Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-03 / 52. szám

1965. MÁRCIUS 3. SZERDA 3 A közös dolgaink iránti felelősség jegyében Egy termékeny értekezlet margójára Megbeszélést tartottak a vári járás pedagógusai Általában nem szeretek ér- ; tekezletekre járni, dehát az vesse rám az első köveit, aki­nek ez a legjobb szórakozása. Mégis örültem, hogy elmen- f tem a váci járás iskolaigazga­tóinak megbeszélésére, ahol Vásárhelyi József, a járási ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője tartott vitaindító referátumot a vezetők felelős­ségéről. A beszámoló után ér­dekes, sőt, izgalmas vita kere­kedett. Az elhangzottak tar­talmában nyilván pedagógiai kérdésekről szóltak, de ha a hozzászólásokat ki­fejezetten pedagógiai tar­talmuktól megfosztjuk, akkor már országos jel­legű dolgokról esett szó. Az értekezlet számomra azt bizonyította, hogy problé­máink azonosak, tulajdonkép­pen ugyanaz a cipó szorítja az iskolaigazgatót is, mint pél­dául egy termelő üzem veze­tőjét. A hozzászólók többször idézték Kádár János parla­menti beszédét. E hivatkozá­sok azonban elütöttek a ko­rábbi tudálékos idézgetésektől. Napi gondokról szóltak, hét- j köznapjaink legégetőbb kér­déseiről beszéltek, nyíltan, őszintén és nagy-nagy segíte­ni akarással — csakúgy, mint Kádár János a Parlamentben. Akik ..fedezik“ magukat Néhány gondolat a beszá­molóból: elítéli a vezetőknek azt a magatartását, hogy in­tézményük jó hírnevének megóvásáért a meglévő hibá­kat, a valóságot leplezik. Ti­pikus hibaként említette, hogy egyes vezetők minden lépé­sükhöz a felettes szervek jó­váhagyó egyetértését akarják megszerezni. Magyarul': fedez­ni akarják magukat, hogy a kísérlet felelőssége ne az övék ' legyen. Szó esett a munkafe­gyelemről is, kirívó esetként megemlítettek olyan példát, hogy egyes pedagógusok az osztályt magára hagyva, sport- közvetítéseket hallgattak. Sok szó esett a korszerűségről, an­nak szükségességéről, hogy a mai körülmények kö­zött csak az állja meg a \ helyét, aki fogékony az új iránt, alti tudomásul veszi, hogy az j élet egyre magasabb és diffe- I renciáltabb igényeket tá- : masat, de .elítélte, akik a min- j dénáron való új keresésért el­hanyagolják a régi, de bevált módszereket és nem vesznek tudomást a lehetőségekről. 1 — Én néha eltérek a rend­tartásnak egyes pontjaitól. Ha az eredmény engem iga­zol, dicsérjenek meg. Ha ku­darcot vallottam, vonjanak felelősségre. így értelmezem én a vezetők felelősségét — mondta Hlavács László. — A munka nem robot, ha­nem alkotás. Mindenütt úgy kell dolgozni, hogy az emberek munkájukat alkotásnak érezzék. Robotolni kényszerűség. Alkotni a leg­nagyobb öröm . .. Békési Ferenc szakfelügye­lő az elvtelen liberalizmus, a langyos álhumanizmus eilen emelt szót Az egyes embe­rekre alkalmazott simogató álhumanizmus a társadalom­mal szemben embertelenség. Általános érvényű megállapí­tása, hogy nem mindig a korszerű módszereket kell ke­resni. Modern az is, ha a jól bevált módszereket töltjük meg korszerű tartalommal. Keresztes Mihály, a duna­keszi iskola igazgatója a te­kintélyről beszélt és megálla­pította, hogy káros a nevelők tekintélyére, hogy az újságok egyes rossz pedagógusok ügyeit szellőztetik. E bírálatok a pedagógusok szaklapjában lássanak napvilágot. A legkorszerűbb „módszer“ Rózsa Tibor iskolaigazgató azt mondta: — Sokat beszélünk korsze­rű módszerekről. Szerintem a legkorszerűbb „módszer”, ha valaki fegyelmezett, ha jól dolgozik, ha eredményei na­gyok. Mi mindig a módszerek­ben keressük a hibát. Ha va­laki lusta, ha nem dolgozik teljes erejéből, ez nem kor­szerűtlen módszer, hanem ló­gás. Itt más következtetése­ket kell levonni. Öröm látni, hogy a közhangulat pozitív irányban változik. Ha még ott nem is tartunk, hogy a lógás bűn legyen, de egyes helye­ken már szégyen. Ami a la­pokban megjelenő bírálatokat illeti: Ne féljünk ini a nyilvá­nosságtól. Most, amikor a hibák országos nyilvános­ság előtt történő felszá­molása folyik, mi sem le­hetünk kivételek. A bírálat — ha az jogos — nem árt a tekintélynek. Hiba lenne a tekintélyt felülről várni. Ezt minden vezetőnek és pedagógusnak meg kell szereznie. Es a becsülettel megszerzett tekintélynek nem árt, ha megírják egyes peda­gógusok bűneit. Hogy zúg­tunk, amikor az Onódy-ügy- ről csak suttogtak. Attól, hogy őszintén feltárták az igazsá­got, nem tépázták meg a be­csületesen dolgozó gazdasági vezetők tekintélyét. Tovább idézhetném az ér­tekezleten elhangzott komoly felelősségtől áthatott, okos szavakat. Mindnyájunk közös ügyei­ről volt szó, jólesett hal­lani. Azzal kezdtem, hogy nem szeretek értekezletre járni. Helyesbítek: olyan értekezlet­re ez nem vonatkozik, ahol — mint itt — az okos szó, az őszinteség és a közös dolgaink iránti felelősség az értekezlet módszere, napirendje és cél­ja. Ősz Ferenc Lottó. autó. családi ház 50 millió a betétállomány a gödöllői járásban Az elmúlt évben 1500 új betétkönyvet nyitottak az Or­szágos Takarékpénztár gödöl­lői fiókjában és a járási pos­tahivatalokban. Az év folyamán 15 millió­val növekedett a betétál­lomány. Az idei eme1] kedést is hozzá­számítva, elérték a bűvös számot: az 50 milliót. öten nyertek már személy­autót a gödöllői járásban, érthető, hogy azóta sokkal népszerűbbek a gépkocsinye- remény-betétkönyvek is. A totózók és lottózók száma is növekedett. 1964-ben egymilliókétszázezer szelvényt vásároltak a gö- döllSi járás lakói, s ennek a befektetésinek nagy része meg is térült, hiszen több mint háromnegyed millió forintot kaptak vissza nyeremények formájában. Tavaly több mint tizen­hatmillió forint hitelt nyújtott az OTP-fiók a családiház-építőknek. A társasház-építkezés már be­vált forma a járásban — idén is építenek egy 24 la­kásos társasházat. A terminusok Még mindig nem kész a budakeszi étterem Alsógöd új élelmiszerboltot, Törökbálint étterem-bisztrót kapott Nem tett kárt a tél az őszibarackban A diósdi Öszibaracktermelő Szakszövetkezet most megtar­tott zárszámadó közgyűlésén a tagok tudomásul vették, hogy nem kaphatnak haszon- részesedést. A tavalyi tél na­gyon nagy — néhol száz szá­zalékos — fagykárt okozott. Földvári Károly elnök azon­ban bejelentette, hogy a tar­talékokból mégis megoldhatták a tervezett beruházásokat, be­fejezték a korszerű gyümölcs­osztályozó építését. A tagok viszont bizakodva számoltak be arról, hogy az idei tél nem tett kárt a fákban és er­re az esztendőre legalább a szokásos terméseredmények várhatók. A szobi járás valamennyi községében elvették az 1945- ben juttatott és azóta be nem épített házhelyeket, a telket nem hasznosító emberektől, hogy ezáltal is gyarapítsák a családi házak építéséhez szükséges telkek számát. Az építkezni szándékozók nagy számára való tekintettel ezen­kívül több községben újabb családi ház építésére alkal­mas telkeket parcelláznak. Szobor), Nagymaroson és Ve­Ha kissé lassú ütemben is, de azért fejlődik Pest megye kereskedelmi és vendéglátó­ipari hálózata. Ennek a las­súságnak nem mindig a fede­zethiány az oka, elég sokszor az, hogy a szerződésben rög­zített határidőknek nincs kel­lő respektusa, Budakeszin pél­dául több, mint egy évve! ez­előtt kezdték meg az új ét­terem építését, de amikor — hónapokkal ezelőtt — elérkez­tek a végső simításokig, munka megakadt és a mai na­pig sem jutott el a befejezés­hez. Közben egymás után múl­tak el az időről-időre meg­rőcén például kialakítottak már hatvan házhelyet. Ber- necebarátiban a kijelölt terü­let kisajátítási eljárása még folyamatban van, Kismaro­son és Nagybörzsönyben pe­dig már befejeződött a par­cellázás, de még nem hagy­ták jóvá. Nagybörzsönyben rövidesen 50 új házhelyet vá­sárolhatnak az érdeklődők, természetesen ahogy máshol, itt is az OTP útján. hosszabbított terminusok. Pe­dig Budakeszinek ez lenne az egyetlen melegkonyhás ven­déglője. A régi elavult, csak­nem teljesen használhatatlan­ná vált éttermet ugyanis szét­bontották abban a reményben, J hogy határidőre elkészül az új. Azóta nincs a községben | melegkonyhás étterem, pedig i úgyszólván egész évben igen nagy itt a turistaforgalom és nagyon sokan élnek Budake- ! szín olyanok, akik igényjogo­sultak lennének a kedvezmé- j nyes étkeztetésre. Alsógödnek viszont szeren­cséje van. Itt elkészült az új élelmiszerbolt és megnyitását március lü-re tűzték ki. Nagy szükség van rá, mert a régi már egyáltalán nem felelt meg a megnövekedett igé­nyeknek. Az új önkiszolgáló kisáruház építését a múlt év­ben kezdték meg. Törökbálinton az új étte­rem-bisztró, amely kerek egy esztendeig épült, a lakosság őszinte örömére, a múlt hé­ten már meg is nyílt és nagy forgalma minden tekintetben igazolja létjogosultságát Telkek családi ház Jön a tavasz Utazik Az óriási raktár szélesre- j szalaghoz, amely egykedvűen tárt kapuin süvölt be a téli viszi hátán a zsákokat a va- szél. Az emberek azonban gonok mélyébe, nem érnek rá fázni. Néha be- I — Ilyenkor tél végén a A rakodószalag sokat segít... lefújnak tenyerükbe, aztán újra tolják a targoncát a zsák- hegyek alá. Sietnek a rakodó­legnagyobb nálunk a munka — mondja Potoczky Sándor, a tápiószelei Vetőmagtermeltető tőmagtól lehet várni. Szerző­dést kötünk a termelőszövet­kezetekkel és az állami gaz­daságokkal. Mi megfelelő minőségű magot adunk ne­kik továbbtermesztésre és megfelelő minőségű ter­ményt várunk tőlük vissza. A beérkezett küldeményt la­boratóriumban vizsgáljuk meg, mennyiben felelnek meg a minőségi követelmé­nyeknek. Ezután az esetleges gyommagvakat gépeken ki­rostáljuk, csávázunk és utá­na szállítunk bel- és külföldre. — Jó híre van a magyar vetőmagnak? — Igen. Különösen a kony­hakertieknek. Most étkezési borsót, salátát és paprikama­got expediálunk a dánoknak, franciáknak, angoloknak, hol­landoknak és a Szovjetunió­nak. Thamm László mflszakve- zető sorolja, kik a megbízha­tó termelőik és kik végez­nek felületes munkát. Sajnos megyei is van közöttük. A tőr- teli Rákóczi Tsz teljes szál­lítmányát vissza kellett kül­Forma vagy eredmény? A hozzászólásokból szeret­ném továbbadni Hlavács Jó­zsef aisógodi igazgató szavait. Arról beszélt, hogy munkánk­ból hiányzik a szenvedély. Ma már nem divat a lelkesedés, a fűtött hivatástudat. A vezetők egy része tisztviselő, aki csak arra vigyáz, hogy betű sze­rint betartsa a felettesek uta­sításait. Arra nem gondol, hogy az általános irányvona­lak. a rendeletek nem veszik, hisz nem is vehetik figyelem­be a helyi adottságokat, vala­mint a vezető egyéni-égét. Rámutatott annak a szemlélet­nek tarthatatlanságára, hogy ma sokszor nem az eredményt, hanem a formát kérik szá­mon. Erre irányulnak az el­lenőrzések is és sok esetben a bizonyítha­tóan nagyobb eredmény seni feledtet egy-egy for­mai, rendtartásbeli elté­rést. Ha csak szigorúan végrehajta­ni kell, akkor nincs szükség vezetői adottságokra. Ha nin­csenek „nehéz emberek", ak­kor nincsen fejlődés. A veze­tői felelősség azt is jelenti, ■ hogy próbálkozni kell. meré­szen kell tömi a nagyobb eredmények felé. Természete­sen teljes felelősségtudattal, annak a kockázatnak szem előtt tartásával, hogy a fele- 'őtlen, megalapozatlan tet­tekért vállalni kell a követ­kezményeket. Tizenegyem a győzteseknek Jól sikerült a szakmai vetélkedő Diskant Gyuláné magvizsgáló előtt minőségellenőrzésre várnak a magok Felszabadulásunk évfordu­lójának tiszteletére minden esztendőben megrendezi a Munkaügyi Minisztérium az ipari tanulóik A szakma kiváló tanulója versenyét, ahol a legjobb szakmai felkészült- ségűek mérik össze erejüket. Tíz éve. 1955-ben Pest megye ipari tanulói . voltak, az első kezdeményezői a verseny­nek, s most a 20. évforduló alkalmából Gödöllőn bonyo­lították lé a hagyományos ve­télkedőt. Nyolc szakma ifjú „meste­reiH sorakoztak fel a Petőfi moziban a megnyitó ünnep­ségen, ahol dr. Gyetvai Jó­zsef, a Gödöllői Járási Tanács elnöke méltatta a verseny je­lentőségét, A résztvevők ez­után megkoszorúzták a Sza­badság téri szovjet hősi em­lékművet. A háromnapos verseny első fordulóján írásbeli feladato­kat oldottak meg a verseny­zők, a második fordulón gya­korlati tudásukról adtak szá­mot, majd legsikerültebb munkáikat kiállításon mutat­ták be a verseny iránt érdek­lődő közönségnek. Tizenegy- ezer forint értékű jutalom­ban részesültek a győztesek. A női szabótanulók legjobb­jának a monori Sárost Erzsé­bet, az asztalostanulók leg- 1 jobbjának a nagykőrösi Nagy Aladár bizonyult. A kőműve­sek legjobbja a dabasi Hor­váth István, a szobafestőké a gödöllői Ferra József, a laka­tosaké a szintén gödöllői Maszlag György, a villany- szerelőké az érdi Ring Sán- ' dór volt. A női fodrászszakma tanú- | lói külön versenyeztek a nap­pali frizurák elkészítésében — amelyben a monori Mol­nár Ilona lett a győztes — és az estélyi frizurák elkészíté­sében, amelynek két első he­lyezettje volt holtversenyben — a monori Rigó Anna és a nagykátai Kiss Júlia. A verseny — szintén ha­gyományosan — kitűnően si­került farsangi bállal fejező­dött be. Vállalat üzemvezetője. — Ez a raktár négyszázötven va­gon árut fogad be. Ha egy héttel előbb jönnek, még csak embernyi útjaink vol­tak a zsákok között. Azóta óriási mennyiséget kiszállí­tottunk. Több ezer címzettnek száztíz vagon árut rakodtunk be. Volt ezek között mázsás és volt pár kilós tétel is. — Honnan jön és hová vi­szik a vetőmagot? — Megpróbálom röviden összefoglalni, miért hozták létre ezt az üzemet. Azt min­denki tudja, hogy jó termést megfelelő talaj esetén is csak tisztított, jóminőségű vé­deni, annyira gyommagvas volt. Fertőzött talajon vetet­tek. Viszont dicséri a kis- kunlacházi Petőfi Termelő­szövetkezetet, mert majd­nem teljesen tiszta vetősaláta­magot adtak: 98 százalékosat- Ugyanígy az Alsógödi Egye­sült Dunamenti Tsz, amely­nek áruját mindig örömmel várják. Kinn nagy hórukkolás. Meg­lódul a vagon, kétszázötven mázsával lett súlyosabb. Las­san helyére gördül a követke­ző és a vetőmag elindul hosz- szú útjának első állomására. Komáromi Magda és Gábor Viktor riportja. J. E. Dolgoznak a fodrászversenyzők, készülnek az estélyi frizurák

Next

/
Thumbnails
Contents