Pest Megyei Hirlap, 1965. április (9. évfolyam, 77-88. szám)

1965-04-10 / 85. szám

MST MEC»El sMh+ap 1963. ÁPRILIS 1«, SZOMBAT 1935 ben 46 múzeum: 792 ezer látogató 1964 ben 132 múzeum: 5 millió 130 ezer látogató A felszabadulás előtt 1935- ben Magyarországon 46 mú­zeum működött, számuk 1965-re 132-re emelkedett. A Művelődésügyi Minisztérium­nak, a megyei tanácsoknak a régebbi gyakorlattal ellentét­ben ma már nemhogy ösz­tönözniük kellene a helyi szer­veket új múzeumok létreho­zására, hanem alkalmasint — például megfelelő helyiség, irányító szakember, anyagi lehetőség híján — kényte­lenek korlátozni az ilyen kí­vánságok teljesítését. Egyéb­ként csak örülni lehet annak, hogy olykor kis falvak lakói, vagy egy-egy tsz tagjai azon fáradoznak, hogy feltárják, összegyűjtsék és bemutassák a szűkebb pátriára vonatkozó emlékeket. A kulturális érdeklődés s egyben a belső idegenforga­lom növekedését tükrözi a múzeumlátogatók számának alakulása. Harminc évvel ez­előtt, 1935-ben 792 000-en, 1949-ben 672 600-an, 1964-ben pedig 5129 727-en keresték fel a kiállítási intézményeket. Nem érdektelen szóvá tenni, hogy a számszerű fejlődés vi­déken szembetűnőbb, mint a fővárosban. Újszerű vonása a múzeumok ismeretterjesztő tevékenysé­gének a „házon kívüli” -kiál­lítások rendezése községi mű­velődési otthonokban, gyá­rakban, iskolákban, klubok­ban. Az ilyen bemutatók — a múlt év októberi kiállítá­sok 40 százaléka ilyen volt — egyre vonzóbb fórumai a népművelésnek. Afíscától Szekszárdig A televízió munkatársainak közreműködésével 50 perces dokumentumfilmet készítte­tett a városi tanács Szek­szárdiéi. Az „Aliscától Szek­szárdig” című film a 2 ezer- évvel ezelőtti kelta, illetve ró­mai település helyén 900 éve kialakult magyar város mai arculatát, fejlődését mu­tatja be egy esztendő négy évszakának tükrében. őózíuCí em SZÍNES, LÁTVÁNYOS, UJ MAGYAR FILM bér j^icii Idén először az USA is részt vesz a BNV-n Bár még az idei Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitá­sáig csaknem két hónap van hátra, a vásár előkészületei már megkezdődtek nemcsak itthon, hanem külföldön is. Több mint harminc ország ke­reskedői küldenek árut a Bu­dapesti Nemzetközi Vásárra. A külföldi kiállítási anyag el­ső szállítmányai már meg is érkeztek. A Szovjetunióból 15 vagon áru futott be eddig. A szállítmányban több szerszám­gép és cementrakodó beren­dezés található. Az Egyesült Államok kiállí­tói, akik első alkalommal vesznek részt a BA'V-n, szin­tén igen frissek voltak. Az amerikai szállítmányok első része is Budapesten van már. Ezekben a küldeményekben csónakok és egyéb áruk ér­keztek. SZÄL/L A SÁRKÁNY ( Foto: W or ni ser) Merész, dicséretes vállalko.- zás volt Jókai Mór ma is leg­népszerűbb regényét filmre vinni. Merész, mert ez a film meglcövetelte a látványossá­got, amelyet az író megterem­tett a regény lapjain, s az al­kotók tulajdonképpen csak a külföldi monstre filmek ta­pasztalatait tudták felhasznál­ni, hiszen hazánkban ez az el­ső ilyen nagyszabású vállalko­zás. Dicséretes pedig azért, mert végre filmre vitték ezt a regényt, amely szinte kész forgatókönyv, kalandos, lírai, megrázó cselekményű, tehát minden adott, ami az ilyen szuperprodukcióhoz szüksé­ges. Ha jósolni lehet és sza­bad, a film nagy siker lesz. A kőszívű ember fiai 1869 óta siker, amióta Jókai lapjá­ban, A Hon-ban folytatások­ban megjelent. Jóltai úgy is, mint ennek a korszaknak leg­népszerűbb írója és úgy is, mint az 1848—49-es idők egyik aktív szereplője, joggal érez­te kötelességének, hogy e „lé­lekcserélő idők” emlékét mi­nél átfogóbb műben örökítse meg. A regény talán legfőbb értéke a „dicsőséges és rémek­kel teljes korszak” hangulatá­nak művészilég hiteles érzé­keltetése, s ez a film alkotói­nak is legfőbb erénye, mert a hangulatot valóban meg tud­tál; teremteni. A Baradlay-liúk önként vál­lalják a harcot, a meghurcol­tatást, a vérpadot a forrada­lomért. a szabadságért. „Ki- crmló vérünk nem hull hálá- dallan földbe, arany boldog­ságot fog az teremni egykor hazánknak, az emberiségnek” — írja búcsúlevelében a halált bátyja helyett önként vállaló Jenő Ödönhöz. Jókai regénye a forradalom hőskölteménye, a nagy mesemondó romanti­kával átszőtt, mégis életszerű. megrázó, felemelő története, a szabadságnak az emberi lel­kekben lángra Kapó tűje. amelyet a bukás, a hálál, az üldöztetés sem tud kioltani. Ez a megkapó ragyogás tölti be a legény minden olvasóját és ezt a ragyogást nem érez­hetik a nézők. Mert az alko­tók külsőleg meg tudták te­remteni a hangulatot, de bel­sőleg nem találták meg azt a hangot, amelyet Jókai. A vásznon forradalom van. Mi ezt csak látjuk, de nem érez­zük. S a regényben ...? Ott olvassuk, valahol belül érez­zük, átszellemülünk, szágul- dunk velük együtt. Természe­tesen a legnehezebb az emberi telkekre hatni és éppen ennek a hatásnak a hiánya buktatta meg a két nagy amerikai szu­perprodukciót, a Ben Húrt és a Cleopatrát, s éppen ez emel­te világsikerre például a West Side Storyt. Várkonyi Zoltán rendező most is bebizonyította, hogy a látványosság legnagyobb mestere. Solcszor nagy bra­vúrra késztette a szereplőket, így például, amikor a lángoló erdőn át vágtáznak, vagy közvetlenül a színészek mel­lett robban fel — nyolc kiló trotiltól — a ház, csap fel a tűz. Sok kitűnő ötlete a har­ci jelenetekben, vagy a sóbá­nyái felvételekben mutatkozik meg leginkább. Tizenötezer statisztát vonultatott fel, de ez a valóban impozáns tömeg ép­pen gyakorlat hiányában nem tud kellő hatást teremteni. Mivel a statiszták, a harcoló katonák hátsó sorai állandóan egymást figyelik, nehogy a másik lábára lépjenek. A film leggyengébb részei — ez nem­csak a rendező hibája — a „bécsi” jelenetek. Mert a „bécsi” soproni utcákat, a Várat környező házakat és a margitszigeti zenélő kutat sajnos, mindenki ismeri és egy pillanat alatt lerombolják az illúziót. Hildebrand István képei kitűnőek. A színek meg­kapó kavargása, a kitűnő kép­kompozíciók legnagyobb eré­nyei. Munkája az alkotás egyik nagy élménye. Felejthe­tetlen a lovasok erdei vágtája, a fék között lebukó nap utol­só sugarainál, az erdőtűz, a huszárok átkelése a folyón, a sóbányai felvétetek és a báli jelenetek. Farkas Ferenc ze­néje hozzájárul az atmoszfé-' ra megteremtéséhez. A népes szereplőgárdából Baradlayné alakítója, Sulyok Mária nagy szereposztási té­vedés. Alkatától távol van Baradlayné. A három fiú kö­zül legjobban Mécs Károly tetszett. Ö valóban meg hídja teremteni Jókai Richárdjának atmoszféráját A színész és a szerep találkozása kitűnő ala­kítást szül. Jó alakítás Tordv Gézáé is. Megkapóan félszeg a halál ' vállalásáig, s bírái előtt hőssé nő, de csak a ter­mészetéhez illő csendes hőssé. Bitskey Tibor sok helyütt bir­kózik Ödön szerepével. Igaz, Erdődy János, a forgatókönyv írója mostohán bánt vele, le- laposította Ödön figuráját. Szemere Vera és Béres Hona jól megoldotta feladatát Ke­mény, kegyetlen Antionette-1 és Alfinsine-t teremtettek, hűen az íróhoz. Polónyi Gyön­gyi és Nádast Myrtill lírain áttetsző. Kisebb szereplésben is igen jó Kálmán György, Major Tamás, Nagy Attila, Básti Lajos, Várkonyi Zoltán, Páger Antal, Barsi Béla, és Fonyó József, Gombkötő Er­zsébet szólótánca igen szép. Sebes Erzsébet HÚSZ EV UTÁN Újjáépül a százéves pálmaház Megkezdték az ország leg­régibb és legnagyobb pál­maházának újjáépítését á Bu­dapesti Egyetemi Botanikus- kertben. Mellette új kutató­laboratórium is épül a nö­vényföldrajzi és növényrend­szertani kísérletek részére. A munkát a tervek szerint a jövő év elejére fejezik be. A% botanikus kertben már gyűjtik és nevelik az anyagot A ceglédiek szellemi totója közös színházbérletet vettek s az előadások után megvitatják a látottakat. Cegléden a mezőgazdasági technikumban újfajta szellemi totót rendeznek. A módszer a következő: hónapokon keresz­tül, hetenként egyszer írásban kell válaszolniuk a verseny­zőknek a megadott művészeti, történelmi, növénytermesztési, állattenyésztési, kulturális és sportkérdéseEre. A nyertesek a tanév végén, az évzáró ün­nepségen kapják meg az érté­kes jutalmat. A szellemi totó az iskola fel­lendült KISZ-életének egyik érdekes megnyilvánulása. A másik: a jövendő technikusok í \fégy fiútestvér ÍV közül én vol- ítarn a negyedik s \ egyben az utolsó helyezett. Ez az 'f utolsó helyezés az- ízal a kellemetlen í következménnyel {járt, hogy nekem \ csak a bátyáimtól \ levetett ruhafélesé- l gek jutottak oss- - tályrészül. J így lettem az ak- ! kor még zsendülő ! akaratom ellenére az í elnyűtt gúnyák és \ széttaposott cipőron- \ csők végállomása. I Akármilyen furcsán \ hangzik, abban az \ időben egyetlen ki- í vánságom az volt, í hogy olyan cipővel | áldjon meg a sors, j amelyik szőrit. De \ ez a kívánságom nem \ teljesülhetett, mert > mire a cipő az én ! lábamig jutott, alig- \alig volt jártányi l ereje, nemhogy szo- i ritani tudott volna. í Miután azt a bizo- \ r.yos cipőszorítá jó • érzést legális úton ! nem sikerült meg- l szereznem, csalás- \ hoz, folyamodtam. ; Még idejében meg- \ tudtam ugyanis, hogy l egy pár rossz csiz- \ mát — é vek óta ; aszalódott a padlá- ! son — iskolai jó ta- í nulásom jutalma- l ként, egy kis folto- ’( zással, szüleim lá- ; bamra akarják irá- \nyitani. Hogy ezt t megakadályozzam, \ elloptam a padlásról a csizmát és bedob- ! lam a kútba. \ Tjzek után biztos- í Í-J ra vettem, hogy (szüléim kénytelenek í lesznek olyan láb­belit szerezni, amely gyermeki vágyamat kielégíti. De nem így történt. Most a vál­tozatosság kedvéért apám csizmáját kap­tam meg. Ez a csiz­ma még annál is rosszabb és nagyobb volt, mint az, ame­lyet én könnyelmű­en a kútba dobtam. Eszel a csizmával si­került végigcsinál­nom a hat iskolát anélkül, hogy szorí­tott volna. Még sze­rencsém. hogy egye­temre nem kerül­tem, mert ez az un­dok lábravaló még oda is elkísért volna. ★ Mindez abból az alkalomból jutott eszembe, hogy első számú unokám, Dön- cike, aki most út­töri ötödik eszten­dejét, és az óvoda- évad fáradalmait ná­lunk próbálja kifut- kározni, erre az al­kalomra egy pár va­donét új cipőt is ho­zott magával. Én már ,az első napok­ban gyanítottam, hogy a cipő valami­lyen okból nem tet­szik a gyereknek, mert minduntalan levetette. Mi, aggó­dó nagyszülei, nem akartuk, hogy a 30 fokos kánikulában megfázzék, ezért a ledobott cipőt min­dig visszaerösza- koltuk a lábára, mondván. hogy a nagypapa is cipőben jár. Ez az érv ed­dig általában hatá­Felmentettem Döntikét sós volt, mert Dön- cike a nagypapát na­gyon szereti utá­nozni. Minden alkal­mat megragadott, hogy semmiben el ne maradjon nagyap­jától. Ha én példá­ul megiszom egy bögre kávét, ő ket­tőt iszik. Ha én a kezemben levő új­sággal lecsapok egy legyet, ő a kezében levő bottal bever egy ablakot. Ha én fát aprítok, 6 min­denáron nagyobb dolgot akar elkövet­ni és az elcsent bal­tával kivágja a szü­letésnapjára ültetett és vele egyidős ba­rackfát. Így történt meg azután, hogy Döncike újításaként ebben az esztendő­ben saját fájával főztük meg a barac­kot. növid háromhe­ti tes üdülése alatt több rossz fát tett a tűzre, mint a TÜ- KER három eszten­dő alatt. Fenyíteni kellene, — mondják a szomszédok, de nem tehetem, mert mindenben utánoz. De azért, hogy az emberi jogokon sé­relem ne essék, min­den esetre megtár­gyaltuk Döncikének a nap folyamán el­követett kisebb-na- gyobb kisiklásait. Néha még ..Ítéletet” is hoztunk, de az íté­leti végrehajtása nagyszőlősen mindig holnapra maradt. A napokban azután í betelt a mérték oly- ít annyira, hogy neroj lehetett a büntetést; holnapra halasztani,! sőt még a nagyapátj sem lehetett meg- \ várni. Az ítéletei a \ nagymama mondot- í la ki egyedül, amii szerintem jogelle- \ nes. Mire én, mint \ enyhítő körülmény, \ megérkeztem, Dön- j cike a legközépko- \ ribb büntetőeszkö- i zök egyikén: kuko-: ricán térdepelt. Mii történt már megint?\ — tettem fel a min- \ dennapos kérdést \ Döncikének. Dönci- \ ke helyett, aki köny- • nyei dörzsölésével] volt elfoglalva, a i nagymama válaszolt: i — Délután odasom-1 fordái hozzám és azt] mondja, hogy sze- \ retne egy kicsit há- ] zon kívül játszani i a szomszéd Józsiká- i val. Nem tudtam el- i lentállni és elenged-1 tem. Egy óra múlva • megjött kormosán, j piszkosan és ... cipő \ nélkül. Hol a cipőd? t — kérdeztem tőle í erélyesen. A válasz í megdöbbentően rö- J vid volt, de hiteles:'} „Belevágtam a Rá-; kospatakba, mert '• szorított." — Nagyapád sosem} tett ilyet, amikor ki-! esi volt! — korho- ^ lom a gyereket. — Igen t— hüppögi; a gyerek, — de nagy- ; papának, amikor ki-'} esi volt. sose nem \ volt új cipője ... í / gaza volt a gye- J reknek. Azon- j nali hatállyal fel- mentettem. Bernáth Ede '' az újjáépülő pálmaház be­népesítésére. A növény külön­legességek nagy részét mag­csere utján szerzik be: a kert 55 ország csaknem 450 ro­konintézményével áll rend­szeres kapcsolatban, s ezek­től évente 6000—7000 mag­mintát kap. A pálmaház éppen 100 év­vel ezelőtt, 1865-ben épült fel, de a második világháború idején a kert összes üveghá­zával együtt elpusztult. A töb­bi üvegházat már régebben ; újjáépítették és modemizál- iták. A legnagyobb és leg- ; igényesebb épületet is eredeti ; formájában, de teljesen kor- i szerűsítve állítják most helyre. j KÉT SZÍNES TV-RENDSZER SZÜLETETT * : A színes televízióról folyó í bécsi nemzetközi kor:feren- ; cián az Egyesült Államok ; és Nyugat-Németország meg- j állapodást kötött arról, hogy \ összeolvasztja színes televí- ! ziós rendszerét A két fél a j közös rendszert felhaszná­lásra ajánlja egyes nyugat- í európai partnereinek. \ Az amerikai—nyugatnémet ! lépés azt jelenti, hogy Eu- í rópának két különböző szi- \ nes tv-rendszere lesz. Mint ! ismeretes, nemrég a Szov- '(jetunió és Franciaország \ megállapodott abban, hogy \ együttműködik a SECAM \ francia színes televízió-eljárás ; kivitelezésében és gyors \ üzembe helyezésében. Az ame- ! rikai—nyugatnémet rendszer ; elnevezése: QUAM. PROSPERITY... A Ku-Klux-Klan tagjainak egy csoportja kámzsát öltött. : behatolt a városi börtönbe és véresre verte az egyik cella lakóját, egy Freddy Jackson nevű 18 éves négert, akit egy nappal azelőtt „izgága maga­tartásért” tartóztattak le. Mindez Dél-Karolina állam Prosperity nevű városkájában történt. Prosperity annyit jelent, mint „boldogulás”, „jólét”, „virágzás”. Több kisgépet javít a Monori Járási Szolgáltató Ktsz 4 és a lakosság igényeit figye-j lembe véve —, minden lehetőt j megtesznek, hogy a monoriak; helyben elvégeztethessék a \ szükséges javításokat. : A Monori Járási Szolgáltatói Ktsz bejelentette elhatározó- j sát: 1966. március 31-ig J a szükségletek szerinti lét- ! számmal bővíti a kisgépja- j vító részleget. • I J I Üj embereket állítanak be a; j háztartási kisgépek, valamint \ : a rádió- és tv-készülékek javí-1 I tására. < A bizotttság az előzetes fel-! : mérések alapján úgy látja,! hogy a lakatosipari javítás te- í rén elsősorban a kisiparosokra í lehet számítani. ; * _________ J M onoron a községi pártbi­zottság, a tanács, a tömegszer­vezetek, a ktsz-ek, tsz-ek, és a KIOSZ vezetőinek bevonásá­val bizottság alakult. A. bizott­ság célja az, hogy a harmadik ötéves terv időszakára össze­hangolja és megtervezze a község javí­tó-szolgáltató tevékenysé­gének növelését. A bizottság első ülésén el­hangzott, hogy a ktsz-ek a kí­vántnál kevesebbet tudnak csak a lakossággal foglalkoz­ni, hiszen kapacitásuk nagy­részét leköti az állami válla­latoknak és közületeknek vég­zett munka. Természetesen a ktsz-ek — a bizottság céljait A szerencsés körösi saláták [ cius 20-án megtörténik a pró- j ' bavágás és még ebben a hó- \ | napban útra kelnek a primo-; ! rök. A körösiek óvatosan tervez-; tek: hárommillió fej salátára] kötöttek szerződést. A becsié-; sek szerint azonban ennek; másfélszerese, sőt talán még: duplája is megterem — terme- i szetesen minden mennyiséget ] szívesen átvesznek a felvásár- ] lók. : Nagykőrösön szerencsések voltak a saláták: átvészelték a hideget. A salátatermelőknek már csak egy kívánsága van: essen az eső a kapálás idején, s akkor az idei termés bőséges lesz. A körösi földművesszövetke­zet. amely a külföldön és belföldön egyaránt kedvelt saláta egyik fő felvásár­lója, már készülődik a szezonra. Előreláthatólag már-

Next

/
Thumbnails
Contents