Pest Megyei Hirlap, 1965. április (9. évfolyam, 77-88. szám)

1965-04-07 / 82. szám

Msr MEG KEI ilCítlao 1965. ÁPRILIS 7, SZERDA Üj szovjet filmek Egy nyomozás izgalmas története A játszma véget ér. Kalandos szovjet film a Harc a banditákkal. Miért ideges ? Az SZTK az si­mult években fo­lyamatosait 180 ■nagyüzerjnet vizs­gált meg abból a szempontból, hogy milyen mér­tékben fordulnak elő úgynevezett ideges megbetege­dések á dolgozók között. Az adat- felvétel mintegy 500 000 dolgozóra terjedt ki és csak azokra a kórké­pekre irányult, amelyekben nincs szó az idegrend­szer szervi elvál­tozásáról. A felmérés sze­rint viszonylag a legtöbb ideges megbetegedést a ruházati iparban találták. A neurózisok fő oka, hogy a dol­gozó nem bír minden esetben alkalmazkodni azokhoz a köve­telményekhez, amelyeket a mun­ka és a munka- környezet tá­maszt. Az alkal­mazkodást gátol­ja például a ter­melési profilban bekövetkező gyors változások, a munkahely légkö­re, a rossz em­beri, munkatársi kapcsolatok is. Megállapították, hogy az ideges VISZONTLÁTÁSRA, HARANGVIRÁG! Berkesi András drámája a József Attila Színházban A címnek lírai zománca van. A néző akarva-akaratla nul ar­ra gondol az elsötétedő néző­téren, hogy valami japános szerelmi történet pasztell-han- gulatú bonyodalmainak lesz most a tanúja. Mikor azonban felgördül a függöny és a szín­padon reflektorfénybe kerül a Gestapo őrnagy hivatalszobá­ja, a várt lírai hangulat he­lyett egy izgalmas kémdráma robbanásig feszülő atmoszfé­rájában találja magát. Ha­rangvirág a fedőneve a szov­jet tisztnek, aki ejtőernyővel jutott 1944 őszén magyar föld­re, hogy segítse, szervezze az ellenállási mozgalmat. A Ges­tapo kopói vad hajszát indíta­nak az ismeretlen Harangvi­rág ellen. Letartóztatások, kín­vallatások, tarkónlövéisek, gyilkos parancsok, körmönfont detektív fogás ok, könyörtelen határidők. Mindenki gyanús, még a Gestapo szolgálatába szegődött horthysta tisztek is. De a titokzatos Harangvirág következetesen teljesíti felada­tát. A kétrészes dráma minden pillanata meglepetést hoz. Feszültsége szinte a végte’en- ségig fokozódik. A játék film­szerűsége Benedek Árpád ren­dezésében még külön hang­súlyt is kap. A szereplők nagy odaadás­sal keltik életre a félelmesen ismerős figurákat. Velcnczey István Mól eke őrnagya, Sugár László Hermann ezredese megdöbbentően hiteles. Bá­rány Frigyes drámai erővel kelti életre Deák Gábor zász­lós alakját. Taube tisztiszolga méltó megszemélyesítőjére ta­lál Láng Józsefben. De jó kezekbe került a többi szerep is. Káló Flórián, Szemes Mari, Dömsödi János, Budái István, Soós Lajos, Horváth Gyula, Gáti Pál, Vámos Ilona. Márky Géza, Báró Anna, Turgonyi Pál, Csók István, Zoltai Mik­lós, Zámory László és Lévay László egyforma buzgalommal vett részt az izgalmas játék­ban. m. 1. MINIATUR „ŰRHAJÓS" TV Szovjet mérnökök 3x4 centi- méteres képernyőjű tv-készü- léket szerkesztettek, amelynek nagyítója kétszeresére nö­veli a képet. Az, aprócska ké­szülék háromféle adást vesz; 22 tranzisztorból, hat diódá­ból, egy elektroncsőből és egy katódcsőből áll. Elnevezése: „űrhajós”. 1849 ÁPRILIS EGY KIS STATISZTIKA Mennyit dolgozik a tsz-elnök és a főagronómus? megbetegedések számának alaku­lása és az üzem, munkahely fizi­kai körülményei — a világítás, a zaj, a hőmérsék­let. a vibráció, a levegő relatív nedvességtartal­ma. szennyező- döttsége — között szoros összefüggés mutatható ki. Családi problé­mák, közlekedési nehézségek, hely­telen életmód, al­koholizmus szin­tén erősen befo­lyásolják az ideg­állapotot, és elő­készítik a talajt az üzemi neurózis kialakulásához. A maga nemében páratlan felmérést kezdett Páli János, a Szekszárd-Palánki Felsőfo­kú Mezőgazdasági Technikum tanszékvezető docense. A hallgatókkal együtt 23 Tolna, Baranya és Somogy megyei termelőszövetkezetben statisz­tikát készítettek a vezetők munkaidejéről. A 23 tsz-ben /' * az elnökök naponta átlag 12 óra 35 percet töltöttek munkában, az egyes tsz-elnökök munka- | ideje között azonban nagy volt az ingadozás. A főmezőgazdászoknál 12 j óra 58 perc volt az átlagos munkaidő, s náluk az ingadozás még nagyobb. Mind az elnökök, mind a főagronómusok hajnali j négy-öt órakor kezdték a ; munkát, és sokan közülük a késő éjjeli órákban fejezték j be a napi tennivalót. A felvételezek arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy j az elnökök és a főagronó­musok munkaideje túl hosszú és helytelen a munkabeosztásuk. Nem kellene például részt | venniök a hajnali munkaelosz­táson, ez brigádvezetői fel­adat. Az elnökök egy része a főagronómus növénytermesz­tési ellenőrzését ismételte meg, ahelyett, hogy a veze­tők ellenőrzésére, beszámol­tatására fordított volna több időt. Négy tsz-elnöktípust fi­gyelhettek meg. Az egyik típus a tsz ügyeivel foglalkozik, intézkedik, képvi­seli a szövetkezetét, de nem veszi át a szakvonalat. A má­sodik típus hasonló tevékeny­séget folytat, de sokkal apró­lékosabban. A harmadik típus szakvezetést végez, elnöki munkaköri feladatokat alig gyakorol, míg a negyedik tí­pus ide-oda kapkod, úgy gon­dolja, nélküle semmi sem megy. Az ilyen elnök hamar összeroppan. A felvételezők szerint tehát rövidíteni kell a tsz-vezetők túlzottan terhes munkaidejét. A vezetőknek jobban keli támaszkodniok munkatár­saikra, meg kell tanulniuk dolgoztatni. A szakemberképzésben az üzemvezetés oktatásának a jelenleginél nagyobb szerepet kell biztosítani. Tranzit iégitaxi-szolgáiat Moszkva repülőterei 30—40 kilométerre vannak a város szívétől, úgyhogy a tranzit­utasoknak sok gondot okozott, ha más repülőtérről kellett út­jukat folytatniuk. Pénteken reggel MI—4-es helikopterek­kel] légitaxi-szolgálatot vezet­tek be a központi helikopter­állomás, valamint Domogyedo- vo, Seremetyevo és Vnukovo, tehát a négy fő repülőtér kö­zött. 1965. ÁPRILIS 6-án emlé­keztünk meg annak a győ­zelmes napnak a 116. évfor­dulójáról, amikor a magyar szabadságharc seregei nagy jelentőségű csatát nyertek a Windischgrätz vezette oszt­rák csapatok felett. Hogy mél­tóképpen emlékezzünk rá­juk, idézzük fel, miképpen folyt le az a híres csata, amelyre Isaszeg népe és a haza hű fia büszkén emlé­kezik. A magyar I—III. hadtest Tápióbicske melleit ütött tábort, míg Görgey és a II.. hadtest Nagykátán várt. A VII. hadtest megmaradt ko­rábban elfoglalt állásában. Görgey úgy vélte, hogy az ellenséges csapatok még a Galga mentén, Aszódnál, Bag- nál állnak. Intézkedett, hogy a „VII. hadtest Aszód felé a G algáig nyomuljon előre és Bagót támadja meg”. Utasította az I-es hadtestet, hogy Sülyről a hegyháton át térjen Isaszegre, míg a bal­szárny induljon Pécelre. A II. hadtest menjen Tóal­másról Dányba. s egy erős különítmény Zsámbokra. De hasonló irányú utasítást adott ki az osztrák hadse­regparancsnokság is s ezek vezettek az április 6-i döntő összeütközéshez. JELLASICS délelőtt 11 órá­ra elérte Isaszeget, Klapka ugyanakkor aria tett intéz­kedést, hogy a Királyerdőn hatoljanak át. A Zákó.-dan- dár tehát Isaszeg felé vette az útját. Mikor megközelí­tették az erdőt, lövéseket hallottak. Damjanich elővédé találkozott ott az osztrákok­kal. Klapka az erdő déli végét támadta meg és visz- szanyomta az ellenséget. Ez­alatt Damjanich is kibonta­kozott Királyerdőből a gya­logságával. Nagy Sándor pe­dig az erdő és Isaszeg kö­zötti réten foglalt állást lo­vasságával. Elénk tűzharc keletkezett, úgyhogy Jella­sics abbahagyta a támadást és visszavonult. Mégis jó ideig egyik fél sem került fölénybe. Ekkor szánta rá magát Dam­janich a döntő lépésre. Táma- i dásra indult a jobb parti ...és elment a boltba petróleumért ' LiD Az a lakás oil a Duna mel­lett, kétszer ment teljesen tönkre. Először a víz, aztán a tűz martaléka lett. A vízzel a dolog így tör­tént: 1945 februárjában a vissza­vonuló németek a hidakkal együtt felrobbantották a gátat. A folyó elöntötte ott a part- > menti házakat. Abban a lakás­ban csak a néni volt otthon, aki még akkor nem is volt né­ni. Kétségbeesett kiáltozások közepette próbált valamit menteni, de legyőzte a víz. A kiáltozásokat senki sem hal­lotta, mert elnyomta a hábo­rú zaja. Húsz év telt el, míg jött a tűz. Közben is kiáltozott, de azt meg nem akarták meghal­lani. Aztán egy este megnézte a televíziót és másnap tönkre­ment a lakás. A néninek hol­nap lesz a temetése. Siratja a lakást: férje, lánya; veje, gyá­szolják ugyanazok. EJ Földszintes épület. Vidékies a hangulat. A ház előtt kert, ott meg minden szomorú. Ki­égett bútorok, fekete rongyok, lepattogzott falak látszanak a kerítés mögött. — Na jöjjön beljebb. En vagyok a veje annak a néni­nek. Magas, erős férfi, munkaru­hában. A fején micisapka. — Más ruhám nem maradt, de jöjjön beljebb. A lakás. Dupla ajtó. Felfe­szítették. Még mindig érződik a gyilkos füst szaga. Szoba balra. Teljesen kiégve. Szoba jobbra. Fekete falak. — Mindenünk odaveszett. Miért tette? Este jöttem haza a gyárból. Lakatos vagyok. Megálltam a kapu előtt és csak néztem. — És a többiek? — Nem sokkal előbb men­tek el. Reggel megcsókolt en­gem, tőlük is így búcsúzott. De várjon csak, itt jön a szom­széd. Ö vette először észre a tüzet. Nem kell unszolni, hogy beszéljen. — A fiammal sétáltam. Megláttam a füstöt... (Most néz csak körül.) — Hű, de ösz- szeégetl itt minden! Kíváncsian nézelődik. A ha­lott néni veje szól. — Maga emlékszik, Jenő, volt nekem egy szürke kabá­tom ... — Igen, az a hosszú ... magaslatok felé. Az osztrákok golyózáporral feleltek. Lich­tenstein Jellasics segítségére sietett. Damjanich válaszul visszarendelte a lengyel lé­giót. A harc ide-oda hul­lámzó ütközetté vált. Csat­lakozott az osztrákokhoz Ist­ván főherceg zászlóalja — eredménytelenül. Damjanich ellenállott a negyedik tá­madásnak, a helyzet mégis válságossá vált. MÄR-MÄR ÜGY LÁT­SZOTT, a magyar sereg nem tud huzamosabbal ellenáll­ni. Klapka remény tvesztet­ten vezette vissza csapatait az erdőbe, mikor Görgey rá­bukkant. Görgey kijelentet­te: „Nekünk itt mr győznünk kell, vagy újból visszakupo­rodni a Tisza mocsarai mö­gé! Ha a gyalogságnak nincs több tölténye, van szuronya. Előre!” Klapka feüelkesedelt és folytatta a barcőí. Közben Aulich is közeledett Dány felől segítésére. Windischgrätz elrendelte az előrenyomuló döntő támadást. Isaszeg lángokban állott. A csatlakozó Aulich és a magyar tüzérség olyan tüzet nyitott, hogy az osztrák támadás megsemmisült. Klapka sike­resen nyomulhatott előre. Jel­lasics elrendelte Gödöllő felé a visszavonulást, így a harc egy része megszűnt, A másik szárnyon Damjanich és Lichtenstein között csak este tizenegy órakor ért véget. Amikor Lichtenstein értesült Jellasics visszavonulásáról, ő is elhagyta a hadszínteret. Másnap Kossuth Lajos Gö­döllőn mondott köszönetét a nemzet hadseregének és ve­zérelnek. GYŐZÖTT A MAGYAR SE­REG Isaszegnél. Erre emléke­zünk még akkor is, ha az isaszeg! győzelem ellenére a magyar függetlenségi harc végül is vereséget szenve­dett. De ha az 1848-as gon­dolatok akkor nem is jut­hattak győzelemre, kilencven­hat esztendő után mégiscsak felragyogott a magyar nép szabadságcsillaga. Tihanyi László (Részlet az Tlswaszegtől Isa- szegig c. készülő monográfiá­ból.) KÖNYVESPOLC Szilvási Lajos: FEKETE ABLAKOK minden belefér egy ilyen háborús, világvége-hangulatú hétbe! Az is, hogy kamaszos csínyként szalámit lopjanak a városparancsnok asztaláról, s az is, hogy pisztolyt szerez­zenek, megszökjenek a Né­metországba hurcolás elől. A gyorspergésű cselekményszö­vés Szilvási könyveinek már megfigyelt sajátossága. A cse­lekmények sokaságát mégsem érezzük zsúfoltnak, mert fel­oldja a finom lélekrajz, a ka­maszlelkivilág találó megraj­zolása, bájos-naív, de a döntő pillanatokban keménnyé váló fiúk — és közöttük egy kis­lány — életre-halálra össze­tartó társasága. A Fekete ablakok tehát nem távoli földrészek fantázia raj­zolta részein, soha meg nem történt kalandokról ad szá­mot, hanem közelmúltunkról, történelmünk fordulópontjá­ról, s azokról, akik akkor még csak ösztönösen, gyerekfejjel választották az újat, s értet­ték meg, összetartásukban az erő. Szilvási Lajos könyve iz­galmas olvasmány — és ta­nulságokat is adó. (Móra Fe­renc Könyvkiadó.) (m. o.) Az ember, ha meghallja a jelzőt — kalandregény — óva­tos lesz: izgalom, de valósze­rűtlen izgalom, hősök, de ka­landregényhősök, azaz legyőz- ! hetetlenek, rettenthetetlenek, | emberi gyengeséget nem isme- í rők. Szilvást Lajos új könyve | kalandregény — de nem :ilyen kalandregény. Izgal- i más, az olvasó érdeklődését i mindvégig fenntartó, s mégis |szorosan kapcsolódik a való­ssághoz, szereplői, hősei nem j papírfigurák, hanem élő era- | berek, azazhogy — fiatalok. | 1945 tavasza. Az ország nagy í része már szabad, de a nyu- : gáti „végeken” még úr a nyi- ílasterror, életek felett dönte- ; nek haramiaerkölcsű alakok, ■ feldúlnak mindent, ami szép, í emberi, ami összeköt, s bár [maguk is tudják, hogy csele- ! kedeteiknek semmi értelme, í mégis — cselekszenek. Ezek- ;kel szegül szembe Fabricius \Bálint, a dunántúli kisváros j jómódú családjának legifjabb, [még gimnazista tagja, s e ne­jhez napokban, ebben az egész • embert kívánó küzdelemben [érik felnőtté társaival együtt, 1 akiket megnyer az ügynek, i A könyv története időben légy hétre korlátozódik, de mi­Ahol most állunk, ott talál- á tűk meg holtan. A lakás ^ égett, megfulladt a füsttől. ^ Már menekült volna, de az ^ ajtó előtt összeesett, rászo- ^ rult a keze a kilincsre. í ___ | CU | Ott a fényképe a falon. ^ Jobbra a lánya, baloldalt a < férj. Sötét a haja, a blúza fe- < hér. Féltékeny volt mindig, Megszületett, nem volt gaz- ^ dag, férjhez ment, megcsal- ^ ták, összekuporgattak egy há- ^ zat, elvitte a víz. Felépítették ^ persze újra, de közben múlt ^ az idő és néni lett. Az utóbbi ^ években járt-kelt b lakásban. £ Idetett egy vázát, arrébb tolt < egy széket, gondolkodni is ma- J radt ideje. Egy este aztán érdekes fii- ^ met mutatott a tv Ez volt a ^ címe: Hurricane. Azt mutatta ^ be, hogyan pusztult el egy < város a természet csapásai alatt. Tehetetlenül szaladgál- ^ tak az emberek, miközben ^ mindent elvitt a szél, akárcsak ^ ő. a vízben. Este kikapcsolták a tv-t, le- ^ feküdt a család. Reggel ő í kelt fel a legkorábban, elké- ^ szítette a reggelit, kitakar!- | tóttá a lakást, és arra gondolt, ^ hogy ő már eleget dolgozott. ^ most a többieken a sor. És ^ akkor fogott három családi- ^ sörös üveget, beletette a ko- ^ sárba és elment a boltba pet- ^ róleumért. í Z Benedek B. István ? — Az. Nem is találom még a nyomát sem. — Pedig nem sajnálták a vieet a tűzoltók. — Hát nem, az igaz. De a cipőmből is hamu lett. Még szerencse, hogy a tv jó. Hét és félért vettem. A szomszéd bólogat. — Ez aztán a szerencse. Egyébként ott feküdt az öreg­asszony, amikor betörtük az ajtót. Azon a helyen állok. Ar- rább lépek gyorsan. — Miért is tette. Nem bán­totta senki soha, aztán mégis koldussá tett. A szomszéd is megértő. — Hát igen. Tudja amikor én megláttam a lakásukat, és a halott öregasszonyt, hát ak­kor bízisten visszadobom a tűzbe, ha még él... Hallja maga újságíró! Ezt ne jegyez­ze, mert kitépem a kezéből! Egy kicsit csend lesz. A halott néni veje jár-kel a lakásban. A szomszéd elmegy, megjön a halott néni férje a lányával. A temetést intézték. Az asszony ruhája fekete, ap­ja görnyedt öregen bér. — Délben mentünk el, hát ki gondolta volna — mondja a lánya. A ruhám, az a barna za­kóm is odalett — szól az öreg­ember. Sétálunk a füstr.zagban. — Mit gondolnak, miért tet­te? — Hát ha ezt tudnánk. Ha­ragudott az apámra, mert hát féltékeny volt mindig. De ki hitte volna, hogy megteszi!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents