Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)
1965-03-07 / 56. szám
1965. MÁRCIUS 7, TAS ÁRNAP ""iJCívliw Miért nincs pedagógus elvándorlás Bugyin ? Olyan iskola bizonyára nem egy akad, ahol anya gyerekével együtt tanít, de ahol a tantestület huszonnyolc tagjából tizenhárom a volt tanítványokból került ki, aligha létezik még egy a bugyi általános iskolán kívül. Ez az arány már önmagában is figyelmet keltő, hát még az, hogy tizenegy a többiek közül, húsz vagy még több esztendővel ezelőtt került a községbe és azóta is ott maradt az iskolában. Nem mintha régebben a tanítók között nem dívott volna az elvándorlás. Csereberélték akkor is a helyüket, nagyobb községbe, városba törekedtek, különösen a fiatalabbak legfeljebb kisebb mérvben mint manapság, de Bugyi, úgy látszik más falunál jobban marasztotta a pedagógusokat. A tantestület nesztora évig annyi ezer gyermeket nevelt, öregségére már saját házában lakik a faluban? Molnár Jenő azonban még mindig ott lakik az öreg házban, amit a református egyház négy évtizednél régebben juttatott néki szolgálati lakásként. A nádfedelet néhány éve szedette le már a községi tanács és cserepet rakatott a tetőre. Tavaly meg a hiányzó kamrát toldták az épülethez. — A pedagógusvándorlás érthető módon károsan befolyásolja a tanítás színvonalát, azon voltunk, hogy megszüntessük. Kísérletbe kezdtünk. A szülőknél lakhatnak Tíz éve három helybeli lány végezte el a felsőfokú tanítóképzőt. Miért ne jönnének haza, a szüleiknél lakhatnának. Mégsem akart egyik sem itthon állást vállalni, feszélyezte őket, hogy a saját nevelőik kollégái lennének. — Megígértük, kézit csókolommal köszönünk nekik, magázni fogjuk őket. A magázást kereken visszautasították és kikötötték, hogy bennünket pedig tanító , bácsinak szólíthassanak továbbra is. így jött létre 'az egyesse- günk. r'; ■ ? ’ ' Hamarosan férjhez ment mind a három. Tóth Béláné férje technikus a telefongyárban. A másik kettőé hatvanegy óta képesítés nélkül tanít a felső tagozaton és közben a szegedi főiskola levelezőtagozatát végzi. — Tanítványaink voltak, visszacsábítottuk őket. Pel- sőczy János, a községi tanács titkárságáról mondott le, hogy matematikát és fizikát adhasson elő, Rácz Sándor a tanács agronómusa volt, most pedig biológiát tanít és politechnikát. Nagyon jó pedagógusok, de hiszen megláttuk bennük, hogy azok lesznek, azért hívtuk őket. — Kétezer forintos állást hagytak ott! — szólal meg Molnár Jenő. — És mostanáig havi 960 forintot kerestek! — mondja az igazgató. Amelyik gyerekben észreveszik a tanítói hivatottság jelét, azt most már a saját iskolájuknak nevelik, legyen biztosítva az utánpótlás. . Jövőre szeretnének hazahozni Hajdú megyéből egy tavaly végzett bugyi asszonykát, akinek idén avatják orvossá a férjét. — Most két lányunk jár főiskolába, az egyik, ha végez, reméljük szintén nálunk lesz a helye. A másik gyógypedagógus lesz, számára nem tudunk állást nyújtani. Nálunk nagyon ritkán akad egy-egy szellemileg fogyatékos gyerek, nincs szükség gyógypedagógiai osztályra, a bugyi nép egészséges szellemileg. Figyelemre méltó, és ahogy a bugyi iskola vezetői mond- , ják, sikeres a kezdeményezésük. Mindenesetre Bugyin kiküszöbölték a pedagógus- lakás-problémát és ez még az elvándorlás megszüntetésénél is nagyobb dolog. Szokoly Endre T avasgodik Foto: Kotroczo Sátortábor-leporelló Ötnyelvű útikalauz — a Balatonról A Balaton külföldi vendégeinek tájékoztatására rövidesen ötnyelvű útikalauzt adnak ki. A kézikönyvből általános tájékoztatást kapnak a külföldi turisták a tó mindkét partjára vonatkozóan. Ezenkívül a déli part hat sátortáboráról is kiadnak színes leporellót. A camping- ismertetők az idén már cseh és lengyel nyelven is megjelennek. Ez évben ismét kiadnak egy jól áttekinthető zsebtérképet, a tópart legnagyobb I nyaralóhelyéről, Siófokról. HETI JOGI TANÁCSAINK A vállalat köteles a dolgozót áthelyezni, ha szak- képzettségének megfelelő munkakörben kíván elhelyezkedni és ilyet részére a vállalat nem tud biztosítani. S. J. aszódi lakos írja: — a Gödöllői Sütőipari Vállalatnál szabadultam, és mint sütőipari szakmunkás, 1963. márciusáig a Sütőipari Vállalat aszódi munkahelyén dolgoztam. Ekkor önkényesen kiléptem és gyárban helyezkedtem el. Innen katonai szolgálatra vonultam be. Ebben az évben szerelek le. A szakmámban szeretnék elhelyezkedni, ezért kérdezem, felmondhatom-e az új szabályozás szerint niunkavi- szonyomat anélkül, hogy a jogfolytonosságomat elveszíteném, és ezáltal a kedvezményektől is elesnék? Az új rendelkezés értelmében 1953. márciusában kérhetné korábbi 5 évének beszámítását. Ezzel 2 napi pótszabadsághoz és egyéb kedvezményekhez j útira. Ha a katonai szolgálat letöltése után munkaviszonyát felmondja, jogfolytonosságát el- ; veszíti, mert nem tud olyan i felmondási okot igazolni (Mt. ;V. 30. §. (2) bek. a—f. pont), ! amelynek alapján a munkavi- |szony folyamatossága fennma- j radna. j A folyamatosság akkor ma- ! radna fenn, ha áthelyezéssel í kerülne vissza az eredeti ta- : nult szakmájába. Az új sza- í bályzat ugyanis kimondja, < hogy a vállalat köteles a dol- \ gozót kérelmére az általa j megjelölt vállalathoz áthe- ! lyezni, ha nem szakképzettsé- ! gének megfelelő munkakör- ; ben dolgozik és az új munka- í viszonyában ilyen munkakör- j be kerül — kivéve, ha a vál- J lalat 15 napon bedül a szak- £ képzettségének megfelelő £ munkahelyet biztosít. Mivel jelenlegi munkahelyén szak- képzettségének megfelelően munkát nem tudnak biztosí- \ tani, ezért amennyiben a Sütőipari Vállalat kikéréssel fórodul a jelenlegi munkáltatójá- £ hoz, akkor kérésére kötelesek í áthelyezni. Ä Házasságkötés csak ak- ^ kor felmondási ok, ha a £ házastársa lakóhelyére kí- í ván költözni. y fj K. A. dabasi olvasónk írja, ^ hogy házasságot kötött, és mi- ^ vei tudomása szerint az új ^ rendelkezés házasságkötés «esetén olyan felmondási jogot ^ biztosít a dolgozónak, hogy ^ munkaviszonyának folyama- ^ tossága nem szakad meg, ezért fj kérdezi, elveszíti-e a folyama- £ tos munkaviszonya alapján ^ járó kedvezményeket házas- «ságkötés esetén, ha továbbra «is ugyanott kíván lakni, ahol ^ korábban lakott. Maga a házasságkötés té- ^ nye még nem alap az ezen a < címen történő felmondáshoz. ^ Előfeltétel ugyanis, hogy a á dolgozó a házastársa lakóhelyére való költözés miatt akarja munkaviszonyát megszüntetni. Leveléből