Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)
1965-03-10 / 58. szám
Szentendre r IX. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 1965. MÁRCIUS 10, SZERDA A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Lesz már elegendő üdítő ital a nyáron Szikvizüzemek nyílnak — Diákok a gátra! A megyei tanács kereskedelmi osztályán Niedermann Márton csoportvezető elnökletével közös megbeszélést tartott a belkereskedelmi és az élelmezésügyi minisztérium a megyei tanács kereskedelmi és ipari osztályának képviselőivel. A megbeszélésen határozott formát kapott az a reális program, amelynek révén már a nyáron biztosítják a Dunakanyar üdítőital- szükségletének kielégítését. Az értekezleten megállapították, hogy a tavaly korszerűsített váci szikvizüzem óránként kétezer palack üdítő ital előállítására alkalmas, tehát háromműszakos üzemelés esetén naponta több mint negyvenezer palack üdítő italt bocsáthat a kereskedelem rendelkezésére. Ez a mennyiség elegendő az egész t-óci járásnak. Hasonló kapacitású üzemet rendeznek be Szentendrén is. A gépek és a helyiség már megvan hozzá. Nagymaroson a szikvizüzem ugyancsak készen áll a termelésre. Itt csupán az egészséges víz biztosítása van hátra. Nagy gondot ez sem okoz, mert Nagymarosnak igen bővizű kútja van, s ha gondoskodnak vizének fertőtlenítéséről, bőségesen elláthatja a szikvizüze- met is. Az üzemek egymagukban természetesen nem oldják meg az ellátás kérdését. Az értekezleten kidolgozták, a felmerülő szállítási és raktározási problémák megoldásának tervét Is. Ehhez legalább két teherautó kell, továbbá a sütőipari vállalatok szállítóeszközeit igénybe veszik a szikvizüzemek is időnként. A boltok viszont arra kapnak utasítást, hogy a hétvégi szükséglethez a raktározást már a hét első felében kezdjék meg. A szikvizüzemek háromműsza- kos üzemeltetéséhez azonban több munkaerőre van szükség. A megyei tanács ipari osztálya a szezon idejére a helyi középiskoláktól kér segítséget. A diákok a nyári vakációban minden bizonnyal örömmel vállalnak kisegítő munkát a szikvizüzemekben, ahol számottevő keresethez juthatnak. Romlottak-e a mai fiatalok? Mit mond erről három „illetékes" felnőtt A szakmunka megmarad a hasznos játék síkján Beszélgetések, gondolatok — politechnika űrügyén Vízijáték A szentendrei állami gimnázium 5-|-l-es iskola. A modem politechnikai oktatás mögött valami kényszer is meghúzódik: a négy éve átadott, nyolctantermesre tervezett épületben jelenleg 13 osztálynak kell helyet szorítani. Minden diák a hét egy napját gyárban tölti. Ez már a politechnikai oktatás magasabb formája, a gyárakban szakmunkaoktatás folyik. Hogy miféle szakmunkát tanuljon a tanuló? Ebben önállóan dönthet, természetesen figyelembe véve, hogy a környező gyárak adta lehetőségek között kell választania. Legcsupán romlottsággal magyarázni hiba lenne. Az unalom sok meggondolatlanság forrása. Pedig mennyi őgyelgő, vagy csoportokban ácsorgó gyereket látni a szentendrei utcákon! Vajon tudjuk-e, hogy mennyi fiatal tölti céltalanul az utcán a délutánját? Tartalmasabbá tenni az életüket, irányt szabni tevékenységi kedvüknek: ezzel tehetnénk legtöbbet érettük. Sokan a családi viszonyokkal magyarázzák a problémákat. — Én inkább