Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-06 / 55. szám

rear Meer» K^Cirlap 1965. MÁRCIUS 6. SZOMBAT Új filmek Március hónaljban mulatják be filmszínházaink a Fábián Zoltán kisregényéből készült Déltől hajnalig című új ma­gyar filmet, amely a Tanácsköztársaság dicső napjait eleveníti fel. A film két főszereplője: Szegedi Erika és Bujtor István. A filmet Rényi Tamás rendezte. Tavaly: 59 millió forint kártérítést kaptak a megye termelőszövetkezetei 1 év alatt 8 ntiliiós emelkedés Évről évre növekszik a biz­tosított termelőszövetkezetek száma, s jelenleg már me­gyénk közös gazdaságainak 93 százaléka rendelkezik általá­nos vagyonbiztosítással. Jel­lemző, hogy amíg az Állami Biztosító Pest megyei Igazga­tósága 1963-ban 51 millió fo­rint kártérítést fizetett ki ter­melőszövetkezeteinknek, tűz-, jég-, árvíz-, fagykár, vagy ál- latellhullás címén, addig tavaly 59 millió forintra növekedett a kártérítés összege. Könnyű kiszámítani, hogy el­lenkező esetben — ha nincs biztosítás —, mennyivel csök­ken a közös bevétel, akár pe­dig a tagok részére kifizetésre szánt jövedelem. Közös gazdaságaink évről évre fejlődnek, gyarapszik va­gyonuk, szaporodik az állat- állományuk. A fejlettebb ag­rotechnika alkalmazásával méltán számíthatnak jobb ter­mésre. A reális tervezés, a pontos adatszolgáltatás kihat a gazdaság egész évi mun­kájára. A termelőszövetkezetek álta­lános vagyonbiztosítása a ki­egyensúlyozott tervgazdálko­dást szolgálja, s így a biztosí­tás díja a tervezett hozamok­tól függ. A kárbecslés, a kár­térítés összegének kiszámítá­sa is ezen alapszik. Ha a ter­vek, a megadott számok hűen tükrözik a közös gazdaság va­gyonát, várható termését, ak­kor a káresetből származó kártérítés összege is elősegíti a tervszerűséget. Másszóval a biztosítás betöltheti hi­vatását, lehetőséget nyújt az elmaradt jövedelem pótlására, a károsodott vagyontárgyak helyreállítására s jól szolgál­ja a termelőszövetkezetek anyagi biztonságát. Bt KATÓ Békaexport A hajdúszoboszlói Bocskai Halászati Termelőszövetkezet múlt év végén különleges ta­vat épített a halgazdaság mel­lett. Egy holdon békás tavat rendeztek be, amelyben több mint ötven mázsa békát rak­tároztak el ősszel. Január­ban és februárban, amikor a legnagyobb volt a kereslet és legmagasabb az ár, 30 má­zsát exportáltak és a közeli napokban még 20 mázsát indítanak útnak külföldre. Megoldják a közétkeztetést Dabason Ugyancsak a mozik márciusi programjában szerepel a Ne sírj, Péter című szélesvásznú, kalandos jugoszláv film. Nagy gondot okozott a Da- basi Járási Tanácsnak, hogyan biztosítson közétkeztetést mintegy nyolcvan dolgozójá­nak, akiknek nagy része más községben, sőt, Budapesten la­kik. A rég megoldásra váró probléma a jövő héten megszűnik. Abban az épületben, ahonnan nemrég költözött el a járási rendörkaoilényság, jelentős át­alakításokat végeztek, korsze­rű konyhát állítottak fel. és önkiszolgáló üzemi éttermet rendeznek be. i Mintegy száznyolcvan em­ber számára főzhetnek itt naponta ebédet, az étteremben pedig egyszer­re hatvan-hetvenen férhetnek el. Ugyanitt biztosítanak üze­mi ebédet a rendőrség, ügyész­ség, bíróság, tűzoltóság dolgo­zóinak is, de szó lehet róia, hogy a Nemzeti Bank és az OTP fiókjának alkalmazottai szintén itt ebédelhetnek. A járási tanács dolgozói­nak nagyobb kénye’ mére '. ezenkívül a helyi földműves- szövetkezet rövidesen büfét trendez-be a tanácsháza föld- í szintjén. A mozikban is bemutatják A Tenkes kapitánya című if­júsági tv-sorozatból összeállított kétrészes filmet. 1 milliárd és ami mögötte van lom ást építenek. így 520 ter­melőszövetkezeti üzemegység­ben gyulladhat ki a villany és használhatnak elektromos gé­peket. NEMZETI ATLASZ Nagyszabású munkába kezd­tek a Kartográfiai Vállalat térképészei: hozzáfogtak Ma­gyarország nemzeti atlaszá­nak elkészítéséhez. Hatalmas kiadvány lesz ez, a tervek szerint nagyobb, mint a világ­atlasz. Száz térképlapot tar­talmaz majd, amelyeken rész­letesen feltüntetik az ország természeti adottságait, gazda­sági, kulturális, közigazgatási, közlekedési viszonyait. FELEVSZAZADOS JUBILEUM Fonó Albert köszöntése Csütörtökön délután ünnepi ülésen emlékeztek meg az MTESZ központi asztronau­tikai szakosztályának és a Gépipari Tudományos Egye­sület repülőgép szakosztályá­nak tagjai egy 50 évvel ezelőt­ti eseményről. Akkor nyújtotta be egy új hajtóműre, a sugárhajtás­ra vonatkozó javaslatát az osztrák—magyar hadveze­tőségnek a még ifjú Fonó Albert, a Magyar Tudományos Akadé­mia mai Kossut.h-díjas levele­ző tagja. Elgondolása a mai korszerű repülőgép-hajtómű összes fő alapgondolatait tartalmazta már és műszakilag akkor is megvalósítható lett volna. En­nek ellenére a javaslatot, mint kivihe- tetlcnt elutasították. Ma viszont számos olyan su­gárhajtómű van üzemben vi­lágszerte, amely az általa ja­vasolt módszerrel működik, sőt a sugárhajtásnak ez az irányzata még mindig erőtel­jesen fejlődik tovább. Az ünnepeltet Rácz Elemér egyetemi tanár üdvözölte, majd Brodszky Dezső pro­fesszor és nagy Ernő gépész­mérnök, az asztronautikai szakosztály titkára méltatta az 50 évvel ezelőtti javaslatot és jellemezte a gondolat azóta bekövetkezett fejlődését. Az üdvözlésekért az idős tudós meghatott hangon mondott köszönetét. Most nem me­gyek el táncolni. Ezt a kört kiha­gyom. Igaz, nem is valami szimpa­tikus ma esti part­nerem, de ö kért fel először. Azóta, mint egy kis alá­zatos kutya, ra­gaszkodik hozzám. Alig kezd a zene­kar, már szalad. Most is hogy fész- kelódik! ledig még csak próba­képpen, a levegő­ben suhognak a dobverők. Most. Ugrik, és siet. .. — Szabad? — Pihenek. Most nem tánco­lok. De hamar el­ment. Váratlanul érte a hidegzu­hany. Pedig nem haragszom rá. Miért neheztel­nék? Csak nem több egy tárgy­nál. Nem jelent többet. Inkább ülök. Ebben el sem lehet fáradni, mint az állandó lökdösődésben. Beszélgettünk. Ez volt a látszat. Mondatok hullot­tak, s lényegében nem mondtunk semmit. Egy jó észrevétele volt csupán. Igaz, ezt is félve kérdezte: „Miért hordasz melltartót? Nem divat. Csak ront rajtad.” Nem me­gyek el táncolni. Annak ellenére, hogy igaza van. Nem ezért hara­gudtam meg. Egy­általán nem ha­ragszom. Csak nem táncolok. Miért? Most ilyen a kedvem. A han­gulatom. Anyának, ha el­mesélném, felhá­borodna, hogy miért nem vágtam ezt a fiút pofon? Nem értene meg. Nem volt ebben semmi szemtelen­ség. Csak igazság. Igen, a tények, a valóság természe­tes közlése. Anyám . . . Ja, igaz, övé a mell­tartó. Agyon is verne, ha észre­venné, hogy nem hordom. Pedig szűk. Erről nem tehet. Bájosabb vagyok tőle ... Ki ez? Ki lehet ez? Egy férfi. Fér­fi! Szétnéz. Áll az ajtóban. Kevés a hely. De itt, tő­lem nem meseze van egy üres asz­tal. Észreveszi? Igen. Idejön. Itt megy .el mellet­tem, s aztán leül. Nem veszi le az orkánt, cigarettá­ra gyújt. Lazán kötött nyak'ccn- dője kicsit félre­csúszott, de ez jól áll neki. Vermu­tot iszik. Néni szalmaszállal Egy hajtásra. A kar­csú citromszelet bűnbánóan tapad a pohár feneké­hez. Férfi. Vele el­mennék táncolni. Ki lehet? Gyak­ran járok ide, de még nem láttam. Vár valakit? Re­mélem, nem. Még nem vett észre. Csak ne lenne most ilyen lapos a kontyom. De mosás után min­dig ilyen. Igazán felvehettem vol­na a jersey ru­hámat, az sokkal jobban áll. Az öt­vös karperecét is otthon felejtet­tem. Már a kapu­ban jutott eszem­be, lusta voltam visszamenni. Férfi. Erre né­zett. Észrevett? Nem. Más irány­ba fújja a füstöt. Most. Sikerült. Csak diszkréten mosolyogtam, s pillantása, ha csak rövid időre is, de megp:hent arco­mon. Milyen jó, hogy tegnap k i- nyomatlarn ezt a kellemetlen pat­tanást itt az or­rom alatt. Miért nem veszi le az orkánt? El akar menni? Ne menjen. Marad­jon. Jó lenne tán­colni. Meg csak öt perce „ismerem”, de biztosan jól táncol. Milyen le­het a hangja? Megint idené­zett! Vagy téve­dek? Csak mert ezt szeretném, be­képzelem. Marad. Kigom­bolja az orkánt. Jaj de jó! De visszaül. Nem ve­szi le. Nyolc óra, men­nem kellene. Anya már vár. Újabb cigaretta. Sok lesz. Ügy látszik, erős dohányos. El­aludt a gyufa. Kis, buta láng. Másodszorra si­került. Feláll. Er­re jön. Felém. El­visz táncolni? De orkánban van. Jön ... Az asztalomnál éri utol a pincért. Hanyagul magya­ráz: — Mindjárt jön Éva. Itt van a szomszédban. A fodrásznál. Iszik egy kávét, ö ve­zet. Majd fizet. Mondd meg neki kedves Jenőkéin, hogy a kocsiban várom ... Elment... A férfi... Nagy dolog! Hogy felizgultam. Igyekezni kell. Nem anya miatt, az a legkevesebb. Valamit lódítok. De két tételt még át kell vennem tőreiből. Holnap már nagyon ese­dékes a felelés ... Tóth István | százalékát adták az állam ál- I tál felvásárolt termékeknek. Idén 520 tsz-üzemegységet villamosítanak A Magyar Villamosművek- hez most beérkezett összegező jelentések szerint a múlt év­ben nagy lépéssel haladt elő­re a mezőgazdaság villamosí­tása. Az áramszolgáltató vál­lalatok 730 termelőszövetke­zeti üzemegység villamosítását kapták feladatul. a tervet azonban túlteljesítették, 790 üzemegységbe juttatták el az elektromos energiát, 810 kilo­méter nagy feszültségű veze­ték. 14 kilométer kis feszült­ségű bekötővezeték és 889 transzformátorállomás meg­építésével. Az idén 100 millió forintot irányoztak elő a termelőszö­vetkezetek villamosítására. Ebből az összegből 570 kilo­méter nagy feszültségű, 10 I kilométer kis feszültségű ve- I zetéket, 500 transzformátorál­A FELPERES érdemes perelni Bencsiknét. i — Hát én akkor elmegyek í egy másik ügyvédhez, ide a: szomszéd asztalhoz. — Nem vállalja itt senki a \ mi közösségünkben. Tudom, \ én vagyok itt a vezető. — Hót akkor megyek egy [ másik ügyvédközösségbe. Van [ elég. [ — Van, van, de semmi értei- \ me. Na, vigye cscric a parizcrt. j — Nem kell vinnem, elhoz- í tani öt a kosárban. Jaj, hol í van? — ijedt meg Balogh néni. í Keresgélni kezdte az íróaszta- f lók között. \ Ebben a pillanatban nyilt az \ ajtó és valaki beszólt: — A ciha az ajtó előtt nyá- j fogott, be akart jönni. Bizlo- \ san ügyfél... \ AZ ÜGYVÉD jóakaratúlag| szólt oda Balogh néninek, aki ^ simogatta a megkerült állatot. 't/ — Na lássa, Balogh néni, a } macska ugyanígy elkóborolttá- $ tott, Bencsiknétől is. — Hát lehet, hogy igaza van £ ügyvéd úrnak. No, majd eljö- £ vök máskor. Találok én majd £ más valamit, amiért beperel- ^ hetem Bencsiknét... Palásti László J — Tudom, kérem, nem is kí­vánom. Telik majd a százhat­vanból. — Telne, csak telne! a bíró­ság ugyanis nem fogja meg­ítélni. Nem lehet bizonyítani Bencsikné felelősségét. — Hát nem elég bizonyíték a Flóra? — Nem. Flóra kimehetett a gangra, az udvarra és ott meg­evett valamit. — Sose megy az ki! Be tu­dom én azt bizonyítani! — Hogyan? — kérdezte az ügyvéd. — Hát úgy, hogy vegye két napra magához. Ha nem megy ki a lakásból, akkor érdemes perelni. — De drága Balogh néni, én nem vagyok illetékes! A bíró, ha akarja, elhiszi, ha akarja, nem, hogy tőlem nem csavar­góit el a Flóra. Különben is kutyám van, nem vehetem oda Flórát. A NÉNIKE szeme megcsil­lant: — No de csak a bíró hisz a saját szemének? Vegye a bíró magához két napra a macská­mat! — Erre nem vállalkoznak a bírák. Higgye el, ezúttal nem [ BALOGH NÉNI belépett az ; ügyvédközösség üzlethelyiségé- ! gébé. Letette a kezében lévő ; kosarat a földre és leült az ; ügyvéd íróasztala mellé. < Az mosolyogva fogadta: ! — Hát mi van megint, Ba­[ logh néni? Üjra a társbérlő? [ — Eltalálta, ügyvéd úr! Ró­[ la, meg az én édes kis cicámról í van szó. Tetszik tudni, a Fló- ! ráról. ! Az ügyvéd bólintott: ; — Igen, a Flóra. Van itt egy • kis maradék pariser a részé- \re. [ — Köszönöm, már eszik, de [sokáig beteg volt. Ezért vagyok [itt. Százhatvan forintba került ; a gyógyítása. Tessék ezért a : százhatvan forintért beperelni ; Bencsiknét, a társbérlőmet. ! Ugyanis Pestre utaztam és ; kénytelen voltam az ő gondjai- ! ra bízni. Nem tudom, mit adott ; neki enni, de Flórácska gyo- - mormérgezést kapott. Bencsik- -né miatt költöttem százhatvan [forintot. Az izgalomról nem is : beszélek. Attól féltem, hogy : Flóra nem marad meg. Meny- [ nyibe kerül a perköltség? ; — HÄT ÉPPEN ARRÓL : VAN SZÓ, Balogh néni. Az 'ügyvédközösség nem dolgozhat • ingyen. A Pest megyei Tanács fel- vásárlási osztálya a napokban fejezte be a tsz-ek és egyéb gazdaságok árutermelésének értékelését. Ennek alap­jául egyrészt az árutermelési terv, másrészt az 1963. évi teljesítési szint szolgált. A felvásárlási osztály meg­állapította. hogy tavaly — az előző évihez viszonyítva — 9,3 százalékkal nőtt a ícr- mclőszövetkezeíek és egyéb gazdaságok áruter­melése. Míg 1963-ban 939 728 400 fo­rint értékű árut vásároltak fel az álismi szervek a nie­gye termelőszövetkezeteiben és egyéb gazdaságaiban, ad­dig 1964-hen több mint egy- milliárd forintra tehető a felvásárolt mezőgazdasági áru­cikkek értéke. A tavalyi árutermelés alakulása részleteiben is érdekes, tanulságos Az értékelés so­rán kitűnt, hogy a növényter­mesztésben 10,8 százalékkal, az állattenyésztésben pedig 7.1 százalékkal nőtt az áru­termelés. A kimutatásokból az is ki­derül, hogy a kü'önböző szek- brok milyen arányban já- tul nak hozzá a mezőgazdasági árutermeléshez. A termelőszö­vetkezetek közös gazdaságai eszerint 71,3 százalékát, az egyéb gazdaságok pedig 28,7

Next

/
Thumbnails
Contents