Pest Megyei Hirlap, 1965. április (9. évfolyam, 77-88. szám)

1965-04-14 / 88. szám

zenié IX. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1965. ÁPRILIS 14, SZERDA P ES T M E G Y E I H í R L A P K Ü LÖN KIAD Á $ Á Több könyvet olvasnak a járásban, mint a városban A kis Szigetmonostor nagy könyvtára A járásban levő könyvtárak munkáját a szentendrei já­rási könyvtár irányítja. En­nek a könyvtárnak munkáját a közelmúltban már méltat­tuk. Nézzünk most körül a járásban. A járás területén tizennégy könyvtár működik. Minden faluban van tehát könyvtár, sőt Pomázon kettő is. A községek könyvtáraiban huszonháromezer kötet könyv van. A célkitűzés, melynek jelszava: „1000 lakosra 1000 könyv” volt, most ebben az évben megvalósult. Egyes köz­ségekben, mint például Csobánkán, Pilisszent­Iászlón, Szigetmonostoron, Pócsmegyeren, Leányfa­lun és Kisorosziban ezt a tervet már az elmúlt évben teljesítették. Örömmel láttuk Négyszer annyi kölcsönző, mint másutt! A felszabadulási ünnepsé­gek idejére a városi tanács felkérte a lakosságot, hogy a felvonulási útvonalon levő | üzletek kirakatát díszítse fel. Örömmel állapítottuk meg, hogy ennek maradéktalanul mindenki eleget is tett. A járás legszebb és leg­jobban felszerelt könyvtárá­val a Szentendrei-sziget ki­csi községe, Szigetmonostor dicsekedhet. Az iskola, a tanács, a pártszervezet és a könyvtáros, Molnár Kál­mánná nagyszerű együttmű­ködésének eredménye ez. Az asszonyok olvasókört szer­veztek, és a szigetmonostori nők él­nek az olvasási lehetősé­gekkel. Csak egy szerény adat: eb­ben a községben három hó­nap alatt annyi könyvet köl­csönöznek ki, amennyit másutt egy év alatt. A könyv­tár keretében működik a ké­zimunkaszakkör is. Rendsze­resen tartanak felolvasáso­kat, irodalmi esteket, író— olvasó találkozókat. A leg­utóbb nagyon jól sikerült Radnóti-estet rendeztek. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az olvasás tekintetében a szigeti községek jár­nak az élen. A „miniatűr” (2,5x3 méteres alapterületű) tahitótfalui könyvtárnak 430 olvasója van! Ennek ellenére 10 000 köny­De még ezen felül is ki kell emelnünk a 40. sz. Népbolt ünnepi kirakatát, mely mér­téktartóan ízléses, az ünnep­hez méltó kirakatával kiemel­kedett még a többi közül is. Aprily Lajos — körünkben E heti kellemetlen kérdésünk : Új helyen, de megint „becsületsüllyesztő“? úti villasorban levő volt MHS-helyiség, ott azonnal építkezni kezdenek. A he­lyiség már felszabadult. Az építőanyag egy része már ott hever. Jöhet tehát az épít­kezés. A kellemetlen után csak így már építkeznek, kérdés ezek hangzik. Ha nem lehet­Olyan drága a szemétláda ? A mély vízbe dobták a motorkerékpárt Rács mögött a tolvajok Még április 7-én ismeretlen körülmények közölt eltűnt az üzem udvaráról az Elektromos Művek, tulajdonát képező Ja­va motorkerékpár. A Duna apadásával egyidő- ben két kisgyermek jelentette, hogy a 11-es műút hídja alatt egy motorkerékpár látszik ki áz apadó víz alól. A rendőrség Egy másik garázdaság ügyében viszont már példás ítélet született. Az elmúlt va­sárnap három fiatalember ki­rándult hajóval Leányfalura. Első útjuk a Gyöngyszem ét­terembe vezetett. Természete­sen ittak. Később, miután kör­sétát tettek Leányfalun, ismét visszatértek a vendéglőbe és tovább ittak. Az ital felbátorította őket, a bejelentést követően rövid idő alatt elfogta K. B. és K. S. fiatalkorúakat, akik elismer­ték, hogy a motorkerékpárt ők lopták el, azzal a Dana-parton motoroztak, majd bedobták az árokba, amely akkor már részben víz alatt állt. A két ostoba suhancot a rendőrség» őrizetbe vette. Példás rendőrbírói ítélet olyannyira, hogy nem bírtak magukkal. Egyikük a szájában levő sörrel, jó heccként, le­fröcskölte a szomszédos asztal­nál ülő, idősebb emberekből álló társaságot. Az „ügy” a rendőrbíró előtt ért véget, aki Kiss László 21 éves budapesti csőszerelőt a garázdaságért húsznapi elzárásra ítélte. (—tó) Átadták az ügyészségnek a budakalászi merénylőt Február 22-én éjfél felé, könnyen végzetessé válható szurkálás történt, a Szentend­re felé haladó HÉV-en. Kun Zsigmond 26 éves bu­dakalászi lakos, viilamosmoz- dony-vezető a HÉV-en össze­találkozott elvált feleségével, aki egy férfi társaságában utazott. Kun Zsigmond szabadság- vesztés büntetését töltötte, amikor felesége még elvált tőle. Büntetésének kitöltése után, többször kérlelte felesé­gét, hogiy térjen vissza hozzá, aki azoban hallani sem akart crrőL Amikor azután Kun a vo­naton meglátta feleségét elő­rántotta zsebkését és három­szor megszúrta. Az egyik szúrás a bal szeme mellett, a másik nyakának jobb oldalán az ütőér mellett, a harmadik szúrás pedig a jobb arcán ér­te a fiatalasszonyt. Kun Zsigmond kihallga­tása alkalmával elmond­ta, hogy a szurkálással az volt a célja, hogy elcsú­fítsa volt feleségét. A járási rendőrkapitány­ság az ügyben befejezte a nyo­mozást és az előzetes letartóz­tatásban levő Kunt — vád­emelési javaslattal — átadta az ügyészségnek. ne ezúttal nem becsületsüly lyesztőt, nem talponállót, ha­nem valami jobbat produkál­ni? Tigrisugrás A szerkesztőségben ültem az íróasztalnál, mikor kopogtattak. — Tessék! Feldúlt arcú férfi lépett be. Szinte kö­szönés nélkül, mind­járt a mondókájába kezdett. — Jöjjön csak el hozzánk az elvtárs és nézze meg, hogy hol lakunk. Valóságos nyomortanyán élünk mi kérem. És ezt tűri a tanács 1965-ben! Ezt tessék megírni! Hát elmentem és megnéztem és most megírom. Valóban igazat mondott, már ami a lakás körülmé­nyeit illeti. De — a kérdezősködésemre kiderült, hogy nem­rég költözött ide, eb­be a lakásba, mely korábban sosem volt lakás, s amit még „épületnek” sem, csak kalyibának lehet titu­lálni. Kiderült az is, hogy a panaszos ed­dig kétszobás lakás­ban lakott. De nem itt, hanem az ország északi részében egy másik városban. A férfi — mint mondta — itt kapott munkát. Ám helyesebb azt mondani: itt keresett. Először egymaga jött ide. A munkás- szálláson lakott. Egy délután azután meg­látta ezt az „épüle­tet”. Nagyot gondol’, elhozta a családját is. Mégpedig azért, mert nagyon kedveli a Du­nát. Két hónapig csendben meghúzód­tak. Aztán belátták, hogy nagyon rossz he­lyen laknak és a ha­tóságokhoz fordultak segítségért. Ostromol­ták az egészségügyi csoportot, mely ki is szállt a helyszínre és megállapította, a lakás valóban nem lakás. Mit is tehettek volna mást? De ez már egy lépés volt előre. Gyerünk a tanácsra! És uram-fia! Ott elutasították ök~t. De kérem, mit is t ■ hettek volna mást: Most itt tartunk. De nehogy azt gon­dolja valaki is, hogy ez ritka eset. Az ilyen emberekne! Szentendrén már ne­vük is van. Kic.H furcsa név, de töké­letesen rájuk illik. Ezeket az embereket úgy hívják, hogy „be­szivárgók”. Szeren­csétlen emberek, el­ismerjük. De ennél többet aligha lehe­tünk. Nem futja az erőnkből.. De azért a tanácsot ne simféljék. Nem érdemli meg .. (ff) ' \V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\Vv\\\\\\\\V ^ Köszönjiik y ^ ^ A költészet napján Áp- ^ ^ rily Lajos meglátogatott ^ í bennünket a városi klub- ( ^ ban. ^ ^ A baráti összejövetelt £ £ Jászai Béla népművelési ^ ^ felügyelő nyitotta meg. ^ í Szavai után April g LM jós } j szavalt költeményeiből. $ ^ Korát meghazudtolóan fia- ^ ^ talos hangja, verseinek ^ £ szépsége mindannyiunkat ^ ^ magával ragadott. A „Ta- % $ vasz” és a ..Római örvo- % ^ nalon” ciklusból hallót- ^ ^ tunk verseket. A befejezé- £ ^ sül mondott „Szarvasok” % £ című költeményben egész ^ £ életének keresztmetszetét ^ tárta elénk. S amikor el- hangzott az utolsó sor, fel- zúgott a taps. ^ £ Kedves Lajos bácsi! Kö- % % szönjük, hogy eljöttél kö-% | zénk, s az írószövetség % % nagy, fényes ünnepsége % ^ helyett a mi szerény kö- ^ ^ riinket választottad, kö- ^ í szönjük. f \ Wolff Lajos 4 vet olvastak el eddig! Min­den dicséretet megérdemel a könyvtár vezetője, Homo- ródy Károlyné, aki dacolva az áldatlan helyiség- és fű­tési helyzettel, lelkesen, tö­retlenül végzi munkáját. Az olvasás szeretetére, megbecsülésére szoktatja, neveli a falu apraját- nagyját. Mind ő, mind a lelkes tahi­tótfalui olvasóközönség, már régen jobb könyvtárat ér­demelne. S még egy adat: a járási községek lakosságá­nak 15,4 százaléka olvasó. Szentendrének csak 12 szá­zaléka ... Ez a szám önmaga dicsé­ret, mely méltán kijár a könyvtárosokon kívül a köz­ségi tanácsoknak, amelyek a legtöbb községben szív­ügyüknek tekintik a kul­túra hordozóit, a könyv­tárakat, jelentős mértékben járulnak és járultak hozzá a könyvtá­rak fejlesztéséhez. Itt kü­lön ki kell emelnünk a már említett Szigetmonostoron kí­vül, Budakalász, Leányfalu, Csobánlta tanácsát, amelyek sokat tettek ezen a téren. (—i -r) Csak kilométerekben lehet­ne kifejezni a cikkek sorát, amit eddig a vasúti talpon­állóról, pontosabban: ellene | írtunk. A panaszos levelek 1 száma még ennél is nagyobb. A sok-sok betű nem maradt j hatástalan, Illetékesék vála- j szóltak. Megígérték, hogy a • becsületsüllyesztő még eb- 1 ben az évben megszűnik. Nagyszerű. De az ígéret alapja egy másik ígéret volt. Eszerint, amint felszabadul a vendéglátók részére a Vas­Időszerű a tavaszi nagytaka­rítás! Ez a megállapítás külö­nösen akkor jut eszünkbe, ha a HÉV-en utazunk. Meg kell vallanunk, hogy a HÉV kocsijai nem éppen tiszták. Limlom, szemét, pa­pír és ételhuiladékokkal nya­kig tömött hamutartók látvá­nya fogadja az embert. A végállomásra érkező sze­relvényeket rendszeresen és szépen sepregetik, tisztogatják, nem is ebben van a hiba! A hiba ott van, hogy az arány­lag kevés számú és meglehető­sen kicsire szabott hamutar­tók, az ablakok alatt, nem ele­gendők a szemét elhelyezésé­re. Az utazó közönség ugyanis nemcsak dohányzik út közben, hanem eszik is, és sehol sem tudja a cukorkafélék; az ame­rikai mogyoró, gyümölcs, dió hulladékát — papírját elhe­lyezni. HÍREK Pála Károlyné országgyűlé­si képviselő, a városi tanács elnökhelyettese betegségéből felépült és elfoglalta hivata­lát. Nyolctagú női brigád ala­kult a szocialista cím elnye- ; réséért az Április 4 Mezőgaz- • dasági Termelőszövetkezet : zöldségtermelő kertészetében. ; A „munkabrigád-szerződést” \ megkötötték és aláírták. MOZI Ma a filmszínházban a \ „Cleo 5-től 7-ig” című francia \ filmet vetítik. A filmet csak : 14 éven felüli nézőknek ajánl- j juk. Holnaptól, csütörtöktől a: „Húsz óra” című magyar film ■ kerül műsorra Páger Antallal ; a főszerepben. A filmet csak : 14 éven felüli nézőknek ajánl-; juk. i A hulladék elhelyezésére nem elegendők a hamutartók! Jelenleg ugyanis — kényszerű­ségből — ezeket használja az utazóközönség. Így azok feles­legesen és sokszor gusztustala­nul tömve vannak különféle szeméttel. Javaslom, hogy a hamutar­tókon kívül minden kocsiban nagyobb terjedelmű szemét- gyűjtőt helyezzenek el. Lehet­ne a szemétgyűjtő például a hamutartók mellett az ablak alatt, lehetne a lábaknál, az ajtók melletti egyszemélyes ü'ések mellett, de lehetne eset­leg a peronok egy-egy sarká­ban, ahová ki lehet menni és elhelyezni a hulladékot, mert nem kényelmes a szemetet kü­lönféle göngyölegekben a le­szállóállomásig, vagy éppen a lakásig vinni. A HÉV-igazgatóság figyel­mébe ajánlom szerény javasla­tomat! Remélem nem olyan drága a szemétláda, hogy ne lehessen felszerelni... Horváth Levente A „BESZIVÁRGÓK“ ÉS A „KEGYETLEN TANÁCS“

Next

/
Thumbnails
Contents