megállapítottuk, hogy házastársa is ugyanottani lakos, így munka- viszonyának házasságkötés címén való • megszüntetésével elveszíti annak folyamatosságát és az azzal járó kedvezményeket. Leszármazó hiányában a törvényes öröklés rendje szerint a házastárs örököl. F. I. inárcsi olvasónk írja, hogy anyja halála után nagynénje nevelte és taníttatta. Nagynénje több esetben tanúk előtt neki ígérte házingatlanját, de halála előtt 5 évvel férjhez ment, és végrendelet nélkül halt meg. — Kérdezi' jogosan támaszt-e igényt a házingatlanra az elhunyt férje? A Polgári Törvénykönyv szerint szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető, rendkívüli helyzetben van és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem, vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne. A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében közli végakaratát és egyidejűleg kijelenti, hogy a szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. Mivel leveléből nem állapítható meg, hogy milyen körülmények között tette nagynénje azt az ígéretét, hogy halála esetén az ingatlant ön örökli, ezért csak a törvényes rendelkezések ismertetésére szorítkozhatunk. Törvény viszont az, ha leszármazó nincs, akkor a házastárs örököl Más volna az eset, ha az elhunyt még életében örökbe fogadta volna olvasónkat. A munkaszerződést a dolgozó és a vállalat közös megegyezéssel módosíthatják. M. M. túrái lakos kérdezi: — a munkaszerződésben megállapított munkabért a munkáltató egyoldalúan megváltoztathatja-e? A munkaszerződés megkötésekor meg kell határozni a dolgozó munkakörét és munkabérét. A darabbérrendszerben foglalkoztatott dolgozóval kötött munkaszerződésben a dolgozó személyi kategóriáját a törvényben foglalt kivételtől eltekintve, csak ideiglenesen lehet megállapítani. A végleges besorolást a munkába lépéstől számított 15 napon belül kell meghatározni. Ha a végzett munka nem felel meg az előírt követelményeknek, akkor a vállalat a dolgozó besorolását az ideiglenesen történt besorolásnál alacsonyabban is megállapíthatja. Ebben az esetben azonban a dolgozónak joga van azonnali hatállyal kilépni és munkaviszonyának folyamatossága nem szakad meg, ha 30 napon belül új munkaviszonyt létesít. Dr. M. J. Osváth Lászlóné például j idén „végzi” a negyvenhatodik iskolaévet Bugyin. 1919 tavaszán érkezett a Bácskából egészen fiatalon, a képesítőjén jóformán még meg sem száradt a tinta. — De tizennégy őszén odahaza. a négy polgári után már a katedrára ültettek, háborúba mentek a tanítók, kellett helyettes. Lám, semmi sem új a nap alatt, ötven éve is volt képesítés nélküli pedagógus. Levelező tagozat azonban — lám csak, mégis van valami új is a nap alatt — nem volt a tanítóképezdében, így hát magántanulónak iratkozott be. A pamlagon szálfaegyenes derékkal ott ül a férje, iskolát igazgatott a községben, amíg nyugdíjas nem lett, de annak is már tizenhat esztendeje idestova. Feleségénél mesz- szebbről, Erdélyből került a községbe, itt ismerkedtek össze, keltek egybe negyvenhárom évvel ezelőtt. Egyetlen fiúk Lenin-intézetet végzett középiskolai orosz tanár. a felső tagozat összes osztályaiban tanít. Tavaly január óta tanít egy iskolában a mamával. Persze, egykor maga is ebbe az iskolába járt. — Csak az én kezem alá soha! — nevet jó izűet a tanító néni —, meg is látszik az írásán, olyan csúnya. Az időben a faluban felekezeti iskolák voltak még, Osváthné a reformátusokéban kezdte terjeszteni az elemi tu-v dományt. í — Volt úgy, hogy egyedüli tanítottam mind a hat ősz- j tályt, kétszáz gyereknél is ^ többet, és még kántorkodnom ^ is kellett templomban, teme- ^ tőben olyankor, ha hiányzott« a férfikolléga. Aztán szövő- ^ tanfolyamot tartottam, meg ^ műkedvelő előadásokat ren- J deztem, mai szóval, társadal- ^ mi munkában. A „nemzet J napszámosának” akkor nem ^ volt megszabott óraszáma. í — Került-e ki az iskolából ' »valami nevezetes ember? — A Pamuk Sanyi. A har- í mincas évek végén tehetség- ! kutatás volt falun, amolyan \ vakulj magyar mozgalom. Né- ; hány okos .szegényparaszt gye- < reket mégis sikerült megmen- í teni az elkallódástól. Mi a Pa- j muk-fiút küldtük gimnázium- í ba. Most pedig évek óta a pá- ! rizsi követségünkön van, dip- í Iomata lett. 7 j t Negyvenhárom évig i ugyanazon a katedrán \ A tantestület másik neszto- : ra, Molnár Jenő igazgatóhe-; lyettes Bugyin született és a \ képzőből egyenesen hazajött, j már negyvenhárom éve tanít! a falujában. A régi nehézsé- i gekröl beszél, három tanító oktatott kétszáznegyven gyereket a református iskolában, de a katolikusban még rosszabb volt a helyzet, ' ugyanennyi gyereknek csak két tanítója volt. — Ma még a két tanyai iskolánkat beszámítva hétszáz gyereknél több a növendék és bizony nem elég a huszonnyolc nevelő. — Az idegenből jött fiatalabb pedagógusok általában pár hét után itthagytak minket — az utolsó húsz évről beszél, mióta Bugyin tanít az igazgató. — Nem csoda, a lakásviszonyok ... — jegyzi meg a helyettese. — Csak hat szolgálati lakásunk van, azokban meg az öregek laknak. De talán, aki negyvenhárom A zsámbéki hármas ikrek — Az én időmben az állam f nem törődött a nagycsaládo- ^ sokkal. Az is nagy dolog volt, $ hogy Darányi miniszterelnök $ vállalta a keresztapaságot — ^ emlékezik a mama. — Száz J pengőjébe került, meg egy ^ szavába, aminek az lett a fo- ganatja, hogy az uramat al- \ tisztnek alkalmazták a fővá- rosnál. Nagy szó volt ám ak- \ koriban a nyugdíjas állás! Idős Zátonyi Lőrinc csend- í re inti az unokákat, s ő gom- j bolyítja tovább az emlékezés ; fonalát: \ — Később, amikor már az ízületeim nem bírták a min- \ dennapos utazgatást, áthelyez- \ tek kazánfűtőnek a helybeli \ gombgyárba. Innen mentem ! nyugdíjba. Ijjra az ikrekre tereljük a; a szót. Hogy nekik már meny- j nyive! könnyebb, mint a szü- \ leiknek volt. Igaz, Kálmán la-; kásügye sok gondot okoz a j családnak — negyedmagával: szorong Óbudán egy kis szó-; bábán —, de a kenyér, a i mindennapi betevő gondját | már csak szülei elbeszéléséből; ismeri. — Mióta aztán nyugdíjas ] lettem, az Idegenforgalmi Hi- : vatal alkalmazott a romtemp- : lom gondnokának. Havi ötszáz : forintot kapok a felügyeletért,; meg a látogatók kalauzolásáért. Hat-hétezer turista is megfordul ám itt évente! Én meg szívesen magyarázok nekik, szeretem ezt az öreg templomot. A jáki és a lébé- nyi templomok után ez a legszebb román—gát építészeti emlék az országban. Aztán, ha kiöregszem, itt lesz az utánpótlás — mutat a három unokára. — Ez csak egy fészekalja, de van több is. Hadd legyenek. De azért — hunyorít rám hamiskásan — hármas ikrek ma sem teremnek minden bokorban! Nyíri Éva egy-egy meghatóan pici pó- lyásbaba pityergett. Akkor láttam őket utoljára. — Nemsokára szétvált a fiúk útja — meséli Zátonyi mama. — Kálmán, a „legidősebb" ötvenkilencben megnősült. Most Óbudán lakik és a kalapgyárban dolgozik. Két kislánya van. — Ikrek? — Nem, dehogy! Miki fiamnak húsvétkor lesz az esküvője. Már csak ö van itthon velünk; a gombgyárban dolgozik. — És Józsi? — 1960 szilveszterén követte a bátyja példáját: megnősült. Pátyon lakik, s elég ritkán látom. Budapesten dolgozik, az üveggyárban. ^cni ertexu. Nyolc évvel ezelőtt Kálmán esztergályos volt, Józsi szakács, Miklós pedig traktoros. — Csakhogy mind a három otthagyta tanult szakmáját. Józsi nem szerette a munkahelyét, Kálmán így többet keres, Miklósnak pedig a szervezete nem bírja a traktor rázását. Manapság már nem probléma: aki dolgozni akar, talál munkát magának. Az édesapjuk, bezzeg nem ugrálhatott! Napi két pengőért fejtette a követ a bányában, s már az ikrek előtt öt éhes gyermekszájat kellett etetnie. Még szerencse, hogy ezt a házat örököltük, másképp talán tisztességes fedél sem lett volna a fejünk felett. Harminchétben, amikor a három fiú megszületett, még csak a 15 éves Anti fiam dolgozott a családból: hat pengőt kapott egy héten a gombgyárban. Mi volt az egy tíz főnyire szaporodott családnak?! Feketéné, az újpesti hármas ikrek édesanyja babakocsit, kelengyét, kétszobás szép lakást kapott az államtól. Csakhogy ekkor 1957^-et írtunk! Tanácstalanul téblábolok a zsámbéki Fürst Sándor utca sarkán. Az úton egy lélek sem jár. — Kit tetszik keresni? — szólal meg végre hátam mögött egy csengő gyerekhang. — Zátonyiékat! — Itt kell felmenni hozzájuk. Kilencvenhat lépcsőfok az egész ... A szurokfekete szemű gyerek futó pillantással felméri tűsarkú cipőmet, csúfondáro- san rámnevet, s zergeszökel- léssel iramodik előttem a lépcsőkön. Mire elérem a dombtetőt, s rajta a Templom őre feliratú házat, szuszogni sem bírok. Hanem a kilátás mindenért kárpótol. A tiszta kis udvar végében a hétszázéves templom. Lenn, a domb lábánál pipálnak a zsámbéki házak. S a távolból kékes-fehéren szikráznak a hallgatag budai hegyek. Zátonyiék régi ismerősök, bár az öregekkel még nem találkoztunk. Nyolc esztendeje, amikor először jártam erre, külföldön élő lányuknál tartózkodtak. Azért az újságcikk mégis megszületett a három fiúról: Kálmánról, Miklósról és Józsiról, akik akkoriban ünnepelték huszadik születésnapjukat. A dolog égy esett, hogy azon a nyáron hármas ikrek születtek egy újpesti kórházban. Három kislány. A zsámbéki hármas ikrek pedig elhatározták, hogy meglátogat- : ják az apróságokat. Elhatáro- : zásukat tett követte, s egy I vasárnap délután három, haj- ; szálra egyformán öltözött fiú j kopogtatott a kórterem ajta- • ján. Egy kicsit félszegen i mozogtak az ágyak között, a ! virágcsokrokat zavarukban ; majdnem a nővérnek adták, ; de mire a fotóriporterek meg- ! jelentek, mindegyikük karján
