Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-21 / 118. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ix. Évfolyam, iis. szám 1965. MÁJUS 21, PÉNTEK Havannapapírban utazik a saláta Másfélssúzezer forint Nagykörösön maradt Hallottuk írunk Róla ELISMERÉS AZ FMSZ-NEK A városi pártbizottság vég­rehajtó bizottsága legutób­bi ülésén a íöldművesszövet- kezet munkáját tárgyalta. A résztvevők elismeréssel szóltak a földmű vessző vetke­zet kollektívájának elért ki­váló eredményeiről. ' * Húsz holdon kaszálták le először a lucernát a Petőfi Termelőszövetkezetben. l sem méfj nines, ntefjrencleló már run VILLAMOSÍTJÁK AZ ERDŐT A kásás mlóffuaítusáff ssnnr a IM • mru fiffi/rl Vasárnap a Kossuth Álta­lános Iskola tanulói majá­list rendeznek a Pálfájában. AMIT GYERMEKEINK ÉR­DEKÉBEN TENNÜNK KELL Ma este 6 órakor a műve­lődési otthonban a gyermek­es ifjúságvédelmi állandó bi­zottság. a városi nőtanács és a gyermekvédelmi felügyelő rendezésében Amit gyerme­keink érdekében tennünk kell címmel előadást tart Szabó Zoltán, a megyei mű­velődési osztály munkatár­sa. it Háromszáz vagon szálas ta­karmány. A Nagykőrös és Vidéke Körzeti Földműves­szövetkezet ebben az eszten­dőben először végzi a szal­ma- és a szálas takarmányok felvásárlását. A MÉK-töl át­vett feladat több -mini há­romszáz vagon, szálas takar­mány felvásárlását jelenti. Ehhez hat traktort, külön­féle présgépeket kapnak. MA: TIT-ELÖADÁS Nagyszalonta és Nagykő­rös kapcsolatai címmel ma este 8 órakor a művelődési otthon klubtermében dr. To­ros László tart előadást. Köz­reműködik Hártyán,vi Mária és Kiss István zeneszámok­kal, ár. Papp Gyula és Sajó András szavalatokkal. ■k Harminckilenc holdon vegyszeres gyomirtással ápolták a borsóvetést a Petőfi Termelőszövetkezetben. MIT LÁTUNK MA A MOZI BAN? Ki volt tlr. Sorge? Egy ti­tokzatos ember, aki bele­szólt a történelembe. Magya­rul beszélő francia—olasz- japán film. Szélesvásznú. Tíz éven aluliaknak nem aján­lott. Egy év érdekes változáso­kat hozott. Tímár Ferencet éo családját ugyan abban a szép és, tágas lakásban ta­lálom és mégis nagyot vál­tozott sok minden. — Rendelkezés látott nap­világot, amely a közbirtokos­ság érdekeltségét ország­szerte megszüntette — mon­dotta Tímár Ferenc. — Ed­dig a közbirtokosság erdő- érdekeltségeit egy tagban, az erdészet kezelte az erdőgaz­daság területével és gondo­san előre kiszámított pénz­beli térítési ellenében jut­tatta az érdekelteknek a tű­zifa kitermelési jogot. A közbirtokosság erdőrésze ilyenformán kivált az erdé­szetből és a mintegy kétezerötszáz holdon ki­alakították a város hat termelőszövetkezetének közös erdőgazdaságát. — Azt mondják, hogy a kutya a gazdához, a macska a házhoz húz. Ebben az esetben én úgy viselked­tem. mint a macska. Ragasz­kodtam ehhez a hajlékhoz, a megszokott környékhez és miután választani kellett, kiléptem az erdészet köte­lékéből és most én vagyok az újonnan megalakult er­dőgazdaság főerdésze. Ve­zetőnk Illés József. — Külsőleg is történtek bi­zonyos változások. Egy volt raktárhelyiséget átalakítot­tunk irodává és ma itt fo­lyik az adminisztráció. Re­méljük azonban, hogy ha­marosan ennél sokkal fon­tosabb változásra kerül sor — folytatta Tímár Ferenc. — Már esztendőkkel ezelőtt szó volt arról, hogy rész­ben a favágók, az erdőmun­kások érdekében, de ta­lán még inkább a ter­melés gépesítése érde­kében villamosítani kel­lene a környéket. Ez már két évvel ezelőtt sze­repelt az erdészet fejleszté­si tervében és most a nagy változás után ez még inkább időszerűvé vált. — A