Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)
1965-03-07 / 56. szám
Köszöntjük őket Ma ünnepük világszerte a nemzetközi nőnapot. Ezen « napon különös tisztelettel és szeretettel fordulunk a nők felé s köszöntjük őket. Az édesanyákat, a feleségeket, s lányainkat. üdvözöljük azokat, \§tír IOßß-rn gontlolnah A városi tanács művelődésügyi osztálya a napokban értekezletet tartott az áltar- lános iskolák igazgatói részére. Győré Sándor osztályvezető részletesen ismertette az j 1965/66-os tanév előkészítésének feladatait. akik nem félnek az újtól és tehetségüket azokon a pályákon érvényesítik, ahol eddig nem volt rá mód. Egyre többen tanulnak különböző tanfolyamokon, iskolákban. A gyakorlat azt mutatja, hogy megállják a helyüket. A ceglédi mezőgazdasági tanfolyam nappali tagozatán 260 diák közül 99 lány, az 519 levelező tagozaton tanuló felnőtt közül pedig Í6S... Szabó Erzsi fővárosi kislány. Édesapja vasas és ő mégis a mezőgazdaságot választotta. Tanulmányait az egyetemen szeretné folytatni. Törtei! Éva az idén végez és jelentkezik egyetemi felvételre. A városi tanácstól jelentjük: Reális tervekkel fejlesztik a várost ez idén Nagy gondban van a városi tanács községfejlesztési főelőadója. Szeretné, ha az elmúlt évhez hasonlóan az idén is jól szerepelnénk a megyei községfejlesztési versenyben. Tavaly sikerült a tervet az utolsó pontig megvalósítani, az idén egyelőre azonban komoly akadályok tornyosulnak. A tavalyi év végén készített előtervben sok olyan elgondolás szerepelt, amelyekre ugyan szükség van, de az építőipari vállalatok nem vállalják a munkát. Nem tudják vállalni, márpedig annak semmi értelme nincs, hogy olyan célkitűzéseket tartsanak számon a városfejlesztési tervben, amelyek az idén nem valósulhatnak meg. Így esik ki az előtervből a kijózanító szoba, s a bölcsőde, amelynek az idén legfeljebb a műszaki terve készülhet el. Jó lenne, ha külterületen üzletház épülne, de az építőipar ezt sem tudja ez idén felépíteni. A helyzet reális értékelése azért mégis hoz újabb lehetőségeket. — Olyan javaslatokat szeretnének a tanácsülés elé terjeszteni, amely számíthat a tanácstagság és lakosság hozzájárulására. Ha a tavaly készített tervezeten változtatni kell is, van még a tarsolyban sok olyan igény, amelynek kielégítése a város egészét vagy egy-egy részét erősen érinti, s amelyre van pénz és lehetőség. — Különösen nagy építkezésekre nem gondolnak, hiszen a különböző minisztériumok, több mint százmillió forintból fejlesztik a várost, a benne levő objektumokat. A községfejlesztési alap terhére elsősorban a kisebb lélegzetű, helyi jelentőségű feladatokat tervezték. Minaenekelőtt: folytatni akarják a jól bevált járdaépítési akciót. Azt kérik a tanácsüléstől, hogy új járdák építésére, aszfaltozásra egymillióhatszázezer forintos fedezetet adjon. Számolnak azzal. — Aminek örül a lakosság — Járdaépítés — előnyben — A villanyórákon a sor hogy minden érdekelt utca bekapcsolódik a járda építésébe. Itt legalább hatszázezer forint értékű társadalmi munkára gondolnak. Így az év végére a járdák értéke több mint kettőmillió forinttal növekedne. Szeptember végéig az új aszfaltjárdák elkészülnek azokon a helyeken, ahol tavaly az alapozás megtörtént Több mint kettőszázezer forinttal akarják megteremteni az előfeltételeket a régóta hiányzó, hatvan férőhelyes bölcsőde építéséhez. Hamarosan befejezik a gázcseretelep építését Szerepel az előirányzatok között az OTP-házak területének villany, vízvezeték és szennyvízcsatorna-hálózat építése. Ezenkívül, — ha a tanácsülés jóváhagyja — az általános iskoláknál politechnikai műhelyt is építenek. Elkészíttetik egy új általános iskolai napközi otthon terveit S végül megjavítják az utcai órákat. Az egész hálózatot újjáépítik, hogy reggelenként kevesebb legyen a bosszankodás. — Mindent egybevetve: ötmilliót szánnak ebben az évben közvetlenül a város fejlesztésére. Nagyon jó lenne, ha ebből nyolcszázezret a városi lakosság kétkezi munkájával vállalna. Válasz sok színházi bérletes kérdéseire: A hiba nem az Ön bérletében van... Az elmaradt Shakespeare helyett nívós darabot hoznak Többször írtunk már arról, hogy a művelődési ház bérletes előadássorozata közönségsikert aratott. Mostanában azonban gyakran hallunk panaszokat a bérletesektől. Az előadások időpontja eltolódik, a bérleteik nem mindig érvényesek a hirdetett rendezvényekre. Mi lehet ennek az oka? — erről érdeklődtünk a művelődési házban dr. Zsengellér Ferenctől, a művelődési ház előadójától. — Hat hónapja múlt már — hangzott a válasz —, hogy a szegedi Nemzeti, a kecskeméti Katona József, az Állami Déryné Színházzal és az Országos Rendező Irodával létrejött megállapodások után megindítottuk a tíz előadásból álló bérleti sorozatunkat. A meghirdetett tíz előadásból eddig hatot rendeztünk meg pontosan azzal a programmal, amelyet bérleti felhívásunkban ígértünk. Hogy ezek egy részét nem a tervezett időpontban tarthattuk meg, az nem rajtunk múlott. Szalma Ferenc operaénekes betegsége j miatt például már bérleti műsorunk első előadását is későbbi időpontra kellett halasz- tanunk. — A hátralevő négy előadásból kettőnek az időpontja már biztos. A szegedi Nemzeti Színház balettestjét ápriTörökdúlás vagy városfejlesztés? Vaslemezes barikádok zárják el a város központját. Akit szerencsétlen sorsa például a járásbíróságtól a Földvári Károly iskola felé kényszerít, az ugyancsak gondolkozhat: merre tovább? Hétfőn délután a kompresszorok hangja verte fel a csendet, kedden már a mélyben dolgoztak a munkások. Készítik a helyet a vízhálózat főnyomóvezetékének. Its 4-én, a kecskeméti Katona József Színház a Salemi boszorkányokat május 22-én mutatja be nekünk. Igyekezetünk, hogy ezeket az előadásokat a terv szerinti napon tarthassuk meg, hiábavalónak bizonyult. Sajnos, kénytelenek vagyunk a színházak műsorbeosztásához alkalmazkodni. Példa erre a következő. A kecskeméti színház január 3-ra Ígérte Shakespeare: A felsült szerelmesek című vígjátékát Ez az előadás is elmaradt, mert a színház ezzel a darabbal csak a jövő színházi szezonra tud elkészülni. Miután a szolnoki színház műsortervében is szerepel egy Shakespeare-vígjáték, őket kértük meg ennek Cegléden váló előadására. Tőlük azt a választ kaptuk, hogy Shakespeare-darabra egyáltalán nem készülnek. Ezekután — helyette — megpróbálkoztunk a bérleteseknek elhozni Mesterházi: Pesti emberek, vagy Fejes: Rozsdatemető, Jakobi: Leányvásár, esetleg Maugham: Imádok férjhez menni című darabját Sajnos — ezek az elgondolásaink szintén dugába dőltek. Részben azért, mert a kért darabbal nem járnak vidékre, részben pedig azért, mert az előadásért lehetetlenül magas összeget kérnek. Bérlőink részéről felvetődhet az a gondolat, hogy ha így áll a helyzet, miért nem iktattuk bérleti előadásaink közé a március 6-i Mária főhadnagy előadást? Ennek a darabnak a lekötésekor még volt kilátásunk arra, hogy valóban nívós darabokkal szolgáljunk közönségünknek. — Megnyugtatásul annyit mondhatok, hogy az elmaradt Shakespeare-vígjáték helyett ilyen színvonalas előadást hozunk, egyebekben pedig az előadások idejének eltolódásáért szives elnézésüket kérjük — fejezte be tájékoztatását a művelődési ház előadója. A Május 1 Ruhagyárban a közel hétszáz asszonyt és leányt ez évben szerény keretek között, de bensőségesen köszöntik a nemzetközi nőnapon. A Pest megyei Szesz-Szikvízipari Vállalat ceglédi gyáregysége felvételre keres TMK-vezetőt aki jártas a gépészeti és olajtüzelésű kazán szerelésben. Fizetés kollektív szerint. lavítása garanciával CEGLÉDI VASIPARI KTSZ rádió- és televízió- lavító részlegében, Cegléd. Szabadság tér 5. (volt Banos és Vukovits szaküzletében, sarok) rövid határidővel készül. Megrendelésével feltétlen keresse tel ktsz-ünket. Pontos és udvarias kiszolgálás. IX ÉVFOLYAM, 56. SZÁM 1965. MÁRCIUS 7, VASÁRNAP A városszeretet iskolája a. Kell-e könyvtár, kell-e múzeum ? rajta a fejüket, lehetetlenség, \ hogy ne találnának megoldást. \ Ha ezt nem tesszük meg, so- j káig vissza nem térő lehe- \ tőséget szalasztunk el. Szegednek más vonatko- i zásban is szerencséje volt.: A vidék legnagyobb könyv- i tárához, a Somogyi könyv- i tárhoz 1880-ban nagy adó- j mány révén jutott hozzá : Somogyi Károly esztergomi j kanonok volt az adományozó, j aki az adomány átadásánál j ezt mondta: „Szegednek nemcsak gazdag : városnak kell lenni, hanem i művelt városnak is, mert az i Alföld porától csak ezzel le- i hét európai magasságra emel-; kedni. Liverpoolt a tíz, Ham- j burgot a tizenhat nagy könyv- j tára legalább annyira vitte \ előre, mint népe szorgalma. | Szegednek kultúrát kell adni j addig is, míg egyetemet kap,\ s ez az én szándékom." Azt hiszem, ennél frappán-; sabb módon nem lehet kife-: jezni azt. hogy egy városnak, j amely még nem rendelkezik; főiskolával, egyetemmel, mi-; ért van szüksége jelentős könyvtárra, múzeumra? Mert az egyik vonzza a másikat. Dr. Zoltán Zoltán (Folytatjuk.) fikiállítást rendezni, mert ott szép tágas termek vannak." No, persze ettől mi már egy kicsit távol járunk. De ha a múzeum, vagy a kultúrház fejlesztéséről beszélünk, akkor mindig találunk ennél „hasznosabb” és „előbbre- való” dolgokat. Például a Múzeumi Központ a közelmúltban félmillió forintot helyezett kilátásba a Kossuth Múzeumnak, ha a benne lakókat és a varróműhelyt ki tudjuk költöztetni. Ebben az esetben az állandó Kossuth emlékkiállítás mellett, egy állandó Dózsa kiállítás is nyílhatna, a technikai fejlesztésről és az időszaki kiállítások tágasabb lehetőségeiről nem is beszélve. Ügy fest a dolog azonban, hogy ebből nem lesz semmi, mert a műhelynek és a lakóknak nem tud a város másutt helyet adni. Látszólag valóban nem. De ha többen és nagyobb akarattal törnék kivéve. Ezek a fiatal újságírók tanították meg Szegedet valóban szegedinek lenni. Ök voltak Szeged szíve, lelke, sőt esze is. Ök emeltek országos rangra számos szegedi kiválóságot. Ott tevékeny, alkotó ember nem búcsúzhatott el az élők sorából megtisztelő nekrológ nélkül, amely az ő tollúk alatt, mindannyiszor bronzszobornál méltóbb emlékművé vált. Maga Móra — mint a könyvtár és múzeum igazgatója — hivatalból is sokat foglalkozott Szeged kulturális kérdéseivel. A sokszor tapasztalt meg nem értés szinte változtatás nélkül adaptálható a régi Ceglédre is. íme egy példa: „Már hallottam néhányszor, hogy a kultúrpalota fölösleges luxus,' mert ott vagy regényt imák, vagy regényt olvasnak, de semmi haszonra való dolgot nem művelnek. Sőt egyszer oz a terv is fölmerült, hogy a kultúrpalotában kellene baromA városokban fejlődéstörté- ; netük tanúsága szerint — vajon milyen intézményekre ; ven szükség? E kérdésről ; sok érdekeset olvashatunk i Móra Ferencnek a közelmúlt ■ ban megjelent „A szegedi tu- - lipános láda" című cikkgyúj• teményében. Móra itt az : 1879-i nagy szegedi árvíz ide- : jenek krónikáját írja meg. : Ez az időszak volt az, amely- j ben a korábbi erősen falu- \ sias jellegű Mező—Szeged ; nagyvárossá vált. Móra Sze- ; ged-szeretete az egészséges lo- \ kálnatriotizmus iskolájává • teszi ezt a könyvet. : Mitő! is nőtt tulajdonkép- í pen naggyá Szeged az újjá- ! építés idején? Korántsem a ! romvárosnak juttatott csá- í szári-királyi ajándéktól. Sok- ; kai inkább, az ezen nagyará- í nyú munkával együtt ki- í bontakozó jelentős szellemi áramlattól. íj Szegednek sajtóját és közvé- J .eményét ugyanis olyan ki- ; váló tollú írók formálták, í mint Mikszáth Kálmán, Tö- % mörkény István, Pósa Lajos, jj Gárdonyi Géza és maga Móra jj Ferenc. Ilyen ötösfogattal az- '/ óta sem dicsekedhet egyet- j. len városunk sem, a fővárost Dobozi Ilonka még nem döntött. De az érettségi után talán ő is tovább tanul valamelyik főiskolán. Én a termelőszövetkezetben szeretnék dolgozni az érettsé- : gi után — mondja Szemők ■ Mária.
