Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-11 / 59. szám

SPORT Aboriyi siker Gödöllőn IX. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM 1965. MÁRCIUS 11, CSÜTÖRTÖK Márciusi vendégünk: Galambos Lajos író Várjuk a modern, szocialista irodalomról vallott nézeteit A járási könyvtár Kárpáti Aurél irodalmi asztaltársasá­gának. meghívására március 22-én Galambos Lajos író el­látogat Ceglédre. Galambos Lajosban a mai prózaírás egyik ígéretes tehet­ségét köszöntjük, aki túljutva a pályakezdés kísérletezésein, ma már önálló hanggal vívja ki magának a közönség figyel­mét, elismerését. Irásművé- szetének jellemző és értékes vonása a viszonylag egyszerű, mesterkéletlen eszközökkel elért belső drámai feszültség. Hősei mind élő, eleven embe­rek, akikben korunk nagy egyé­ni és társadalmi kérdései fe­szülnek. Sorsuk bár gyakran tragikus, életük mégis maga a megtestesült népi optimizmus, mert minden bukás és kudarc után van élet, sőt felemelke­dés is. A Nyírség szülötte. Talán onnan is hozta magával azt a drámai feszültségekkel terhes 'életélményt, amely írásait jellemzi. A középiskola után újságíró, riporter, majd film­dramaturg. Legjelentősebb művei: „Dűlőutakon” (ripor­tok 1959), „Gonosz kátyú” (kis­regény 1960), „Hideg van teg­nap óta” (regény 1961), isten őszi csillaga” (regény 1962), „Utas a Göncöl szekerén” (re­gény 1962) és a „Keserű lapu” (elbeszélések 1963). A megszál­lottak című filmnovellájából és az „Isten őszi csillaga” cí­mű regényéből hasonló címe­ken nagy sikerű filmet készí­tettek. Számos prózai írása jelent fneg az elmúlt évben is az „Uj írás” című irodalmi folyó­MOZIMÚSOR Cegléd Szabadság: március 11—14: Hamlet I—II. Kossuth: március 11—12: Szereti az embereket, pro­fesszor úr? Dózsa: március 12—14­Trubadúr. Albertirsa: március 13—14: Pogányok ideje. Törtei: március 13—14: Rab Ráby. Jászkarajenő: március 13—14: Oly közel az éghez. Kocsér: március 13—14: A pénzcsináló. iratban, amelynek belső mun­katársa. A „Fekete kötés” cí­mű elbeszélés a folyóirat 7., a „Teherben” a 9., a „Delfinek” a 10., a „Satu” a 12. számában található. Az Uj írás ez évi februári száma „Arcképcsar­nokában” külön is bemutatja olvasóinak és közli a „Zsili­pek” című korszak és család regényének első részét, a fel- szabadulás utáni magyar falu krónikáját. A „Zsilipek”-et a rádió is közvetíti hetenként kétszer folytatásos rádiójáték formájában. E regényéről így vall az író: „Ez lélekrajz és szociográfia együtt. Azt hi­szem, ez o modern regény szö­vete.” Érdeklődéssel várjuk a wie folytatott személyes eszmecse­rét, amelyben a mai, modern és egyben szocialista novella- és regényirodalomról vallott nézeteit szeretnénk jobban megismerni. (Zoltán) Minden táblának van gazdája Termelőszövetkezeteinkben most írják alá a területvál- lalásckat. Értesüléseink sze­rint jó ütemben haladnak. A hétezer hold kukoricából ed­dig 5700 holdat, az 1220 hold cukorrépából 950 hol­dat, 1100 hold napraforgóból 850 holdat, 650 hold burgo­nyából pedig 320 holdat vál­laltak eddig a tagok a já­rás termelőszövetkezeteiben. A szőlő és a kertészet terület­vállalása is meghaladta már a hatvan százalékot. Javaslat a MAV-hoz: Süllyesszék a kövezetbe a csemői vasút vágányát A Kossuth Ferenc utcában nehézkes a forgalom. Ezt csak nehezíti — mintegy út­szűkületet okozva — a cse­mői vasút sínpárja. Legutóbb Debrecenben, va­lamint Szegeden is láttam, hogy a városban a villamossínek a köve­zettel egy szintben van­nak. A különben keskeny utcák­ban is rendes, veszélytelen lehet a gépkocsiforgalom az útburkolatba mélyített pálya­testek felett. Javaslatom, hogy az ÁFOR- teleptől a Kossuth téri meg­állóig a jelenlegi vágányokat süllyesszék le, illetve a pályát burkolják be. Ez a helyzet most különö­sen, de a Rákóczi út csa­tornázása után is feltétlenül előmozdítaná a túlzsúfolt fő útvonal tehermentesítését. Igaz, hogy a városrendezési tervek alapján később a vá­roson kívülre kerül a vasút­állomás—Gerje közötti vo­nalszakasz, de addig is he­lyes lenne városunk belső forgalmát némileg megjaví tani. Tóth Imre, Cegléd, X. Kereszt utca 4. Mese, mese, meskete... Kölcsönkért negyvenötezrek majd öngyilkossággal fenyegetőzött Kassai Pál harmincnégy­éves esztergályos, ceglédi la­kos tavaly hétezer forintot kért kölcsön az egyik üzem diszpécserétől azzal, hogy csa­ládi házat akar építeni. Hoz­zátette még: Csehszlovákiába is ki kell utaznia, s a pénz egy részén különféle árukat hoz majd a diszpécsernek. Cseh­szlovákiából hazatérve, nem hozott semmit, ellenben ami­kor a diszpécser azt mondta, hogy feljelenti, öngyilkosság­gal fenyegetőzött. A feljelentés mégis meg­történt. Kassai a rendőrség fogdájába került, mert kide­rült, hogy nemcsak a diszpé­csertől, hanem még tizennyolc más ceglédi embertől is vett fel kölcsönöket, a házépítés és az utazás meséjével. Összesen 44 680 forintot csalt ki a jó­szívű ismerősöktől. A SZERKESZTŐSEG POSTÁJÁBÓL Miért szikksttll. ha ram friss ? A Kernács-telepen lakom, s eddig mindig a Szűcs-telepi boltban vásároltunk, kenyeret is meg egyéb apróságot. Az elmúlt napokban azonban olyan száraz kenyeret kap­tunk, hogy szóltam a kiszolgá­lónőnek: — Nem lehetne frissebbet, hiszen most jött meg az autó az új szállítmánnyal?! — A száraz kenyeret is ei kell adni. Ha nem tetszik, másik boltba ke- — hangzott a durva menjen nyárért! válasz. A városi üzletek mind mesz- sze vannak, nem akarunk oda­járni. Azt szeretnénk, ha itt a külterületen is embersége­sen szolgálnák ki az embere­ket. És persze, nem szikkadt­tal, ha van friss. Katona Sándorné ■Cegléd, Kernács-telep 11. Az Abonyi TSZ SK asztali- tenisz csapata vasárnap a Gödöllői Agrártudományi Egyetem csapatával játszott. A férfiak 13:7, a nők 10:0 arányban győzték le a gödöl- lőieket. A férfiaknál a Ret­kes—Kókai-páros két győ­zelmet, a Bádonyi—Mie-pár egy győzelmet hozott. Egyé­niben Kókai négy, Retkes és Bádonyi három-három győzelmet ért el. A női csa­patban Szobonyáné, Nagy Ildikó és Miklós Erzsébet minden mérkőzést megnyert. Legközelebb, most vasár­nap, a dunakeszi Labor csa­patával játszik a csapat már­cius 14-én. Nemcsak a támadás, a védekezés is nagyon fontos. Az edző, Báró Lajossal éppen a balegyenes kivédését próbálja. CVSE ökölvívói a mérkőzé­sekre. Pattognak a vezény­szavak, s a fiúk engedelme­sen hajtják végre Dávid Fe­renc edző utasításait. Most éppen párosán gyakorolják a különböző ütéseket. Megkérjük Dávid Feren­kaptunk, s felszereléseinket kiegészítették. Üj homokzsá­kok és kesztyűk érkeztek... — Az idén a területi csa­patbajnokságban kilenc ellen­féllel küzdünk meg. Mérkő­zéseinket ezentúl nem itt, hanem A Romhányi-testvérek — Jóska és Pista — együtt gyako­rolják a szabályos „egyenes” ütést. cet, adjon rövid tájékozta­tást a szakosztály életéből. — Általában elégedett va­gyok a fiúkkal, — mondja az edző. — Jelenleg harminc tagunk van, s • mindegyik szorgalmasan részt vesz az a művelődési otthon szín­háztermében tartjuk. Ott remélhetőleg jut elegen­dő hely a nézők részére. Az első mérkőzés március hu­szonegyedikén lesz, amikoir a Nyíregyházi Honvéd csa­légiódén, a Szabadság Film- zínházban játsszák a Harn­et I—II. részét. Shakespeare [rámájának egyik jelenetét mutatja be képünk A Pest megyei Szesz-Szikvízipari Vállalat ceglédi gyáregysége felvételre keres TMK-vezetőt \ aki jártas a gépészeti és olajtüzelésű kazán szerelésben. Fizetés kollektív szerint. Pataki Benő a múlt évi országos területi bajnokságon nagyváltósúlyban a második lett. (Foto, szöveg: Opauszky) patával mérjük össze erőn­ket. Itthon először április tizenegyedikén a Szolnoki MTE, majd huszonötödikén 3 Szolnoki MÁV csapatát lát­juk vendégül. I edzéseken. Csapatunk a múlt ; évben a területi és a me- ; gyei bajnokságban vett I részt, elég jó eredménnyel. ! Három első és két má- í sodik helyezést hoztunk : haza Közel 22 ezer kiscsibe A baromfikeltető állomás vezetőjétől, BeUa Jenőtől ar­ról érdeklődtünk, hány kis- csibét szállítottak már az idén. — Már tűi vagyunk a kez­deten. Eddig közel huszon­hétezer kiscsibét szállítot­tunk el a kecskeméti BOV- nak. A most bent levő tojá­sokat jövő héten szedjük ki, reméljük, ugyanolyan jó lesz a kelés, mint az elmúlt heti volt. A kelési százalék ugyanis 89,7, ami jónak mond­ható. Egyelőre még csak tyúktojást rakunk a gépek­be, de április elején meg­kezdjük a libatojás beraká­sát is — hangzott a tájé­koztatás. ____________ — A fejtrágyázás járásunk­ban jó ütemben halad. Eddig a terület nyolcvan százalékán fejezték be ezt a munkát. \>\\\v,\\\\\\\\\\v\\\\\w\»x\\\\\\\\.\\\\vv ■ t tem, hogy nem bírom tovább. Ilyenkor mindig eszembe ju­tott az én gyermekkorom és ; édesanyám sokszor csodával határos erőfeszítése. Én mindent elkö­vetek, hogy kislányomnak ne legyen olyan nehéz a helyzete, mint amilyen az enyém volt. A férjem is segít, így hát jut idő szórakozásra és pihenés­re. — És milyennek képzeli az életét húsz év múlva? — Ugyanilyen erővel és egészséggel szeretnék dolgoz­ni akkor is. A rohamos fejlő­déssel csak akkor tudok lépést tartani, ha rendszeresen tanu­lok. Ha a pusztító háború után húsz év alatt annyi so­kat fejlődtünk, akkor az el­következendő húsz év alatt ennek sokszorosa jöhet meg összefogásunk eredményeként. Szeretném, ha a házi munka könnyebb lenne. Húsz év múl­va már talán nagymama le­szek, de a kisunokám nevelé­sében legalább annyira szeret­nék közreműködni, mint amennyiben az én édesanyám közreműködött Ildikónk neve­lésében. Aztán persze a sa­ját autónkon szeretném bejár­ni családommal Európát, s közben szeretnék Lengyelor­szágban, a Szovjetunióban és Hollandiában személyesen találkozni azokkal, akik a ceglédi Május 1 Ruhagyárban készült kabátokat viselik. Lencsés Gábor FÉLÚTON — És a későbbiek során? — Az iskola után ipari ta­nuló lettem, majd a Május 1 Ruhagyárba kerültem. Két évig varrógép mellett dol­goztam, azóta pedig meós va­gyok. Naponta száz-százhúsz új kabátót, vagy más termé­ket kell felülvizsgálnom. Még­pedig szigorúan, mert a vá­sárlók is szigorúak, ha a pénzükről van szó. Szeretem a munkámat, mert a felelősség a jól végzett munka örömével is jár. — A második műszak? — Ó — most már elviselhe­tő! Amikor építkeztünk, és a lányom még egész pici volt, akkor bizony sokszor úgy érez­.WXVXXVWWVWVVVVVVVVVVWVVVWWVXVWVlWV Második műszakjának kel­lős közepén találom Petró Mi- hálynét, nemrég épített csalá­di házukban. Jövetelem célját sokáig el sem árulom. Inkább hallgatom a boldog, megelége­dett fiatalasszony örömteli szavait az életről, a munkáról, a terveiről. Bármerre nézek, ragyogó tisztaság és rend. Jól­lehet, az átlagon felüli jólétről dicsekszik ez a kedves kis haj­lék. Megtalálni benne a mo­dern bútorok mellett mind­azokat a gépeket, amelyek az életet megkönnyítik. Aztán óvatosan terelve a szót meg­kérdezem : — Emlékszik-e a húsz év­vel ezelőtti állapotokra? — Sajnos, igen. Keserű és szomorú emlékeim vannak a háborúról — homályosul el eddig mosolygós tekintete. — Édesapámat vette el tőlem a háború, s az én életemet is csak a szerencse mentette meg. Egyszer játék közben az ud­varon közvetlen mellém csa­pódott be egy foszforos löve­dék. Hirtelen lángra lobbant minden! Égett a ruhám és égett már a hajam is. Szeren­csémre édesanyám ott termett i és a lángokba vetette magát, ;ruhájával, testével fojtotta el ; a lángokat. Még most is irtását és rettegés jfog el, ha rágondolok, özve- ígyen maradt édesanyám a há- íború utáni nehéz években éjt (nappallá téve dolgozott, hogy J fel tudja nevelni két gyerekét, ! öcsémet és engem. Egy este az öklözök között Hetenként három este be­népesül a régi vasutas ott­hon- A kopott falak között, pislogó, sárga villanyégők •fénye mellett készülnek a a többi kisebb eredmény mel­lett. Nemrégen nagy öröm ért bennünket. A Pest megyei KISZ-bizottságtól új ringet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents