Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)
1965-03-28 / 74. szám
200 pent s 63,3 százalék Fmsz-verseny a huszadik évforduló tiszteletére II. ÉVFOLYAM. 24. SZÁM 1965. MÁRCIUS 28, VASÁRNAP „Szálljon a magyar dal“ Szép jubileumhoz érkezett el a mai nappal a kókaiak férfikórusa. Negyven évvel ezelőtt alakult, s azóta is létezik. Ma este 7 órakor a művelődési házban jubileumi hangversennyel emlékeznek meg az ünnepről. A háromrészes műsorból klasszikus és mai szerzők dalai, mű- és népdalok hangzanak el. Közreműködik a művelődési otthon népi zenekara. A bicskei asszonybrigád nem hagyja magát Ki mellé áll a vezetőség? — Mákvetés kézzel — Lesz-e mél tó képviseletük a nőknek ? Búcsú a téltől Fényes szelek hasogatják a határ havas tenyerét, vad éneket harsog a táj, kutyaüvöltéses-zord a tél. Csonttá fagyott agyagfaluk húzódnak havas árkaiban. Fölöttük döngve tovafut a farsangba tartó munkásvonat. Olajszagú férfiak, fáradt-arcú lányok! Deres hajnal már virrad, szél marja még a szátok. Otthon pince-enyhen edesedik a bor. farsangi fánk sercen, s estére víg nóta szól . - . Kőszegvári József Postafiók 2. Levelekre válaszolunk — Tóalmást és tápiószecsői gimnazista lányok aláírású levélre válaszoljuk: kedves lányok. leveleteket, amely egyik cikkünkre reflexióként íródott, megkaptuk. Továbbítottuk a cikk írójához, mert úgy gondoltuk, hogy mondanivalója inkább személyes jellegű, mint közérdekű. — Tanner György. Tápió- szele. Beküldött írásáról levélben mondtunk véleményt, a levelet azonban a posta visz- szahozta. Jelentkezzen személyesen, amennyiben kapcsolatot kíván velünk létesíteni. — Podgorsek Károly, Szent- mártonkáta. Levelét továbbítottuk a Járási Tanács Mező- gazdasági Osztályának kivizsgálás végett. A válasz megérkezte után felvesszük Önnel a kapcsolatot. — Többeknek: Panaszukat, miszerint a Pest megyei Hírlap néhány alkalommal késve érkezett meg, továbbítottuk az illetékeseknek. Mi is reméljük, hogy hasonló eset a jövőben nem ismétlődik meg. — R. I., Tápiószecsö. Nehezen tudunk időt szakítani, hogy felkeressük. Kérjük, ha Nagykátán jár, jöjjön be a szerkesztőségbe. — T. I-né írja: „Olyasfélét hallottam, hogy működik Nagykátán egy tanfolyam, ahol a hibás beszédet javítják. Tájékoztassanak erről!" Valóban van ilyen tanfolyam Nagykátán. A Tápió mente valamelyik közeli számában írunk róla. Kisérje figyelemmel lapunkat. — Többeknek: Közöljük, hogy lapunkra bármelyik postai kézbesítőnél vagy postahivatalban c-lő lehet fizetni. Havi előfizetési díj: 12 Ft. — H. j.-né, de mások is fordultak hozzánk azzal a kérdéssel, hogy a Tápió mente miért nem közöl anyakönyvi híreket. H. J.-né többek között ezeket írja: „Talán hihetetlenül hangzik, de nagyon sokan elolvasnák azt a pár apróbetűs sort. Közöljék a jövőben .. Az anyakönyvi hírek közlése rajtunk kívül álló okok miatt késik. Jelenleg azon fáradozunk, hogy ezek az okok megszűnjenek. — Olvasóink esetleges leveleiket a következő címre küldjék: Tápió mente Szerkesztősége, Nagykáta, Postafiók 2. Az új gazdasági évet új vezetővel s nagy tervekkel kezdte a túpióbicskei Április 4. Termelőszövetkezet. Nagy lendülettel kezdett munkához a szövetkezet KISZ-szervezete is, nőbizottsága is. Elhatározták, mindenben támogatják a helyes útra lépett szövetkezetét s vezetőségét. Ennek köszönhető az az új kezdeményezés is, amely nemrégiben született. — Tizenöten elhatároztuk, hogy élenjáró asszony brigádot alakítunk. Megmutatjuk a falunak, hogy milyen eredményekre képes tizenöt lelkes, jól dolgozó asszony — mondja a nőtanács titkára, Farkas Andrásné. — Amikor elmondtuk tervünket, sokan hitetlenkedve csóválták a fejüket, Nem lesz belőle semmi. „Télen minden kasza jól fog”, mosolyogtak a férfiak, s legyintettek. Az asszonyok azonban munkához láttak. Brigádvezetőt választottak maguknak, Cson- clorlik József nét. Szerződést kötöttek ötven hold kukorica, napraforgó és burgonya termesztésére. Elhatározták, hogy a munkák befejezése után politikai és szakmai előadásokat hallgatnak. A tavaszi munkákból is kiveszik részüket. Mivel a gépek még nem tudnak a laza földre rámenni, elvállalták, hogy kézzel elvetnek tizenkét kataszt- rális hold mákot. A vezetőség egy része — élén a párttitkárral és az elJárási sportértekezlet — a fele járással Nemrég ülést tartott a járási MTS, ahol megbeszélték a járás sport-problémáit. Terek Attila járási elnök többek között beszámolt arról, hogy a tsz-ek és a községi tanácsok milyen támogatást nyújtanak a sportolóknak. Az idei költségvetésből a legtöbb sportkör vásárol felszereléseket. A tavaszi idényben labdarúgó- és kézilabdabajnokság indul a járásban, sakkban és asztaliteniszben spartakiádot rendeznek. Az elnök hangsúlyozta, hogy a sportköröknek együtt kell működni a társadalmi szervekkel, igényelni kell azok támogatását. A beszámolóhoz a sportkörök vezetői szóltak hozzá. Hiányoztak azonban az ülésről a kókai, tóalmási, tápiógyörgyei és nagykátai sportkörök képviselői. Úgy látszik, ők nem tartották fontosnak a megjelenést. nőkkel — örül az asszonyok kezdeményezésének és minden segítséget megad. Sokan azonban zúgolódnak, s — lehet, hogy csak tekintélyféltésből — akadályokat gördítenek a tervek elé. Sajnos elég könnyen tehetik, hiszen kétszáz asszony dolgozik a szövetkezetben, s a tizenöt vezetőségi tag között mégis csak egyetlen nőt lünk. Ez az egy pedig kevés ahhoz, hogy ennyi asszony érdekeit megfelelően képviselje. Tudjuk mi is, s az asszonyok is tudják, hogy minden kezdet nehéz. A lelkesedés és az akarat azonban le kell, hogy győzze az akadályokat. S hogy ez a tizenöt asszony helyes úton jár, arra bizonyság az is, hogy már többen jelentkeztek, szeretnének belépni a brigádba. (pápai) \ Sajnos, igaz! f í # f A második osztályos Hor- í Z váth Editke egyest kapott g $ olvasásból. Sírva ment ha-% % za. Másnap a tanító bácsi % $ megkérdezte tőle: | í — Mondd, Editke, össze- í szidott-e legalább anyuka £ £ az egyesért? % — Nem — mondta vidd- /. ^ man a kislány, í — És apuka, ő mit mon-% ^ dott? } f — Amikor meglátta az g Í egyest, elkezdte szidni a ta- < í nitó bácsi anyukáját. Egy í $ darabig hallgattam, de se- $ í hogysem tudtam megérteni, % $ hogy mi köze van a tanító £ í bácsi anyukájának az én £ f egyesemhez, s ezért kimen- ^ tem játszani — mondta j $ Editke. £ Járásunkban történt ez, ^ ^ az egyik iskolában, az egyik ^ ^ szülővel, gondolkozzunk el ^ f egy kicsit rajta. í í A Tápió Mente február 7-i számában megírtuk, hogy a Szentmártonkáta és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet — hasonlóan az ország többi földművesszövetkezetéhez — ünnepi vállalásokkal készül hazánk felszabadulásának huszadik évfordulójára. Munkájukat, a vállalások teljesítését két részben értékelik. Az ünnepi időszak első felérő! az értékelések megtörténtek. Ennek alapján a földművesszövetkezet a hozzá tartozó két községben — Szentmár- tonkátán és Szentlőrinckátán — 200 pontot ért el, ami azt jelenti, hogy tervük állása 63,3 százalék. Tagszervezésük is igen jónak mondható: 87 százalék. A legtöbb pontot az 1. számú szikvízüzem, az eszpresszó, az 1. és 2. számú vegyesbolt, az 1. számú önkiszolgáló bolt és a hűsiiizem szerezte. A legjobb eredményt a társadalmi munkában az I. számú tüzelőtelep, az eszpresszó és a borozó-falatozó mutatta fel. Egyedül a részjegyalap növelése terén mutatkozott lemaradás. Hamarosan befejezik a 2. számú önkiszolgáló bolt és a 2. számú iparcikkbolt átalakítását. Szentmártonkátán, a Dózsa György úti új élelmiszerbolt megnyitása sem várat már sokáig magára. Az idén kerül sor Algírban a IX. Világifjúsági Találkozóra július 28-a és augusztus 7-e között. A magyar ifjúság is képviselteti magát delegációival, s a delegáció költségeinek fedezését a KISZ vállalta. Járásunk KISZ-szervezetei és úttörő csapatai rendezvényeikből, társadalmi munkáik jövedelméből úgynevezett VIT-alapot fizetnek be. Az anyagi alap megteremtésének egyik része a VIT-sorsjáték is, melynek sorsjegyeit — 12 ezer darabot —, a járási KISZ- bizottság már szétosztotta. A KISZ Pest megyei Bizottsága ezzel kapcsolatban versenyt hirdetett: ki tud eladni több sorsjegyet! Járásunk fiataljai is bekapcsolódtak a versenybe, s már most az elején szép eredmények születtek. A tápióbicskei úttörők négyszáz sorsjegyet kaptak, két nap múlva ehhez háromszázat kértek, s rá pár napra jelentették, hogy elfogyott, újabb háromszáz kell. A farmost terület KISZ-istái két nap alatt száz, a szelei terület KISZ-istái ugyanannyi idő alatt kétszáz darabot adtak el. Folyik tehát a verseny azért, hogy az algíri VIT-en fiataljaink méltó körülmények között képviseljék hazánkat, s folyik a verseny a díjakért: I. televízió, II. világvevő rádió, III. 1200 Ft, IV. 1000 Ft, V. 800 Ft. Külön díjazzák a legjobb eredményt elért KlSZ-szerve- zeteket és külön az úttörőcsapatokat. TEREFERE MEGJEGYEZZÜK Gumicsizma és Halálos gázolásért egy év és nyolc hónap Póczik János 29 éves lajos- mizsei tsz-gépkocsivezető tavaly Pilis községben — miközben egy személygépkocsit előzött — elütötte Kanalas Mihály kisfiút, aki két gépkocsi között körültekintés nélkül szaladt át az úttesten. Kanalas Mihály koponyaalapi törést szenvedett és belehalt sérüléseibe. A Pestvidéki Járásbíróság Póczik Jánost egy év és 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet ellen Póczik és védője fellebbezett. A női divatról nyugodtan élmondhatjuk: még soha nem volt ilyen kultusza a csizmának nálunk, mint az utóbbi években. Kiscsizma prémmel és prém nélkül, sertésbőrből, disznóbőrből, orkánszövetből. Amit csak az alkotó fantázia ki tud találni! Hogy legújabban mit ki nem talált! Kiscsizmát gumiból, divatos kétarasz magas szárral, prémmel a szélén. Mikor az elsőt megláttam tipegni a hideg aszfalton, akkor még csak gyanítottam, hogy az gumiból van, olyan gumifénye volt. Gondolataim támadtak, s ezeket, mit tesz a szerencse, nem is soká, módomban lett eltársalogni. összetalálkoztam egyik hölgyismerősömmel, s e beszélgetés valahogy így folyt le: — Jópofa kis csizma. — Igen. — mondta ő bizonytalanul. — Mennyiért vesztegetnek egy ilyen jópofa kis csizmát? — Százhatvan. — Ajándék, mondhatom, ajándék. — Ha nem használtam volna már, esküszöm, magának ajándékoznám. — Miért haragszik erre az aranyos jószágra? — Beázik. — Ne tréfáljon, hisz gumiból van! — Na látja, éppen azért! Ezek után azt hiszem, nem robban a meglepetés erejével az sem, ha bejelentem, hogy a NEVA inget — a NEVA márka tudomásom szerint azt jelentette, hogy NEm VAsalni, — vasalni kell. Már az gyanús volt, megmondom őszintén, hogy a mosási utasítás végén ezt olvastam: „Langyos vassal vasalni!” Gondoltam, arra értik, hogy ha majd egy, másfél év után netán gyűrődéseket látnék raj« ta, hát akkor rá lehet menni vasalóval. De csak langyossal! Hát ördögöt! Az első — szakszerű! — mosás után úgy nézett ki, mintha abban aludtam volna. A második mosásról ne is beszéljünk. A harmadik után egy kis ollóval lefejtettem a nyakáról a finom selyem márkajelet, hogy NEVA. ; Elvégre NE VAcakoljunk! <d. g.) \ HÍREIT j S — Kiállítás. Ma délelőtt 10 í órakor nyílik meg a járási ; KIOSZ nagytermében az ipari ! tanulók kiállítása, melyet tia; zánk felszabadulásának huj szadik évfordulójára rendezí tek. • t ; — Vácott szerepel ma a ; nagykátai gimnázium népi ! tánccsoportja. A Gyulai Erkel ! Diáknapok elődöntőjét tartják í meg. ! — Megduplázódott négy év ! alatt a kisdobosok száma já- í rásunkban. I — Ma tartják Nagykátán a ! járási művelődési házban az : úttörők járási kulturális szem- ; léjét. | — Három arany-, két ezüstlés egy bronzérmet hoztak ha- iza úttörőink tavaly a megyei ’ kulturális versenyekről. Az idő szomorú, de azért már néha-néha előtűnik a tavasz. Március van. Tóth József, a Petőfi Termelőszövetkezet fiatal agronómusa rosszkedvűen, gondterhelten indul haza. Ez az átkozott idő teljesen felborította a munkatervét. No, most már mindegy! Talán majd később minden behozható. Családi ünnepnapra érkezik haza, újszülött kisfiának névadójára. Névadó. Kicsit szokatlan még ez a szó, hát még az, amit takar. De ő meggyőződésből határozta el, hogy fiát nem keresztelteti meg pappal. Azt hitte, hogy ezen elképzelését a nagyszülők kifogásolni fogják. Hát kérem, egyetlen ellenvető szó sem esett. Kellemes volt ez az egyetértés, de gyanús. Ám annál nagyobb vihart kavart fel az, hogy milyen nevet kapjon a gyerek. A feleségéaz a hereózte(ő / vei már hetek óta vitatkoznak, a gyerek már lassan háromhetes lesz. Felesége Sándort, a nagyapa nevét szeretné, hogy örömet szerezzen az öregnek, ö meg a sajátját, Józsefet. Huszár bácsi, a Sándor nagyapa, az anyai, kiürít egy pohár bort az unoka egészségére, megpödri huszárosán a bajuszát, és odamegy a veiéhez. — Hm. Kedves fiam, beszédem van veled. Hát ide figyelj, Józsi! Ha haragszol, ha nem, meg kell hogy mondjam neked, ne szólj erről a lányomnak, az Erzsinek, maradjon ez csak kettőnk között. — Nagy levegőt vesz, fontos dolog következik. — Hát tudod, mi sem vagyunk vallásos emberek, de ugye, téged is, meg engem is meglocsolt a pap azzal a kis vízzel. Hát mit árthat az ennek a porontynak ... — De kedves papa!... Az öreg azonban folytatja: — No, no fiam, várj még egy percet. Azt akarom mondani, hogy a feleségemmel titokban elvittük a katolikus paphoz és Sándorra keresz- teltettük. De anyádéknalc se szólj! Közben Tóthné, azapai nagyanya elérkezettnek látja az időt, hogy szót értsen a menyével. — Gyere csak lyányom, szólanék veled, de a férfiaknak nem kell mindent hallaniuk. Tudod — s itt nagy levegőt vesz — tegnapelőtt megkereszteltettük a gyereket, a református pappal, Jóska lett. De a férjednek, meg apádéknak ne szólj róla. így soha meg se fogják tudni. Csak azért mondtam el, hogy nehogy más nevet adjatok neki. Az ifjú atya idegesen sétálgat a verandán. Ezt jól megcsinálták az apósék. Jön Erzsi, a felesége. — Józsi! Hát nem bánom, viselje a te nevedet a gyerek. Egész jól hangzik, József. Olyan férfias név, és hogy lehet becézni, Józsika, Józsikám, Jocó... — Nem, nem szivecském. Ügy döntöttem, legyen csak Sándor. Hiszen annyira akartad, hát legyen. Ezen azután jó darabig elvitatkoztak, József legyen vagy Sándor. Végül, hogy egyik se haragudjon meg, és egyiknek se legyen igaza, kezet adtak arra. hogy Benedek lesz a gyerek neve. És a tanácsnál az ünnepélyes névadón valóban Bene- \ dek lett a kicsi. Urbán László Ezer VIT-sorsjegyet adtak el a bicskei úttörők
