Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-16 / 114. szám

I’iST 1965 MÁJUS 16. VASÁRNAP ‘"XJŰMap 3 Verseny -j- Újdonság Takarékosság -j- Verseny -|- Újdonság Négy porta — hat téma Szeget szeggel - de ha nincs? Cél: a hajszál tizedrésze Kolbászgyár - vagy vasüzem ? Nyereség: 20000 tréningruha A Szentendrei Kocsigyár főkönyvelője, Almási Pál mondja: — Igazan érdekes kis „szerkentyű”... megkopaaztja a lakat. — Hogyan csinálja? — Erdészetek kitermelt fa­rönkjein dolgozik, ott, ahol eddig két-két ember jó­kora késsel, s igen sok ve­rítékkel hántolta, a kérget. — Mos t? — A befogott törzsekért: kö­rülkalapálja szerkezetünk, s szépen leválik róla a kéreg. Ez a gépi újdonságunk. — Másféle is akad? — Sajnos. Ez a históriája: a MÁV csatlakozott a nem­zetközi szállítási egyezmény­hez — rakodólapok közé fogják az árut, úgy viszik haztól-házig. Ezért idén 200 000 ilyen fából való lapot kell összeállítanunk. — Nincs fa? — Fa van — szeg nincsen! Eddig facsavarral fogtuk ösz- sze a deszkákat. De a kül­föld csak május végéig fo­gadja el így. Jóval tartó- sabb, ha úgynevezett csavart szeggel építünk (a nevében foglaltatik, mi ez). — Szeget szeggel ... — De ha nincs! Idehaza ismeretlen gyártmány. — Honnan jöhet segítség? — A Salgótarjáni Acéláru­gyárban technikailag megol­dották. Tőlük kérünk sür­gős segítséget, mielőbbi so­rozatgyártást a kísérletek után. hiszen nemcsak a Szent­endrei Kocsigyár érdeke fo­rog kockán. Befőzéstől á mikronokig Pontosság. Randevúnál; maximum fél óra késés. Pa­lackozott tejnél; egy ujjal a jelvonal alatt. Női ruhá­nál; lehet néhány centivel tövidebb. De mit szóljunk ehhez: „a hajszál tizedrésze”! — Technikai bravúr — mondja az újságíró. — Legújabb áldomásunk — jelenti Massza főmérnök. A Diósdi Csapágygyárban ez történt: — A tűgörgő gyártásnál át­léptünk a legszigorúbb kate­góriába; fél mikron pontos­sággal dolgozunk! — Rendkívül precíz appa­rátust követel. — Fokröi-fokra, magunk alakítottuk hozzá berendezé­seinket. A termék értése így magasabb, s kevesebb a vesz­teség. a kirostálni való. — Ki ellenőrizheti a gon­dolatnyi eltérést? — Ember már nem. Szer­kesztettünk egy osztályozol, nem adtunk érte külföldi pénzt. Elektromos tapogató­val szelektálja ki a rosszat. — Mihez kell a tűgörgő? — Például Csepel-teherko­csik hajtóművéhez. — S a gárda? — Ez a legcsodálatosabb! Olyan asszonyok állnak a posztokon, akiknek tegnap még a befőtt receptek pon­tos betartása volt a mérce. — Hogy lehetett csodát tenni? — A csodatétel a jó kolle­gáké. Régi munkatársak és műszakiak vállalása, hogy minden kezdőt addig taníta­nak, míg mesterré nem lesz­nek. Nem ritka, hogy he­lyettük állna* géphez. Ez a titka annak, hogy kevés pénzzel hazabandukoló, át­lag do'.gozó asszonyt nem ta­lálni errefelé. ISüm történt semmi Pontosat ugyan nem tudni, ennyit mégis: szerszámgépek­hez késeket gyártó üzem fel­építésén gondolkoztak — Bé­késcsabán. Tették ezt azért, mert alíg-aiig teremtjük elő manapság, amennyire szük­ség van. De kell-e vasüzem a finom harapnivaló hazájában? Nem inkább valamilyen kolbász- ".yártó kombinátot érdemes odatenni? Megkérdezhetjük ezt azután, hogy néhány em­ber maga jelentkezett megol­dással; se