Pest Megyei Hirlap, 1965. április (9. évfolyam, 77-88. szám)

1965-04-11 / 86. szám

A Damjanich-szobor, azokkal, akik a gimnáziumnak ajándékozták: a fiatalokkal (Foto: Hada) Április! Nagy emlékezet.. ,. Meghoztad az új életet, Újjá formáltad népemet! Világ! Osztozz örömünkben! Versek között forgatok. Rímek csengenek, emelkedett ér­zések beszélnek arról, ami szép, ami olyan ritka. (d) (Foto: Deregán) Halálos gázolás a nagykáfcil állomáson II. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1965. ÁPRILIS 11. VASÁRNAP Hadjárat a pockok ellen Égess \ytsgeti~Eni’é/nihiln — Jobb as Arvalin iJsak a társadalmi össsefogás Is bet eredményes A rágcsáló mezei pocok ro­konaival együtt az utóbbi idő­ben Európa nyugati és közép­ső részén nagyon elszaporo­dott. Elterjedését már 1963- ban jelezték a nyugati álla­mok, nálunk csak tavaly, s fő­leg a Dunántúlon tett nagy károkat. A nagyhalai járásban a múlt év nyarán figyel­tünk fel a pocok elterje­désére, főleg a lucernások­ban, árokpartokon, gyepe­ken, folyópartok mentén levő töltésekben. Szeptemberben Dieldrinnel megkezdtük a permetezéseket, főleg" a lucernásokban, ahová leginkább betelepült a kárte­vő. Az első permetezéseket a tápiószehtmártoni Kossuth Termelőszövetkezetben hajtot­tuk végre, s figyeltük a szer hatását. Az eredmény nem volt kielégítő, így a permete­zést meg kellett ismételni. A permetezésnek az volt a hátránya, hogy a növényvédő- szert más területről kellett el­vonnunk. Végül is Tápiógyörgyén, Tápiószelén, Nagykátán, Tápiószöllosön, Újszilvá­son, Szentlőrinekátán és Szeri tmártonkátán ered­ményt értünk el. Járásunkban ezerkétszáz ka- tasztrális holdat permeteztünk be Dieldrinnel. Az ősz végén az őszi vetése­ket veszélyeztette a pocok, kü­lönösen azokat a területeket, amelyek lucernások mellett, vagy árokpartok közelében te­rülnek el. A vetésben szige­tenként találtunk pocoklaká­sokat. A vetésék megvédése érdekében kukoricaszáros-Ar- valinos védekezési formát vá­lasztottunk. Ennek az volt a lényege, hogy így a csapadéktól megvéd- tük az irtószert, s az nem bomlott fel gyorsan. Az Arvalinos védekezést szé­les körben használtuk. A sza­bad Arvalin-maradvány egy­két helyen mérgezéseket oko­zott a háziállatok körében. En­nek nagyrészt a tulajdonosak gondatlansága volt az oka, de előfordult, miint például Tá­piószelén, hogy a termelő­üzem növényvédő brigádja fi­gyelmetlenül dolgozott Ez év tavaszán a földmű­velésügyi kormányzat úgy döntött, hogy figyelembe véve a pocok elleni küzde­A Vörös Hajnal asszonyai A már jelentős hírnévre szert tett Dobó Katica női brigád mellett Tápiószele egy másikkal is dicsekedhet: a Tápiómente Tsz-ben dolgozó Vörös Hajnallal. Felkerestük a brigád ' veze­tőjét, Kiss Andrásáét. Kissné három gyermek anyja, és a tsz párt vezetőségének tagja. Az, hogy pártmunkát végez, családi tradíció náluk, ugyanis a férje is hosszú ideig volt a község párttitkára. Kissné sokat beszélt a bri­gádról, a2 ott uralkodó kifo­gástalan szellemről. Elmondta, hogy a brigád tagjai — most, hogy betegállományban van — naponként meglátogatják öt, de ugyanígy meglátogatják bármelyik brigádtársukat, ha beteg. 1962-ben alakultak, öt taggal, s már az első évben elnyerték a szocialista címet. Ezt a következő évben meg­védtek. Tavaly a szövetkezet egyesülése miatt, a nagy át­szervezések közepette, nem in­dultak a versenyben, de az idei évben szeretnék a tavalyi mu­lasztást is pótolni. Jelenleg ti­zenegy tagjuk van. Kissné beszámolt arról, hogy az első időkben a férfiak bi­zony lenézték őket, és gyako­ri gúnyos megjegyzéseikkel egy kicsit meg is keserítették életüket. De árúikor látták, hogy milyen jól megállják a helyüket, a megjegyzések meg­szűntek. A brigádban egy párttag és két tagjelölt van, s a tagok közül többen vesznek részt a szakvezetésben is. Az elmúlt évben hetvenegy hold földet műveltek meg, kifogás­talanul, s a tsz vezetősége szí­vesen bízta meg őket egyéb munkákkal is. Mert tudták, s tudják róluk, hogy rájuk mindig számíthatnak. A bri­gád jó munkája serkentő ha­tással volt a többiekre is, és így lassan példaképek lettek. Az idei tervekről beszélvén, megtudtuk, hogy szeretnék a brigádot öt-hat taggal bővíte­ni. így részt tudnának venni a szőlőmunkákban is, hiszen a szőlőművelésnek vannak olyan, kimondottan nőknek va­ló ágai, amit az asszonyok könnyen elvégezhetnek. A fel­szabadult férfiakat pedig egyéb, több testi erőt kívánó munkáknál lehet foglalkoz­táim. (b) MÉG EGY KÉP AZ AVATÁSRÓL lem fontosságát, a védeke­zést társadalmi tormában oldjuk meg. Járásunkban március huszon­ötödikén kezdődött a társadal­mi védekezés, s ezt a közsé­gekben lépcsőzetes formában bonyolítjuk le. Az iskolások a lyukakat tapossák, és a pocok által újra kifúrt lyukakba a felnőttek helyezik be az Arva- lint. A társadalmi védekezést a járás északi részén kezdtük el, és a déli részén fogjuk be­fejezni. Itt a fertőzöttség sok­kal erőteljesebb volt, mint az északi területeken. Múlt év őszén és ez év ta­vaszán termelőüzemeink fő­mezőgazdászai, s a községi ta­nácsok irányítói megértették a mezeii pocok kártételének sú­lyát, és nagy gonddal, lendü­lettel és felelősséggel munkál­kodtak és munkálkodnak a küzdelem sikeres lefolytatása érdekében. Szekeres Ferenc járási növényegészségügy! előadó A kókaiak kitettek magukért Rendkívül nehéz körülmé­nyek között dolgoznak a kó­kaiak községük kulturális éle­tének fejlesztéséért. Művelő­dési otthonuk mindössze egy teremből áll, s csak kétszáz­ötven személy fér be. Ennek ellenére azok az emberek, akik a kullúréletet a szívükön viselik, gyakran hallatják sza­vukat. Jó példa erre a leg­utóbbi műsoruk is, amit a fel- szabadulás ünnepe tiszteletére rendeztek. Háromórás műsort állítottak össze, melynek ki­emelkedő része volt a „Piros madár” című egyfelvonásos színjáték bemutatása. Az 1944- ben játszódó darabot Halik György rendezte és tanította be. Nagy sikert aratott a hí­res férfikórus és a népi tánc­csoport is. A műsorra több százan nem fértek be. Érdekes, hogy a kezdés este hét órára volt hir­detve, de a közönség már hat árakor gyülekezett, összesen százötven szereplő vett részt a műsorban. Április elsején este hét és nyolc óra között ismeretlen körülmények között, isme­retlen számú vonat elgázolta Fehér Géza ti­zenhat éves tápiószelei la­kost. Az egyik, az állomásról ki­haladó vonat személyzete vette észre, hogy a negyedik vágányon, a vízházzal szem­ben emberi test van. Nyom­ban kisiettek az illetékesek, a rendőrség is percek alatt a helyszínre ért. Fájdalommal kellett ta­pasztalni, hogy a fiatal­ember már halott. Egy fiatal, serdülő élet szűnt meg, figyelmetlen uta­zás, esetleg ugrálás következ­tében. Mennyi remény, meny­nyi terv és elképzelés vált semmivé a tragikus baleset következtében! A baleset utáni napon megjelent a nagykátai vas­útállomás forgalmi irodájá­ban a szerencsétlenül járt fiatalember édesapja. Fáj­dalmas volt látni a gyerme­két vesztett apát. Az édes­apa elmondta: fia azért ment el tizenhat éves korában se­gédmunkásnak, hogy segítsen szüleinek és három testvére felnevelésében. Fiatalok! Vigyázzatok! A vasút veszélyes üzem. A szabálytalan utazás, az ug­rálás könnyen megbosszul­hatja magát. (kapis) Bemotoroztak a börtönbe Szabó József és Kéri János motorkerékpárt lopott. Egy kunyhóban rejtették el, azon­ban sokat idegeskedtek, hogy valaki ráakad, és ezért végül is Szabó Sándor sashalmi la­kására vitték. Mindhárman voltak már előzőleg büntetve. Szabó Sándor lopásért és ifjú­ság elleni bűntettért, míg Sza­bó József és Kéri János pos­tacsomagok dézsmálásáért. Ezúttal Szabó József öt hó­napra, Kéri János és Szabó Sándor pedig nyolc-nyolc hó­napra vonul be a börtönbe. <m) Másodszor is Malatinszkyék Névadó ünnepség Tápióbicskén Bensőséges ünnepség szín­helye volt a Tápióbicskei Köz­ségi Tanács nagyterme. Ma- latinszky J ánosék tartották kislányuk névadóját. Bölcső­dal hangjai mellett kívánt bé­két, boldog életet a kis Éviké­nek beszédében Zsebe István­ná tanácstitkár. Molnár Anikó TAVASZ A SZŐLŐBEN (Pataki Tibor rajza) RÍMBE SZEDVE, ELDALOLVA Gondolatokat, érzéseket el­mondani, átadni másoknak néha nagyon nehéz. Vannak gondolatok és érzések, melyek tolmácsolására a mindennapi beszéd prózanyelve olyan szegényes; elveszik, elsikkad az élmény ezer szépsége, színe. A magyar ember egyik igen szép tulajdonsága, hogy a rit­musra, ütemre, rímre, sok­sok apró játékra megnyílik a lelke. Versek között lapozgatok. Új világban élek, Keresem illatát, Elnézem hosszan A főid arculatát. — írja Te út című versében Juhász Imre. Versekbe for­málódik április, a felszabadu­lás. Molnár Bertalan Áprilisi dalában így ír: Aranytűz tavaszi reggel, a falut járom magam. Új élet sugárzik felém, míg bolyongok hangtalan. Juhász Imre a felszabadulás szép tényét így ábrázolja: Szabadság! Sugarát ontja a fény. Béke az, mely szivünkben ragyog. Jöttek a hősök, bátor katonák, Április volt... így lettünk szabadok. Az évszakok is, köztük elsősorban a tavasz, mindig dalt csalnak elő. Halászviri János, gimnáziumi tanuló, így ír: Egy ember írja a tavaszi leckét, A tolla ekevas ... Rády István Az est című verse így írja le az estét: Az égen a szép csillagmező kigyúl. Ezernyi margarétként vírítnak ott fenn... Urbán László is hasonló témakörben mozog: Egy éj volt a világon, s az éj, hogy nekem szép legyen, Csillagdíszbe öltözött... A versek a szerelemről szólnak, a szerelemről: Hajadból édes illat árad, fehér rózsa mind a két vállad... (Juhász Imre) S egy meghatóan szép vers egy öreg, ősz embert örökít meg: Egy másik sor: versből néhány ... örökké élni fog szívemben egy öreg, ősz ember: az én jó nagyapám. (Vrbán László) gimnáziumi tanuló szavalattal köszöntötte az ünnepeltet. Kedves mozzanata volt az ün­nepségnek, amikor a kis óvo­dások játékot és hatalmas cso­kor ibolyát nyújtottak át. Egyenruhás úttörők kisdobos selyemnyakkendőt ajándékoz­tak Évikének: ha majd felnő, erre a napra emlékezvén vi­selje becsülettel. A selyem­kendő egyelőre a pólyára ke­rült. Malatinszkyék ünnepélyes névadót első ízben tavaly ren­deztek,-első kislányuk születé­sekor. Tápióbicskén az volt az első névadó, most pedig a má­sodik. Az ünnepély után poha­rak koccantak a kisbaba egészségére. LATABAR KALMAJS TÁPIÓSZECSŐN Ma este kétrészes tarka mű­sor keretében lép fel a tápió- szecsői művelődési házban La- tabár Kálmán kétszeres Kos- suth-díjas művész. .Rajta kí­vül egész sor népszerű főváro­si művész is színpadra lép. HÍREK — Fáklyás felvonulást ren­dezett a tápióbácskei úttörő- csapat a felszabadulás évfor­dulóján. Egyúttal az 1849-es bicskei csatáról is megemlé­keztek. — Gyulára utazik májusban az Erkel diákünnepekre a nagykátai gimnázium nép. tájnccsoportja és énektriója. A közelmúltban Vácott megtar­tott elődöntőn jutottak tovább. — Kerékpáros küldöttség vit­te a nagykátai gimnazisták ko­szorúját a tápióbicskei 1849-es hősök emlékművéhez. — Százötven őrsvezetőt kép­zett ki a járási úttörőelnökség az elmúlt év nyarán. — Tizenhat óvoda, két böl­csőde és négy iskolai napközi működik jelenleg járásunk­ban, — Járásunk tsz-eiben a dol­gozók negyven százaléka nő. TÁNC

Next

/
Thumbnails
Contents