így szélesíteném ki: magunkban, felnőt- nőttekben keressük a hibák forrását! — vélekedik a szülő. — Rendezett családi viszonyok között is rombolólag hat a majomszeretet, vagy a nemtörődömség. Én a züllött gyermekek szüleit pedagógiai tanfolyamra kötelezném. A felnőttek közömbössége néha egyenesen felháborító. Hányszor látok cigarettázó, káromkodó, verekedő gyerekeket a piactér környékén. S vannak olyan felnőttek, akik élvezettel nézik, sőt heccelik is őket. — Nincs tehát ok a pesszimizmusra, de a megnyugvásra sem — hangsúlyozza az ifjúságvédelmi bizottság elnöke. — Egyetlen fiatalt sem hagyhatunk elkallódni. Ám ehhez társadalmi összefogás kell. (ni—i) többen a gyapjúmosó budakalászi és pomázi gyárába kerültek, ezenkívül a kocsigyár és a papírgyár, Budakalászon pedig a lenfonó foglalkoztatja őket. Az üzemben töltött nap két elméleti és két gyakorlati órából áll. Ez mintegy évi 150 órát jelent. Hogy kinek mire elég ez, az nagyon változó. Van, aki nem jut el egy önálló munkadarab elkészítéséig, más viszont a gyáriakat is, lepipálja. Gerlai Pál másodikos fiú például újítást adott be a lenfonóban. Kétszáz forint újítási díjat kapott érte. Ez ritka eset. Bennünket inkább a többség eredményei érdekelnek. A kocsigyár igazgatója úgy vélekedik, hogy a négy év elegendő valamilyen szakma elsajátítására. Sok tanuló megkaphatná a segédlevelet, és két-három hónapi, gyakorlat után szakmunkás vizsgát tehetne. A szakoktatók véleménye már közel sem ilyen optimista. Szerintük kevés a heti két gyakorlati óra. Ennyi idő alatt nem lehet a szakmát megtanulni. Szerintük arra elég ez az idő, hogy a tanuló meqtanulja becsülni a fizikai munkát, és segíteni tudjon magán, ha odahaza valamilyen technikai problémával találkozik. Az asztalosműhelyben dolgozó lányok a harmadik évben már sokféle egyszerűbb tárgyat elkészítenek, de mind- régig a mester jelöli be a csapolást és végzi a nehezebb műveleteket. Mennyiben befolyásolja a középiskolai tanulókat a pályaválasztásban politechnikai képzettségük? A tapasztalatok szerint a szentendrei gimnáziumban alig. A diákok ignzi szakmát nem éreznek a kezükben, a szakmunka megmarad a hasznos játék síkján. A szentendrei gimnáziumban tavaly végzett először 5+1-es osztály. A végzett tanulók közel fele egyetemre és főiskolára jelentkezett, pedagógusnak, mezőgazdásznak. mérnöknek készülnek. Egyetlen olyan akadt közöttük, aki szakmunkájának megfelelő felsőoktatási intézménybe kérte felvételét. A gyárakban, ahol tanultak, egyetlen tanuló sem akart elhelyezkedni, jóllehet, j szívesen alkalmazták volna őket. i Harmadikos tanulókkal be- I szélgettem a kocsigyárban. ! Lányokkal és fiúkkal is. A Iá- j nyok asztalosmunkát végeznek. a fiúk lakatosszakmát tanulnak. Nem akadt közöttük j egy sem, aki a szakmáját életcéljának tekintené. Legtöbben ugyan szívesen járnak a gyárba, mert heti négy órában mindenféleképpen szórakoztató. Sajnos, még nem halt ki az a ma már túlhaladott nézet sem, mely a középiskolai végzettséghez méltatlannak találja a fizikai munkát. Jellemző még a szülök gondolkodás- módjára a „ha már taníttattam, vigye valamire” szemlélet. A diákok továbbtanulási igénye sem a szó szerinti továbbtanulás vágyát jelenti, hanem a tovább