Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-06 / 55. szám

NAPIRENDEN: A jaróbetegek ellátása A népi ellenőrzés vizsgálatot indít... A Népszabadság március 2-i számában Péteri István, a központi népi ellenőrzés el­nökhelyettese nyilatkozatot adott néhány országos vizsgá­lat megindításáról és ezek céljairól. A nyilatkozatban szerepelt az is, hogy megvizsgálják a felnőttek járóbeteg-ellátását. A járási népi ellenőrzési bizott­ság is feladatul kapta e prob­léma vizsgálatát. A feladatunk most az, hogy orvosok, egész­ségügyi és gazdasági szakem­berek bevonásával alaposan megvizsgáljuk e kérdést és javaslatokat dolgozzunk ki a járóbeteg-rendelés fejlesztésé­re. Jelenleg a betegellátást saj­nos még számos akadály ne­hezíti. Jelentős haladást je­lent majd az új kórház fel­építése. Az általános véle­mény azonban az, hogy a járóbetegek orvosi ke­zelését a jelenlegi feltéte­lek mellett is meg lehetne javítani. E kérdés megoldása nemcsak a betegek, hanem az orvosok érdeke is. Várjuk a továbbiakban mind a lakosság, mind az orvosok észrevételeit és javaslatait. Szeretnénk elérni, hogy a vizsgálat eredményeként mind az orvosok, mind a betegek helyzete könnyebb lenne. Szeleczki Mihály, a járási NEB elnöke A C E G L EDI JÁRÁS» ÉS C E G L É D V*Á RO S RÉSZÉ RE IX. ÉVFOLYAM, 55. SZÄM 1965. MÁRCIUS 6, SZOMBAT Wir kämpfen für den Frieden! Ahány nyelv — annyi ember... A művelődési ház kezdő német nyelvtanfolyamának is­kolai tábláján találkoztunk ez­zel a felirattal. Jelentése: „Harcolunk a békéért!” A lelkes csoport hathónapi munkájával szépen haladt. Igaz, még mindig nehéz megküzdeniök az idegen sza­vak mondattá fűzésével. Kis kisiklás és a tanárnőnek a „Mit találunk még a szobá­ban?” kérdésére ilyen vá­lasz érkezik: „A falon macs­ka függ". Egyik ötletes hall­gató a „Mi virágzik a kert­ben?” című feladatnál a je­lenlegi időjárásra hivatko­zással huncutkodva feleli: „Jégvirág”. Arra a kérdésre pedig, hogy „Mit vásárolt a Mayer-család?’’ speciális ma­gyar válasz születik: „Lakást OTP-re”. A derűben nem szűkölködő foglalkozás után dr. Kőváry Lászlóné elégedett tanítvá­nyaival. Sokan elmaradtak ugyan a beiratkozottak kö­zül, de akik itt vannak, an­nál szorgalmasabbak. A nyelvtanulás a hallgatók­nak többlet munkát jelent, de Rozsnyói Simo-nné, Zsigmond József né. Németh Endre, Gór Ferenc, a tizenhárom éves Szűcs Zoli, Jónás Katalin és a többiek meghozzák az ál­dozatot. Hisznek abban, hogy „ahány nyelv — annyi ember.’’ TEyycnjnffúah-c ? A Május 1 Ruhagyárban a munkásakadémia legközelebbi előadásán azt a sokat vita­tott és vitatható kérdést tűz­ték napirendre, hogy egyen- jogúak-e a férfiak és a nők? Az előadást filmvetítéssel illusztrálják. — Viliing Ferenc irányítá­sával a Gagarin-brigád a ki­lencvennyolc holdas öreg gyü­mölcsösben a metszést szombat délre befejezte. •k — Két nagyteljesítményű szóróval eddig ötszáz holdon szórták ki a műtrágyát. Az egész 900 holdon március ti­zedikére fejezik be a fejtrá­gyázást. ¥ — Györfi Hunor műhelyve­zető keze alatt folyik a téli gépjavítás. Tizennégy erőgép és számtalan munkagép várja üzemképes állapotban a már­ciusi gépszemlét. ¥ — Sikerük volt a tsz-ben rendezett téli falusi estéknek. A filmvetítéssel egybekötött hat előadásra hatszázhetven- négyen voltak kiváncsiak. ¥ — Most járatják be a négy új RS 056-os univerzál trak­tort. A huszonkilencféle mun­ka végzésére alkalmas NDK gépet elsősorban a szőlő-gyü­mölcsösben hasznosítják majd. — Nemrég választották meg a nőtanács vezetőségét. A tsz asszonyai egyhangúan Forczek Jánosnét választották vezető­jüknek. Az új nőtanács meg­kezdte a felkészülést a nőnapi ünnepségekre. — Tavaly még négy üzem­egysége volt a termelőszövet­kezetnek. Most átszervezést hajtottak végre és az új rend szerint három üzemegységben gazdálkodnak. Minden üzem­egység élén egyetemet végzett vezető áll. Üjnak számít a tsz életében, hogy ez évben nö­vényvédelmi agronómust kap­tak. Lelkűkre kötötte a párt és a szakszervezet... Mindössze két hónapja ala­kult meg a Május 1 Ruhagyár legfiatalabb gyermekeként a Dobó Katica brigád. Nemcsak a brigád fiatal, a tagjai is azok. Kivétel csupán Hobi Károly szalagvezető, aki az életkorát viszont fiatalos am­bícióval varázsolja el. Tetteiket, eredményeiket úgy gondoljuk, korai volna még számon kérni. Varga Ist­vánná, a brigád vezetője is inkább az előttük álló felada­tokról beszél. — Nem látványos, de minő­ségileg kifogástalan teljesít­ménnyel akarunk kitűnni. Ezt különben már megalakulá­sunkkor lelkünkre kötötte a párt és a szakszervezet. A mi­nőségi munkához szorosan hozzátartozik a munkahely rendben tartása. A rendetlen­ség, hanyagság miatt érte már veszteség a vállalatot és a munkásokat. A brigád össze­kovácsolásában különben so­kat segít majd a közös társa­dalmi munka mellett a közös szórakozás és üzemlátogatás. Tervbe vettük a Szeszipari Vállalat és a mi gyárunk pes­ti központjának meglátogatá­sát. Ennyit tehát a legifjabbak- ról, akik reméljük, hamarosan felnőnek, a komoly, tekinté­lyes szocialista brigádokhoz. (J. Z.) Hogyan hasznosítják a gyógyforrás vizét? Távfűtés és meleg víz a technikumban Sokan tették már szóvá szerkesztőségünknek, hogy vá­rosunk értékes gyógyvizének jó része kárba vész. Valóban, van ebben igazság, hiszen a gyógyfürdő medencéje a gyógyforrás vizének csak je­lentéktelen részét használja fel. A befutott sok javaslat nyo­mán az illetékesek most a tettek mezejére léptek. A mezőgazdasági technikum na­gyobb pénzösszeget kapott ar­ra a célra, hogy az intézetet a jövőben a meleg vízzel fűtsék. Az ilyen jellegű távfűtés ter­mészetesen több műszaki prob­lémát vet fel. Megoldásukra már készülnek a mérnöki ter­vek. Úgy tervezik, hogy az intézet fűtése mellett a meleg vizet bevezetik az épületek hi­giéniai céljaira is. Sakkverseny Kocséron Az elmúlt napokban barát­ságos sakkmérkőzést rendez­tek Kocséron. A Kocséri TSZSK látta vendégül a Nagykőrösi Építők csapatát. A nyolctáblás mérkőzésen a ko­cséri csapat 6:2 arányban dia­dalmaskodott. A csapatverseny után öt­perces egyéni villámversenyt rendeztek 13 részvevővel, kör­mérkőzés formájában. Eredmények: 1. Horváth László (Kocsér) 9 pont, 2. Kiss Sándor (Építők) 9 pont, 3. Ra­gó István (Kocsér) 8 pont. A kocséri játékosok közül jó teljesítményt nyújtott Hor­váth László, Ragó István, Ba­rabás Ferenc és Bender Ala­jos. ÁRAMSZÜNET A DÁV a napokban nagy­arányú felújítási munkába kezdett. A Folyó utcai transz­formátor körzetében meg­kezdték a kisfeszültségű lég­vezeték felújítását. Ebbe a körzetbe tartozik: a Dobó, a Sallai, a Molnár és a Folyó utca. Felhívjuk a lakosság fi­gyelmét, hogy a felújítás ideje alatt több esetben még éjsza­ka is áramszünet lesz. Jön-e már a tavasz? Hol lehet megtudni ezt, ha nem a meteorológiai központ­ban, a Ferihegyi repülőtéren? — Tegyünk különbséget: két központról van szó. Az egyik a közember számára jelez. A miénk repülés-meteorológia. Az informátor további érde­kességeket is mond: — Távgépeink Becsből ve­szik át a jelentést a nyugati viszonyokról. Bukarestnek és Szójiának továbbítjuk. Ami onnan érkezik, azt saját köz­léseinkkel együtt visszafelé adjuk. — Hány állomás működik? — Óránként százhúsz Euró­pa—Földközi-tenger környéki reptérrel lépünk kapcsolatba. Az első képen távparancsra rajzol térképet a berendezés. A második felvételen már azt a pillanatot látjuk, amikor az összesített program kerül pa­pírra — emberi kalkuláció szerint. — És a legfontosabb: jön-e már a tavasz? — Mi csak kilenc órára elő­re szóló jelzést adunk. Nem tudjuk biztosan, de reméljük, hogy jön ... Jön a SZTÁR A Székesfehérvári Villamos- sági-, Televízió és Rádiókészü­lékek Gyárában az idén 20 000 kisképernyős Kékes televíziót készítenek. A nagy sikert ara­tott, tavaly megjelent Favorit­készülékből az idén újabb negyvenezer kerül az üzletek­be. Ebből a típusból újdonság­ként 25 000 készüléket az ed­diginél modernebb kivitelben, a korszerű bútorokhoz illő fa- kávával hoznak forgalomba. Az idén 69 000 nagy képer­nyős Horizont-készüléket ad­nak' át a kereskedelemnek. A nagyképernyős készülékek vá­lasztéka bővül. A második ne­gyedév elején megkezdik a Sztár elnevezésű' televízió so­rozatgyártását. A kétfajta ki­vitelben készülő, domborított „csupaszem” védőüveggel el­látott készülékből előrelátha­tóan tízezer kerül az üzletek­be. 1965-ben kísérletként Luxus-készüléket is gyártanak Székesfehérvárott. A nagykép­ernyős, minden igényt kielé­gítő, különböző automata kap­csolókkal felszerelt Rekord ne­vű tévéből ezer készül az idén. A gyárból ebben az évben negyvenezer Sztár- és Favorit­készüléket szállítanak kül­földre. A Pest megyei Szesz-Szikvízipari Vállalat ceglédi gyáregysége felvételre keres TMK-vezetőt aki jártas a gépészeti és olajtüzelésű kazán szerelésben. Fizetés kollektív szerint. A dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ből jelentjük: Átszervezés — Új gépek — Tanulás erőforrásai ellenére is időn­ként jelentős kulturális kisugárzásra volt képes. Erre példa, hogy az állandó török hódoltság be­következése után négy évvel, 1545-ben már középfokú jelle­gű iskola nyílt a városban, amelyben olyan kiváló egyé­niségek tanítottak, mint Sze­gedi Kiss István, Bakonyi Al­bert, Mányoki Losonczi Ist­ván. Feljegyezték, hogy Ceg­léd gyakorta adott professzo­rokat a debreceni „Álma ma- ter”-nek. is. Vagy például Ba­konyi könyvtárának egyetlen darabjáért — egy világkróni­káért — a török hajlandó volt kiengedni Szegedi Kiss Ist­vánt a szolnoki várfogságból. Van-e ma Cegléden magános­nak \ ehhez hasonló értékű könyv a birtokában? Ebben az évben ünnepelhet­jük a ceglédi gimnázium ősé­nek 420 éves évfordulóját. (Mellékesen megjegyzem, hogy a kecskeméti, gimnázium az el­múlt évben a 400. évfordulót ünnepelte. Tehát volt egy idő, amikor álltuk a versenyt!) A közelmúltban olvastam azt is, hogy Székesfehérvának 14 (!) középiskolája van. Eb­ből négy gimnázium, négy technikum, hat szakközépisko­la. Ezenkívül három felső fokú technikum. Ott van miből vá­lasztania az ifjúságnak. Igaz, Fehérvárt 63 ezer ember lak­ja. Csakhogy ott 4500 lakosra jut egy középiskola, nálunk pedig 18 800-ra! Dr. Zoltán Zoltán (Folytatjuk.) A városszeretet iskolája Lesz-e Cegléd középváros? mindig kötelezettség is. Ceg­lédnek minél előbb. középvárossá kell válnia. Ez nem vitás. Hazánk perspek­tivikus területfejlesztési ter­vei is ezt irányozzák elő. El­ső lépcsője ennek a közműve­sítés, a vízvezetékhálózat re­konstrukciója, amely a sze­münk előtt zajlik le. Ezt kö­veti a gyors ütemű lakóház­építés, az új kórház és az új ipari objektumok létrehozása. Csak hogy bármely város fejlődésének tulajdonképpen két síkon kell előre haladnia. Egyrészt anyagi, másrészt szellemi síkon. Az anyagi fej­lődéssel a fentiek ismeretében aligha van baj. Nem így azon­ban a szellemiekkel. Sajnos, lekerült napirendről az a ko­rábbi helyes javaslat, hogy Cegléden felső fokú mezőgaz­dasági technikumot állítsanak fel. Főiskola híján a legtehet­ségesebb fiataljaink elmennek városunkból, s közülük alig tér vissza valaki. Ez immár égető kérdés. Ily módon az önálló, ceglédi szellemi bá­zist vágjuk alá. Cegléd fejlődéstörténetéből megállapíthatjuk, hogy e vá­ros viszonylag csekély anyagi „Az első téglák után” és a „Közügy” című cikkeim meg­jelenése után alkalomszerűen többekkel folytattam eszme­cserét a városi közvélemény- formálás, az aktív városszere­tet kérdéseiről. _Jó szokás ná­lunk. hoev egy-cav ú.iságcTEl? kö^vpHpn baráti beszélgetés“ formájában kap.ja'meg a cikkV író, nemegyszer az utcán jár­ta ban-kel té'oen. E cikkek tételeiben sokan egyetértettek velem. Azokat itt-ott szóban mások is kifej­tették. Szeretjük városunkat, hát gyakorta törjük a fejün­ket azon, hogy mit, hogyan le­hetne jobban megoldani. Ez jó dolog. Gyakori hiba azonban, hogy magunk sem hiszünk abban, hogy gondolataink megvaló­sulhatnak. Vannak, akik azt mondják: ..Nekünk Szolnok­kal, vagy Kecskeméttel ver­sengeni képtelenség!”, „Kicsik vagyunk mi ahhoz!”, „Kevés a pénzünk!” — gyakorta hal­lani ilyeneket. Hogy nekünk kikkel kell versenyezni, az persze vitatható, de hogy egy­általán versenyeznünk kell, ha mással nem, az idővel, az biztos! Cegléd szocialista város lett. Ez kitüntetés. De a kitüntetés

Next

/
Thumbnails
Contents