termelékenység foko­zása, az önköltség csökken­tése minden üzem legna­gyobb gondja. Ezt nálunk a viílamosí Lass al nagy mérték­ben szolgáljuk. A sürgős .villamosítást indokolja a fagyártmány-termelés mi­előbbi bevezetése. Fontos, hogy a tűzifa, bá­nyafa és a papírgyártás­hoz szükséges fa termelése mellett minél nagyobb mér­tékben produkáljunk ipari és műszaki anyagot: szőlőkarót, bútorlécet, bá­nyadeszkát. bányadoron­got, bányaléeet, kisebb építkezésekhez szükséges oszlopokat, aminek az értékesítése má­ma nem probléma. Parkett- lécet, ötven centiméter hosz- szú és tizennégy centiméter vastag anyagból tudunk elő­állítani. A kislakásépítés mai fokán hihetetlen mennyi­ségben lehet parkettlécet el­adni. Ez különben pedig nemzetgazdasági érdek, hi­szen a hajópadló import áru és behozatala nem kevés va­lutát köt le. — Hogy a viláamosítással beinduló üzemnek milyen lehetőségei vannak, arra álljon itt a következő példa. Még csak szó esett róla, de az egyik Tisza menti termelő­szövetkezet máris jelentke­zett százezer darab szőlő­karóért Nem kell hangsú­lyozni.. hogy a szőlőkaróként értékesí­tett anyag jóval többet ér, mint a tűzifa. — Aztán fontos érdeke a villamosítás a területen lakó embereknek. Nemcsak a vi­lágítás szempontjából, ha­nem a ma már olcsóin besze­rezhető háztartási gépek szempontjából és azért, mert a televízió elviszi a szórako­zást mindenhová, ahol azt a villanyhálózat lehetővé te­szi. Mi bizony elég messze vagyunk minden szórako­zástól. A mozi. a színház, a mű­velődési ház kilométe­rekre van tőlünk. — Természetes, hogy sok áldozattal akarjuk segíteni ; a villamosítást. A távvezeték ! még egy kilométerre sinós , tőlünk. A gazdaság szívesen j adja,az oszlopokat. Mi vállai- • juk a kitermelést, a szállí­tást, sőt még az oszlopok fel­állítását is társadalmi mun­kában. Egyedül a vezetékek kifeszítése és a transzformá­tor felállítása jelent problé­mát. Az előbbit akármelyik kisipari szövetkezet vagy kisiparos elvégezheti. Ha pedig a DÁV jól szétnéz a területen, biztosan talál olyan transzformátort, amit nélkülözni tud. Ilyenformán pedig semmi akadálya a mi­előbbi villamosításnak. — Körülbelül négymillió fej saláta az, amit a felvásárlás­ban, szerződéses és szabadpia­ci vonalon terveztünk — mon­dotta Szűcs József, a MÉK kör­zeti _ megbízottja. Ennek a mennyiségnek körülbelül egy negyedrészét veszi át a Abonyi úti telep. — Kétszáz kistermelőt szólí­tottunk fel vágásra és számításunk jó volt. mert közel százötvenezer fej sa­láta érkezett. Tegyük hozzá, igazán megbe­csülésre méltó minőségben. Hajnali öt órakor indult, az átvétel és féltizenegyre be is fejeztük a munka nagy részét. — Milyen létszámmai folyt ez a nagy munka? — Bármilyen hihetetlenül hangzik, a földművesszöveíke- ze.t részéről két csomagoló, egy felvásárló es egy pénztáros dolgozott. Én pedig a MEK képviseletében vettem részt. De rögtön szolgálok magyará­zattal. A csomagolásban a, terme­lők is részt vesznek. A szerződéses kiskertészek- nek salátafejenként tíz fil­lért, a szabad felvásárlás­sal jelentkezők részére öt fillért fizetünk. A munka teljesen bizalmi jel­legű és dicsérettel legyen mondva, hogy szúrópróbáink során mindössze egy esetben tapasztaltunk számszerű hibát, négy-öt esetben a minőségben volt hiba. — Százötvenezer forintot hoztunk és ennek az összeg­nek nagy részét ki is fizettük. Kétezer export ládát és ezer belföldi ládát töltöttünk meg, s a MÉK kocsijai folyamato­san szállítják az' árut- a vasút­ra. Onnan irányvonatok továb­bítják az árut, úgyhogy az ex­port saláta már kedden reggel a külföldi fogyasztók rendel­kezésére állt, a hazai piacon pedig mái- másnap megvásá­rolhatták. — Minden ládában gondo­san havannapapírba csoma­goljuk az árut, PVC zsineggel kötjük at és minden láda mi­nőségi bélyegzővel indul a: ex­portra. Magángyiijtő vagy lókupec? 1750 forintos deres — 6OOO-ért -j~ Vádat emel az ügyészség A béiyegkiáüításon A néhány soros bejegyzések a vendégkönyvben, a nevek azt bizonyítják, hogy számos láto­gatója volt már eddig 1» a mű­velődési otthonban nyílt bé- lyegkiátlításnak. A kiállított j anyagok közül a zsűri Csonka > Antal Festmény a bélyegeken ! című tablóit értékelte legjobb- i nak. s első díjjal jutái mázt a (Papp felv.) Különös foglalkozása van Mihály Antalnak és Mihály Miklósnak, akiket a közös kenyérkereset mellett még meleg rokoni kapcsolatok is összefűznek. Mindkét körö­si polgárnak magángyüjtö jogosítványa van, a MÉH számára gyűjtenek hulladé­kot. Magyarán szólva ócs- kások. De nem itt a hiba, ha­nem ott, hogy a „magángyűj- tés" nem volt egyéb, mint gondos fedőneve egy másik foglalkozásnak. A két ro­kon ugyanis rendszeresen üzérkedett. Lovakat adtak, vettek és ezzel súlyos ezreket váglak zsebre. Ä rendőrség Albertirsától Szentesig, Nagyfokétól Vásár­helyig széles körű nyomozás­sal ' '"k ’ ' tisztázta a két magángyűj­tő bnnla.jstromát. A vaskos nyomozati irat- kölegböl csak szemelvényeket emelünk ki, néhány jellemző adatot, amely némi tájékoz­tatást ad Mihályék „magán­gyűjtésének'’ méreteiről. Mihály Antal januárban 1750 forintéit vásárolt egy deres lovat és azt kétheti tar­tás után halezer forintért ad­ta tovább. Négyezerkétszázöt­ven forint két hétre, nem is rossz. Tavaly márciusban Nagy­tőkén egérszőrű kancát vásárolt kétezerkilenc- száz forintért és még az­nap továbbadta négyezer- hatszázért. 1963 júniusában ezerhatszáz forintot adott Szentesen Se­bők István sárga kancájáért. A lovacska az albertirsai vásáron talált gazdára. Azt azonban lehetetlen volt megállapítani, hogy milyen busás haszonnal. Sági István, ceglédi lakos pej kancát vá­sárolt Mihály Antaltól ötezer forintért, Mihály a lovat Szentesről hajtotta el Ceglé­dig. Mihály Miklós nem akart lemaradni a kedves rokon mögött. Az egyik közös gaz­daságtól két lovat vásárolt három-három ezer forintért. Az egyikért háromezerhárom- százötvén forintot kapott, meg egy fekete paripát. A másik ló ötezer forintért cserélt gazdát. Súlyos ezreket vágott zseb­re a két magángyüjtö. Az íra­tok azóta már a vádemelési javaslattal a városi ügyészsé­gen vannak. SPORT Ezúton mondok hálás köszönetét mindazoknak a szerető rokonok­nak, nagyon jó barátoknak, egye­sületeknek és ismerősöknek, akik nagyon szeretett drága feleségem. Kabala 'Lenke, temetésién Nagykő­rösön megjelentek, részvétnyilvá- nitásukkal nagy bánatomban osz­toztak, sírjára, koszorút, csokrot, virágot helyeztek. Nagy Ferenc, gyászoló térj. A Nagykőrösi Vegyesipari Javító és Szolgáltató V. rövid határidővel vállal * r w r TELEVÍZIÓ, radio, magnetofon, LEMEZJÁTSZÓ, HÁZTARTÁSI KISGÉP JAVÍ TÁS T Televízió javítása a helyszínen. Műhely: Deák tér (Kinizsi sportkör bejáratánál) Telefonbejelentés: 481. 7—?5,30 óráig. Hétszázéves nyomok a gyümölcsösben szorgalommal készülnek, te­hetségük még sok sikert ígér. Május 22-én és 23-án az ifjú­sági versenyzők ugyanilyen jellegű versenyen Budapesten küzdenek kötött- és szabadfo­gásban. Május 23-án itthon, a Kinizsi Sportkörben rendezik meg Pest megye I960, évi sza­badfogású felnőtt- megyei baj­nokságát. (szalkay) [■ . . , Birkózás: A területi verseny után B-u- ; dapesten szerepeltek legjobb í úttörő és serdülő, birkózóink, í a legjobb magyar úttörő, ser- ! dűlő címért. Megálltak helyü- í kei birkózóink ezen a verse­• nyen. < Úttörő korcsoportban: 41 kg < szabadfogásban minden ellen- í felét tussal legyőzve, első he- l lyen Dér Ferenc végzett. í Ugyancsak 41 kg-ban, kötött- ' fogásban Sasán István a raá- í sodik helyet szerezte meg. < Serdülő korcsoportban: 48 kg- í ban Godó Ferenc második lett, : 59 kilogrammban Mészáros • András is második lett. ! Sikeres szereplésükkel ezek l a versenyzők jogot nyertek a \ nyári tatai edzőtáborban való ; részvételre. Ha edzésükkel ; versenyeikre továbbra is ilyen A műit év őszén a Petőfi Termelőszövetkezet az egyko­ri Ludas-ló melletti homo­kokat forgattatta géppel. A meggyes települt erre a ho­mokos részre. Itt nem, a nap­jaink embere dolgozott elő­ször. Bronzkori népek is lak­tak ezen a területen. As Árpád-kori magyar falvak egyike is ide települt. A 700 év távlata eltüntette a falu nevét. A nyargaló szél fel- líavarta, a homok eltakarta még a helyét is. Csak cson­tok, kő- és cserépdarabok jelzik, hogy emberek' laktak erre. A falu. temetőjének szélébe belekapott az eke, de a vé­letlen mégis megóvta a te- l metöt és a templomhelyet. ' Áprilisban került volna sor ; a temető felszántására, emiatt j tisztázni kellett, hogy mi le- ! gyen a hely sorsa. A városi } tanács segítségével tíz négy- í zétméter területet feltáratott í a múzeum. Ezzel aztán a : tatárjárás előtti népünk * f í néprajzára vonatkozóan érté- t kés adatok birtokába jutot­tunk. A sírokban a csontokon túl leletanyag nem volt. A ha­lottakat sorba temettéks a sorok délkeletről északnyu­gati irányba haladlak. Egy­mástól 0,30 és 0,40 méter távolságra voltak a sorok. Több rétegben temettek. A vizsgált területen három ré­tegben feküdtek a halottak. A fej kivétel nélkül nyugati irányban, a láb keleti irány­ban feküdt. A halottak je­lentős részének már volt ko­porsója, vagy legalábbis a sír deszkázva volt oldalról és deszkalap volt a halott fölé téve. Elkorhadt deszkanyo­mok a sírok legtöbb részé­ben észlelhetők voltak. Faszéndarabokat is talál­tunk. Egy család akkor is egymás mellé temetkezett. A családi jellegzetességek a csontokon is észlelhetők vol­tak. A legfelsőbb rétegben vol­tak más típusú emberek, ezek nők voltak. Nagy a valószínűsége, más falu né­péből való nösülés következ­tében történt a keveredés. A templom északi oldala felől csak felnőtteket és zömmel 35—40 éven felüli életkort elért embereket te­mettek. A sírok mélysége 0,35—0,80 centiméter volt. Az alsó rétegek halottat kezét leginkább a test mellé tették, csak kivételes eset­ben volt a has tájon kereszt­be léve. Egyetlen esetben az alsó karok vissza voltak úgy hajlítva, hogy a kéz uj­jat a vállakal fogták. Az alsó két rétegből vas­tagabb csontozatú szabályos arcú emberek vázai kerül­tek ki. A felső rétegben vé­konyabb és törékenyebb cson­té emberek vázai feküdtek. Ebben a részlegben a kopo­nyák be voltak törve, meri a föld súlya összenyomta, a hosszú csontok (láb- és kar­csontok) több helyen el voltak törve. Az alsó két réteg vá­zai és koponyái épek voltak. A gyermeksírok a templom­helytől délkeletre voltak ta­lálhatók. A gyermekcsont jó­val szilárdabb anyagúnak bi­zonyult, mint az öregeké. A felnőtt emberek testma­gassága 1,50—1,10 méter, ti­zenkét, kiásott csontváz ép, kilenc bolygatott volt. Az ép vázak közül négy férfi és nyolc nő maradványaira buk­kantunk. Dr. Balanyi Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents