Pest Megyei Hirlap, 1965. április (9. évfolyam, 77-88. szám)

1965-04-07 / 82. szám

IX. ÉVFOLYAM. 8’. SZÁM 1965. ÁPRILIS 7, SZERDA HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA Ezerötszáz a győzteseknek Kitüntctcsi, nUlvwlvi. jutathat htipink u ieffjnhbak a MítSZ-iól IDEI EXPORTTERVEK A VB-N Ma, a párt-végrehajtóbizott- ság ülésén a tavalyi export­munkáról lés az idei felada­tokról ad tájékoztató jelen­tést az ipari bizottság. A ter­melőszövetkezetek idei mun­kájáról, terveiről, tavalyi gaz­dálkodásáról Tanai István, a városi tanács mezőgazdasági osztályvezetője számol be. Tájékoztató jelentést ad a téli tanfolyamokról Horváth Jó­zsef, majd Horváth Lehel, a Hazafias Népfront városi el­nöke beterjeszti a május el­sejei program tervezetét. * Két hét múlva kiosztják a tizenharmadik havi fizetést a földművesszövetkezet dolgo­zóinak. * A Rákóczi általános iskola biológiai és vöröskeresztes szakkörének tagjai a napok­ban meglátogatták a Szabad­ság Termelőszövetkezet egyik nyugdíjas házaspárját. Tizen­nyolc órai társadalmi munká­val udvart tisztítottak, kertet ástak, kicsinosították az idős házaspár portájá. ★ Klubhelyiséget létesít Ko- eséron a földművesszövetke­zet. A legutóbbi ülésen egy nagyképernyős televíziót aján­lott fel az igazgatóság a klub­nak? , ...— ★ Május 1-ig nyújtják át a földművesszövetkezet szocia- i lista brigádjainak és a kiváló j egységek vezetőinek az okle- \ veleket, jutalmakat.-k Megkezdődtek az előkészüle­tek, s a tervek szerint április 15-én kezdik meg a kukorica vetését a Dózsa Termelőszö­vetkezetben. * kiállítások NYÍLNAK Május 1-én városunk húszéves fejlődését do­kumentáló kiállítás nyí­lik a művelődési ott­honban. Ugyancsak a művelődési otthonban nyitják meg május 16- án a MABÉOSZ városi bélyeggyűjtő körének kiállítását. A bélyeg­kiállítás anyaga az or­szág húszéves fejlődé­sét tükrözi. '/ Kedves ünnepségre került sor a pártbizottság klubter­mében. Káló József, a városi KISZ-bizottság végrehajtó bi­zottságának titkára oklevele­ket, kitüntetéseket, jutalma­kat osztott ki, hazánk felsza­badulásának huszadik év-for­dulója tiszteletére, az ered­ményes KISZ- illetve úttörő­munkát végző alapszerveze­teknek, csapatoknak, veze­tőknek. Megyénkben első helye­zést ért el Rimóczi Balázs és Petrik József a kétmü- szakos traktorosok verse­nyén. A KISZ Központi Bizottsága ezer ötszáz forintos jutalom­ban részesítette őket. Csípő Balázst kiváló szer­vezeti munkájáért a KISZ Központi Bizottsága arany koszorús KISZ-éremmel tün­tette ki. Kovács Ambrus (aki az ünnepségen nem jelent meg, mivel Moszkvában ün­nepelte hazánk felszabadu­lásának huszadik évforduló­rús KISZ-érmet kapott. Gregor Józsefet, eredményes úttörő­vezető tevékenységéért kiváló úttöj-ővezető kitüntetéssel ju­talmazták. A Földművelésügyi Mi­nisztérium képviselője, Káló József, Losonczi Pál miniszter dicsérő okleve­lét adta át Szemenyei Antalnak, az állami gaz­daság dolgozójának kivá­ló KISZ-vezető munká­jáért. Az élelmiszeripari szakkö­zépiskola, az Arany János gimnázium, a földművesszö­vetkezet, az Irodagéptechnikai Vállalat, a helyi iparitanuló­iskola KlSZ-alapszervezete dicsérő oklevélben részesült. Ügyszintén a 920-as számú és a Dobó Katalin nevét viselő úttörőcsapat. Pénzjutalmat kapott a Rá­kóczi Termelőszövetkezet KISZ-alapszervezete ered­ményes rét- és legelőja­vítási munkájáért. Az úttörő- és ICISZ-szerve­zetek eredményes vezetésé­ért a következők részesültek tárgyjutalomban: Gárdián Fe- rencné, Szabó Lászióné, Tor­ma Pál, Pásztor Gabriella, Fodor Zsuzsanna, Molnár Ol­ga, Koselák Ferencné, Hege­dűs Károly, Csípő András, Szentpéteri Ferenc, Török Sándor. Az oklevelek, jutalmak ki­osztását fehér asztal melletti baráti beszélgetés követte. (végh) HARMINCHAT VIRÁGTARTÓ Harminchat virágtartót vá­sárolt a városi tanács az EM Kőfaragó és Szobrászipari Vállalattól, összesen 22 500 fo­rint értékben. Április 4-re beültették a műkő virágtartókat külön­féle apró virágpalántákkal. Nyáron muskátli, petúnia vi­rít a virágtartókban. ját), ugyancsak arany koszo­ÁPRILIS 4-ÉN sok ezren vettek részt a Szabadság téri dísz ünnepségen. A szovjet hősi emlékműnél le­rótták kegyeletüket a város vezetői, az üzemek, intézmények és termelőszövetkezetek. Jelentés a pocokháborúról Iskolások, tsz tagok, konzervgyáriak „csatája" a földeken Hírt adtunk róla, hogy váro­sunkban írtchadjárat indult a veszedelmesen elszaporodott ■mezei kártevő: a pocok ellen. A pocofcháborút elsőnek a Szabadság Termelőszövetkezet fejezte be. A haditervet Tóth Kálmán növényvédelmi brigádvezető dolgozta ki. Először is kétszáz­ötven általános iskolai tanuló a Csongrád út és a dülőutak mentén, s a lucernaföldeken találiható féreglyukakat ta­posta be. A Csongrádi úti általános iskola negyvenöt tanulója három napig, a Rákóczi általános iskola kétszáz tanulója két napig dolgo­zott. A legügyesebben és leggyor­sabban Gál Piroska taposta a lyukakat. A lyukbetaposás után pár napra következett az irtás, amelyet — miután azt vesze­delmes méreggel csinálják — csak felnőttek végezhetnek. Őket, a törvényes előírásoknak megfelelően, alaposan kioktat­ta Tóth Kálmán brigádvezető, aki praktikus megoldást eszelt ki a méreg kiszórására. A ter­melőszövetkezet kertészetében használt fólia bordacsövek sze­métbe került hulladékából kis kanalakat csinált, s a konzerv­gyártól pár száz darab kismé­retű, selejt bádogdobozt kért. Ezekből szórták azután a mér­get a kis kanalakkal, a férgek által újra kifúrt lyukakba. Az irtáshoz a Szabadság Terme­lőszövetkezet két napra száz tagot állított be, s a konzerv­gyár nyolcvan dolgozóval segí­tette a munkát, A „háború” során százöt­ven kilogramm Arvalint használtak fel. Az irtás a már mutatkozó eredmények szerint rengeteg pockot elpusztított. A meg­maradtokkal most már köny- nyebben elbánnak a pocák természetes ellenségei, elsősor­ban a bagoly és a sünkutya. (kopa) Foglalkozása: géplakatos • SZEMÉLYAZONOSSÁGI igazolványában ez áll: gép­lakatos. Csak ennyi. A rubrikában nem tüntetik fel harminchárom év válto­zatos munkáját. Márciust írtak 1945-ben, amikor hazajött, és mun­kába állt a konzervgyárban. Még ostromolták Budát, ő Pesten már munkára je­lentkezett a Gschwindt cég­nél. Ropogtak a fegyverek, de ugyanolyan odaadással dolgozott Korsós László, mint. most. Harminchárom év egy szakmában nem kis dolog. Sokan felteszik a kérdést neki, vágyott-e többre? Nem. Hogy valaki géplakatos, ez nemcsak egyszerű szakma, több annál. A dobezüzem gépei mondhatnák el leg­jobban, ha beszélhetnének, hogy mennyi munkába, ku­darcba, ölömbe és bánat­ba került, amíg Korsós László megkonstruálta őket. vagy javította fájó tagjaikat. Ott volt, ha szerszámot kel- ■ lett készíteni, vagy éppen új aulomatasort kellett be­szerelni. AMIKOR 1945-ben haza­jött — bár a háború nem rongálta meg túlságosan az üzemet — nem ért rá si­ránkozni, hozzáfogott a gé­pek helyreállításához. Ke­vesen kezdték, de a lelkese­dés meghozta a legszebb gyümölcsöt, megindult a munka. 1942 óta a gyár területén lakik. Ez jó is, rossz is. — Harminchárom év nagy idő... De sosem bániam meg, hogy ezt a szakmát vá­lasztottam. (Gödény felv.) Bizony, a nyolcórás mun­kaidő nagyon sokszoi ki­tolódik, mert ha egy gép elromlik, kihez is szaladja­nak, mint Laci bácsihoz. Felesége már megszokta. Ö maga pedig talán nem is tudna enélkül élni. ELÉGEDETT. Munkájá­ban örömet, boldogságot ta­lál. Soha sem volt nagyra­vágyó, mindig szerette munkáját, ma is géplaka­tos. SPORT Honfitársaik emlékművét koszorúzzák a szovjet katonák Arcok az ünneplők közül (Godány felv.) KOSÁRLABDA: Megyei női bajnokság Ceglédi Mezőgazdasági Tech­nikum—Kinizsi 41:39 (12:17). ötvenkét holdon elvetették a napraforgót, tíz holdon a cukorrépát, a Petőfi Termelő- szövetkezetben. Nem viselt bukósisakot Fe­hér László (Fekete dűlő 52.) motorkerékpározás közben. A szabálysértési hatóság két­száz forintra bírságolta. HATNAPOS CT JUGOSZLÁVIÁBA Május 30-án hatnapos autó­busz különjáratot indít az IBUSZ Jugoszláviába. Ljubl­jana—Postojna—Abbázia— Fiume—Plitvicke—Zagreb út­vonalon haladnak végig a turisták. Április 10-ig lehet jelentkezni a művelődési ott­hon irodájában. * MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Vadul, vagy engedékenyen. Fiatalok, akik az élet értel­mét, az igaz szerelmet kere­sik. Magyarul beszélő angol film. Szélesvásznú. Tizennégy éven alul nem ajánlott! Kísérőműsor: Emlékezzünk. Magyar Híradó. Nagykőrös, száz néző. Ve­zette: Forsz tér, Molnár. A Kinizsi 8:0-ról egyenlí­tett, amikor csere során Ábrahám és Szarka lépett pályára. A játék ekkor úgy alakult, hogy a Kinizsi „le­lépi” ellenfelét. A jó já­ték azonban csak fellángo­lás volt. A sok csere sent segített a ceglédiek valami­vel jobb és lelkesebb játéká­val szemben. Kosárdobók: Páhán 13, Szarka 11, Ábrahám 9, G. Nagy 4, Mecsker 2. Megyei férfi bajnokság Kinizsi—Ceglédi Mezőgaz­dasági Technikum 71:41 (30:16). Nagykőrös, száz néző. Ve­zette: Molnár, Förszter. Végig jó iramú, élvezetes, időnként jó színvonalú játék­ban a rutinosabb Kinizsi győ­zött a lelkes ceglédiek ellen. Jó: Varga (a mezőny leg­jobbja). Vági, Matuska, Mé­száros, Brinkus. Kosárdobók: Varga 22, Ma­tuska, Mészáros 12—12, Vági 11, Brinkus 10. Mitru, Er­délyi 2—2. Barátságos mérkőzés: Kinizsi—Kiskunfélegyházi RVS 89:83 (35:29). \ A SZAKSZERVEZETI bi­! zottság titkára másfél órás : előadásban számolt be az elö- ! ző év szakszervezeti munkájá- ! ról. Az elnök megköszönte a \ tartalmas beszámolót és hoz- \ zászolásra hívta fel a taggyű- ! lés résztvevőit. Szokás szerint 1 percekig tartó zümmögés elöz- í te meg az első hozzászólást. í Verebes szaki, a készárurak- í táros pici torokköszörülés után ; így szólt. í — A fürdő melegvíz-tartá- ! lya hónapok óta folyik. Néha í csepeg, néha zúdult a forró víz. \ A fürdözők háta olyan, mint- \ ha piros pecsenyét játszogat- ; tak volna fürdés közben. ; Az szb-titkár szorgalmasan ; jegyzetelt. Az elnök kíváncsi \ tekintettel várta a következő í hozzászólást. t í Varga néni, az egyik takarí- ; tónő ijedten magasodott ki a \ többiek feje felett. — Reggel Í korán jövünk és lezavarjuk az 'j első műszakot. Délután újra % jövünk és este tizenegy óra í, táján kerülünk az ágyba. \ Megértést bólintott az szb- í titkár. Az elnök máris megad- } ta a szót a következőnek, í — Fázunk az ablak mellett! — dörögte keményen Pemete Í szaktárs. — Kevés a két kály- fj ha. Csináljon valamit a veze- i tőség, mert megfagyunk. Tessék hozzászólni! Az ő hozászólása is beleke­rült a jegyzetfüzetbe és több jelentkező nem lévén, az szb- titkár válaszolt. — VEREBES szaktársnak igaza van. A hiányosságot a legrövidebb időn belül meg­szüntetjük. Megvizsgáljuk Varga szaklársnő panaszát. A munkabeosztás ügyében tár­gyalni fogunk a munkaüggyel. Elismerjük Pemete szaktárs bejelentésének jogosságát. Hi­degben lehet szánkázni, kor­csolyázni, de ülő munkát vé­gezni lehetetlen. Eltelt egy év. Az szb-titkár színes szavakkal számolt be az előző év szakszervezeti mun­kájáról. Az elnök megdicsérte a beszámolót, majd szokás sze­rint hozzászólást kért. Elsőnek Verebes szaktárs szólalt fel. Szóvá tette a fürdő tarthatatlan állapotát. — Más­fél éve zúdul a forró víz a fürdözők nyakába — mondot­ta szigorúan. — Meddig j&lsz- szunk még piros pecsenyét? Az szb-titkár szorgalmas in jegyzetelt.. Az elnök szólásra hívta fel a következőt. — Hajnalban kelünk! — da­dogott ijedten Varga néni, a takarítónő. — Fél műszakot a nap első felében teljesítünk, a másik felét délután. Majd­nem éjfél van, mire hazaver- gödünk. — Tessék megérteni, hogy didergünk! — dörögte indula­tosan Pemete szaktárs. — Ért­se meg a vezetőség, hogy két kályha kevés akkora terem­ben. Az ö felszólalását is felje­gyezte a titkár. Újabb felszó­laló nem lévén, megadta a vá­laszt. Igazat adott Verebesnek, megnyugtatta Varga szak társ­nőt és határozott szavakkal helyezte kilátásba Pemetének a fűtési probléma eredményes megoldását. TAVALY január húszadi­kán tartotta a szakszervezet taggyűlését. Egyetlen napiren­di pont a titkári beszámoló volt, majd az elnök kért hoz­zászólást. Verebes szaki a für­dő melegvíz-tartályának csöpö­gését tette szóvá. Varga kar- ársnö a takarítónők helytelen munkabeosztását kifogásolta, Pemete szaktárs a munkate­rembe invitálta a résztvevőket, hogy megállapítsák, vajon le­het-e plusz tiz foknál ülő munkát végezni. Válaszában az szbHitkár igyekezett a három felszólalót megnyugtatni a problémák megoldása tekintetében és csak egy kis türelmet kért. Az idén is takaros beszéd­ben ismertette az szb-titkár a múlt esztendő szakszervezeti munkáját. Az elnök feltette a hagyományos kérdési. — Van-e valakinek hozzá­szólása? A teremben percekig tartó csend. — Talán nincs első? Akkor kezdjük mindjárt a másodi­kon! — szellemeskedett az el­nök. A CSEND változatlan. Öt perc után az elnök közelebb hajol a titkárhoz. — Hát hol van a három hozzászóló? — Kérlek szépen Verebes és Pemete betöltötték a hatvan évet és nyugdíjba mentek de­cember harmincegyedikén. Varga szaktársnőnek négyes találata volt a lottón. Félévi fizetés nélküli szabadságot kért! — Ejnye, ejnye! — csóválta: a fejét az elnök. — Kár! Nagy ] kár! Mert jóelőre és alaposan\ felkészültem arra, hogy vála-i szol jak nekik. \ (si) :

Next

/
Thumbnails
Contents