Pest Megyei Hirlap, 1965. április (9. évfolyam, 77-88. szám)

1965-04-13 / 87. szám

1965. Április i3, kedd "U/f/Will» :* Nem sorvadt el a forradalmi lendület MÁSFÉL ÉVTIZEDE nem látott, kedves ismerőssel ho­zott össze minap a véletlen, érthető, ha egyszerre sok mondanivalónk akadt. Ha­marosan előjött: „Emlékszel-e még erre ...” „Eszedbe jut-e még az, amikor..Aztán ' elkomorodott az arca: „Hol van már azoknak az idők­nek a forradalmi lendülete? Hol van az a tűz, ami akkor bennünk lobogott? Kihalt az emberekből — sóhajtott — Bezzeg 17—20 évvel ezelőtt... Emlékszel? Mi nem ismertük a fáradtságot, tele voltunk lel­kesedéssel és dolgoztunk, ha szükség volt rá, éjjel-nappal. És harcolni is tudtunk. Ma is bennem él a 46-as nagy tüntetés a feketézők ellen. Aztán a parasztok mellett, a földosztás mellett álltunk ki. És milyenek voltak vasár­napjaink? Zászlós teherautók és irány valamelyik falu. Hány ekét. boronát, vető­gépet javítottunk ki. Az igen. azok voltak csak az idők.” Kénytelen voltam közbe­szólni: „Miért állítod ilyen határozottan, hogy elsorvadt a forradalmiság? Hogyan le­het ezt külsőségekkel bizo­nyítani? És miért hasonlí­tod a 17—20 évvel ezelőtti módszereket a maihoz, mi­kor azzal semmit nem le­het cáfolni?” Sokáig tartott a vita, míg sikerült közös nevezőre jutnunk. MOSTANÁBAN különösen érdemes elgondolkodni ezen a kérdésen, hiszen a 40—50 évesek jó része kétkedik, hogy él-e a dolgozók töme­geiben a szocializmus épí­téséért és' erősítéséért vég­zett tudatos akarat és cse­lekvés? Határozottan állí­tom, hogy igen. A dolgo­zók többségét élteti a forra- dalmiság tüze és kishitű az, aki általános fásultságról, tespedtségről beszél. Ezernyi ténnyel lehet cáfolni a kétel­kedőket. Milyen határozott akarással dolgozik, él és ta­nul a szocialista brigádok­ba tömörült, immár 600 ezer munkás, paraszt és értelmi­ségi. Milyen nagyszerűen helytálltak munkájukban a Dunai Cementműveket építő fiatalok, akik sokszor hőség­ben és fagyos szélben, ál­dozatokat hozva dolgoztak. Nem feledkezhetünk meg a diákfiatalokról sem, akik ön­ként vonulnak nyári vakáció alatt a nyári táborokba, hogy termővé tegyék a hansági lá­A SZUFLÉ- és a „Szárnyaskerék" brigád K tották belőlük azokat, ame­lyeket „testhezállóknak” tar­tottak. S persze azokat is, amelyek a szocialista brigádok szinte már előírásszerű felada­tai közé tartoznak. Itt fekszik előttem a zár- nyaslzerék” brigádnaplója. Két év, 72 oldal. Érdekes olvas­mány. Akad ugyan benne | szokványos „színes anyag”: tanulmányutak, üdülések, ki­rándulások képeslapos emlé­ke. Neubauer Rudi Lelléről, Holényi egy nyugatnémet vá­rosból küld néhány sort és számtalan üdvözletét. A Lo- monoszov Egyetemet felismer­jük, s a Kari Marx Allét is Berlinből, de akadnak ismeret­len tájak is. Aztán a „szűrte”, szakmai anyag és mégis ez az érdekesebb. ezdetben vala például a seprűgép, melyet a bri­gád szeretett volna megszer­keszteni. A seprűgépből nem lett semmi, a Köztisztasági Hivatal nyilván szakmai sovi­nizmusból nem adott mintát, segítséget A targonca viszont meglett — nézegetem a brigád történelemkönyvének másik lapját, s könnyebben, gépesít­ve szállítják azóta a kazán sa­lakját. Meglett a párhuzamos körfűrész is a fagépműhely részére — azt mondják, ez is nagy szó. A betűfeliratok tör­téneténél Csuti László, a nor­macsoport vezetője s egyben „szürke” Számyaskerék-tag kis gumidarabkákat hoz elő: nyomjam csak az asztal oldal­lapjára. Valóban, tapadnak. Nos, mondja diadalmasan: mágnesezett gumi lemezek se­gítségével festik már fel a vasúti kocsik oldalára azokat a — közönséges utazó számá­ra semmitmondó, vagy7 rejté­lyes — betűket, számokat, amelyek a vasúti kocsik „sze­mélyi igazolványát” jelentik. Könnyebb, gyorsabb a festők dolga. Nézem az idei vállalá­sokat. Uj hegesztők észül ék; ] kevesebbet kell a hegesztőnek i bajlódni, mint a régivel. Be­mutató szekrény a folyosóra: a dolgozók szemléltető okta­tására. M eg is fogalmazódik a leg­főbb cél. „Hogy a dolgo­zóknak könnyebb legyen a munkájuk”. Persze minden többlet, amit egy-egy új konst­rukcióval a dolgozóknak ad­nak, a nagy közösségnek, a gyárnak, államnak is hasznot jelent: itt százezer forintokban lehet az eredményt mérni. S amikor megkérdem: mire leg­büszkébbek, miért érdemelték meg a szocialista címet legin­kább, ismét csak egy termelési eredmény bukjon napvilágra: megszervezték a személyko­csik szalagszerű javítását. Az első lépés o teljes, szalagszerű javításhoz. Ez a távlati cél. A távlati célok messze fé­nye mellett kis közeli derűs eredmények világítanak. Büsz­keségük a „Bah”-kocsi, amely itt készül. Visszamegyek a munkate­rembe, ahol Szödi György dol­gozik. — ön mit adott például a brigádnak? — A Kovács Józsinak segí­tettünk Lörincen a házát épí­teni. A salakszállítás megszer­vezésében is részt vettem. Tudja, brigádvállalás volt. .. És aztán ... A Ladó Bélát be­vezettem a művelettervezés­be. Nevet. — És leszoktam a bagóról. Nem füstölöm tele a szobát. — És mit kapott? — Én is építettem házat, se­gítettek. Vagy nem ezt gon­dől ja? Jól érzem itt magam. Ott Kocsis Gyuri bácsi ül. Két lánya van, egyik nyolcadikos, a másik ötödikes. Tudom, mi­kor felelnek jól. Ott pedig Kovács Józsi bácsi, velem szemben. A fia tornatanár lesz... Itthon vagyok. H azafelé, a vonatban át­mentem az átjárón, hogy megnézzem a szuflét, amit Sződiék készítettek. András László TEJESBÁRÁNYEXPGRT A Bakony hagyományos juhtenyésztő vidékeiről elin­dulták a húsvéti exportszállít­mányok. A termelőszövetkeze­tek és az állami gazdaságok 260 férőhelyes közvetlen vago­nokban indítják útnak a gyen­gehúsú, 16 kilogrammos állag­súlyú tejesbárányokat. Az ál­latok öt-hat nap alatt jutnak el Görögország, Franciaország és Olaszország piacaira. A hosszú utazás ideje alatt az összkomfortos vagonokban fel- j szerelt etetőberendezések lát- I ják el az állatokat vízzel és takarmánnyal. Húsvétig össze- j sen ötezer tejesbárány utazik | a Balkonyból külföldre. HlMES (Foto: Kotroczó) K edves olvasó. Ugyebár mentél át egyik kocsiból a másikba, hogy ülőhelyet ke­ress? Nohát, az a kis izgalmas átjáró, a harmonikaíallal — az a szuflé, vasutasnyelven. Egy pillanat, amíg átlépsz, s nem is gondolod, hogy Szödi György itt a Dunakeszi Jár­műben egy hónapig dolgozik rajta. Háromszáz „levelet” ír a 20 terjedelmes tervrajz alapján, melyet az átjáró al­katrészeiről készítettek a ter­vezők. Megírja a daraboló­műhely dolgozóinak, a lakato­soknak, hegesztőknek, szere­lőknek, hogy mihez mennyi és milyen anyagot használjanak, megírja a szerelési folyamatot, a gyártási technológiát s köz­ben szerszámokat is rendel, tervez. Szödi egyébként nem­csak a technológiai osztály dolgozója, hanem szocialista brigádtag is. Mint valamennyi kollégája, itt a technológiai osztályon. A '"' tlépünk a szomszéd szo­bába, hogy megismerked­jünk ezzel az érdekes műszaki brigáddal, amely egy vállalat egész osztályát, s hozzá a leg­felsőbb műszaki gárdát tömö­ríti. A brigád éppen a napok­ban nyerte el harmadszor a szocialista címet. „Szárnyas­kerék” — így hívják a Duna­keszi Járműjavító műszak! szocialista brigádját. A név stilszerű. de talán több is an­nál. Amit a szakemberek fér­fias szemérme elhallgat: ar­ról vall a név. Szárnyat adni a gondolatnak, munkának, ter­melésnek. Miért tömörült brigádba a technológiai osztály, s annak 38 dolgozója? C setényi Antal, ki a helyet­tes vezető s egyben író­deák, azaz naplóvezető itt a brigádban, azt mondja, talán az adta a gondolatot, hogy ha a fizikai dolgozóknál lehel, miért ne lehetne itt is? Hi­szen nincs munkahely, ha csak nem egyedül dolgozik az em­ber. ahol ne érvényesülhetne a brígádszeliem: egymás tá­mogatása, tanítása, igénye­sebb, tervszerűbb munkafolya­mat, túllépni egy-egy merev korlátot, amely fékezi a ked­vet, fantáziát. Szóval úgy lát­ták: alkalmas „brigádanyag'’ az egész technológia. Csupán azt nem tudták: mivel, ho­gyan is kezdjék. Kértek „szempontokat”, s természete­sen kaptak is, hiszen szempon­tokból szakmaszerte, ország­szerte nincs hiány. S kiválasz­KISPOLGÁROK A televízió szombat esti programjában szerepelt Gor­kij: Kispolgárok című szín­művének közvetítése a buda­pesti Madách Színházból. Aki végignézte az előadást, az nemcsak kitűnő szórakozást talált erre az estére, de jelen­tős művészi élményben is ré­sze volt. Gorkij 1902-ben írta Kispol­gárok című színművét. Ez volt első színpadi alkotása, s ha mint első művön érződik is a nagy előd, Csehov hatása, mégis ad valami egészen újat, valami mást, mint ami a cse- hovi drámákból kisugárzik. A századforduló elejét az individualizmus és a nyárs- polgáriasság jellemzi. Ezt os­torozza drámáiban Csehov is. Gorkij azonban másként köze­líti a témát. Nem új progra­mot akar szabni ennek az élet­módnak s nem is a kudarcain tépelődik. Ki akarja irtani az emberek leikéből, meg akarja semmisíteni, hogy utat nyis­son az újnak, a forradalmian demokratikus világfelfogás­nak. Ezért nemcsak azért tá­mad a kispolgárokra, mivel emberileg teljesen elsekélye- sedtek, hanem elsősorban azért, mert a tömegektől való elkülönülés hirdetésével aka­dályozzák, feltartják a társa­dalom új, forradalmi erőinek előretörését. Ebből fakad az­tán, hogy Gorkij a kispolgári környezetet eleve nyomasz­tóbbnak, erkölcstelenebbnek mutatja, mint tette azt Cse­hov. Gorkij kispolgárainak világában már nyoma sincs idillnek, látszatharmóniának. A Kispolgárok tehát nem­csak az elmúlás, a megszüle- letés drámája is. Aki a Besz- szemenov család széthulló életének romjai felett megveti a lábát, az már nem egy nyá­jas csehovi újkapitalista, ha­nem Nyíl, a szocialista mun­kás. A gorkiji drámában már az 1905-ös forradalom vetíti előre fényét. S a forradalom születése mellett születőben van a drámairodalom új útja is: a szocialista realizmus. A Kispolgárok — a változás korának drámája, s éppen- ezért, ha más hangszerelésben is, de mondanivalója eleven erővel hat napjainkban is. A múlt egyik képviselője, Tatja­na, így mondja ki ítéletét ön­maguk, a kispolgárok felett: „Aki semmiben sem tud hin­ni, az nem élhet... annak el kell pusztulnia”. Nyíl, a mun­kás, már másként vélekedik az életről. „Szeretek élni, sze­retem a zajt, a munkát, az egyszerű, a indám embere­ket ... De ti? Ti nem éltek! Csak ténferegtek az élet kö­rül .. .** Találó igazság ez. ér­vényes napjainkra vonatkoz­tatva is. A Madách Színház előadá­sának — Ádám Ottó rendezé­se —, legnagyobb érdeme, hogy a kispolgárok gorkiji világát a mai látásmód szá­mára teremti újjá. Hogy me­lyik színészi alakítás a legsi­kerültebb? Talán Bessenyei Ferencé, aki Tyetyerev kántor szerepében élete egyik legki­emelkedőbb játékát nyújtotta. Könnyed volt és mégis mély, egyszerűségében is különös erőt sugárzó. Valahányszor színre lépett, de legfőképp a nagy monológjában, izzóvá va­rázsolta a játék légkörét. Es ebben a nagyszerű színészi alakításban méltó partnere volt Tolnay Klári, Vass Éva, Pécsi Sándor, csakúgy, mint a társulat valamennyi tagja. Emlékezetes színházi este volt. P P­Húsvéti vásár Lesz elegendő élelmiszer, bor, sör, csokoládényuszi és kölnivíz Nem lesz gond az idén, a húsvéti ünnepek alatt az élel­miszerellátással. A kereskede­lem felkészült arra, hogy a megye minden helységében elegendő árukészlet legyen. Nincs hiány húsfélesé­gekben, megfelelő mennyiségű sertés- és marhahús kerül az üzletek­be. Több vagon füstölt húsfé­leséget, sonkát, tarját szállí­tottak vidékre a fővárosból. Szombaton mindenütt kapható majd friss kenyér, tej, tojás. Tavaly nem volt elég bor, ser az italboltokban: az idén a vendéglátóipari egységek majdnem kétszerannyit tárod­nak, nagyobb választékban. Az idénycikkekben is vá­logathatnak a vásárlók, az ipar korlátlan mennyiség­ben biztosított sztaniolos cso­magolású csokoládényuszika',, desszerteket, díszdobozos cso­koládékat. Az illatszerboltokat bősége sen ellátták locsolóval, kölni vízzel. Hétfőn reggel minder olyan üzlet, amelyben ezek s cikkek kaphatók, kinyit. Tojás­festék is elegendő van. Sike rés lesz a húsvéti vásár! Sok millió palack — parlagon BORPROBLÉMA Befejeződött a hermelinvadászat Novembertől áprilisig harminc került puskavégre Dél-Baranya nádas, zsombé- kos határrészei jó búvóhelyül szolgálnak a menyéthez hason­ló, de annál nagyobb testű ra­gadozónak, a hermelinnek.. A hermelinnek prémje csak I novembertől áprilisig fehér, ilyenkor lehet tehát legköny- I nyebben észerevnni a mozgá- j sukat. A vadászok ezért ebben i az időszakban kutatják legbuz­góbban a rejtekhelyüket, hogy a madárköltés idején minél kevesebb veszélyeztesse a fész­keket. Az elmúlt hónapokban mint­egy harminc hermelin került puskavégre, ami — tekintve, hogy rendkívül óvatos és für­ge állatokról van szó —, jó va­dászati eredménynek számít. A palackozott borok hazai forgalma az utóbbi négy év­ben csaknem négyszeresére növekedett. Több palackozott bor kerül exportra is. Az idén a tervek szerint 440 000 hektoliter bort töl­tenek literes, hétdecis üvegekbe, a kereskedelem és a vendég­látóipar azonban már hatszáz­ezer hektoliternyi palackozott bort igényelne. Az idei meny- nyiséghez körülbelül 55 millió palackra lenne szükség, s ennyivel a pincegazdaság nem rendelkezik. Az utánpót­lásként rendelt 8,5 millióból az első negyedévben egyetlen palackot sem kaptak. A becslések szerint jó néhány millió palack hever kihasználatlanul a háztartásokban. Az így elfekvő palackmenny ség begyűjtése jelentősen er hítené a hiányt. Háromezeréves szerszámkészlet Bohócán 3000 éves „szer számkészletet” fordított ki az eke szántás közben. A 8 darabból álló lelet a kora vac­korból származik: az itteni ős­lakosság menekülés közben rejthette el a szerszámokat, és később nem térhetett vissza érte. A készletben sarlók, bal­ták, vésők, kardtöredékek, bronztőrök és vésők látha­tók. Az értékes leletet konzer­válják és történeti vonatkozá­sait még az idén feldolgozzák pot, kosárba szedjék a nagy­kőrösi gyümölcsöt, építsék a balatoni műutat. Említhetem azt a sok társadalmi mun­kát is, amelyet a falvak, vá­rosok lakói, köztük háziasz- szomyok végeznek, hogy szebb, kulturáltabb legyen a szű- kebb pátria, amely egy kis része a szocialista hazának. A FORRADALMI LENDÜ- j LET ma nem hangos, lát- | ványos, zászlós és jelszavas ; megmozdulásokban, tünteté-1 sekben és rohammunkában j jelentkezik, hanem a szürke \ hétköznapokban, a 1?—20 év I előttinél nagyobb tömegeket ; átfogó, mindennapi életben. ; A sábcializmus építésének mai I szakasza ezt az egyszerűsé- \ get — a termelés, a tér- ! melékenység növelését, a mi- j nöség javítását, a gazdasá- j gosság fokozását — igényli, s I ezzel együtt azt, hogy nőve- i kedjók az általános eszmei, ! kulturális színvonal. A hely- j zet követelte igényeknek: megfelelőek a forradalmi mozgalom mai módszerei, szervezeti formái is. 1945 után dicsőség volt az éjt nappallá tevő munka, ma viszont azt kívánjuk, hogy az előírt munkaidőben állják meg he­lyüket a dolgozók. Elítéljük a felesleges túlórázásokat ési ez érdekünk, hiszen biztosi- ! tani kell időt a tanulásra. j a kultúrálódáSra, s vajon ki ; tagadná, hogy élnek ezzé! j száz- és százezrek. És ha mé- ; lyebben belegondolunk, ez a nagy tanulási láz szintén ré- \ sze a mai időszak forradalmi lendületének. A felszabadulás után — 17— 20 évvel ezelőtt — elsősor­ban személyek, a haladást gátló társadalmi rétegek el- j len vívtuk a harcot. Ma is i harcolunk, de az ellenség fő­leg az önmagunkban és tár­sainkban élő maradiság, ha­nyagig, felelőtlenség, fegyel­mezetlenség. Ki állítaná, hogy könnyebb az embertö­megeknek ez a küzdelme, mint amikor a letűnt társa­dalom kerékkötőivel álltunk szemben? VALLOM, hogy él a' dolgozó tömegekben a forradalmi len­dület. El, nemcsak a szocia­lista brigádok, vagy a fiatalok mozgalmaiban, nemcsak a társadalmi munkások lelkes vállalásaiban, hanem a rajtuk ma még kívül álló dolgo­zók százezreiben is. A kom­munisták kötelessége, hogy példamutatással és neveléssel szítsák a forradalmiságnak ezt a tüzét... Kovács András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents