás nagy részét márj ezzel a módszerrel takarítja ^ be a gazdaság. SZERÉNY EMBER, NEM SZÍVESEN BESZEL DE PÁRATLAN HIZLALÁSI TELJESÍTMÉNYRŐL ÁRULKODNAK A SZÁMOK Kamatozik a hatvan ko<asüldö - A táplálás titka - Harmincötkilós választási malacok Vannak mérhetetlenül szerény emberek, akik nagyon szeretik mindennapi munkájukat, de irtóznak a nyilvánosságtól. A világ minden kincséért nem hajlandók szerepelni az újság hasábjain. — Nem nyilatkozom! Én nem tudok semmiről! — ez a szokásos bevezetés és amikor az újságírói huncutság egy-két kérdést megkockáztat, akkor a szerény embert elragadja a hév, a munkájáért való lelkesedés, s elkezd beszélni. Hát ilyen ember a Szabadság Termelőszövetkezet szerény embere, aki „nem mondott semmit, nem tudott semmit” ... Ötödik esztendeje annak, hogy a Szabadság Tsz az állami gazdaság híres sertéstenyészetéből megvásárolt hatvan fehér hússertés ko- ca.süldőt. Az állománnyal kitünően gazdálkodtak. Azóta mór a gazdaság sertéshizla- lasa számára az alapanyagot teljes egészében a saját sertéstenyészet biztosítja. Ha tudjuk, hogy tavaly is ezerkétszáz sertést hizlaltak, láthatjuk, mekkora dolog ez. A szedett sertésekkel szemben felmérhetetlen előnye van az egységes állománynak, amely sokkal eredményesebben hasznosít, jobban és olcsóbban hizlalható. Márpedig éppen ez a cél. E célt mennyire közelíti meg a terR M U S melőszövetkezet hizlaldája? Erre szolgáljon például az, hogy tavaly az említett teljesítmény mellett még az egyik társgazdaságnak is tudtak hizlalni száz darabot. — A nyolc és fél hónapos sertéseket 113—125 kilogrammos súlyban adjuk át, —mondja szerény tájékoztatónk. Az állatokat már a születésüktől fogva a hizlalásra neveljük. Az első nyolc héten az anyatej mellett magas tápértékű fehérjéket is kapnak malactáp alakjában és ezt még gazdasági abrakkal: szemes árpával, fölözött tejjel egészítjük ki. — A leválasztás általában tizennyolc-húsz kilogrammos súlyban történik. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a tízhcles állatok között sok eléri a harminc kilót, sőt nálunk nem látványosság a 35—38 kilós leválasztási malac sem. A múlt héten leválasztott háromszázötven darab malac átlagsúlyban húsz kilógramm. — Később, ötven kilogrammos súlyig süldötápot etetünk, amit magasabb keményítő tartalmú gazdasági takarmányokkal, — árpa- és kukoricadara — egészítünk ki. Négy és fél-, öthónapos korban az állatok elérik az ötven-hatvan kilogrammos súlyt. Ekkor átkerülnek a hizlaldába, ahol a hizótápon kívül kukoricát, árpát és nyersen fehérjetartalmú lucernát kapnak ... Hát ez az út vezet nálunk az említett súlygyarapodáshoz . .. S hogy kitől kaptuk az adatokat? Ki mondta el nekünk ezeket a büszke eredményeket. Azt nem mondhatjuk meg, mert a szerény ember nem óhajt névvel a nyilvánosság előtt szerepelni. (—1) Tavaly ősszel nyitott a föidmúvesszövetkezet kisvendéglője a Pálfája erdő szélén. A tél talán nem hozta meg a várt eredményeket, de nyaranta bizonyára látogatott hely lesz. Városunknak kiránduló helye a természeti szépségekben bővelkedő Nagyerdő és a Pálfája. A nyírfakorlátokkal körülvett egyetlen kis helyiségbői álló vendéglő mégis a mostani körülmények között is kicsi. Beülni nem lehet, csak az ablakon át adnak ki italt, cigarettát, vagy egy kis édességet. Hideg-meleg ételt pedig nem árusítanak. A városból kivezető út bármilyen közlekedési eszközzel csak a nyaktörés veszélyét tartogatja a merész vállslkozó számára. Pedig ha ezt az utat rendbehoznák. megnövekedne a kirándulók tábora. Ha lenne állandó autóbuszjárat, állandó vendégsereggel töltené meg az erdőt. S persze ' nem utolsósorban, kellene egy nagyobb vendéglő is, ahol hideg-meleg ételeket kaphatnának a kirándulók. Ehhez a helyiséget nagyob- bítani kellene. Konyhára, élelmiszerraktárra és belső étteremre is szükség lenne. Sőt a személyzeti lakás sem maradhatna el, hogy legalább nyáron korlátlanul nyitva tarthassanak. A kis vendéglő egyébként csinos, belül is tisztaság uralkodik. A hatalmas fák aiatt megbújva, szép kilátást nyújt ablakain át az erdőbe. Kovács Balázs hatvanegy éves pincér látja el a vendégeket, akik jönnek- mennek. Favágók, erdészek s a közeli termelőszövetkezeti tagok is betérnek az ebédszünet alatt egy-egy pohár italra. (fehér) Újdonság: Pépesitik a lucernát Háromszáz hold lucernave- tése van a Szabadság Termelőszövetkezetnek. Az évek során a gazdaság a lucernát vagy szálasán vagy dara alakjában etette. Néhány héttel ezelőtt megérkezett a termelőszövetkezetbe a mosonmagyaróvári mező- gazdasági gépgyárból a pépe- sítő berendezés, amely a kör- j nyék első ilyen próbálkozása. I A hasznos magyar találmány kalapácsos rendszerrel pépe- j sít minden lédús termést: lucernát, borsót, répát, szójaba- ! bot. Az új módszer nagymértékben javítja a takarmány emészthetőségét, jelentősen emeli a tápértékek felvételét. Az állat azt az energiát, amit a nyersrost felbontására használna fel, súlyának emelésére vagy növekedésének gyarapítására fordíthatja. A gép már a gazdaságban van. Az üzembe helyezéshez csupán a harminckét lóerős motor kapcsolójának felszerelése szükséges és ezzel megindulhat az üzem, amely óránként húsz-harminc mázsa takarmányt pépesít. Akinek vaj van a fején... Nyolc hónapot kapott az erőszakos borvendég Horváth József Lászlót korábban három esetben büntették meg lopásért, sikkasztásért. Az utóbbi öt esztendőben azonban megbecsülte magát, nem ragadt a kezéhez semmi. Igazán kár volt február 10-én, este tíz óra táján meglátogatnia V. M. nevű ismerősét. Vendégeskedés közben a házban lakó Jámbor Ambrusnétól vásárolt egy liter borocskát. Azt szépen megiszogatták. Csakhogy fél kettő táján újra megszomjazott Horváth és újabb innivalóért fordult volna Jámboméhoz, aki viszont akkor már az igazak álmát aludta, s a zörgelésre nem nyitott ajtót. A borvendég megharagudott, s még erőteljesebben verte az ajtót, miközben nyomdafestéket nem tűrő szavakkal fűszerezte a randalírozó»! Jámborné nem engedett, mire a feldühödött ember berúgta a külső faajtó alsó részét és bebújt. Ekkor már az üvegajtót döngette. Jámborné rémületében kinyitotta az ajtót, s miután Horváth bevágódott a szobába, ő kibújt a faajtó résén és bemenekült a szomszédokhoz. Szabari Bálint, a szomszéd még az éjszaka folyamán el akart menni a rendőrségre. Ebben azonban Horváth fenyegetéssel megakadályozta. Reggel öt óra táján csendesedett el a ház, amikor Jám- borné kihívta a rendőrségei. A vád: erőszakkal elkövetett magánlaksértés, a büntetés nyolc hónapi börtön. SPORT Hétszázéves nyomok a gyümölcsösben rr Városi lövészbajnoksáff — félgőzzel összetett ifjúsági: l. Klub 599, II. GépáJlomás 595, III. Konzervgyár 531. Fekvő felnőtt: I. Klub 961, II. Ládagyár 930, III. Gépállomás 921. Fekvő ifjúsági: I. Klub 741, II. Gépállomás 727, III. Konzervgyár I. 598. Az összetett és a fekvő testhelyzet összesített eredménye alapján helyezési sorrend az alábbi: Felnőtt: I. Pavolek Béla 482 Ládagyár, II. Hegedűs Sándor 477 Gépállomás, III. Pavolek Antal 472 Ládagyár. Ifjúsági: I. Papp József 482 Klub, II. Bocskai László 455 Gépállomás, 111, Róka Antal 443 Gépállomás. Csapatban: I. Ládagyár 1758, II. Klub 1738, III. Gépállomás 1715. A verseny tapasztalata azt bizonyítja, hogy minden egyes csapatnál a fekvő, esetleg a térdelő testhelyzetre helyezik a súlyt, míg az álló testhelyzetű gyakorlást teljesen elhanyagolják. Szász Dániel ; Vasárnap tartották az MHS \ városi lövészbajnokságot. A \ versenyt 30 összetett és 30 lö- J vés fekvő testhelyzetben írta 'fki az elnökség, í A versenyre minden nagykőrösi lövészcsapat meghívást Jkapott. Sajnos, a versenykiírást nem minden csapat vette ^komolyan, s nem jelent meg a {versenyen például a Konzervgyár II. telepe, a KISZ városi {szervezete. í Egyéni eredmények: ! Összetett felnőtt: I. Pavolek ! Béla 224 Ládagyár, II. Pavolek ! Antal 223 Ládagyár, III. jKenyhelc László 221 Klub. ! összetett ifjúsági: 1. Papp I József 219 Klub. II. if j. Bocs- í kai László 212 Gépállomás, 5III. ifj. Módrai István 201 ! Konzervgyár. ! Fekvő felnőtt: I. Hegedűs ! Sándor 268 Gépállomás, II. Sö- jröli Péter 260 Klub, III. Pavo- ! lek Béla 258 Ládagyár. • Fekvő ifjúsági: I. Papp Jó- ]zsef 263 Klub, II. ifj Dobi •Gyula 245 Klub, III. ifj. Bocskai László 243 Gépállomás. { Csa pater edmények: i összetett felnőtt: I. Láda- [ gyár 828. II. Gépállomás 794, 1III. Klub 777, A felszántott földön a tsz egyik tagja rátalált III. Béla király (1172—1196) arabos írásjelekkel ellátott rézpénzére. Az ásatásoknál dolgozó egyik munkás Irrne király (1196— 1204) dénárját emelte ki a temető homokjából. Ez a két pénzérme nyilvánvalóan bizonyítja, hogy a falu a XI—XIII. században lakott hely volt. A felszántott terület régészeti vizsgálatát is megejtettük és megállapítottuk, hogy a falu házai — amennyiben házaknak mondhatók az egysejtű sátrak és putrilakások —, délkelet—északnyugati irányban sorban állottak, egymástól 18—23 méter távolságban. Mindenik házban volt kemence. A házak körül a „tábortüzek” hamus foltjai is látszottak. A házak, a tüzelési helyek és a kemencehelyek körül sok cserépedénytöredéket találtunk. Kis és nagy fazékdarabokat, cserépbogrács darabjait, fenőköveket, őrlőkődarabokat, csont- és sótörésre használt kavicsokat, amelyek a múzeumba kerültek. Meglepetést keltő, hogy a paraszti munkaeszközök alakjában mennyire nem történt változás. Fél/csikózabla, juh- nyiró olló, ásópapucs, késpenge, vasszegek vannak a leletekben. A temetőre és a templomhelyre a múzeum továbbra is fenntartja a védettséget. Ez azt jelenti, hogy az általánosan használt ekével felszántható és bevethető vagy beültethető a hely. Mélyen szántó ekével azonban nem, mert az a sírokat teljesen feldúlná. Egyszerű és igénytelen viszonyokról tanúskodnak a leletek. A ház akkor még nem volt a kényelem helye, hanem csak az idő viszontagságaitól óvta az embert. Az élet a házon kívül folyt. A főzés és a sütés is. A házban levő kemencét csak rossz időben és hideg teleken használták. A hét évszázad elfödle porával az emberi kultúra emlékeit. Az eke mélyen hasító vasa és az ásó tette ismét ismertté, hogy 200—250 család lakhatott ezen a helyen, amelynek a nevét sem tudjuk. Legalább két évszázadig lakhattak itt. Ezt bizonyítja a temető, mert ezernél több sír volt benne. Befejezésként meg kell köszönnöm, hogy a városi tanács kisegítette a múzeumot munkaerővel és fuvarral. Köszönet a három embernek, Csabai Gyula, Várkonyi Sándor és Balog Balázs, akik a feltárási munkán dolgoztak. A rombolás, az öldöklés, a gyújtogatás és rablás szörnyű tanúja e hely. A tatárdúlás után az élet örökre megszűnt itt. Azután évszázadokig legelő volt, délre a Ludas-tótól, nádasaitól, víziszárnyas lakóitól. Ahol legharagosabban zöldül a káka, onnan itatta a falu népe egykor a gulyáját és méne-í sét. Ahol régen a nép tett-: vett, a gyerekek szalagoztak,j ma gyümölcsfák állnak. Nem-j sokára ízletes meggyet sze-; dünk róla, növelvén a hírét a: körösi meggynek. Dr. Balanyi Béla
