Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-16 / 114. szám
1965. MÁJUS 16, VASÁRNAP resi Hitet i&tírSap Heten, mint a - mesterek Nehéz lenne eldönteni, melyik a többet nyűtt téma: az időjárás vagy a kiszolgálók udvariatlansága. Nem köszönnek . .. beszélgetnek — a szöveget ki-ki saját tapasztalatai alapján könnyen kiegészítheti. Csakhogy — nem egészen stimmel a dolog, legalábbis az utóbbi időben már nem ez a helyzet. Nem egyedüli oka a változásnak, de kétségtelen, , jelentős szerepet játszik abban, hogy mind több fiatal kerül a boltok pultjai mellé, s az éttermekbe, olyan fiatalok, akik maguk választották ezt a szakmát, s akik tanulták szakmájuk fogásait, de ugyanakkor a jó kiszolgáló jellemzőit is igyekeztek velük iskoláikban megismertetni. Igen, ezt is tanulni kell. s hogy milyen eredménynyel, azt jól bizonyítja — például — az a hét fiatal, akik Cegléd élelmiszerüzleteiben dolgoznak, s birtokosai a szakma ifjú mestere rangot jelentő címnek. A cím megszerzése nem könnyű, nem akármilyen feltételeknek kell eleget tenni — s a feltételek között jelentős helyet foglal el az, amit a nem szeren- szóhasználat szerint kultúrált kiszolgálásnak neveznek, s ami magyarán — jó kiszolgálást jelent. Nemcsak Cegléd élelmiszerüzleteiben találkozhatunk ilyen ifjú kereskedőkkel, hanem a Dunakanyar éttermeinek ifjú pincérei között, Vác üzleteiben, megyénk mind több helyén. Hajlamosak vagyunk arra. hogy nem véve észre a változásokat, a már megszokott, s korábban mindenben helytálló panaszainkat hajtogatjuk. Hiszen igaz. olykor már tűrhetetlenné vált egyes kiszolgálók magatartása, s a kereskedelem egészének szelleme is sok kívánni valót hagyott maga után. Ma azonban — ne becsüljük túl az eredményeket, de észrevenni kötelességünk — a példásan dolgozó fiatalok mellett ott vannak a kereskedelemben is polgárjogot nyert szocialista brigádok tagjai, zömmel az idősebbek, akik kötelességüknek érzik, hogy megváltoztassák a kereskedelmi dolgozókról alkotott véleményt, hogy a sokat emlegetett — nemegyszer maliciózusan emlegetett—-'— szocialista kereskedelem valóban az legyen. M. O. IMriífjggtanulság Súlyos hibák a szőlőtelepítéseknél és művelésnél a Kátai Állami Gazdaságban V. környékbeli termelőszövetkezeti vezetők és tagok azon csodálkoznak, hogyan juthatott idáig a korábban jó hírű gazdaság. Ennek legfőbb oka, hogy a régi vezetők eltávoztak, a helyükbe hosszú ideig nem sikerült olyan szakembereket állítani, akik sikeresen irányították volna a gazdaságot Sűrűn változnak a vezetők, a szakemberek. Most tehát, amikor a néhány évvel ezelőtt elkövetett hibák a felszínre bukkantak, rendkívül nehéz „megtalálni” a felelősöket. A megyei igazgatóság felelősségre vont néhány jelenlegi és volt vezetőt Megrovásban részesítette és pénz- büntetést is kiszabott azokra, akik mulasztást követtek el. Késve bár, de lépéseke' tett annak érdekében, hogj a megmaradt szőlőket mielőbb rendbehozzák. A munka megkezdődött A gazdaságban maradt régi és a most odakerült szakemberek szorgalmasan dolgoznak A munkafeltételek rövideser javulnak, jelentős összegeke kapnak járulékos beruházá sokra — pincét, munkásszál lást építenek, fokozzák a gé pesítést Több esztendi megfeszített munkája kel azonban ahhoz, hogy helyre hozzák a mulasztások okozti károkat Mihók Sándor 1 A\VV\VV\V\V\VVV»\.\VWVvV. v\\x WVWX.WWV* Évadzáró hangverseny Ferencsik János gimnáziumi szimfonikus zenekart vezényel Az Ifjú Zenebarátok az idén is megrendezik, az évadzáró össze jövetel ültet Ezúttal azonban a hagyományos év- végi klubkárándulás helyett ma tartják az Országos Fiiharmónia rendezésében, a Zeneakadémián az évzáró klubfoglalkozást Ezen 10 budapesti klub, valamint a központi általános és középiskolás klub tagjai vesznek részt. A mintegy 1200 zenekedvelő gyermek seregszemléjének programjában érdekesnek ígérkezik a kerületi klubok hangszeres versenyein első díjat nyert kis „művészek” kerületközi vetélkedése, amelynek nyerteseit értékes díjakkal jutalmazzák. A fiatal hallgatóság számára bizonyára nagy élményt jelent majd Mozart egyik gyerekkori szimfóniájának magyarországi bemutatója, amelyet a budapesti I. István Gimnázium szimfonikus zenekara tolmácsol Ferencsik János vezényletével. A mű parti túráját a salzburgi Mozarteum küldte aján-. dékba az Ifjú Zenebarátok Mozart-klubja részére. ,\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\v\-.\\\\v\\\\\\\\\\\v. Az ízléstelenség nyomában * Menjou-bajusz - Ul Dago ver-száj • Utánvétel-küldemény Pestről • Nincs kopasz fej • Foto: Sándorovszky Nagykőrös j főterén parányi | s roázs aszúmra hozzák a hüpi- üveges- '-‘W • kéjJkeretééőtftúí ; kék Javon' Öszkáló hattyúkat, szerénykedik az elegáns üzle- ■ a pántlíkás hajú libapásztor- tek között. Első pillantásra | lánykákat, meg az őzikéket nincsen rajta semmi különös, j etető várkisasszonyokat. Az A figyelmesebb szemlélő azon- emberek meg, sajnos, veszik, ban furcsa felfedezésre jut, ha j mint a cukrot, s idehozzák be- betekínt a boltocska kirakatá- j rámáztatni. . ba. • Mintha valami különös időgéppel évtizedeket szállt volna visszafelé a múltba, a fényképezés gyermekkorába. Díszes aranyrámában tucatjával láthatók itt a szazadeleji daguerrotípiára emlékeztető fekete-fehér és színes fotográfiák. A képekről mesterkélt pózokba merevedett delnők és urak néznek farkasszemet, arcukon megkövült lárvamosoly. Az egyik képen uszályos menyasszony nézi olvadozva vőlegénye Menjou-bajuszát, a másikon ... nicsak, a másikon ugyanaz a jegyespár, csak az ara füle mellől lemaradt a kunkori huncutka, s a vőlegény bajusza snájdig-kackiás- ra sikerült. Látható itt műmárvány oszlopnak támaszkodó leányka, kacsójában mű virágcsokorrá! és . marcona férfiú, a retusecset jóvoltából olyan cakkos- ra pingált szájjal, amilyet utoljára Lii Dagover „viselt". A negyvenéves asszony című néma filmben. A színes képekről ilmatag Patou-kék szemek bandzsítanak rám, a hölgyek arcán lázrozsa tüzel, lovagjuk hullámos haján csillog a bril- iantinos napsugár. S a képek alján kézírással a „márka”: Sándorovszky Foto. Benn, az üzletben egyéb látványosság is akad. Keretezésre váró „festmények”, anonim művész-önjelöltek mázolmá- nyai. A fő helyen egy kiszínezett esküvői fénykép, készült igazolványképek után — szabadon. Utánvéttel érkezett Budapestről, berámázásra, potom 400 forintot kért érte „alkotója”. A másodvirágzását élő menyasszonyka fején fehér festékkel pingált mirtuszkoszorú, kezében malomkeréknyi festett csokor. ‘ — Nekünk tulajdonképpen mindegy, hogy mit keretezünk — mondják a műhely dolgozói -—, csak az a fontos, hogy sok munkánk legyen Mégis elrémülünk sokszor attól a giccsáradattól, ami időnként — különösen vásárok alkalmával — lepi el a várost Ilyenkor saját gépkocsijukor innék a vásározó kisiparosok A másik „sláger“ pedig — a kiszínezett fénykép. Sokszor rá sem ismer a megrendelő önmagára __ A z ismeretlen pesti piktor kilétét nem sikerült kiderítenünk. Maradt tehát a helybeli forrás, a Sándorovszky Foto. Idős nénikétől kérek útbaigazítást, metre keressem. — A méltóság os asszonyt tetszik keresni? Ott van ni a háza, a képekről mögismeri. A képekről csakugyan magismertem. A kapu két oldalán üveges szekrénykékben pompáznak a cég reklámjai: az ol- vatag mosolyú menyasszonyok és a nőiesen cakkos ajkú vőlegények. A kapuból jól kitaposott ösvény vezet a műterem bejáratához. Az ajtónyílásra felénk csillantja szívélyes üzleti mosolyát a Sándorovszky Foto főnökasszonya. Egy pillanat, s kérdések árja zuhog reánk. Kik vagyunk, honnan jöttünk, milyen felvételt óhajtunk, stb. Legyünk nyugodtak, olyan képet csinál rólunk, amilyet álmodni sem mertünk. A múltkor középkorú házaspárt fényképezett, s távozóban a férj diszkréten arra kérte, fiatalítsa meg egy kicsit. — Kopasz volt az illető, de én olyan hullámos hajat retusáltam neki, mintha huszonöt éves volna. A férfi boldog volt, az asszony viszont megsértődött — sorolja egy szuszra. A falakról sok tucat Sándorovszky fotó bámul bennünket. Első bálozó lányok, tisztes családatyák és kisvárosi Beatles-fejek. — Jaj, az egész környékről hozzám járnak az emberek, főleg az esküvői párok. A tanyákról. sőt Kecskemétről is idejönnek. „Ilyen szép képet I sehoisem csinálnak, mint a I művésznő” — azt mondják. Bizonyítékul újabb képeket mutat. Újabb lárvaarcokat, retusait bajszokkal. — Most költöztek ide? Ó, nágyOrT rfehéz lesz megszokni. Mi Pestről jöttünk le, tizenhárom évvel ezelőtt. A háborúban kibombáztak bennünket. Egy évig folyton sírni tudtam voina, annyira hiányzott a nagyváros. A tornacsarnok, meg minden. Szemüvege mögül óriásira tágult pupillákkal néz rám, kutatva, vajon megértem-e, mi az a „meg minden”. Nincs időm gondolkozni rajta, mert sebesen folytatja: — Gyakran járunk Pestre, van egy Opel Rekordunk, de még most is rossz érzés fog el, amikor hazafelé jövök. Furcsa emberek élnek itt. Tudja, én szeretek modernül, divatosan öltözni. Az első időkben, amikor végigmentem az utcán, megbámultak. Újabb kuncsaft érkezett, a lánya képeiért jött. A művésznő kikeresi, s áradozva mutatja: — Ugye, milyen édes? Nagyszerű kép! Jaj, én nagyon tudok fényképezni! Nem hiába tanultam a legnagyobb pesti művésznél. Az apa osztozik az elragadtatásban — igazolvány- képek, retusálatlanok — s elégedetten távozik. A művésznő folytatja: — Művészcsaládban nőttem fel. Az édesapám is fotóművész volt. Nála tanultam... Zavarba jövök. A „művésznő“ észreveszi zavaromat, s villámgyorsan kapcsol: — Később, persze, más művészek mellett is dolgoztam. Ismerem a szakma minden fortélyát Azért is nézem olyan kritikus szemmel a többi fényképész munkáját. Persze, nekem egyik se konkur- rencia. A kisujjamban több van, mint a fejükben! Szóval, családi képet akarnak? Egy gyerek van? Kérem, hat levelezőlap nyolcvan forint egy színes nagyítás száznegyven. Tessék rámbízni, olyan fiatalok lesznek a képen, hogy csuda! Áztat garantálom. Mert én tanultam az arcnak az anatómiáját. Tessék csak jönni nyugodtan, lehetőleg délután. Ékszert ne tegyen fel, nekem mindenem van. Legalábbis, majdnem mindene. Jól menő műterme, háza. Opel Rekordja, pénze. Kizárólag a jó ízlése hiányzik. Nyíri Éva KÖNYVTÁROS Foto: Kotroczé á a ín agyKatai Járást Tanacs mezőgazdasági osztályának egyik szakembere a következőket mondotta, amikor szóvá tettük, hogy a nagykátai Kossuth Tsz-ben telepítési hibák miatt egy kisebb területről ki kellett szedni a tőkéket: — Miért ilyen kicsi ügyeket bolygatnak? Miért nem nézik meg ott, ahol száz holdak mennek tönkre, ahol milliók vesznek kárba. — Hol van ez a hely? — A Kátai Állami Gazdaságban. így kerültünk Szentmár- tonkátára, hogy bizonyosságot szerezzünk: megfelel-e a valóságnak a szakember állítása. Nos, sajnos igen! Több mint száz holdat szántottak ki, négyszáz holdon pedig nagyarányú volt a pótlás. Van ahoil a szőlővesszők hat- van-hetven százalékát kellett, illetve kell pótolni. A kár megközelíti a kilencmillió forintot. S ez főként a telepítéseknél elkövetett hibákból és a hanyag művelésből adódik. Hogyan történhetett meg, hogy egy állami gazdaságban, ahol felelős vezetők vannak, a felső hatóságok részéről állandó az ellenőrHAJ- p. vessenek el, mint itt? z Érdemes nyomon követni az ' c eseményeket, s visszatekin- | t teni a telepítés kezdeti idő- | r szakára. A gazdaság 1961 ; c őszén mintegy kétezer hold j t tartalékföldet vett át a kör- ' 1 nyező községek termelőszö- s vetkezeteitől. E terület túl- s nyomó része homokos, eifo- r gadható volt tehát az az elképzelés, hogy nagyüzemi szőlészetet létesítsenek ezen a vidéken. A gazdaság a B tervező vállalattal elkészít- - tette az alapokmányt. 1 A szükséges talajvizsgála- h tot és a területrendezési ” tervet az Országos Mezőgazdasági Minőségvizs- 1 gáló Intézet készítette eL 1 Hangar megkezdődtek a £ munkálatok, területrendezés, *■ telepítés. 1962 tavaszán már 1 163 holdat telepítettek be. Az £ ütem a felsőbb hatóságok ja- 1 vaslatára egyre gyorsult. A a nagy igyekezethez hozzájá- e rult annak a téves felfogasnak az elterjedése is — ez a t főhatóságtól származik —, a hogy járulékos beruházásra t csak akkor számíthat a gazda- l ság, ha legalább 'lOÜÜ holdat i telepítenek. Ezért szorgalmaz- 1 ták a telepítést a gazdaság s vezetői. 1963 őszéig több mint 1 550 holdat telepítettek. A kö- f vetkező évre 300 holdra kap- r tek tervet, de ezt 100 hold- I E ra csökkentették, később en- j 1 nek munkálatait is leállt- ! 1 torták. Ugyanis erre az idő- . re már jelentkeztek az el-ji követett hibák. Bakos Antalv^ a gazdaság igazgatója a kö- ^ vetkezőket mondja erről: | — Az 1963 tavaszi és az 4 ugyancsak abban az évben | a szeptember nyolcadiki ár-5 víz, megemelte a talaj viz-| szintjét, víz alá került a| szőlő egy része. Néhol a viz| télen is elborította a szőlő-| két, a magas talajvíz és a | fagy miatt sok szőlőtőke ki-1 pusztult. * A gazdaság vezetői, most a * telepítési alapokmányra és í az OMNI talajvizsgálatára hi ^ va tkoznak: — Minket nem terhel fele-1 lősség, kezünkben az alapok-1 mány. Mi az igazság? § y Valóban a tervező válla- t lat és az OMNI javasol- 5; ta a telepítést — de kikö- § tésekkel. A tervben többek között az I is szerepel, hogy egyes része- : ken vízrendezést és talaj- i ogyengetést kell végrehajtani : A vízrendezés nem történt : meg, a talajrendezés pedig ■ felületesen. Eaért került \ aztán víz alá a szőlő egy ré- \ sze. De ott is, ahol a felszínre nem is jött fel a víz, — csak megemelkedett — kipusztult a szőlő. Tudvalevő : ugyanis, hogy a szőlő nem ! „szereti” a talajvizet. Udvar- : di József a sági kerület ve- : zetóje így vélekedik a tele- i pítésekről: — Csak a parasztokat kel- : lett volna megkérdezni, ök i tudják, hogy esősebb idő- ; szakokban víz alá kerül ez a • terület. i A gondatlanság, az előrelátás hiánya miatt több millió forint 'kár keletkezett. A kö- , zelmúltban ugyanis egy bi- j zottság vizsgálta felül az ül- í tetvényeket és a kókai határban 95.5 és a szentmár- 5 tonkátaiban 19.8 holdat ki-1 selejtezett. A szőlő helyén | egyrészt nyárfaerdőt telepi-1 tenek, másrészt szántóföldi f művelést folytatnak. Nagy kár keletkezett ab- ? ból is, hogy a gazdaságban elhanyagol- | ták az egyébként jó hely- 4 re telepített szőlő műve- | lését is. Ma már mindenki eifttt vi-| lágos, hogy ilyen gyors üte- § mű telepítéssel lépést kell ^ tartani a gépesítéssel, a járu-| lékos beruházással. A tervek-& ben ez szerepel is, mégis csu-^ pán a gépesítésben léptek va- ^ lamit előre. A nagy terű- ^ letű szőlő műveléséhez több ^ idénymunkásra volt szükség, ^ a gazdaság azonban nem s szerződtethetett munkásokat, § mert elhelyezni nem tudta k őket. A kár, rendkívül nagy. A^
