Pest Megyei Hirlap, 1965. április (9. évfolyam, 77-88. szám)

1965-04-08 / 83. szám

A kertész ajándéka: Virágszőnyeg a Körösi úton A „Virágos Cegléd” mozga­lom tavalyi szép eredményei alapján az idén szélesebbkö- rű társadalmi összefogás kezd kialakulni városunk szépíté­sére. Az Újvároson is nagy lendületet vett ez a munka Kelényi Jenő kertész a „Vi­rágos Cegléd” mozgalom lel­kes patronálója felajánlotta, hogy május 15-re mintegy 10 000 virágpalántát (szalviát, bársonykát) bocsát díjmente­sen az újvárosiak rendelkezé­sére. Ebből a palántamennyi­ségből a Déli úttól az Újváros- szélig, a Körösi út mindkét oldalán, mintegy 600 méter hosszú virágszőnyeget lelhet készíteni. A Körösi út környékének tanácstagjai már meg is kezd­ték a lakosság szervezését a virágosításra, a magágyak előkészítésére. Reméljük, hogy Kelényi Jenő áldozatos munkájával nevelt több ezer forint értékű palánta jól elő­készített, szép virágágyakba kerül majd, hogy ezzel díszít­se városunk déli bejáratának környékét, és egészséges, üde környezetet teremtsen az új­városi embereknek. (Z.) IX. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM 1965. ÁPRILIS 8, CSÜTÖRTÖK Mi lesz a közétkeztetéssel? A kérdés rendkívül ko­moly. Városunk sok-sok pol­gárát érinti, közöttük is el­sősorban azokat, akik mun­kanapjukat közvetlenül és teljes egészében a köz ügyé­nek szentelik. Árról van szó —r s tegyük hozzá: nem első ízben —, hogy a földművesszövetke­zeti étterem üzemmenete, ki­szolgálása jószerével a csőd szélén áll. Mi a helyzet ott naponta? Fél tizenkettőkor már tumultus a konyha előtt — gyülekeznek azok, akik utcán át viszik el az ebé­det. Közben odabent az ét­teremben is kezdődik a ki­szolgálás. Az óra még nem üti el az egyet — mint ez kedden is történt — ami­kor a menük egyike, továb­bá a tészta, a sertéshús már csupán az étlapon létezik. Maga az étterem elképesz­tően zsúfolt, a felszolgálás kapkodó, s az esetleges pa­naszra készen van a válasz: kérem, a konyha csak négy­száz emberre főzhetne, de mi naponta ezer ebédet is kiadunk! Az étterem vezetője, Tabá- nyi Ferencné nem titkolja, hogy az, ami az étterem­ben történik, messze szabály­ellenes. Sem a közegészség­ügyi hatóságok, sem az em­beri civilizáció szabályai nem engedélyeznék az ekkora zsúfoltságot. A napokban vég­re szóba került, hogy a köz­étkeztetés egy részét átte­szik a KGV-be. Csakhogy ez nem olyan egyszerű. Mert a KGV vezetői — még a maxi­mális jóindulat mellett is — csupán felsőbb engedély alapján járulhatnak hozzá az üzemükben való ebédelte­téshez. Ismerve a hivatali útvesztők labirintusát — ez a megoldás nem hoz máról holnapra eredményt. A kérdés azonban nem tűr hosszú halasztást. A közeli munkahelyek, hivatalok, üze­mek, műhelyek, üzletek al­kalmazottai jogos aggodalom­mal figyelik: mi lesz a köz- étkeztetéssel, mi lesz az ő — rendeletekbcn garantált — déli meleg ebédjükkel, s nemkülönben mi lesz a mun­kában lekötött családanyák gyermekeinek házhoz vitt ételével? S ha már erről van szó, meg kell kérdeznünk nyíltan: miért nem tud a földművesszövetkezet pénzt áldozni az étterem és fő­leg a konyha bővítésére, kor­szerűsítésére, a vendégek tisz­tességes kiszolgálására? \\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ \ '? A SZÍVTELEN ^ Lapunk tegnapi szarná-% ? ban még örömmel újságol-% ^ tűk a ceglédieknek, hogy % '? fenyőligeteket varázsolnak ^ '? városunk köztereire. Örök- ? % zöld fenyők, a hegyek tűle- $ % velű fái a homokra épült $ £ város szívében ... Ahol £ í ma még olyan kevés a% ? lomb, mely „megszűrhet-% $ né” a levegőt, s amelynek % $ árnyékában eljátszhatnak? f? a gyerekek, múltra emlé-% '? kezhetnek az öregek ... ■$ $ Nos, a Szív utcai parkba f 0 is ültettek jónéhány fenyő- ?/ $ csemetét, a múlt hét szom-? fj hatján. Másnapra azonban $ $ elloptak négy kis fenyőt 'j ebből a majdani ligetből. ^ ? Ki volt a tolvaj, s milyen f ? szándékkal tette? Talán % í hazavitte, hogy udvarán f $ elültesse? Aligha fogam-% $ zanak meg már ezek a kis ? erdei lakók a megsértett ■; £ hajszálgyökerekkel. — S f? ^ mintha szép anyanyelvűnk '? '? legszebb szava is önmaga $ ? jelentését megsokszorozva ?, '? kárhoztatná a szívtelent: £ '? akinek volt szíve kitépni a f f? Szív utcai parkból a négy í ? kis fenyőt. í $ íj ERDEMES MEGNÉZNI . Mi mindent tudnak az ipari tanulók \\\\\\\\\\\\\\\\\N^^ Tanácsülés Albertirsán Az albertirsai községi tanács április havi ülését szombaton délelőtt kilenc órai kezdettel tartja a kultúrotthonban. El­ső napirendi pontként az FM és a SZÖVOSZ együttes uta­sításának végrehajtásáról ad jelentést Majoros András, az FMSZ igazgató helyettese. A népi ülnökök tevékenységéről Kutas Emil népi ülnök számol be. A fegyveres erők klubjában megnyílt az ipari tanulók ju­bileumi kiállítása. Tizenegy szakma mester-remekei fo­gadják az érdeklődőket. A lá­togató szívesen elidőzik a rá­dió, a fotós és a bélyeggyűjtő szakköri tagok munkái, illet­ve gyűjteményei előtt is. A kiállított tárgyak közül a villanyszerelők és a rádiós szakkör munkái vonják maguk­ra leginkább a figyelmet. Kiss József, az ÉVIG ceglédi tele­pének jövendő szakmunkása, egy E—400-as esztergapad teljes vezérlő berendezését készítette el. Ezért a munkájáért az ipari tanulók megyei versenyén har­madik helyezést ért el. ötle­tes szerkezet Sedró István kábelkeresője, Polónyi István tranzisztoros bekötés vizsgáló­ja és Mészáros Gyula villamos szakadásjelzőj e. Szép kollekciót állítottak ki a mezőgazdasági gépjavító ta­nulók is. Csala Csaba, a Ceg­lédi Gépjavító Állomástól, egy cséplőgépdob kicsinyített mását fabrikálta össze nagy műgonddal. A Közlekedés-Építési Gép­javító Vállalat elsőéves laka­tosai egy komplett szerszám- készletet készítettek. Az Egye­sült Villamosipari Gépgyár ceglédi telepének tanulói vibrációs csiszológépet és kézifúrót hoztak a kiállításra. Nem maradnak el a vasa­soktól a famegmunkálók sem. Nagyteleki Ferenc finom ki­dolgozású sakkasztala, Vadas László kicsinyített rekamiéja jó szakmai tudásról tanúsko­dik. Figyelemre méltók az ácsok munkái is. Előregyártott házelemek zsaluzását mutatják be maketten. A szakács- és cukrásztanu­lók hidegtállal, desszertekkel, az élelmiszer kereskedők ki­rakatrendezéssel, a ruhaipari tanulók kész ruhákkal jeles­kednek. A tavaszi szünet végéig nyit- vatartó kiállításon a Bem Jó­zsef Ipari Tanuló Intézet ta­nárai pályaválasztási tanácsokat is adnak az ipari pályára készülő fiata­loknak. Dr. Zoltán Zoltán i\em fizette a tartásdíjat Bezzegh Pál ceglédi lakos gyári segédmunkás feleségé­vel az életközösséget megsza­kította. Felesége gyermektar­tásdíj fizetéséért beperelte. A járásbíróság Bezzegh Pált kötelezte, hogy a felesége el­tartásában levő három gyer­mek után havi 550 forint tar­tásdíjat fizessen. Bezzegh Pál azonban a gyermektartásdíjat nem fizette, sőt, hogy kötele­zettsége alól kibújjon, csupán alkalmi munkákat vállalt. így akadályozta meg, hogy fize­téséből le lehessen tiltani a gyermektartásdíjat. Amikor belátta magatartásának hely­telenségét — főleg, amikor megindult ellene a büntető eljárás — a Közlekedési Építő Vállalathoz belépett, mint se­gédmunkás. A bíróság a tartási kötele­zettség elmulasztása miatt Bezzegh Pált jogerősen 5 szá­zalékos munkabércsökkentés mellett 10 hónapi javító-ne­velő munkára ítélte. A szelvény eladó ÖT SZERENCSÉS EMBER A konyhaasztalon írta a cikkeket Itália. Nápoly, Vezúv, Róma. Mélykék ég, ten­ger. Kék Barlang. Talián vörös bo­rok. Antik csodák. Velence. Gondola, Canale Grande, vaporetto ... Ezernyi csoda. Mondd, bará­tom, valid be, ál­mod legmélyén vágytál, vágyói megismerni őket? Nyaralás Olaszor­szágban — isme­retlen és mégis annyira ismert ízek. színek, zama­tok kerítenek ha­talmukba. Ne ta­gadd, ne szégyelld, velem együtt te fs sokat adnál ér­te,Ká Itáliában vakációzhatnál egyszer... Hát, ha úgy gon­dolod, most meg­adhatod az árát. Nyitva az út. For­tuna hozta a meg­hívást. Törteire kopogtatott be vele. Egy fejken­dős, törteli asz- szony házába. Lot­tónyeremény ké­pében. Kéthetes, kétszemélyes itá­vány. Nyaralásra. Ha úgy tetszik, turista vagy ép­penséggel — nász­úira. Pedig ő, a munkában meg­tört derekú asz- szony nem utazik. Nem. Eladja a szelvényt. Sajnos, eladja — sajdul meg a szíved őér­te. De a második gondolatod már önzőbb. Ejnye, de jó lenne elmenni. Tessék, a szel­vény eladó... (-*.) A lottó legutóbbi tárgynye- remény-sorsolásán öt ceglédi szelvényt húztak ki. A boldog tulajdonosok a Totózóban vá­sárolták meg a heti „adagot”. A tízezer forintos utalvány nyertese immáron nyolc éve várja ezt a pillanatot, s most vásárolt először iker lottószel­vényt. Ezentúl nem egyet, ha­nem hármat vesz* majd meg minden héten. Egy törteli ász- szony olaszországi utat, két ceglédi fiatalember ajándék- kosarat nyert. Ugyancsak ceg­lédi az ötezer forintos ezüst­áru utalvány nyertese is. A VÁSÁRTÉREN... Fiatalos mozgású, vidám ember ma is Zsadon Miklós. 77 éves, de napjainkban is gyakran tart előadásokat és aktívan részt vesz a pártmun­kában. 1945-ben többek között ő is szerkesztette a Cegléd című lapot. — A pártban azt mondták, hogy én leszek a szerkesztő. Én mentegetőztem, hogy ne­kem csak négy elemim van, és eddig csak a babámnak írtam, de ezekben a levelekben nem kellett vigyázni a ly és a j kö­zötti különbségre — emlékezik Zsadon bácsi. A pártban megmosolyogták az aggályt. Azt mondták, hogy most nem a helyesírás, hanem a helyesen írás a fő cél. Ehhez pedig becsületes kommunista emberekre van szükség. így lett a négyelemis szabósegéd­ből lapszerkesztő. — Persze, én egy percre sem hittem, hogy ezzel a ki­nevezéssel engem a párt kifor­rott újságíróvá, még kevésbé, hogy zsenivé ütött. Ebben az időben sokan kaptunk művelt­ségünket meghaladó feladatot. Még ma is emlékszem Osztyá- nyi Pálra, akit a párt a köz­ségházára osztott be gyámügyi előadónak. Pali tiltakozott, fel­jelentette magát, hogy nem is­meri a paragrafusokat. Azt mondták neki is: most hagyja a paragrafusokat. Ne a holt betűkre hallgas­■ 1 Felszabadulásunk 2Ö. évfor­dulója alkalmából a városi KISZ-bizottság középiskolás mezei futóversenyt rendezett a vásártéren. Sok fiatal állt a rajtvonalhoz. A versenyen a három középiskola: a gimná­zium, a mezőgazdasági tech­nikum és az iparitanüló-isko- la fiataljai indultak. Eredmények: I. osztály leány, 400 méter: 1. Ipacs Edit (techn.), 2. Mali Rozália (techn.), 3. Beregszá­szi Györgyi (techn.). I. osztály leány, 500 méter: 1. Bálint Anikó (gimn.), 2. Ba­lázs Mária (gimn.), 3. Dósa Éva (gimn.). III., IV. leány, 500 méter: 1. Fityó Klára (JTSK), 2. Arató Éva (techn.), 3. Puskás Magda­léna (techn.). I. osztály fiú, 1000 méter: 1. Radnóti Géza (gimn.), 2. Ba­zár István (techn.), 3. Ságiár Imre (JTSK). II. osztály fiú, 1500 méter: 1. Mucska Miklós (JTSK), 2. Rossi Viktor (gimn.), 3. Kecs­kés István (techn.). III., IV. osztály fiú, 200 méter: 1. Karcsi László (gimn.), 2. Molnár János (techn.), 3. Fúrián Károly (techn.). (b) son, hanem a becsületes kommunista szívére. Jó szocialista előadó is lett Osztyányi Pálból. Zsadon Miklós a községhá­zán dolgozott. Eljárt az érte­kezletekre, részt vett a köz­életben, és otthon éjszakán­ként a konyhaasztalon írta a cikkeket. Másnap aztán meg­tanácskozták a helyesírási, sta­tisztikai problémákat Barak József szedővel, aki ma a he­lyi nyomda vezetője. Hamarosan a többi párt is indított lapot. Az összes kö­zött a legtekintélyesebb és legnagyobb példányszámú újság a kummunistáké volt. 2000 példányban jelent meg, szemben a többi hírlap négy­ötszáz példányszámával. — A szociáldemokrata lap­nak egy fiatal fiú volt a szer­kesztője. Rendes gyerek volt, később együtt dolgoztunk. De nagyon szerette az italt. Ügy gondolta, ez olyan újságírós, bohém dolog, hogy estéről es­tére viharosan benne éljen az éjszakai életben. Ennél csak azt szerette volna jobban, hogy újságja példányszámban le­hagyja a kommunista lapot. Egyszer aztán félrészegen hal­lott valami kísértethistóriát.. Még azon az éjjelen a szesztől kapott szárnyaló stílusában megírta, hogy Cegléd külváro­sában hazajáró kísértetek jár­nak. A cikk első oldalon nagy betűkkel jelent meg. Óriásira nőtt a példányszám. Még négy lapot megtöltött a kísértetjá- rás fogvacogtató „helyszíni tu­dósításával”. Az emberek a szociáldemokrata lapot így kérték az újságostól: — Abból a kísértetes újság­ból adjon — meséli Zsadon Miklós. Mint lapszerkesztőnek, per­sze, semmi fizetése nem volt. Ismeretlen volt a cikkho- norárium, talán eszébe sem jutott senkinek. Zsadon bácsinak ez volt a párt­munkája, és ezt végezte mind­addig, míg a lap a Pest. megyei Népújság mutációjaként — a mai Ceglédi Hírlap elődjeként — kezdett megjelenni. Ősz Ferenc A kecskétől — az oroszlánig A Berlini Nagycirkusz Cegléden Április 17—18-án és 19-én városunkban vendégszerepei a Berlini Nagycirkusz. A 2500 embert befogadó sátrat a Vö­rösmarty téren állítják fel. Az idomított házi- és vadállatok sok érdekes mutatványát lát­hatják a cirkuszkedvelők — a kecskétől az oroszlánig. Fő attrakciójuk Bunte kapitány csimpánzrevüje.

Next

/
Thumbnails
Contents