Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-15 / 113. szám
2 "'^/Círíktp 1965. MÁJUS 15. SZOMBAT Politikai válság Ecuadorban Sztrájk, kormányellenes tüntetések, letartóztatási hullám Ecuadorban politikai válságot robbantott ki a katonai juntának az az intézkedése, hogy emeli az egyes importcikkek vámtételét. A gazdaságilag hátrányosan érintett guayaquil-i kereskedők negyedik napja sztrájkolnak. A város kereskedelmi forgalma teljesen megbénult. Ehhez járult pénteken az a fejlemény, hogy Eduardo Carrion Torol földművelés- ügyi miniszter — tiltakozásul a sérelmezett gazdasági intézkedések miatt — benyújtotta lemondását a juntának. Guayaquil város tanácsának hat tagja is lemondott funkciójáról tiltakozásának jeleként. A városban tovább folytatódnak a kormányellenes tüntetések. A tiltakozó tömegeket a rendőrség könnygázgránátokkal oszlatta szét. Az AFP és a Reuter köz- .ben arról is tájékoztat, hogy nagyszabású letartóztatási hullám vette kezdetét Ecuadorban. A letartóztatott politikai személyiségeket a junta azzal vádolja, hogy közük volt a spontán kirobbant tiltakozó mozgalomhoz. Elhurcolták lakásáról az Ecuadori Kommunista Párt főtitkárát, Pedro Antonio Saadot, valamint Enrique Gil Gilbertet, a központi bizottság titkárát. Letartóztatták a Népi Erők Tömörülése nevű haladó szervezet vezetői közül Asaas Busaiunt, továbbá Gonzalo Abadot, az Ecuadori Szocialista Párt főtitkárát és más ismert személyiségeket. Egy nappal az új letartóztatások híre előtt jelentették be, hogy a légierők három, a flottának pedig egy tisztjét „felforgató tevékenység” vádjával őrizetbe vették és vizsgálatot inditottak ellenük. Kire kíváncsi? Egy londoni utazási iroda megkérdezte ügyfeleitől: elsősorban kivel szeretnének Párizsban találkozni? A megkérdezettek 62 százaléka De Gaulle-ra, 11 százaléka Brigitte Bardot-ra és 5 százaléka Femandelra szavazott. Súlyosbodik a helyzet Mauritius szigetén Zavargások, összetűzések — Angol katonaság érkezett légiúfon ^>NW>XX\>XXXXVXXXXX>XXXVXVsXXVvVvXXXXXNVx I Várurak | szakszervezete | ! Az angol főnemesek Ion- ^ > doni értekezlete elhatároz- \ ! ta, hogy megalapítják a 5 j várurak szakszervezetét \ ! üzleti érdekeik elömozditá- \ | sara. Egy idő óta ugyanis a $ ! nevezetesebb kastélyokat \ \ tulajdonosaik megnyitják a § l látogatók előtt műkincseik $ \ és fényes berendezéseiké > megszemléltetésére. A be- \ 1 lepődi jak és melléküzemek\ í szépen jövedelmeznek, $ i többnyire évi néhány ezer \ \ fontot, nagyobb vonzerejű § ! kastélyok esetében elérik J S a tízezer, sőt egy esetben § ; elérték az évi 15 000 fontot.§ \ A tanácskozások tárgya í i közös eljárás tervezése volt $ ! a kastélyok forgalmának \ í lehető legnagyobb fokozd- \ \ Sára. Bedford herceg kifej- \ i tette, hogy fényes üzlet cz$ í emléktárgyárusítás. Az 6 \ { kastélyában 400-féle em-! $ léktárgyat árusítanak és a \ \ legízléstelenebbek a legke- \ 1 lendöbbek. \ Már nyolc arab ország szakította meg diplomáciai kapcsolatait Bonnal Kijelölték az EAK kelet-berlini főkonzulját Bonn (MTI) Csütörtökön este nyolcra emelkedett azoknak az arab országoknak a száma, amelyek — válaszképpen arra, hogy Nyugat-Németország elismerte Izraelt — megszakították a diplomáciai kapcsolataikat a bonni kormánnyal. Az esti órákban Algéria kormánya jelentette be, hogy az arab külügyminiszterek márciusi értekezletének határozatai alapján megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat a két ország között. Előzőleg hasonló döntést hozott az Egyesült Arab Köztársaság, Szíria, Irak, Jordánia, Jemen, Szaud-Arábia és Libanon. A szudáni kormány közölte, hogy akkor szakítja meg a diplomáciai kapcsolatokai, amikor az izraeli nagykövet megérkezik Bonnba, vagy az NSZK nagykövete elfoglalja állomáshelyét Tel-Avivban. Kairóban az Al Ahram Brezsnyev fogadta Sasztrít Moszkva (TASZSZ) L eonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára pénteken találkozott és megbeszélést folytatott Sasztri indiai miniszterelnökkel . A megbeszélésen Szvaran Szingh indiai külügyminiszter, Trüaki Kául, India moszkvai nagykövete, valamint szovjet részről Vaszili} Kuznyecov külügyminiszter- I helyettes is jelen volt. A Biztonsági Tanács ülése Port Louis (MTI) Mauritius szigetén — ahol a pártközi ellentétek és a nemzetiségi viszályok zavargásokra vezetlek — a rendőrség csütörtökön mintegy száz sze- i mélyt tartóztatott le. A kö- i zép-keleti angol fegyveres i erők főparancsnoka a sziget- i re érkezett, hogy személyesen ! tárgyaljon a főkormányzóval ; a súlyosbodó helyzetről. I Különösen a sziget déli ré- \ szén került sor hsves összetű- | zésekre: két személy meghalt, | többen megsebesültek. Csütör- i tökön egy századnyi angol i katonaság érkezett légi úton a ; szigetre. : Londonban szeptemberben A Biztonsági Tanács pénte- j ken — magyar idő szerint í 16.48 órakor — összeült a | dominikai helyzet további megvitatására. Jordánia, Malaysia és az Elefántcsontpart határozati javaslatot terjesztett elő, a javaslatot a Biztonsági Tanács tizenegy tagja húszperces vita után egyhangúlag elfogadta. Ennek a javaslatnak az értelmében a Biztonsági Tanács tűzszünetre szólítja fel a dominikai karcoló feleket, U Thant ENSZ-főtitkár pedig elküldi személyes képviselőjét Dominikába, hogy tanulmányozza a helyzetet. A határozat felszólít minden érdekelt felet, támogassa munkájában az ENSZ-főtitkár képviselőjét. pénteki száma közli, hogy kijelölték az EAK kelet-berlini főkonzuliját Szaad Fatatri személyében, aki korábban Latin-Amerikában teljesített diplomáciai szolgálatot. A második kínai atombomba Peking (Üj Kína) Pénteken, pekingi idő szerint 10 órakor, a Kínai Nép- köztársaság nyugati területei fölött újabb atombombát robbantott. Ez Kína második sikeres atomkísériete. Az első atombombát Kína 1964. október 16-án robbantotta fel. Gyorsfénykép a háborúról Az amerikai tengerészgyalogosnak — karján a jelzés: US Marine — csak a nevét tudjuk. Az a gyorsfénykép, amelyet a Quick című nyugatnémet hetilap James C. Farley káplár három arcáról készített, mégis sok mindent elmond nekünk. És nemcsak a Dél-Vietnamban harcoló tengerészgyalogosokról. Farley káplár, arcán magabiztos reklámmosollyal bevetésre indul... Igen, valahogy így kezdődött: az Egyesült Államok, a nyugati világ vezető nagyhatalma — minisztereinek és tábornokainak arcán magabiztos reklámmosollyal — bevetésre indult Dél-Vietnamban. Afféle partizánvadász büntetőexpedícióra, amelynek sikerében — természetesen — pillanatig sem kételkedett. Farley káplár, arcára fagyott döbbenettel, lelőtt bajtársa oldalán ráébred, hogy ebben a háborúban — vissza is lőhetnek ... Igen, valahogy így folytatódott: az Egyesült Államok, a nyugati világ vezető nagyhatalma — minisztereinek és tábornokainak arcára fagyott döbbenettel ráébredt, hogy Dél-Vietnamban egy nép felszabadító harcával találta szemben magát. Farley káplár, a kiürült ló- szeres ládára borulva sír ... A felvétel szintén Dél-Vietnam- ban készült. Vajon mire gondolhat James C. Farley? A győzelemre, vagy... De nem: az Egyesült Államoknak, a nyugati világ vezető nagyhatalmának miniszterei és tábornokai még nem tartanak ott, ahol James C. Farley. Sőt: a háború kiterjesztésére gondolnak. Sugárhajtású vadászbombázóik pilótái arcukon ugyanolyan magabiztos mosollyal indulnak az Észak elleni bevetésre, mint egykor odalent, Délen James C. Farley. De — minden bevetésnél — eljön a pillanat, amikor a Vietnami Demokratikus Köztársaság légvédelmének tüzébe érve, arcukra fagy a mosoly. És sokuknak már soha többé nem adatik meg azután, hogy magukba szállva a lőszeres ládára boruljanak és sírjanak ... re tu James C. Farley mosolyog’, megy az ütközetbe James C. Farley rájön, hogy kevés oka van a mosolyra James C. Farley a kiürült lőszeresládákra borulva — zokog EMBERSÉG AZ EMBERTELENSÉGBEN 1 TÖ MEGGY IEKOS OHVOSA (5) Himmiernek nagy gyengéje volt a legendás középkor. A középkor nagyjai ban — Rőt- szakállú Frigyes.ben, I. Henrikben és a X. század más fejedelmeiben, hadvezéreiben látta példaképeit. Főképpen I. Henrikről beszélt fanatikus lelkesedéssel, örült fanatizmusában olyan messzire ment, hogy szinte azonosította magát vele, és azt hirdette, hogy ö a középkori uralkodónak XX. századbeli mása. Himmler többször is beavatta ábrándjaiba Kerstent, amit az orvos ügyesen kihasznált. Kezdetben nagyon óvatos volt, mert attól tartott, hogy túllépi a határt, de hamarosan észrevette, hogy Himmler nagyon szívesen veszi, ha hiúságát táplálja. Ilyen esetekben Kersten nem csupán az ősi tibeti masz- szírozással gyógyító orvos volt, hanem modern pszichiáter, aki idegbeteget gyógykezel. Az utánunk következő századokban úgy beszélnek majd önről, mint a német faj egyik legnagyobb vezető egyéniségéről. Mint egy germán hősről, a középkori lovagok méltó utódáról — mondta. — De ne feledkezzék meg arról, hogy a középkor nagyjai nemcsak vitézségüknek és bátorságuknak köszönhetik hírnevüket, hanem igazságosságuknak és nemességüknek is. Hogy valóban hasonlatos legyen ezekhez a hősi alakokhoz, éppen olyan nagylelkűnek is kell lennie, mint amilyenek ők voltak. Akkor önről is megemlékezik a történelem, és fennmarad a neve hosszú évszázadokra. És Himmler, aki határtalan bizalommal viseltetett Kersten keze iránt, balzsamként fogadta szavait is, mert lelki kétségeit és válságait enyhítették. — Kedves Kersten — mondta — ön az egyetlen barátom, az egyetlen ember, aki megért engem. Azután utasítást adott magántitkárának, hogy állítson össze egy listát a Kersten által megnevezett személyekről, és a listát aláírva, elrendelte szabadlábra helyezésüket. Kersten — Brandt útján — értesült a szörnyű tervről, hogy Hitler ki akarja telepíteni a holland lakosságot. A Führer Himmlert bízta meg a kitelepítés végrehajtásával. Himmler a következő intézkedéseket tervezte: hárommillió férfi gyalog menetel Hollandiából Lengyelországba. A nő- két, gyermekeket és tehetetlen öregeket hollandiai kikötőkből hajókon Königsbergbe. onnan vonaton Lublin,ba szállítják. Az akciót Hitler születésnapján kellett megkezdeni... Kersten megborzadt a pokoli tervtől és eltökélte, hogy meghiúsítja a kitelepítést. Aki időt nyer, életet nyer — gondolta, s hozzákezdett a munkához. Heteken át, minden nap szóbahozta Himmler előtt kérését: halasszák el a hollandiai kitelepítést. Himmler azonban ellenállt, állandóan Hitler parancsára hivatkozott. Egy héttel a kitelepítés megkezdése előtt — sorozatos fájdalomrohamok után — végül is Himmler jelentést tett a Führernek: betegségére és idegállapotára való tekintettel nem tudja megkezdeni a kitelepítést, és engedélyt kért a határidő elnapolására. Az engedélyt megkapta. Kersten határtalanul boldog volt. Üjra győzött. Közben telt az idő. Kersten folytatta akcióit, segített, ahol csak tudott. 1942. december 12-én, amikor Kersten meglátogatta Himmlert, betegét szokatlanul rossz hangulatban találta. Megkérdezte őt, hogy mi bántja Himmler kérdéssel válaszolt. — Sikerrel kezelhetne-e egy beteget, aki állandó fejfájásban és álmatlanságban szenved, és gyakran szédül? — Lehetséges, hogy sikerrel kezelhetném — válaszolta Kersten —, de mielőtt végső választ adhatnék, szükséges, hogy az illetőt megvizsgáljam. Minden attól függ, hogy mi okozza a fenti tüneteket. Himmiernek szinte elakadt a lélegzete. Fojtott hangon válaszolt: — Megmondom a betegnek a nevét, de esküdjön meg, hogy senkinek sem árulja el azt, amiről itt most beszéltünk. — Reichsfühxer úr, ez nem az első eset, hogy mint orvosra, titkokat bíznak. Ez a hivatásomhoz tartozik. Himmler a páncélszekrényhez ment, kinyitotta a kombinációs zárat, egy fekete mappát vett elő, abból pedig egy iratcsomót. — Olvassa el. Szigorúan titkos jelentés a Führer betegségéről. Az iratcsomó hatvannégy lapból állt. Átfogó és részletes jelentést tartalmazott Hitler egészségi állapotáról, mégpedig attól az időtől kezdve, amikor a pasewalki kórházban kezelték. Kersten a következőket tudta meg az iratokból. Hitler fiatal korában vérbajt szerzett. A pasewalki kórházból gyógyultan elbocsátották, de 1939-ben újra jelentkeztek a betegség tünetei. 1942-ben a tünetek már két- ségbevonhatatlanul azt mutatták, hogy a Führer „paralis progresivában” szenved. Kersten olyan dolgokról szerzett tudomást, amit el sem akart hinni. — Most már tudja, hogy mi bánt engem — mondta Himmler. — Öt nem lehet egy Ideg- gyógyászati klinikán megvizsgáltatni. Ilyesmit lehetetlen titokban tartani. Az ellenséges hírszolgálat is tudomást szerezne róla, és semmi esetre sem mulasztaná el, hogy rádió útján világgá kürtölje. Hitlert az egész világ gigásznak tartja. Nélküle nem valósulhat meg az Északi-tengertől az Uraiig terjedő nagy Német Birodalom. Mit jelent ehhez mérten az a körülmény, hogy röviddel művének betetőzése előtt megbetegedett? Kersten nem kezelte Hitlert — de birtokába jutott a náci Németország egyik legnagyobb titkának. Kezelte tovább Himmlert, és naplójában szaporodtak az ilyen bejegyzések: ..Ma kegyeimet eszközöltem ki negyvenkét halálraítélt hollandi számára” — „A szerencse ma is kedvezett, negyven hollandi kegyeimet kapott” — Himmiernek nagy fájdalmai voltak, gyenge pillanatában teljesítette minden kérésemet. „Sikerült kiszabadítanom a koncentrációs táborból három észtet, négy lettet, hat hollandit és egy belgát.” (Folytatjuk.) kezdődik meg a Mauritius függetlenségéről tárgyaló ke- rekasztal-értekezleL Közlemény A. A. Cromiko magyarországi Sátogatásárői A miniszterek megtárgyalták a magyar—szovjet kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdéseit. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott megbeszéléseken kifejezésre jutott a felek teljes nézetazonossága valamennyi megtárgyalt kérdésben. (Folytatás az 1. oldalról.) t nami közös közleményben fog- ! ialtakkal. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió külügyminisztere megvitatta az európai népek biztonságának és együttműködésének kérdéseit, a többi között az európai biztonság , központi problémáját képező ; német kérdés békés rendezését, j