új épület, se új igazgató, se új gépsor nem kell hozzá. Meg­oldás, a fémporból préselt, a kívánt formában percek alatt készülő késtartó. Két-három prés egy szobában, pótol egy ember-gép ármádiát! A pró­bák ragyogóak! Mindennek lassan két esz­tendeje. Aíi történt? A Kemény-fémipari Vállalat főtechnológusa, Koczó Kál­mán, ennyit mond: — Pillanatnyilag nem gyárt­juk. Továbbfejlesztése, gyár­tása nem szerepel napiren­den .. . Különben meglehető­sen sok rezet kell felhasznál­ni hozzá ... Egyébként nem ismerem egész pontosan, de úgy érzem, hogy az új eljárás drágább lenne, mint a hagyo­mányos ... Ha sorozatban ké­szülne, mindenesetre lejjebb kellene szorítani a költségszin­tet ... A sors iróniája, hogy a ve­zérigazgatóság — ahová az egyesítés után a Kemény- fémipar i Vállalat is tar­tozik — a hagyományos gyár­tást szorgalmazza (Kovácso­lás,, megmunkálás stb.) Az újságíró úgy véli, hogy a fémporból sajtolható, rend­kívül szapora eljárás igen je­lentős, s feleslegessé tehet egy beruházást. Lehet, hogy té­ved. Bárhogy is van — két­éves huzavona után — végre mérlegelni s dönteni kell! Bárom tized: 14 tonna szövet — Most már nem maradt más hátra, minthogy az elekt­ronikus géphez forduljunk ta­nácsért — S mondhat-e újat? — Tény, hogy mi mindent elkövettünk a rendelkezésünk­re álló anyagok legjobb hasz­nosítására. Olyan ponton il­lesztjük a szabásmintákat egy­más mellé, hogy hulladékunk minimálisra csökkent S még így is van mit megmenteni. — Sikerül is? — Március óta a tervezett fél százaiéi ion túl újabb há­rom tizeddel lejjebb szorítot­tuk. Ez nem egyszerű játék a számokkal. Értéke 14 tonna szövet! — Ruhára fordítva? — Húszezer tréningruha. A Váci Kötöttárugyár fő­mérnökének tájékoztatóját örömmel fogadja minden vá­sárló. Tóth György AZ INDONÉZ OKTATÁSÜGYI MINISZTER GÖDÖLLŐN Szombaton délelőtt kedves vendégek érkeztek a gödöl­lői Agrártudományi Egye­temre. A hazánkban tartóz­kodó Sjarjef Thajeb indonéz oktatásügyi miniszter és dr. Widjojo Nitisastro, a djakar- tai egyetem közgazdaságtu­dományi fakultásának dé­kánja látogatott el Gödöllő­re dr. Sós Gábor földművelés­ügyi miniszterhelyettes és dr. Szűcs Kálmán szakokta­tási főigazgató kíséretében. A vendégeket dr. Magyart András, az Agrártudományi Egyetem rektora és Soltész István egyetemi adjunktus, az MSZMP szervezetének tit­kára fogadta- A vendégek rö­vid baráti eszmecsere után megtekintették az egyetem növény- és növényélettani, a földművelés és növényter- mesztéstani tanszékét, az egyetem kétszázezer kötetes könyvtárát Ezt követően az indonéz oktatásügyi minisz­ter kíséretével ellátogatott a tavaly szeptemberben elké­szült négyszáz fős kollégium­Sjarjef Thajeb indonéz ok­tatásügyi miniszter nagy el­ismeréssel nyilatkozott a lá­tottakról. ba, majd megtekintette az új kísérleti telepeket, a bo­tanikus kertet és az új építkezéseket. A .,FEKETE GYÉMÁNTOK“ BECSBEN A győri Kisfaludy Színház művészei május 22-én és 23-án a bécsi Collegium Hungari- cumban Jókai Mór: „Fekete gyémántok” című színművét adják elő. KAMARAZENEI FESZTIVÁL Az első országos kamaraze­nei fesztivált Veszprémiben tartják május 22—24-én. A fesztiválon az ország legkivá­lóbb kamarazenekarai három hangversenyt adnak. A három­napos zenei eseménysorozat záróhangversenyén a Veszpré­mi Oratórium Együttes — ne­ves vendégszólísták közremű­ködésével — szerepel. 500 ÉVES latin—magyar—német orvosi receolkönyv találtak. Megállapították, hogy a latin, magyar és né­met nyelven írt nyomtatvány nem más, mint egy tizenöl ö- dik századbeli orvosi recept­könyv. Az értékes nyomtatványt kiállításon mutatták be a fa- i lu lakóinaik. A bajai járás Madaras köz­ségében nemrég egy tizen­nyolcadik században nyomta­tott könyvet találtait. A muzeális értékű könyv nagy meglepetést okozott a helytörténészeknek. Fedőlap­jába bekötve ugyanis egy má­sik, vékonyabb nyomtatványt „Havaznak“ a nyárfacrdők nyárfásokban megkezdődött a mag gyűjtése. A megye er­dőgazdaságai ilyenkor sze- ] dtk össze a magvakat a vi- ; dék nagyarányú fásításához. „Havaznak a nyarfa er- i dók Bács-Kiskun megyében. A gyapjas magiakat messzi- 1 re'* viszi a izéi, : egész fehér ] tőlük az erdők alja. A vé- ! dett területeken, az öreg „Dunai iskola" a kolostormúzeumhar, j szetei, Altdorfer és Granach I képei, német szobrászok alko- | tásai, magyar festők tábláké - | pei szerepelnek. A XVI. század, eleji késő j gótika és a reneszánsz kul- j túra fő központjaiban — a Duna középső folyása men­tén Becs, Regensburg környé- kén kialakult sajátos dunai művészet magyar múzeum­ban őrzött emlékei nemzetkö­zi tárlaton most mutatkoznak be első ízben. A napokban ismét „útra­kelt” a budapesti Szépművé­szeti Múzeum néhány becses műkincse — ez alkalommal a Linz melletti St. Florian-ba, ahol május végén „Dunai is­kola” címmel nagyszabású nemzetközi képzőművészeti kiállítás nyílik. A legnagyobb magyar kép­tár összesen 38 műtárgyat so­rakoztat fel St. Florian kolos- I tormúzeumának termeiben. A kollekcióban többek között német mesterek rajzai, met­Szövevény------------------- önmagá­t lleilSe?C-C nak Nagy i------------a------- Sándor? E zt kutatom Törteién. Nagy Sándor 22 éves, most adták kezébe a kis levélkét, mely­ben tudatják vele, hogy a községi tanácsnál betöltött előadói munkaviszonyát lét­számcsökkentés miatt meg­szüntetik. A tanácselnök: — Nagy Sanyi már azalatt végezte el a mezőgazdasági technikumot, amíg nálunk dolgozott. Nekem le kell ad­nom egy létszámot. A mun­kája ellen soha nem volt ki­fogas. Azért esett mégis rá a választás, mert ha elmegy a mezőgazdaságba, ott mint szakember könnyűszerrel a kétszeresét keresheti, mint a nálunk kapott 1150 forint. Azt is megtudtam, hogy a helyi Rákóczi Tsz már több ízben hívta. Havi hetven munkaegységet ígértek neki és természetesen a háztájit. Itt havonta tiz forintot fizet­nek munkaegység előlegként, tehát csak az előlegből majd annyit kap, mint a tanácsi fi­zetése. Az embereket elsősorban anyagi érdekeik vezetik. Ha ez így igaz, akkor most Nagy Sándor nagyon elégedett. Már pedig a fiú éppenség­gel az ellenkezőjére hangolt. Elkeseredett, méltatlankodik és igazságtalanságot emleget. ___________ és leggyak­| A/, első | rabban han­----------------goztatott ér­ve elgondolkoztató: — Azért iratkoztam be a technikumba, mert azt mond­ták, hogy a tanácsnál meg­követelik az érettségit. Ma a 10 tanácsdolgozó közül hár­munknak van érettségije: az elnöknek, egy könyvelő kis­lánynak és nekem. Mégis en­gem küldenek el, közben csoportvezetők vannak nyolc általánossal... E cikkben elsősorban Nagy Sándor érdekeit keressük. Az a tanács érdeke lenne, hogy műveltebb, magasabban kva­lifikált embereket tartson az apparátusban. A fiatalember előtt a felmondással egy sok­kal ígéretesebb jövő nyílt meg. — Márpedig én a tsz-be nem megyek. Legalábbis a helyiek közül egyikbe sem — jelenti ki határozottan. — El akar menni a faluból? — Nem. Itt él az anyám, a konzervgyári telepen dolgo­zik. öcsém középiskolás. Es itt van még valaki... — Akkor miért megy el mégis? — Mert a helyi tsz-be nem megyek — Hajtogatja ko­nokul ... — Miért? Sokáig gondolkozik. Okait inkább érzi. mint tudja. A7,1 könnyű megfogalmazni, hogy „nem megyek ' de ezt logi­kusan. más ember számára is elfogadhatóan is bizonyí- tani már nehezebb. Aztán las­san, bizonytalanul szedegeti érveit: — Hát először, mert ismer­nek. Hogy tudjak én itt di­rigálni? A parasztok majd azt mondják: „Ez parancsolgat nekünk? Ismerjük pendeiycs kora óta”. ^ OSÍ 3 *■ Milyen furcsa, j nábán az em­berek félnek az ismert­ségtől. Az ismeretlenség, a „messziről jöttség” va­lamiféle biztonságérzetet ad. Érdemes lenne egyszer meg­vizsgálni néhány falut és min­den bizonnyal megdöbbentő adatot mutatna, hogy a ve­zetők java része más falu­ból jött, míg az itteniek is­mét más vidékekre származ­tak el. Furcsa ez az ismert­ségtől való félelem. Itt van ez a fiatalember, Nagy Sán­dor. Magánélete, múltja tisz­ta. A család idevaló. Apja két évvel ezelőtt bekövetke­zett haláláig a faluban volt pedagógus. A fiú mégis fél. Bizonytalanná teszi az a tu­dat, hogy belelátnak magán­életébe, tudják problémáit. A falu a közügyeket való­ban összekeveri a magán­élettel. Itt közelebb az igaz­ság. Az ember élete teljes súlyával kerül a köz mér­legére. Igazi tekintélyt csak a példás magánélet és a feddhetetlen közélet biztosít. Városon könnyebb. Munka után az embert felszívja a nagyváros forgataga. Más­nap reggelig magánember­ként él, lekerül a „színpad­ról”. Nemrég Nagykátán egy idős tani tóval beszéltem. Nyugdíjba ment. Senkije nincs a faluban. Messziről jött ide harmincöt évvel ezelőtt. Rokonai ma is szülővárosában élnek. Megkérdeztem tőle, hogy miért marad itt ebben az Idegen falubaiv — Idegen? Én innen már nem tudnék elmenni. Itt mindenki ismer, én is isme­rek mindenkit. Tudja mi­lyen jó ez? Bárkivel beszéltem róla, valóban ismerte és csak csupa szépet mondott róla. Ezt a közismertséget kár lett volna itthagyni. Egy gaz­dag élet becsületes, tiszta munkájának eredményét hagyta volna el. ________,____ félnek a V ajon miért mai fiatal­emberek falujuk közvéleményétől. Miért szórják bele eredmé­nyeiket, érdemeiket, múlt­jukat ebbe a mindent elfe­dő ismeretlenségbe. Miért nem tud kialakulni egy fa­lu vezető gárdája a helyiek­ből? Erről morfondíroztam és Nagy Sándor, mintha igazod­ni akart volna, érvként egy újabb logikai bukfencet ve­tett: — Itt minden vezető ide­gen. Mindkét tsz elnöke, me­zőgazdásza, de a tanácselnök is idegenből jött. így nem lehet dolgozni. A Rákóczi me­zőgazdásza abonyi. Letelik a munkaidejük, aztán sietnek a buszhoz. Közbevetőleg elmondom, hogy Nagy Sándor problémája azért is érdekes, mert az el­múlt két évben a faluból tí­zen végezték el a mezőgazda­sági technikumot. Közülük egy sem dolgozik helyben, sőt so­kan nem is a mezőgazdaságba mentek. Egy céljuk volt csak. El innen. Nem a fővárosba. Csak egy másik faluba ... Nagy Sándor másik érve: — Így nem tudóik dirigálni ... Dirigálni, parancsolni... ez jelentené a vezetést? Megró­ható-e a tsz-tag, ha „nem hagy magánaik dirigálni”? A pa­rasztembernek nem kell diri­gálni. Tudja ö a dolgát. Meg kell nézni a háztáji gazdaságát. Más kellene ... — Ezzel az elnökkel nem dolgozom — hangzik a fiú kö­vetkező érve. Az elnök Szabó Lajos a Rá­kóczit vezeti. Az évek bizonyí­tották: kiváló szakember, jó útra vezette a Rákóczit. Mégis a tagok ellene vannak. Több­ször követelték már a fejét. Pedig az eredmények előtt ne­kik is fejet kellett hajtani. A tsz-tagok — természetesen a dolgozók — gazdagok. A falu­ban a tv mindennapos köz­szükségleti cikk. 20 magán­autó- szaladgál, ebből tizenhat a tsz-tagok tulajdona. A gaz­dálkodás eredményes, nő a munkaegység értéke. — Szabó Lajos kitűnő szak­ember — mondja a tanácsel­nök. — Csak sajnos nem tud az emberekkel bánni. Merev, csak parancsolni tud. Hiába vezeti jól a szövetkezetei a ta­gok mégsem szeretik. A jó szó hiányzik, ebben pedig Sza­bónál szűk a keret... __________, Nagy Sándor I ftésM | kiböki, hogy----------------- egy földmű­vesszövetkezetbe pályázik, könyvelőnek. 1400 forintot Ígérnek. Ebből le kell vonni az utazgatás, a különélés költsé­geit. Mégis ezt vállalja a tsz által felkínált minimum 2»00 forintos jövedelem helyett. — Ez a pénz biztos. De ki garantálja azt, hogy a tsz az idén is ki tudja fizetni a beter­vezett munkaegységet? Ha nem megy, a vezetők veszik a kalapjukat és elmennek, mi meg itt maradunk a bajban, így szokott ez lenni... Hiába vitáznék, sok példa szól ellenem. Az idegenből jött és megbukott vezetők egy fe­gyelmivel a táskájukban elha­józnak, a következmények vi­szont a helyieket sújtják. Az sem ritka, hogy ugyanez a ve­zető egy másik íaiuban újra kezdi... Nagy Sándort látszólag ki­csinyes dolgok kényszerítik ar­ra, hogy saját érdekei ellen cselekedjen. A kívülálló talán nehezen érti. A teljes megér­téshez bele kell látni a falu szövevényes életébe, ahol az indulatok, előítéletek, a szoká­sok és megkötöttségek sokszor elnyomják a primer érdeke­ket. Ezért nem illik az anyagi érdekeltség elsődlegességéről alkotott igaznak tetsző nézet kulcsa sóik helyi probléma zár­jába. Nagy Sándor számunkra ért­hetetlen elhatározásának is bo­nyolultabb a kulcsa. Valószí­nű hasonlóan vélekedik az a 10 mezőgazdász is aki mostaná­ban pályázott el innen. Estén­ként, vagy hétvégén hazajár­nak és biztos maradnának a hívó szóra, ha megszívlelnénk, hogy az embereknek nemcsak pénz kell. , ksll A7, j Lcéaldbb ííy egészséges----hközszel­lem, az egyenes beszéd, a jó szó és a mindkét részről meg­nyilvánuló bizalom. Amíg ezt nem tudjuk megteremteni, ad­dig Nagy Sándor és a Nagy Sándorok saját érdekeik ellen fognak tenni. P edig az ő érdekük a falu érdeke is ... Ö. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents