Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-16 / 114. szám

IO “"'K^íh’lap 1965. MÁJUS 16, VASÄRNAP Heti jogi tanácsaink mát is. Amennyiben az el­maradt, pótlólag a volt mun­káltató kiegészítheti a be­jegyzést az ön kérelmére. Tá­jékoztatásul közöljük azon­ban, hogy ennek semmi ki­hatása nincs arra, hogy az új munkahelyén hány forin­tos órabérrel alkalmazzák. Nincs ugyanis olyan rendel­kezés, amely kötelezővé ten­né az újonnan alkalmazó vállalatnak, hogy kevesebb órabérért nem alkalmazhatná a munkavállalót. Levelében ön is írja, hogy a ktsz elnö­ke közölte, hogy az előbbi munkahelyén kapott órabért nem tudja megadni. Ebbe ön is belenyugodott és ennek alapján kötötték meg a mun­kaszerződést. Sérelme tehát nem alapos, ezért nem is ta­nácsoljuk, hogy ezzel mun­kaügyi döntőbizottsághoz for­duljon. Jogosult-e a hátra­maradt kiskorú a bér­leti jogviszony folyta­tására? Ö. F. nagykátai olvasónk kérdezi, hogy jogosult-e az a kiskorú gyermek a bérleti jogviszony folytatására, aki a bérlő halálakor nem lakott a lakásban. Leveléből kitűnik, hogy a kiskorú gyermek az apja ha­lálakor intézetben volt. Az intézeti nevelés alatt szülei­vel, így az életben maradt anyjával kapcsolata nem sza­kadt meg, és ilyen körülmé­nyek mellett, nem lehet ar­ra az álláspontra helyezked­ni, hogy a gyermeknek a szü­lővel való együttlakása lé­nyegében megszűnt. A gyer­mek intézeti nevelése a gyer­mek erkölcsi nevelése érde­kében történt, ezért a bér­leti jog folytatásának jogo­sultságát — mint várományi jogosultnak — el kell is­merni. A várományi jogosult­ság biztosítása érdekében a lakásügyi hatóságtól a lakás zárolását kell kérni, mert a kiskorú jogosult a bérleti jogviszony folytatására. Dr. M. J. Titkos irattár Belgrádban egy ház reno­válásakor óriási mennyiségű régi újságot, levelet, távira­tot találtak. Kiderült, hogy a postások körülbelül száz esztendeje a házbelieknek címzett minden levelet, újsá­got, táviratot olyan falnyílás­ba dobtak, amely a postaláda nyíláshoz volt hasonló. Így a fal mögött lassan egész kincs halmozódott fel, hiszen a régi leveleken olyan postabélye­geket is találtak, amielyek ma már ritkaságszámba mennek és nagy értékűek. KÖZLEKEDÉSI AKADALY Olaszországban a 22 esz­tendős Maffel kisasszony volt az egyetlen női közlekedési rendőr. Azért csak volt, mert a helyi rendőrfőnök elbocsá­totta. Szolgálati ideje alatt ugyanis az utcán óriási köz­lekedési dugók keletkeztek: a gépkocsivezetők és a járó­kelők megálltak a rendkívül csinos, fehér egyenruhás for­galmi rendőrnő közelében és leplezetlen csodálattal bá­multák. Kellemetlen meglepetés Manchesterben egy fiatal- asszony megdöboenéssel ál­lapította meg, hogy gyerme­ket vár, noha rendszeresen szedett fogamzásgátló piru­lákat. A rejtély csakhamar meg­oldódott, amikor egy délután váratlanul hazatért és otthon találta 13 éves kislányát, — de nem egyedül! Kiderült, hogy a kislány rendszeresen lopkodta édesanyja piruláit és hogy a dolog ne legyen fel­tűnő — aszpirinnal pótolta azokat! Egyetemisták mezőgazdasági gyakorlata külföldön Tovább fejlődik a földművesszövetkezetek hálózata Beszélgetés Bokor Józseffel, a MÉSZÖV elnökével Földadót a földet hasz­náló köteles fizetni. A tsz-szel szerződést kötöttem másfél hold szőlő megműve­lésére. A megállapodás sze­rint a termés harminc száza­lékát kell leadnom, és a tsz köteles a földadót rendezni. Ennek ellenére felszólítot­tak a tanács pénzügyi osz­tályán, hogy fizessem ki a földadót, adjak adóbevallást, mert ellenkező esetben in­tézkedni fognak az adó be­hajtása iránt. G. S. nagykátai olvasónk kérdezi — kinek kötelessége a földadót fizetni? A földadóról a 9/1964. (IV. 12.) kormányrendelet és an­nak végrehajtásáról szóló 5/1964 (IV. 12.) PM számú rendelet intézkedik. E szerint földadót a földet használó kö­teles fizetni. Nem a tsz-t, ha­nem önt terheli a földadó fi­zetési kötelezettség. Ez még abban az esetben is így van, ha történetesen a tsz vállalta az adó rendezését. Az ilyen kötelezettségvállalás jogsza­bályba ütközik, ennélfogva a Polgári Törvénykönyv szerint semmis. Nyugdíjas dolgozó munkavállalásáról. Nyugdíjasként dolgoztam a vecsési Vízép. Vállalatnál. Munkaidőm havi 80 óra volt, 6,24 forintos órabérrel, ösz- szes havi keresetem 500 Ft volt. Miután munkaviszo­nyom megszűnt, újból elhe­lyezkedtem és a munkaköny­vemben havi 500 Ft-os kere­setet jelöltek meg, anéikül, hogy az órabért is feltüntet­ték volna. Üj munkahelye­men a ktsz-ben kevesebb órabérrel alkalmaztak és így havi 80 óránál többet kell dolgoznom. Cs. Á. nyugdíjas gyáli ol­vasónk sérelmezi a munka­könyvi bejegyzést, és ennek tulajdonítja, hogy új munka­helyén kevesebb órabérrel alkalmazták. A munkakönyvekbe törté­nő bejegyzésekről az 1/1954. MTH. számú utasítás és .„fii­nak módosításáról és kiegé­szítéséről szóló rendelkezések szerint a munkáltató a mun­kakönyv „bérkategóriája” megnevezésű rovatába a dol­gozó besorolás szerinti sze­mélyi alapbérét (havidíjas dolgozóknál a besorolás sze­rinti alapbért) köteles beje­gyezni. A rendelkezés azt is előír­ja, ha a dolgozó heti mun­kaideje a 25 órát rendszere­sen nem éri el, be kell ve­zetni a heti munkaidő tarta­Elkészült az agrár-felsőok­tatási intézményekben tanuló fiatalok külföldi gyakorlatá­nak idei programja. A kul­turális egyezmények kereté­ben a nyár folyamán 440 egyetemi és főiskolai hall­gató végzi kötelező gyakor­latát külföldi mezőgazdasági üzemekben. A hallgatócserében részt vevő országok köre az idén a Szovjetunióval bővült, aho­vá most első ízben utaznak nyári gyakorlatra leendő ag­rármérnökök. Évről évre fejlődik Pest megyében is a földművesszö­vetkezetek sokrétű tevékeny­séget folytató hálózata. Az élelmiszer-, ruházati és ve- gyesiparcikk-üzletek közel a felét bonyolítják le a forga­lomnak, fontos, nagy szere­pük van tehát a városok, fal­vak, kisebb települések la­kosságának ellátásában. Fel­kerestük a MÉSZÖV elnökét, Bokor Józsefet és beszélgetést folytattunk vele a földműves­szövetkezetek múlt évi és idei munkájáról. — Milyen eredményekkel zárták a megye földmű­vesszövetkezetei az el­múlt esztendőt? — Közel hárommilliárd fo­rint értékű forgalmat bonyo­lítottak le. A szövetkezeti bol­tok forgalma egy lakosra szá­mítva 3581 forint volt. Nagy volt a kereslet a drágább, ér­tékesebb iparcikkek iránt: kö­zel hatezer kerékpárt, ugyan­ennyi mosógépet adtak el ta­valy boltjaink, ötezer rádió- készülék, négyezer televízió, ezenkívül több mint ezer hű­tőszekrény, porszívó és motor- kerékpár került a falusi ott­honokba az fmsz-boltokból, áruházakból. A bútorforgalom is magas volt, 31 százalékkal több, mint 1964-ben. Külön si­kernek tekintjük, hogy közel 15 millió forint. értékben vá­sároltak a szövetkezeti boltok­ból könyvet, ez az előző év forgalmánál kétmillióval több. Igaz, a művelődés, olvasás népszerűsítése érdekében a szövetkezetek 132 községben rendeztek író—olvasó találko­zót, 47 községben irodalmi vetélkedőt és megszervezték a „házról házra” könyvárusítást. — Kimutaíható-e javulás a vendéglők, cukrászdák, eszpresszók munkájában? — A fejlődés itt is lemér­hető. A szövetkezeti vendég­látóiparban a múlt év folya­mán 610 különféle rendez­vényt tartottak, . szép sikere volt a 43 cukrászati bemutató­nak. Az ellátás további javí­tására 25 szövetkezet vezette be a sertéshizlalást, nagy mennyiségben tároltak sava­nyúságot, zöldséget és 13 üzem közel négy és fél miiüió üveg üdítő italt termelt. Az összes ételiorgalom meghalad­ta az 57 millió forintot, a fej­lődő előfizetéses étkezést jelzi az elfogyasztott félmillió adag étel. A megyében hét szövet­kezeti cukrászüzem 49 közsé­get — a lakosság 23 százalékát — látja el süteménnyel és fagylalttal. Bővült tavaly a vendéglátó helyiségek alapte­rülete is. — Fontos területe a föld­művesszövetkezeteknek az ipari és egyéb szolgálta­tás. Itt van-e fejlődés? — Igen, méghozzá erőteljes. Míg két éve 745 egységben nyújtottak a lakosság számá­ra különböző szolgáltatásokat, tavaly már 1316 helyiségben. Újabb kölcsönző boltok is nyíltak, kétszeresére nőtt a szaküzleti szolgáltató boltok száma. Külön említést érde­mel a családiház-építők szá­mára biztosított építőanyag- ellátás. — Milyen anyagi erőfor­rások szolgálták a fejlő­dést, s a gazdasági ered­ményekből hogyan része­sedett a földművesszövet­kezet tagsága? — A hálózatfejlesztésre, felújításra, korszerűsítésre fordított összeg, a tagság tár­sadalmi munkájának értékét is beleszámítva, meghalad­ja az 50 millió forintot. Az eredményes gazdálkodás le­hetővé tette, hogy 11 és fél millió forintra emelkedjék az az alap, amelyet a föld- művesszövetkézetek visszaté­rítésre képezhetnek. Ebből idén 3 és fél miliiót kisebb beruházásokra fordítanak. Vásárlási és értékesítési visz- szatérítés címén, hárommil­lió hatszázezer forintot Visz- szafizettek már a tagságnak, az egymillió forintot kitévő részjegytérítés mellett. Szót érdemel az is, a földműves- szöveikezetek tavaly 2 és fél millió forinttal növelték a községfejlesztési alapokat, kulturális célokra pedig több mint félmillió forintot jutattak. — Az idén milyen felada­tokat kívánnak megolda­ni a földművesszövetkeze­tek? — Az idei feladatok tenge­lyében az ellátás további ja­vítása áll. A cél az, hogy mind a boltok, mind a ven­déglátó egységek még kor­szerűbbek legyenek, még kulturáltabban szolgálják a fogyasztókat. Ennek érdeké­ben a hálózat további fejlesz­tésére, korszerűsítésére 1965- ben 58 millió forintot for­dítanak a földművesszövetke­zetek. Nagymértékben javí­tani kívánják a lakosság zöldség-, és gyümölcsellátá­sát: ezt a megye 33 községé­ben idén már közvetlenül a helyi árualapokból, első­sorban a háztáji gazdaságok terméséből, biztosítják. Ered­ményesen dolgoznak az fmsz- ek növényvédő brigádjai, idén tavasszal kilencmillió termőfa ápolását végezték el a korábbi négymillióval szemben. Ez igen jelentős, mert már tavaly, a növény- védelem eredményeként 10 százalékkal emelkedett az exportképes gyümölcs meny- nyisége. A fmsz-ek kereté­ben működő szakszövetkeze­tek is előrehaladnak: 1200 holdra — közösen művelt területük mintegy felére — terjesztik ki az öntözést. A felvásárlás lebonyolítását is meg akarják javítani: idén 13 vagon szerződéses zöld­ség, gyümölcs és egyéb termék fogadására készül fel a szö­vetkezeti hálózat. A techni­kai színvonal javítására kétmillió forintot fordítanak, csaknem kétszeresét a múlt évi fejlesztési összegnek.-r- Végezetül említeném meg: a hazánk felszabadulá­sának huszadik évfordulója tiszteletére indított mozga­lomban 12 321 új belépővel gyarapodott megyénkben a földművesszövetkezetek tag­sága, amely így 172 490 főt számlál, a részjegyállomány pedig közel 16 és fél millió forintot. A munkaverseny eredményeként a Tápiógyör- gyei Földművesszövetkezet el­nyerte a kiváló címet, a Kis- kunlacházi Fmsz országos di­cséretben részesült, duna- h araszt i és tápiószentmár- toni takarékszövetkezetekkel együtt, a Fóti Fmsz pedig elnyerte a MÉSZÖV és a KPVDS2 vándorzászlaját. A kiváló egység címet 158 kol­lektíva kapta meg, 46 bri­gád 253 taggal pedig kiér­demelte a szocialista elneve­zést. A felszabadulási mun­kaversenyt a földművesszövet­kezetek tagsága és dolgozói az idei feladatok jobb tel­jesítése érdekében tovább folytatják s reméljük, munká­juk idén még eredményesebb lesz. TITOKZATOS JELEK A VILÁGŰRBŐL Távoli bolygók lakóinak üzenete? Szovjet tudósok nagy jelentőségű megfigyelése Rendkívül érdekes hírt rö­pített világgá a TASZSZ és kö­zölték nemrégiben a lapok. A Sternberg csillagvizsgáló inté­zet munkatársai az egyik tá­voli kozmikus objektumról olyan rádiójeleket fogtak, ame­lyekről feltételezhető, hogy rendkívül magas fejlettségű civilizációhoz tartozó értelmes lények bocsátották ki. Ez az általános vélemény moszkvai csillagászkörökben. A rádió­hullámok a világegyetemnek arról a pontjáról érkeznek, amelyet a csillagászok STA— 102 jelzéssel határoznak meg. A sugárhipolézis Az emberiséget már régóta izgatja a kérdés: egyedül va­gyunk-e a világegyetemben, vagy találhatók más olyan bolygók is, amelyeken élet van, a miénkhez hasonló értelmes élet? A világegyetemre, méreteire, objektumainak természetére vonatkozó ismereteink színvo­nala egészen a legutóbbi idő­kig alacsony volt ahhoz, hogy határozott igennel vagy nem­mel lehessen válaszolni. Ép­pen ezért minden eddigi, ezzel kapcsolatos fejtegetés csak fel­tevésként fogadható el. Vonatkozik ez olyan szenzá­ciós és fantasztikus állításokra Is, mint amilyen például Altov s Zsuravleva leningrádi író- ', akik egy esztendővel ez­előtt lepték meg vele a szak­embereket és a közvéleményt. Eszerint az 1908. június 30-i híres tunguzíkai robbanást, amellyel kapcsolatban már annyi feltételezés látott napvi­lágot, mégsem meteorbecsapó­dás okozta. A robbanás körül­ményeit sok vonatkozásban máig sem tisztázta megnyug­tatóan a tudomány. Altov és Zsuravleva éppen ebből indul ki. Hipotézisük a következő: A Hattyú csillagkép 61. csil­laga egyik bolygójának (e boly­gók létezését matematikailag már bebizonyították) lakói va­lamiféle laser típusú fényjelző készülékkel legalább három alkalommal kíséreltek■ meg kapcsolatot teremteni a Föld­del. Az első jelzés 1882-ben érke­zett hozzánk. Akkor a tudósok különleges fényjelenséget ész­leltek, amelyet Monder green­wichi csillagász részletesen le is írt. Hasonló furcsa jelensé­get figyeltek meg 11 év és 8 hónap múlva. Altov és Zsu­ravleva szerint ez volt a Haty- tyú csillagképből érkezett má­sodik jelzés. A harmadikra ta­lán nem került volna sor, ha 1883-ban nem következik be a legnagyobb vulkánkitörés, amelyet a Földön valaha felje­gyeztek: Krakatau szigetének felrobbanása. A robbanás nagy erejű rá­dió-, sőt fényimpulzusokat kül­dött a kozmoszba, amelyeket a Hattyú csillagkép 61. csilla gának bolygóján 11,1 év múl va felfogtak és válasznak vet tek jelzésünkre. Nyomban kísérletet is tettek, hogy pontosan meghatározzák a jelzés forrását. Üjabb fény­jelüknek azonban sokkal na­gyobb ereje volt, mint a Föld helyzetének optikai megállapí­tásához szükséges lett volna, s amikor a fénysugár beleütkö­zött a légkörbe, 1908. június 30- án a szibériai tajga fölött bor­zalmas robbanást idézett elő. Megjegyzendő, hogy mind a három jelenség hasonló" volt. Körülbelül ugyanazon földrajzi szélességen észlel­ték őket, időközük 11 és 12 év között ingadozik, s éppen ennyi időre van szükség, hogy a fénysugár megtegye az utat a 61. csillag és naprendsze­rünk között. Napirenden: a csillagközi összeköttetés Íme, Altov és Zsuravleva sugárhipotézise, amely tudo­mányos körökben is érdeklő­dést keltett és rengeteg vitát váltott ki. Hogy van-e alapja, azt a tudománynak kell meg­mondania. A válaszra talán már nem is kell nagyon sokáig vár­nunk. Az utóbbi 10—15 év­ben ugyani« alapvető fejlő­désen ment át a csillagászat. Elsősorban a rádiófizikta, a rádióasztronómia és az elekt­ronika módszereinek alkal­mazása a szemünk láttára alakítja át ezt az ősi tudo­mányt. Ma már tudjuk, hogy nap­rendszerünk bolygóin ma­gasabb rendű élettel, értel­mes lényekkel nem találkoz­hatunk. A naprendszer azonban nem egyedülálló je­lenség a világegyetemben. Csillagrendszerünkben, a ga­laktikában 100—200 milliárd- ra tehető a csillagok száma, s legtöbbjük- körül — a nap­hoz hasonlóan — bolygók keringenek. Miután pedig a világegyetemben azonos tör­vényszerűségek uralkodnak, életnek szükségszerűen min­denütt keletkeznie kell, ahol ehhez a feltételek adottak. Logikus tehát úgy vélni, hogy a roppant nagy mennyiségű bolygónak legalább egy kis hányadán a fejlődő élet ér­telmessé vált Vagy válik. A szakemberek szerint a legközelebbi csillagok, ame­lyek körül magasrendű, a földihez hasonló, vagy még fejlettebb életet hordozó bolygók keringhetnek, tíz- tizenegy fényév távolságra vannak tőlünk. Ma mér több tíz fényévre tudunk felfogha­tó rádiójeleket küldeni, ven­ni pedig óriási távolságokból érkező, egészen gyenge jelzé­seket is. így hát a lehetősé­gek adottak; napirendre ke­rült a földön kívül esetleg létező civilizációikkal való kapcsolat megteremtése. A bjurakani konferencia A legutóbbi néhány esz­tendőben több, mint száz olyan tudományos munkát tettek közzé, amely e prob­léma különiéle aspektusait elemzi. Ugyanakkor például a tőlünk mintegy 11 fényév távolságban levő két csillag, az Eridanus Epszilonja és a Cethal Tau csillaga felé már évek óta rádiójeleket sugá­roznak. Rendkívül intenzíven fog­lalkoznak a kérdéssel a Szov­jetunióban. A híres bjuraka­ni obszervatóriumban tavaly megtartották az első olyan tudományos konferenciát, amely a földön kívüli civili­zációkkal és a velük való kapcsolat megteremi ésének módszereivel foglalkozott. A konferencia szerint a kí­sérleteket manapság két irányban kell folytatni. Az elsőt az olyan kozmikus ob­jektumokról származó eset­leges mesterséges jelzések tervszerű és rendszeres kuta­tása jelenti, amely objektu­mok ezer fényévnél nincse­nek messzebb. Ide tartozik továbbá jelzések küldése a valószínű partnereknek. A munka másik iránya a mienknél lényegesen fejlet­tebb, de igen távoli civili­zációktól érkező jelzések ke­resése. Részletesen kutatni kell a kozmikus rádiókisu­gárzás feltehetőleg mestersé­ges eredetű forrásait. A konferencia egyébként létrehozott egy bizottságot azzal a feladattal, hogy sür­gősen dolgozza ki a csillag­közi összeköttetés problémá­jával foglalkozó kutatások anyagi-műszaki tervezetét, amely előirányozza nagy tel­jesítményű rádióteiesukóook, továbbá vevő- és analizáló berendezések építését. Né­hány ilyen hatalmas tükör­átmérőjű antenna — Kotyel­nyikov akadémikus, Szíforov és Troickij professzorok ja­vaslata szerint — már el is készült. Al STA—3 02 jelenik«,ik Ugylátszik, a kutatások előbb eredményre vezetnek, mint arra számítani lehetett. Az STA—102 jelzésű kozmi­kus objektumról érkező rá­dióhullámok legalábbis erre engednek ' következtetni. A jelzéseket körülbelül egy esztendővel ezelőtt észlelte először Nyikolaj Kardasev szovjet csillagász, s már ak­kor feltételezte, hogy íZok mesterséges eredetűek. Be­igazolódott az a feltevése is, hogy a rádióhullámok in­tenzitása periodikusan vál­takozik. A legutóbbi néhány hónapban megállapították, hogy az intenzitás hol csökken, hol erősödik. Ez a változás száznaponként szabályosan is­métlődik. Nyomatékosan hangsúlyoz­zák azonban a tudósok, hogy ma még nem lehet egyértel­mű választ adni arra, vajon természetes, avagy mestersé­ges rádióforrásról van-e szó. A végleges válaszhoz még hosszantartó munkára, újabb bizonyítékok serégére van szükség. Addig minden állí­tás csak hipotézisnek tekint­hető. Egy viszont bizonyos: ezek a kutatások elóbb-utóbb el­vezetnek bennünket az em­beriség történetének egyik legnagyobb felfedezéséhez, annak tisztázásához: létezik-e civilizáció a földön kívül is, élnek-e a világegyetemben másutt is gondolkodó lények? Kővári József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents