Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-11 / 59. szám

II. ÉVFOLYAM. 19. SZÁM 1965. MÁRCIUS 11. CSÜTÖRTÖK VT/: Kedves ünnepség keretében köszöntötték a nőket vasár­nap Szentlörinckátán. A me­leghangú megemlékező beszé­det Punyi József, a községi ta­nács elnöke tartotta, majd színvonalas kultúrműsor kö­vetkezett. A KISZ-esek és a nemrég alakult új zeneiskola növendékei kedveskedtek há­romszáz ünnepednek. Kis ko­sárkát, virágszáilat kaptak mindannyian ezen a márciusi ünnepen. HÍREK — A járási nőtanács végre­hajtó bizottsága holnap dél­előtt kilenc órakor ülést tart. Az első félévi munkatervet tárgyalják meg, majd a kong­resszusi választásokról ad tá­jékoztatót a nőtanács titkára. — Elmarad a ma délutánra meghirdetett értelmiségi nagygyűlés. — Piros Danuviát találtak a tápiószecsői erdőben. Rend­száma: KI 99—19. Igazolt tu­lajdonosa átveheti a községi tanácsnál. — A Dobó Katica szocialis­ta brigád szombaton a szak- szervezet tápiószelei csoport­jával karöltve ünnepelte meg a nemzetközi nőnapot. A nap jelentőségét Kovács József szb-titkár méltatta. — Költőt csináltunk a tánc­zenészből. A sajtó ördöge bá­jos tréfát űzött velünk vasár­nap a tánczenekarok bemuta­tójáról szóló cikkünkben. Aj- tai János tánczenekar-vezető nevét Aranyra változtatta. Ez­úttal mi visszaigazítjuk. — Száznál több résztvevő látogatja rendszeresen a tá­piószecsői kis tsz-akadémiát. A SZENTMÁRTONKÁTAI KÖZGYŰLÉSEN: Ossinte s&avah «ítóÍ, ami vast és ami niacs — Jövőre már érettségiznének JÓL SIKERÜLT Nagy sikerrel mutatkozott be vasárnap este Tápióságon a januárban alakult helyi cigányegyüttes. Műsorkiegé­szítésként felléptek a tápió­szecsői népi együttes tagjai is, s mivel a kulturális szemle he­lyi bemutatóját is tartották, egyúttal a helyi KISZ újon­nan alakult tánccsoportja is a deszkákra lépett. A sági cigányegyüttest és a KISZ-tánccsoportot a szecsői- ek meghívták msárnapra Sze- csőre. A szentmártonkátai Kossuth Termelőszövetkezet zárszám­adó taggyűlésének kezdetén Kenyó Sándor tsz-párttitkár üdvözölte a tagságot, s a meg­hívott vendégeket, majd át­adta a szót Pál Károlynak, a termelőszövetkezet elnöké­nek. Az elnök őszintén a tagság elé tárta az elmúlt gazdasági év problémáit, eredményeit. Az eredménytelenség egyik fő okát, a majd ötszáz holdon elvetett martonvásári hibrid ku­korica gyenge termésében és a kenyérgabona mintegy hatszázezer forintos kiesésé­ben jelöli meg. Egyéb okok miatt még közel félmilliós károsodás érte őkej. A tsz-elnök ezután a kö­zös gazdaság politikai, kul­turális, szociális helyzetéről beszélt. — Pártalapszervezetünk mun­kája lényeges javulást mutat az előző évekhez képest. A harminc főnyi lelkes gárda sokat tesz a többség érde­keiért. Az őszi tanfolyamo­kat a párttagok szervezték meg. A kulturális életünk vi­szont még eléggé elmaradott állapotban van. Sajnos nagy lehetőségeink nincsenek, nincs saját helyiségünk erre a cél­ra. A tagság nagy százaléka nem vesz részt továbbképzé­seken, csupán az irodaiak — Nagyon kevés a fiatal — A tagságnak is van véleménye végeznek különféle tanfolya­mokat. A mezőgazdasági techni­kum kihelyezett osztá­lyából éppen a legérde- keltebbek, a brigádvezetők maradtak ki. Kár, mert jövőre már érettsé­giznének. — Az elmúlt gazdasági év­ben négyezerkettőszázötven- hat holdon gazdálkodtunk. Szövetkezetünk közös vagyona 1963-ban tizenhétmillió-kilenc- százharmincezer forint volt, s egy év alatt huszonkétmil- lió-háromszázhetvenhatezer fo­rintra em-elk'edett. Tiszta vagyonunk az 1963-as nyolc és íél millió forinttal szemben most tíz és fél millió. — Hétszázkilencven tsz- tagunk közül valójában öt- száznyolcvankettő dolgozott. Kevés a munkába bevonható családtag és a fiatal. Öt- százkj-lenc tagunk már hat­vannégy éven felüli, a har­minc éven aluli tagjaink szá­ma mindössze huszonhét. Ez­zel magyarázható, hogy az Zárszámadás után — No, és mit vesz a pénzen, János bácsi? — Én, öcsém, a nyáron megnézem Olaszországot... (Pataki Tibor rajza) egy tagra eső évi jövedelem alig haladja meg a kilenc­ezer forintot. Munkaegységenként har­minc forint hetven fillért fizetünk. — Az állattenyésztésben a tehéntervet nem sikerült tel­jesítenünk, azonban a ser­téstervet túlteljesítettük. Az állattenyésztés hozama há- rommillióhatszáznegyvenöt- ezer forint. Az államnak el­adtunk száznyolcvanhat hí­zott marhát, ötszáznyolcvan- kettő hízott sertést. A nö­vénytermesztésben a tervet csak hetvenhat százalékra si­került megvalósítanunk. A kertészet munkája eredmé­nyes volt, száztizenhét száza­lékos a tervteljesítés. Jövőre nyolcvan holdra növeljük a paradicsom te­rületét és virágmag-ter- meléssel is foglalkozunk majd. A kertészek harminc- százalékos premizálásban ré­szesülnek. A gépállomással végeztetett munkák három- százezer forintos terven fe­lüli kiadást jelentettek. En­nek elkerülése végett' az al­kalmas munkagépeket ebben a gazdasági évben feltétlenül két műszakra kell beállítani — hangoztatta Pál Károly el­nök. Az elnök beszámolóját a közgyűlés elfogadta. A hoz­zászólások során Kele János- né kifogásolta, hogy a veze­tőség a tagságot hibáztatja a somkóró kiesése miatt. Fo­dor Sándor elismerte, hogy nagyon fontos a takarékos­kodás, de ez ne a tagság kárára menjen, kezdjék azt fe­lülről. Papp János kifogásolta, hogy alkalmatlan időben hordatták a trágyát a szőlőbe, amikor a téli fagy beállta előtt a burgonyát kellett volna válo­gatni, majd prizmákba rak­ni. Ez nem történt meg. MiZó Béla elmondotta, hogy a já­rás szövetkezetei között a szentmártonkátai körülbelül a negyedik-ötödik helyen áll. (m. b.) Közepesen zárult a félév a gimnáziumban A gyulai „Erkel diákünnepekre" készülnek Száz induló a tornaversenyen (Gimnáziumi tudósítónktól.) c A gimnázium KlSZ-szerve- zete a járási pártbizottság nagytermében tartotta meg félévi értékelő taggyűlését. Leimann Lajos titkár tartott beszámolót, melyet pezsgő vi­ta követett. Beszámolt arról, hogy a gimnazisták ebben az évben tizenötezer óra társa­dalmi munkát vállaltak. Tevé­kenyen készülnek a gyulai „Erkel diákünnepekre”. Népes mezőny rajtolt — majdnem száz diák — a gim­náziumi tor na versenyen. Egyé­niben elsők: Batkó Ilona (I/D), Hajnal Gabriella (II/E),) Ipacs Márta (III/B) és Katona Er­zsébet (IV/A). A verseny a Kilián testne­velési mozgalom keretében zajlott le. A résztvevőknek itt is lehetőséget adtak a pont­szerzésre. (SZÍ) Ami a panaszkönyvbe már nem fért: A fagyasztott palacsinta rémregénye Régóta nyitott probléma a Nagykátai Fmsz Park étter­mének vezetése. Az utóbbi években számos — legtöbb­ször meddő — kísérlet történt annak érdekében, hogy járá­sunk székhelyén igényeinket (ha nem is maximálisan, de elfogadhatóan) kielégítő étte­rem működjék. Néha már úgy tűnt, hogy megoldódott a baj, de a nekibuzdulások, sajna, csak rövid ideig tartottak. Az­tán minden maradt a régiben. A jelenlegi helyzet már egyenesen tűrhetetlen. Az ét­terem vezetőjének fölényes, bántóan udvariatlan viselke­dése rendkívül rossz hatással van a vendégekre. A tányé­rok, poharak, evőeszközök piszkosak, az abroszokról nem is szólva. Az étlap összeállí­tásához — ezt el kell ismerni — kitűnően értenek. Sokszor egy fővárosi étterem is meg­irigyelhetné őket. Olcsó fogás azonban, hogy rögvest az ebédidő kezdete után a bács­kai rizseshús, a pörkölt és a hal kivételével az étlapról minden „elfogy”. Osztályon felüli étlap — osztályon és kritikán aluli ki­szolgálás. Ahogy a felszolgá­lóknak kedvük tartja — pör­költ helyett halászlé, bácskai rizseshús helyett kirántott hal, s harmincperces várakozás után ehhez még fagyasztott palacsintával traktálják a vendéget. Panaszkönyvük betelt, újat még nem nyitottak. Hiába kér­tem. így hát az illetékesek ve­gyék a fenti néhány sort pa­naszkönyvi bejegyzésnek. Az­tán válaszukat, s főleg: intéz­kedésüket szíveskedjenek a szerkesztőséggel tudatni. A cím: Tápió mente, Nagykáta, postafiók 2. Bihari József Vadnyugat ? Bűnvádi eljárás induilt Papp József tápiószecsői lakos és három társa ellen súlyos testi sértés bűntette miatt. Papp egyik este a hazafelé tartó ifj. Bereczki Lászlót éles zsebkésével fejbeszúrta, a há­rom tettestárs pedig még bán­talmazta is a szerencsétlen embert. A brutális támadás oka az volt, hogy Bereczki előzőleg az italboltban Papp József két lányára sértő kijelentése­ket tett. Papp és társai ellen bűnvá­di eljárás indult. Mocsarak, lápok, ingoványok Végre van, ami az embere­ket Szeléhez ragaszt! Amire eddig képtelen volt a hi­permodern cukrászda, a Fehér Akác, sőt az anya, a szerető — arra képes a s á r. Hát nincs Szelén tán járda? Már hogyne volna. A je­lentésekben ott Vein, hogy ta­ÁrAráffitnsért • börtön búiss trtós ! Megírtuk annak idején, ^ hogy a börtönben töltötte a £ szilveszteri ünnepeket Gulyás £ István hentes és felesége. Ár- £ drágítás miatt indult ellenük ^ eljárás. Azóta ügyük a bíró- ^ ság elé került, amely a múlt ^ heten mondott feleltük ítéle- í tét. £ Bebizonyosodott, hogy Gu- | Iyás és felesége — mint fö'd- £ művesszövetkezeti hentesek ^ — a 6.20 forintos bordacson- ^ tot 30 forintos egységáron, a ^ 3,60-as karaicsontot 20 forin- tos áron adták el. Tették ezt ^ annak ellenére, hogy törvé- £ nyes jövedelmük a havi 7000 £ forintot is meghaladta. í y A járásbíróság az árdrági- tás miatt Gulyás Istvánt más- j fél évi börtönre, a feleségét ; egyévi és kéthónapi börtönre. '■ továbbá két-kétezer forint £ pénzbüntetésre ítélte és köte- % lezté őket 5000 forint kárté- J Htésre. í Az ítélet ellen a Gulyás-há- ^ kaspár fellebbezett. j Irigyelünk benneteket — mondja Benedettó. — Lát­tunk nálatok ismeretterjesz­tő előadásokat, ahol fiata­lok százai vettek részt. Van remek népi együttesetek. Sajnos, nálunk ilyen nincs. Enso egyik nap autójába tuszkol, és elvisz halászta­nyájukra. Alfonsinétől körül­belül tizenhét kilométerre egy kis, mindössze száz­százötven méter szélességű folyócska ömlik az Adriai tengerbe. Barátaim csak Ma­re Canale-nak, azaz tenger kanálisának nevezik. Ez a tanya persze nemcsak Ensóé, hanem rajta kívül tizenhét alfonsinei kommunistáé, akik összefogva közös erővel épí­tették fel kicsiny paradicso­mukat, a legmodernebb fel- sze-elcssel berendezve. A gépesített „horgászatot” itt láttam eleiemben először, s azóta sem felejtettem el. A folyó két partján négy ha­talmas vasoszlop feszíti a mintegy százötven négyzet- méternyi acélhálót, amelyet Chmely Ödön: Nagykátai turista a nagyvilágban VII. rész Köztársaság három elnökkel egy — a víkendház előcsar­nokában levő — száz lóerős motor gombnyomásra süly- lyeszt a folyóba és emel ki. Miután az Adriai tengerben elég nagy a dagály és az apály, a dagály végén — amikor a tenger vize vissza­áramlik a folyóból — ezzel az acélhálóval mázsaszámra lehet a halakat fogni. De ezt a halásztanyát azonban üz­leti célokra használni szigo­rúan tilos! Itt csak pihenni, üdülni, aludni, halászni és szórakozni lehet. Ilyenkor szombat. vasárnaponként összegyűlnek a halásztanyán, politizálnak, vitatkoznak. Szinte az az érzésem, mint­ha kis szemináriumi csopor­tokban itt készülnének a leg­közelebbi politikai harcokra. Másnap meglátogatjuk a világ legkisebb köztársasá­gát, San Marinát. Luigiékkal megyünk. San Marinába s2é/es autósztráda vezet. Riminitöl állandó emelkedőkkel mél­tóságteljesen kanyarodik az Appenninek csipkézett hegy­oldalai felé. Az út két olda­lán propagandatáblák. Hol Ovomaltine-t, hol Coca-Co- lát ajánlanak, kilométeren­ként kínálgatja benzinét az ESSO és a Shell benzinérde­keltség. Maga San Marino tizennégyezer lakosú köztár­saság, területe nem sokkal nagyobb, mint Nagykátáé. Három elnökkel, negyven­N\^V\\\\Vw\V^\\\\\V^^ nyolc katonával, harminchat \ rendőrrel rendelkezik és a; mai napig is hadiállapotban van Németországgal. Min- \ den lakója az idegenforga- \ lomból él. Üzleteiben fan-J tasztikus a drágaság, viszont \ a hegyoldalakon kanyargó \ útjairól nézve, gyönyörű a; vidék. Olaszországtól csak; jelképes határ választja el.; Itt is a Ura a váltópénz, és J az olasz rendőrség „besegít” J a San Marinó-iaknak, ha J nagy az idegenforgalom. San í Marinában minden lépésért fizetni kell. A kútvizet is f pénzért árulják. Bazárjaiban % töméntelen mennyiségű cse-{ csebecse, emléktárgyak töm- J kelege. Minél magasabbra í hág a fáradt vándor SanJ Marino hegyoldalán. annál J drágábbak az üzletek. Aj hegy legtetején a vár. Lát-i\ ni Riminit és az olasz ten- J gerpartot, de látni a Pó sík-% súgót is. Aztán visszatérünk Alfon-f sínébe, de csak egészen rö- $ vid időre, mert indulunk Ró-f mába ... (Folytatjuk.) í valv fél kilométerrel bővült is. És mégis: a szelei sár elnyel, Ideied, fülig beken, földhöz ragaszt, öl, butít és ragacsba fújt. Akkor hát hol vannak a járdák? Ki tudja! Aki nagyon kíváncsi rá, az menjen vé­gig a Posta utcán Keresgél­je. Ha szerencséje van, va­lahol az fmsz iroda tájékán a massza, a dzsem alatt megtalálja. S mellette? Ba­rázdák. Holdbarázdák, Mars- barázdák. Csak nem vulká­nikusak. hanem automobili- kusak. Teherautomobilikusak. Arra jók, nehogy a lé vissza­folyjék a járdáról a sárba. S a központi iskola előtt? Detto. Iszapláva-kráter. Hála az útépítő cégnek, amely el­felejtett vízlefolyót építeni a kikövezett Béke utcába. Se­baj. Pedagógia ez. Szelídíti a ,-zilaj gyereket és rög­zíti az ingatag nevelőt. Innen vándoroljon el, ha tudl Szóval ilyenek Szelén a íendezef utcák És a töb­biek? Mocsarak, lápok, in- goványok. Hajdan a törökök betörésétől védték a magyart. Most csupán a magyarok, is­tenit idézik a szelei ajkakra. Meg ilyes fohászt, hogy „jöjj el Tápió szele, te szülj ne­künk járdát”. Még az a szerencse, hogy egyes utcákon éjszaka ég­nek a neonfények. Vissz­fényük igazán szépen csil­log a szelei dágvanyban... (kószegvári)

Next

/
Thumbnails
Contents