jutásét. Éppen ezért van az, hogy — bár még csak az idén indították el — máris nagyobb eredményekkel bíztat a gépes gyorsíró, valamint a műszaki rajzszakoktatás. Az 1964—65-ös tanévben a szentendrei gimnázium 50 elsős tanulója heti két órában tanulja ezeket a tantárgyakat. Ebben a két szakmában valóban teljes eredményt lehet elérni négy év alatt, s a tanuló teljes értékű kenyérkeresőként lép ki az iskolából. Dozvald János Most csak az autósok egyik „nemes” hadviselési formájáról beszélnék, hiszen ez most a legaktuálisabb; valamennyi gyalogostársam jól ismeri: adjuk neki a „vízijáték” elnevezést. Lényege: ha látod, hogy a járdán egy vagy több undok gyalogos álldogál, vagy lépeget, hajts nagy sebességgel a járda tövében összegyűlt fekete színű latyakba, és amikor látod, hogy a gyalogosnak nemcsak a ruhája, hanem még a szeme-szája is tele lett vele, akkor mosolygó, elégedett arccal robogj tovább ... Ha látod, hogy bosszankodik, még hangosan röhögj is rajta, lássa a nyomorult, hogy együtt érzel vele!... Városunkban és környékén gépkocsivezetőink (főleg buszvezetők és teherautóvezetök, de nemritkán az „úrvezetők” is) mostanában gyakran élnek ezzel a nagyfokú lelki gazdagságot eláruló játékos „fegyverükkel” a gyalogosok elleni küzdelem során ... Sajnos, mi gyalogosok pillanatnyilag fegyvertelenek vagyunk a „játékosság" viszonzására, és ezért kérjük ruhánk és arcunk bemocskolására kész gépkocsivezetőinket: kössünk fegyverszünetet! Horányi Sándor Lakat alatt az „éjjeli látogató" Még február 20-án éjjel történt, éjféltájban. Négytagú járőr cirkált a városban: két rendőr, egy mankásőr és egy önkéntes rendőr. A tizenegyes műúton a Tyúkos dűlő körzetében levő víkendhazak területén arra lettek figyelmesek, hogy egy harmincév körüli férfi nagy csomagot cipel kerékpárján. A csomag egy piros ágytakaróba volt becsavarva. Az igazoltatásnál kiderült, hogy az éjféli víkendező Ka- jer Sándor, Szentendre, Üt- törő utca 4 szám alatti lakos. A csomagban levő rádió, éjjelilámpa, óra. ruhanemű pedig lopott holmi. Ka- jer nem régen ..szerezte” ezeket a holmikat a közelben levő víkendházból, ahová betört. Kajer Sándort őrizetbe vették. Hogy oda ne rohanjak... Tapsoltam, amikor tavalyelőtt megtudtam, hogy megnyílt első nyilvános illemhelyiségünk. Annyi nevezetességünk után valóban már csak ez hiányzott. Tiszta idegenforgalmi nyereség. Hány és hány kirándulót riaszthatott már el az a körülmény, hogy eddig ilyen még nem val Meg voltam elégedve. Azt is értettem, hogy miért került a Duna-partra: fiát világ ~s, az egész nap utcán kóborló jámbor idegen nehogy abba a gyanúba keveredjen, na épp a Duna felé tart, hogy mit tudom én .,. Mondom, örültem, de közelebbről nem érdekelt. A napokban azonban séta közben arra jártam, és ahogy szemembe tűnt, rögtön csillapíthatatlan vágy támadt bennem, hogy megtekintsem. Szép köralakú építmény, már így külsőre is megnyerő, hát még belülről! Célba vettem. Hoppá... Az ajtaja zárva van és hol vannak a megkülönböztető felség jelzések? Tanácstalan voltam és bosszús. Gondolhatják, ha az ember felcsigázva idejön, nem nagyon tud anélkül elmenni, hogy ki ne elégíthette volna a kíváncsiságát. Itt áll az ember tanácstalanul, néhány lépésre a Duna bizalmasan susforori: ssss ... — Oh, szép gyermekkori álmok! De mit csinál vajon ilyenkor a hazátlan idegen? Pláne, ha végső finissel ért ide. s csillapíthatatlan kíváncsisága ellenére ölbe tett kézzel kell állnia a iakat előtt? Vegyen elégtételt jogos dühében azon, ami először keriil a szeme elé? De hát nem lenne igazságtalanság, ha minden kárvallott a Dunán venne elégtételt? Mondanom sem kell, neheztelve távoztam. Most nem tapsoltam, tisztelt illetékesek, mert egész hazáig képtelen voltam a kezemet tapsra emelni. NÁLUNK A SPORT NEM CSIPKERÓZSIKA... ^Persze, a mai fiatalokról Van szó. Mert ők volnának a romlottak, szerintünk, felnőttek szerint. Lopás, csavargás. Kapukat leszerelő, oktalanul romboló „huligánok", öreg férfiak lakására feljáró nagyon is fiatal leányok. Mi ez, ha nem erkölcsi fertő? Vajon mit szól ehhez a tanácsnál az ifjúságvédelmi állandó bizottság elnöke? Hát a pedagógus? És a szülő? Válaszuk tanulságos. — Sajnos, az emberek köny- nyen általánosítanak — így az áb-elnök. — A mi bizottságunk csupán huszonkét fiatalt tart nyilván, akinek volt már valamilyen ügye. Az ő életüket rendszeresen figyelemmel kísérjük. Mondhatom, nem reménytelenek. Az állítólag „aggasztóan” emelkedő gyermek- bűnözésről egy adat: tavaly az első öt hónapban a rendőrség hét szentendrei fiatal esetével foglalkozott. — Természetesen, az ilyen szélsőséges esetek mellett vannak kisebb, csak a pedagógust foglalkoztató ügyek. Vannak durva, nehezen fékezhető, cinikus és csavargó fiatalok, akik azonban nem lépnek a törvény által üldözött bűn útjára. Az ő ügyük csak az iskola, az üzem vagy a családi ház belső problémája marad. Ez önmagában is annyit jelent, hogy a mai fiatalok semmivel sem romlottabbak, mint a harminc évvel ezelőttiek i voltak. Csak mások ... s a fel- ; nőttek számára gyakran ért- i hetetlenek. — Tehát megnyugodhatunk? j Nincs semmi probléma? — No, probléma azért van. \ A gyermek- és ifjúságvédelmi: bizottságnak van éppen elég: dolga. Sokan, például Daru i Ferenc, Sebesi Józsefné, Kár- I páti Károlyné és még mások; szabad idejüket feláldozva: foglalkoznak a veszélyeztetett [ fiatalokkal, s végzik esti el-j lenőrzéseiket. De néha szinte \ tehetetlenek vagyunk. Például; ha a gyermek züllött, rendezetlen családi körülmények kö- i zött él. Ilyenkor a megoldás az intézetben való elhelyezés lenne, de férőhely hiányában ez alig lehetséges. Ugyancsak züllesztő hatással vannak osztálytársaikra a túlkoros tanulók is. — A züllés megelőzése! Ez lenne a legfontosabb — így a pedagógus. — Az izbégi kapuleszedő fiatalok csinytevéseit Hallom, Balogh bácsi 'j hogy családi házat szándékozik ^ építeni?! ^ — Éppen ideje lenne, ennek ^ öcsém, mert bár Balogh néni- J vei kettesben lakjuk hervadt, í öreg házunkat, alaposan kihíz- ? tunk belőle. Pénzem azonban ^ vajmi kevés akad, de felfedeztem a módját annak: ho- ^ gyan lehet egy sapkára való ^ pénzt összeügyeskedni. Tervem ^ a következő: a fáskamrámat ^ kiadom Fii fa Albert segéd- í munkásnak — kinek munka- f könyvében a szatmárhogyishíj- % jaki tsz-től a komlói huszas- aknáig az ország összes mun- £ kahelyeinek pecsétje fellelhető — alá aztán a jövő héten ^ feleségét, azt követő héten a ^ három gyermekét, azután apósát, anyósát | majdan apját—anyját—sógorát $ —Ihugát beletömi abba a helyiségbe. Fizetvén mindezért kezeimhez ötszáz forintot, minden nélkül! Ahol is „minden” világítást, fűtést, vizet és egyéb életelemet jelent. — Ezután kitöltők hetvennyolc papírost, Italos Alajos barátommal — kiben a szesz még itt-ott hagyott valamelyes kőmívesi emlékeket eredeti szakmájából — összekaparunk egy családi házi tipikus költségvetést. Műszaki unokám pedig papírra álmodik egy kéjlakot (amit német folyóiratokból modernkedett össze), beszerzek legalább harminchat pecsétes írást. — Minden meglesz hát, ki^\\\Y.\\N\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\X\\W\\' véve a pénzt, melynek egy részét az OTP ugyan megreszki- rozza, de ez korántsem elegendő. Ezért Füfa Alberttel kötök egy titkos megállapodást, vasárnap estefelé, disznóól megát, mi szerint Albert kiolvaszt családjából pár ezer forintot, melyet én az új ház építésébe befektetek. Ezzel szemben a lak elkészülte után Albert és családja kiköltözésemmel egyidőben betelepszik elhagyott otthonomba. — Ha elég ügyes leszek és Albert eléggé derűlátó, még hosszú évekre szóló utófizetési megállapodást is sikerül elérnem, vagyis, hogy Albert további összegeket nyújt át nekem, setétedéskor a disznóól megett. — Ha nagyon forszíroznám a dolgot, esetleg a tárgyalások Lakosságának számát és területének nagyságát tekintve járásunk nem tartozik a legnagyobbak közé. Sportban azonban méltó ellenfele a megyében „a legnagyobbaknak” is. Területén nincs „fehér színhelyét, vagyis a disznóólát is elsüthetném valakinek, aki Zemplénhátmegettről jött fel szerencsét próbálni valamelyik környékbeli helyre. De ha még így is szorulna a kapca, nos van még másfajta eladható apró helyiség is, amit hasznosítani lehet. — A terv megsemmisítőén remek! Sőt, zseniális! De vajon az éber hatóságok nem alkalmaznak valamilyen csel- gáncs-trükköt Balogh bácsival szemben?! — Hát ez az egyetlen bökkenő öcsém. Bár nincsen olyan gáncs, amit ellengánccsal nem lehetne elhárítani. De bizako- : dóm, mert tudom, hogy van- i nak, akik már szerencsésen [ megjárták ezt a keskeny, rö- i gös, de eredményes utat. folt” Minden községében télen is élénk sportélet folyik, íme bizonyítékul egy kis ízelítő az év első két hónapjának sportéletéből. Január első hetében hat nőá és öt férfi csapat részvételével röplabda villámtorna, az álla- ^ mi gimnázium tornatermében. £ Győztesek a gimnazisták.... $ ... Járási sakkbajnokság tíz ^ felnőtt és öt ifjúsági részve- ^ vővel. Győztesek a felnőttek- ^ nél: Gábriel Károly, az ifikínéi: Bohitinszky Vilmos __ í ... Végre lehullott a hó! f Gyorsan sítalpra, mielőtt el- í olvad! Tizenhat dunabogdá- % nyi sítúrázó huszonöt kilomé- % teres túrát rendezett. Ezt kö- $ vették a lesikló- és futóverse- ^ nyék... ... Január közepén indult fyaz asztalitenisz-bajnokság hár- £ más csapatok részvételével. J Négy körzet, észak, közép, dél í és Szentendre város ... í ... És természetesen, min- den községben folynak a \ spartakiád helyi versenyei. \ Dunabogdány már túl van a \ helyi döntőn. Legjobbjaik a í februári járási döntőn indul- J tak. j ... Ez volt eddig és remél- J jük, hogy a folytatás tavasz- ! szál sem lesz rosszabb. < H. S.
