Pest Megyei Hirlap, 1965. április (9. évfolyam, 77-88. szám)
1965-04-04 / 80. szám
1965. ÁPRILIS 4, VASÁRNAP PM> UECYtl 15 Szolidaritás (Foto: Kotroczó) Heti jogi tanácsaink 1944. őszén nemcsak a fáradt ] nap színezte vérvörösre a lom- bo-kat és a füveket Németor- | szagban, Magyarországon és' másutt. Nemcsak az erdők nyögtek a viharok alatt — az emberek is. Ezen az őszön egy hosszú, szürke sapkás, barna hajú 17 éves legényke lovagolt puskát szorongatva az ismeretlen Magyarországon. Még nem serkent a szakálla, és még nem engedték be a csak felnőtteknek szóló mozielőadásra. De szabad volt ölnie és meghalnia a Führerért. Igen, ő már sokat tudott az élet értékéről, nemcsak a sajátjáról, hanem másokéról is, akiket meg kellett ölnie. Miért harcolunk? A lányos arcú lovast Paul Heinrichnek hívták. Nem kéÜdvözöljük magyar barátainkat! Kedves magyar elv társaink és barátaink! A Sächsische Zeitung dolgozói és olvasói testvéri üdvözletüket küldik a Pest megyei Hírlap dolgozóinak, az egész magyar népnek a szovjet hadsereg által történt felszabadításuk huszadik évfordulóján. Mindig figyelemmel kísérjük Magyarország eredményeit a szocializmus építésében és kívánunk barátainknak további sok sikert. Népeink barátságának szilárd alapját a szovjet hadsereg hősies harca teremtette meg, s ez a barátság mind tovább nő, erősödik, fejlődik. A Sächsische Zeitung dolgozói és olvasói nevében SANDER DROBELA főszerkesztő Drezda PEST MEGYEI HÍRLAP SZERKESZTŐSÉGÉNEK, BUDAPEST A Magyar Népköztársaság nemzeti ünnepének huszadik évfordulója alkalmából szívből jövő üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük Önöknek. A Szofijszka Pravda szerkesztőségének kollektívája Ágoston Imre : ÁPRILIS Tavaszidő van, bolond április, a hegyek felől füttyös szél szalad, fölborzolja a bokrok üstökét s bukfencet vet a komoly fák alatt. Tavaszidő van, bolond április, fényben fürdeti meg . a hegytetőt a frissen szálló nap, s fény-nyilain fölragyognak a régi temetők, Régi temetők. Húsz éve halott nevekről az írás már lekopott, jeltelen sírok, süppedt dombtetők, bozótba bénult fűlepte romok ... Szivetek dallal volt telis-tele, karotokban szikrátszóró acél, harcba indult hadatok fölött aranyfényt hintázott a kósza szél. Zászlótok vígan csattogott, a dal nem halt el soha: hegyen-völgy ön át győzelmesen vonult a hadsereg s visszaadta a népnek otthonát. Emlékszem rátok, hősök! Névtelen pihentek lenn a földben, míg az ég ezer csillaga homlokotokon vöröslő tűzben földreszállva ég. Emlékszem rátok. Büszkén mentetek harcba, de a halálba is, ha kell, keményen dongott léptetek, s feszült szembe a széllel sok ezernyi mell. Emlékszem rátok. Bilincsekbevert földünknek hoztátok a holnapot, a szabad tavaszt: fénylő homlokán az új nap fénye szabadon ragyog. Pihenjetek csak! Hősi harcotok híven megőrzi az emlékezet, s húsz év után a magyar ifjúság hálásan nyújt felétek most kezet... Tavaszidő van, bolond április, a hegyek felől füttyös szél szalad, emléketekre aranypénzt szitál s dicsfényt fon fejetek fölé a nap. határozott időre szóló munka- szerződésre történő módosítását megtiltaná vagy jeltételhez kötné. Az új szabályozás megengedi, hogy a dolgozó és a vállalat a munkaszerződést kölcsönös megegyezéssel bármikor módosíthatják. Ebből az következik, hogy a határozatlan időre szóló munkaviszonyt is módosítani lehet meghatározott idejűvé. Mindenesetre vizsgálandó, hogy nem szolgálta-e a vállalat intézkedése a dolgozó jogainak kijátszását, illetve a dolgozó nem volt-e megtévesztve. Tehát az ilyen megállapodásnak helye lehet, és ez csak akkor semmis, ha létrejöttekor kényszer, tévedés vagy megtévesztés történt. A munkakörre megállapított bérhatárok közötti besorolás ellen, a munkaügyi döntőbizottsághoz panasszal nem lehet fordulni. S. M. a Pest megyei Maloin- ipari és Termény forgalmi Vállalat ■ dolgozója levélben fordult hozzánk és sérelmezi, hogy a munkaköri besoroláson belül alacsonyabban állapítottak meg fizetését, mint a vele egykorú és hasonló szakmai képesítésű egyik munkatársának. — Kérdezi, joga van-e a munkaügyi döntőbizottsághoz panasszal fordulni? Az Mt. V. 236. g-a tételesen felsorolja, hogy milyen esetekben lehet panasszal fordulni a munkaügyi döntőbizottsághoz. Ilyen például az áz eset, ha a dolgozó a munkaköri besorolását sérelmezi. A munkaköri besorolás igazodik a dolgozó képzettségéhez, munkában töltött idejéhez viszont a bértétel határai között történő munkabér megállapításnál az igazgató mérlegelési jogköre érvényesül. Az új munkaügyi rendelkezések végrehajtásáról intézkedő szabály kimondja, hogy amikor a.dolgozó valamely jogosultságát nem jogszabály biztosítja, hanem annak megadását az igazgató mérlegelési jogkörében dönti el, a jogosultság megtagadása miatt munkaügyi vita nem indítható, — kivéve-haui jogszabály megengedi. A bértétel határai között történt besorolás is az igazgató mérlegelési jogkörbe tartozik, ezért olvasónk sem fordulhat panasszal a munkaügyi döntőbizottsághoz. Mennyi terhességi-gyermekágyi és anyasági segély illeti meg a biztosításban levő anyát szülési szabadsága idejére? — Kérdezi T. Gy:-né aszódi olvasónk. Az a dolgozó nő, akinek a szülést megelőzően két éven belül legalább 180 napi biztosítási ideje van, jogosult a Szülési szabadság idején anyasági segélyre. Mégpedig a szülési szabadság idejére fizetésének 50 %-át kapja. Ha a gyermek megszületéséig a biztosítási ideje a 270 napot eléri vagy meghaladja, akkor munkabére napi átlagának száz százalékára jogosult. Ez utóbbi esetben hétszáz forintot is kap a szülő anya az első élve született. gyermeke u-tán, ha legalább háromszori terhességi vizsgálaton részt vett. Dr. M. J. HALADÓ Tsz. ZÁRSZÁMADÁSI BAL FÖLDOSZTÁS PÉNZOSZTÁS 1 nyeztették el őt. Kemény volt j a keze, és férfiasán viselkedett, I amikor édesanyjától eí kellett búcsúznia. Munkásfiatal volt, a drezdai munkások forradalmi szervezetének tagja. Szegény volt, kenyeret koldult a | nővérével. Ez abban az időben történt, amikor Hitler a német nép nagy fellendüléséről üvöltözött. Tízéves korában Paul látta, amint egy SS-katona eszméletlenre verte társát. Apjának karjaiban halt i meg egy cseh kommunista, akit „kihallgatáson” félholtra vertek. Barátjának apját kivégezték, egyik osztálytársáé pedig már egy örökkévalóság óta börtönben ült. Paul Heinrich nem kapott mást a náci államtól, mint az | éhezéshez, kolduláshoz való | jogot, és azt, hogy elvették tő- j le a játékot és a gyermekkort, i S végül Hitler Adolf SS-külö- nítménye idehajszolta őt Budapest és a Balaton közé, hogy megvédje a fasizmust, amely már az utolsókat rúgta. A fiatalember fejében egymást kergették a gondolatok. A piszkos útmenti árkok és bezárt ajtók felett emberek függtek, fejük oldalra billent, karjuk lelógott — magyarok, és köztük német baliák. De ő nem tudott sírni, mint az az öreg hamburgi, aki mellette lovagolt. Dühös volt az SS-re, a Horthy-fasisztákra, dühös volt saját magára is, de nem volt kedve ahhoz, hogy védje magát, mert nem akart azok közé a katonák közé kerülni, akik olyan némán és részvétlenül himbálództak a szélben. Barátok — ellenségek A lány szorosan a meszelt házfalhoz nyomta magát, vastag fekete copfját arca elé húzta, és a fonatok közül jobhra-balra figyelt. A német fiú ott a kútnál nem látszott nála idősebbnek. Félénken intett a lánynak, és megkérdezte: „hogy hívnak?” a lány nevetett, megértette az idegen szót és válaszolt: Irma, Irma... német...” Aztán' barátság szövődött Paul és a fekete hajú lány között, több mint gyermekbarátság és kevesebb, mint szerelem. Paul könyvekből ismerte a magyarokat, ismerte nyomorukat, fájdalmaikat, részvétüket, ragaszkodásukat. Paul népe Hitlert nyögte, ők Hitlert és Horthyt, kettős szolgaságot. Amíg a német tisztek a magyar földbirtokosokkal dőzsöltek és ittak a fasizmus győzelmére, addig Paul és a többi katona szegényes parasztviskókban ünepelte a karácsonyt. A magyar parasztok megosztották a katonákkal azt a keveset, amijük volt. Míg a kas- j télyokban folyt a bor, addig a i magyar és német munkások j pokolba kívánták a fasiszta i kísértetet és a háborút. A föld 1945. március 23-án I hideg volt és nyirkos, a fü j barna és fakó. Zavart remegés j futott át a gyümölcsfák tar ; ágain, amikor a szovjet repü- J lőgépek mélyrepülésben meg! érkeztek. Mint az egesz háború, jött az eszelős parancs a német katonákhoz: lelőni! A szovjet gépek sebezhetet- lenek voltak, de a katonák a gyümölcsösben nem. Kemény ütés érte a fiú karját, amint, szorosan a földhöz simult. Karja még ma is béna, de ezzel Paul számára vége lett a háborúnak. Kórház és fogság után ért haza, szülei kísértetiesen kihalt lakásába, romok közé. A munkáshatalom évei I Húsz év, ha még előttünk van, végtelen hosszúnak tűnik. Húsz év, ha visszanéz az ember, csak egy kis idő. Nem tudjuk, hogyan jutottunk olyan gyorsan túl rajta. Paul Heinrich elvtárs is így van. Most éppen diplomamunkáján dolgozik. A pirnai Delphin Művek üzemvezetője, amely a televízió, a rádió, a fotó és a film számára dolgozik. Paul Heinrich maga is csodálkozik, milyen simán és egyenletesen alakult az élete a munkás-paraszt uralom éveiben. Az asztalosinasból asztalosmester lett. A. népfőiskolán megtanult nyelvtanilag hibátlanul németül, amit gyermekkorában elmulasztott. Letette az érettségit, majd építőipari szakiskolába került. Végül mérnök lett, tanulmányait levelező tagozaton kezdte — a német néphadseregben eltöltött tízévés katonai szolgálata alatt — a karlshorsti egyetemen. Százados volt, amikor leszerelt. Megértette, hogy az új német állam, amely Kelet- N érne tor szagban alakult, a szovjet hadsereg felszabadító hadmozdulatai után, az ő állama, és hadserege a munkás- osztályból született, hogy osztálya érdekeit megvédje. Tervek — kívánságok Gyakran tervezte Paul, hogy Magyarországra utazik, amelynek felszabadulásával őt nagyon sok dolog összeköti. Mindig közbejött valami. De valóra kell, hogy Váljon! Viszont kell látnia a falvakat és városokat, hogy örülhessen az újnak, ami a felszabadulás után született. Üjra találkoznia kell azokkal az emberekkel, akik neki, a katonaruhába bújtatott gyermeknek enni és inni adtak. Viszont kell látnia Irmát, hogy megkérdezhesse, milyen utat járt be 1945 áprilisától. Látnia kell családját, gyermekeit, ha vannak. Meg kell, hogy tudja róla: tanult-e? Munkásnő-e, vagy háziasszony? Reméli, hogy rátalál, ha nem is a régi helyen, akkor valahol másutt. Beszélnie kell azokkal, akik még emlékeznek az SS-külö- nítmény borzalmas tetteire, és akkor azt mondja majd: él még ez a különítmény és ez a szellem. Nyugat-Németor- s tágban. Rendezik soraikat, és ismét idegen területek leigázá- J sát hirdetik! Üjra együtt örülhetnek, és j arról is beszélgethetnek, hogy i mit tehet még az ember azért, hogy az az idő ne jöhessen j vissza. Gisella Sharief 1945 1965 Egyévi folyamatos munkaviszony után jár a szabadság annak a dolgozónak, akit előző munkahelyéről fegyelmi úton elbocsátottak. i Z. I. aszódi olvasónk kérdezi —, a Munka Törvénykönyvének az az új szabálya, hogy a fegyelmileg elbocsátott dolgozó új munkahelyén csak egy év után jogosult szabadságra, azt jelenti-é: a munkában eltöltött tizenkét hónap után egyáltalán nem illeti szabadság, vagy pedig azt jelenti-e, hogy. csak egy év utón veheti ki a már ledolgozott esztendő után járó szabadságát? A dolgozót a munkában töltött teljes naptári hónapok arányában megilleti a szabadság, de a fegyelmi elbocsátás esetén erre egyévi folyamatos munkaviszonyban töltött idő után szerez igényt, a ledolgozott időre tehát a dolgozó megkapja a szabadságot. Ha a munkaviszonya időközben az egy év eltelte előtt úgy szűnne meg, hogy a munkaviszony folyamatosságát megtartaná, (tehát a munkakönyvbe a „munkaviszo nya megszűnt” bejegyzés kerül) a ki nem adott szabadságot a munkaviszony megszűnésekor meg kell váltani. Ha azonban az egyéves határidő eltelte előtt úgy szűnik meg a dolgozó munka- viszonya, hogy az a folyamatosság megszakítását eredményezi (a munkakönyvibe „felmondás a dolgozó részéről”, vagy a „kilépeit” bejegyzés kerül) akikor a dolgozó a munkaviszonyban letöltött ideje után nem jogosult a szabadságra. Jár-e szabadság a betegségben töltött idő után? T. L a Gödöllői Gépgyár dolgozója írja, hogy munkahelyén a tíz hónapot betegségben töltött idő után a vállalat nem akarja szabadságát kiadni. — Kérdezi jár-e a betegségben töltött idő után szabadság? A jelenleg hatályos jogszabályok már nem tartalmazzák azt a korábbi rendelkezést,, hogy „három hónapnál tovább tartó betegség esetéh az alap- szabadságot minden mulass- j tott teljes hónap után egy nap- j pal, a pótszabadságot pedig a j mulasztott idő arányában csökkenteni kell”. Az érvényes I rendelkezések figyelembevéte- j lével a beteg dolgozó szabad- ! ságát a betegség miatt nem le- ’ hét csökkenteni. A szabadság szempontjából olyannak kell | tekinteni a beteg dolgozót, j mintha a betegség időtartama > alatt is dolgozott volna. A határozatlan időre i szóló munkaviszony köl- ! csönös megegyezéssel határozott idejűvé változtatható. K. J. halásztelek! olvasónk írja, hogy áthelyezéssel került a Mezőgazdasági Gépgyárba, ahol munkába állás után nem sokkal határozott időre kötötték meg a munkaviszonyt. Ez év február hónap végével munkakönyvét kiadták, mivel a szerződése lejárt. Korábban nem fontolta meg eléggé elhatározását, de mégis sérelmezi a vállalat intézkedését. Olvasónk kérdésére közöljük: — nincs olyan rendelkezés, amely a határozatlan időre kötött munkaszerződésnek Hidak és testvérek (PAUL HEINRICH ÚTJA A MAGYAR ÉS A NÉMET NÉP FELSZABADULÁSA UTÁN)
