Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-28 / 74. szám

1965. MARCTDS 28. VASÁRNAP rest Micrit ^Mírlap :í G i UMIORSZAG FIATAL: a r telep mindössze öt éve alakult, de akkor csak — te­lep volt, raktár, tárolóhely. Ma: üzem. Egy esztendeje, 1964 áprilisában kezdték el a futófelület-javításokat. Vác határában vagyunk, az Orszá­gos Gumiipari Vállalat Pálma gyáregysége telepén. SZÁGULD A GÉPKOCSI, kilométert hagy kilométer után. Kerekei surrogva forog­nak a betonon, a kövesúton, a földúton. Kopik a köpeny, a „récék”, a futófelület. Nem minden kopott köpeny selejt- be »való. Van, am.it érdemes • A 13 colos első fecske • Kör- és részfutózás • Megkezdik az őrlő építését számokat, formákat, gépeket kapnak, s ezzel — például — a mezőgazdasági gépek abron­csainak futózását, javítását is meggyorsítják. Növekszik a kapacitás, s ugyanakkor a ter­melékenység is, a kö.rfuíózás háromszor-négyszer gyor­a hőséget a vulkanizálógépek mellett, kezelni a horzsológé­pet, kézbefogni a kést, hogy lehántsák a régi, kopott futó­felületet — szóval nem köny- nyü munka. Igaz, a fizetés sem rossz. Elégedettek is az itt dolgozó emberek: új mun­A horzsológcp finom gumiporral borítja be a környéket. Ä sisak, a védőálarc ettől véd, az. abroncs fele már megkapta a durva felületet ismét használatba venni, ha — új futófelületet kapott. Ezért létesítették a váci üzemet. Ötvenötezer abroncs az évi kapacitás, tavaly — mivel a második negyedévben kezdték a munkát — 32 400-at készí­tettek. Kövesdy György telep­vezető: — Az egész országból ide keiéinek az úgynevezett se- lejtabroncsok, ugyanakkor fu­tózásra is jelentős mennyiség érkezik. Sajnos, sok a kevere­dés, a beküldők nem jelölik meg a szállítmányokon, selejt- re vagy felújításra küldik-e, ezért nekünk kell találgat-, nunk. Sokat segítene, ha vég­re ez rendeződne, s feltüntet­nék a beküldött abroncsok rendeltetését. A közelmúltban megkezdték a 13 colos abroncsok közül a Trabant köpenyek felújítását is. Harmincnyolc köpenymé­ret körfutózását és tizenhárom részfutózását tudják elvégez­ni. Mi a különbség a kettő kö­zött? — A körfutózásnál egyszer­re készül el az új felület, míg a másiknál „darabonként”, az­az az abroncs egy-egy rész» kerüli vulkanizálásra — vála­szolja Kövesdy György. — Mi indokolja a felújítást? — Az is, hogy kevés a gu­miabroncs, népgazdasági mé­retekben „szűk kérész tmet­szet”. Az is, hogy kár volna selejtbe küldeni olyan gumi­kat, amelyek javítással még sokáig használhatók. sabb. mint a részfutó elkészí­tése. o MILYEN UTAT TESZ MEG a gumiabroncs itt? Pothánszky Lászióné tech­nológus a kalauz. Először is: bevizsgálják, ott állapítják meg, mi vele a teendő. Utána munkába szedik, kézzel vagy géppel eltávolítják a kopott, régi futófelületet, majd a hor­zsológépre kerül, ahol durva felületet kap. Letisztítják, majd benzines gumioldattal — itt készül a telepen, az oldóüzemben — beszórják, kö­tözik, s kiköt a felépítőknél, ahol vastag, sima gumiréteg kerül az abroncsra. Innét már a „sütödébe” vezet az út, tizenhét vulkanizálógép dol­gozik a műhelyben, legkorsze­rűbb közülük az LP 4 D jelű olasz masina, amely egyszer­re négy abroncs vulkanizálá- sát végzi. A körformában 145 Celsius fok hőmérsékleten. 15—18 at­moszféra belső nyomással ki­lencven percig szenved az ab­roncs. Hatvan perc maga a vulkanizálás — harminc perc a természetes hűtés. És ami­kor kiemelik a formából, már kész is, a nagy nyomáson és magas hőmérsékleten képlé­kennyé lett anyag felvette a vasminta alakját, újra gépko­csira kerülhet, hogy friss, új futófelületével újabb ezer és ezer kilométereket tegyen meg. Ennyi az egész — látszatra. De hányszor kell eddig emel­getni az abroncsot, elviselni kaaikalom a városban, nem kell vonatozni. öt évvel ezelőtt még orszá­gos gond volt a gumihuiladék felhasználása, a futózás meg­oldása. A váci üzem meg­szüntette ezt a gondot. És az eddigi eredmények azt mutat­ják, a fejlődés tervei azt Ígé­rik — jól oldották meg e gondot. Mészáros Ottó Szombaton fejezték be há­romnapos tudományos előadás- sorozatukat a megye orvosai. Az utolsó nap programjának gócpontjában a terhes anya egészségének védelme és a csecsemőkori betegségek elhá­rítása szerepelt. Dr. Ruttner Béla, a nagykőrösi kórház szü­lész orvosa a terhesség közben fellépő szövődmények felisme­résével és kezelésével kapcso­latos kérdések kapcsán tízéves beteganyaga alapján ismertet­te saját módszereit. Dr. Janko- vich Rezső, a megyei kórház orvosa a terhes anyáknál gyógyszerszedés közben néha fellépő ártalmakra vonatkozó megfigyeléseit közölte. Dr. Komondi István és dr. Klacs- mann László, a gödöllői kór­ház szülészorvosai, valamint dr. Végh Titusz (megyei kór­ház) szintén a terhesség köz­ben fellépő komplikációkról tartottak előadást, míg dr. Lázár Károly megyei szülész­főorvos és dr. Kiss Nándor (Vác, rendelőintézet) a terhes- gondozás megelőző jelentősé­géről. Dr. Szász Imre (megyei ren­delőintézet) a világrahozott csípőficam korai kezelésének fontosságát és eredményeit ismertette. Az újszülöttek és j csecsemők más betegségeinek megelőzésével és felismerésé­vel dr. Jákits József (Nagyká- ta, szülészotthon), továbbá dr. Patkó András, és dr. Hídvégi Zoltán foglalkozott. Dr. Réthi Aurél, a megyei kórház gégészfőorvosának elő­adása az emberi hang rehabi­litációjának jelentőségéről szó­lott, bizonyos gégebetegségek és műtétek közben hangjukat vesztett emberek miképpen nyerhetik vissza beszélőképes­ségüket. Dr. Szecsey Lajos, a megyei kórház szájsebészeté­nek vezetője a fogszuvasodás okait ismertette. Dr. Németh Béla, a megyei kórház igazgatója zárta be az orvosi napokat. Zárszavában méltatta az előadások magas tudományos színvonalát, és rámutatott annak nagy jelen­tőségére, hogy ez alkalommal a különböző orvosi szakmák képviselői egymás előadását hallgathatták meg. Felkészültek a tavaszi idényre Lesz elegendő sör, bor, hűsítő — ígéri a vendéglátóipar Festik már a padokat, csino- sodnak a parkok, készülődnek a kirándulóhelyeken is, nyitás előtt a kerthelyiségek. Vajon a falusi vendéglátóüzemek ki- használták-e az elmúlt hete­ket, tovább javul-e az idén a vendéglátás, a szórakoztatás színvonala? Kreisz Lajos, a MÉSZÖV vendéglátóipari osztályvezető­je szerint: feltétlen. A raktáraltban és a pin­cékben nagy mennyiségű sör, bor és hűsítő ital várja a tavasz vendégeit. Nem lesz hiány ételkülönle­gességekből, röviditalokból és cukrászsüteményekből sem. | Az elmúlt időszakot — és eze­ket a napokat is arra hasz­nálják fel a falusi vendéglátó- ipari üzemegységek, hogy csi­nosítják, újjávarázsolják ter­meiket, rendbehozzák a kert­helyiségeket. Különös gonddal készülnek a tavaszi—nyári szezonra, a főútvonalak men­tén fekvő vendéglők, eszpresz- szók. így többek között új köntösbe öltözik a da- basi csárda, újjávarázsol­ják az alsónémedi kisven­déglőt, és még jónéhány más vendég­látóipari létesítményt. Her­ceghalomnál az étterem szom­szédságában autóparkolót épí­tette a kiránduló gépkocsizók számára társadalmi munká­ban. Tahiban a Vöröskő Étte­rem mellett ugyancsak autó­parkoló létesült. Csinosítják a Dunakanyar vendéglőit és eszpresszóit is. Fő célkitű­zés ebben az évben a meglevő Üzemek fejlesztése, korszerűsí­IMPORT Fakitermelő kombájn A Győri Állami Erdőgaz­daságba különleges erdészeti gép érkezett: fakitermelő kombájn, amely hatalmas szálfákat fűrészel ki, „vesz vállra”, s visz ki a közelítő utakra. A különleges géptí­pust Kanadában alakították ki, s most Svájcból im­portáltuk az első példányt. A következő hetekben az ártéri erdőkben próbálják ki az új gépet, majd a környékbeli erdőgazdaságok szakemberei tíznapos tanfolyamon tanul­mányozzák a gépi fakiter­melésnek ezt a korszerű for­máját. TÖRTÉNELEM A SÍRKERTBEN EBBEN AZ bővül a fiatal ÉVBEN tovább üzem. Uj szer­„Nem lehet az rossz valaki, Akit annyian űztek, téptek S rosszabb úr nem lesz a Halál, Minő volt az élet...” Megfoghatatlan, furcsa ér­zés ... Itt van tőlem másfél méternyire. Milyen közel, milyen elérhetetlen messze­ségben. Blaha Lujza ... Sosem hal­lottam a kortársak által cso­dálatosnak tartott hangját, mégis szinte személy szerinti ismerős. Tőle nem messze pi­hen a nyughatatlan Nagy Endre. Hangját viaszlemez­ről hallottam már, amint éles szellemével, gunyoros hangjáh, kicsit dadogva zsör­tölődött, nyugtalankodott és békétlenkedett és most arra inti a felirat: nyugodjék bé­kében . .. Kossuth-mauzóleum. A mo­numentális emlékmű lenyű­göz. Sugallja, hogy óriás nyug­szik itt, akinek szelleme ma is él, akinek neve történel­münkben örökre összefonódott e szóval: forradalom. A sírok nagy forradalmakat idéznek. Találkoztam Martinovits Ig- náccal. Egyszerű fekete már­ványlap őrzi emlékét. Halálu­kat intő példának szánták a szabadság ellenségei. De a pél­da nem rettentett. Klapka György sírjánál szinte hallom a buzdító indulót: „Fel, fel vi­tézek a csatára .. N A durva felületen megragad az oldat, a felépítőknél erre kerül a vulkanizálóban futófelületté átalakuló gumilemez (Foto: Gábor) em messze innen újabbkori történel­münk nagy halottjait őrzi, vagy azoknak, akiknek teste messze földben, és isme­retlen helyen nyugszik, csak emlékét hirdeti az impozáns emlékmű. A táblákon Kun Béla, Landler Jenő és sok más tizenkilences forradalmár ne­ve olvasható. És a pantheon- ban ügyük folytatói pihennek: Sallai, Fürst vagy a derék mű­vésztársak, Derkovits és Dési Huber. És ide látszik Károlyi Mihály modern építészeti re­mekmű síremléke. Egy korty- nyed fémhéj alatt pihen a sú­lyos kőkoporsó. A nemzet méltó emléket állított többször kitagadott, de végre igaz érté­két felismert nagy fiának. És a síron, egyszerű koszorú: zöldje még friss. Nemrég hoz­hatták. Szalagján a felirat: „A Károlyi Mihály szocialista brigád .. Nézem a munkásmozgalmi emlékmű neveit. Irigylésre méltó, tartalmas. értelmes, szép életek sírjait, öértük sze­retném, ha lenne túlvilág: íme lássák, mint ahogy mi látjuk: életük értelme testet öltött. De nincs túlvilág. Csak sötét és reménytelen halál van. És mégis azt érzem, ők tudták, hogy ez így lesz. Csak ez a tudat adhatott nekik ilyen em­berfeletti erőt és hitet. Fájdalmas megállni Rajk Lászlóék sírjánál. Értelmetle­nül kettétört életek, befejezet­len csillagpályák... Miért? ... És miért kell itt feküdniük, e szerencsétlen mártíroktól né­hány méterre Asztalos János­nak, Mező Imrének és a töb­bieknek. Azon az undorítóan ködös októbervégi délutánon láttam holttestüket a Köztár­saság téren. Ma is csak rette­nettel gondolok rá, ha arra ve­zet az utam. Látom magam előtt a vérszagtól berúgott csőcseléket és látom, mert ezt őriztem meg jobban, az embe­rek szemében a borzadást. Lá­tom azt a fiatalembert, aki holtsápadtan tántorgott kifelé, a tömegből, szeméből az iszo­nyat tükröződött és reszketve tépte le magáról a nemzetőr karszalagot. Egy anya ápolja fia sírját. A fiú összesen 17 évet élt. Most huszonöt éves lenne. . . Sírjánál már serken a friss ta­vaszi fű. Az anya búcsúzik. Nehezen szakad el a sírtól, még rendezget valamit, mint­ha csak az alvón igazítaná el a lecsúszott takarót. megnyúlt árnyékokat lassan elmossa a pu­ha alkony. Kifelé in­dulok. Kintről egyre jobban hallatszik a város zaja, a vil­lamosok zöreje. Élni kell. Él­ni kell, szépen és értelmesen, mert csak így nem félelmetes a halál sem ... JSZ FERENC A rég várt tavasz ut­cára szólít. A szűk budapesti utcákból a sétáló kifelé vágyik. A szé­les Mező Imre út szinte csa­logat, tágabb teret ígér, a I fényes levegőtenger nagyobb látványát. Aztán szinte önkéntelenül kanyarodok be a kerepesi te­mető kitárt vasrácsos kapu­ján. A fák még kopárak, a bokrok sejtelmes suttogás helyett keményen zörögnek a feltámadó szellőben, de a fű helyenként már zöld és á kegyeletet nem ismerő ma- í darak vidám trillája életet, ; tavaszt, újjászületést ígér. i Üres a temető. A sétá- i nyon csak néhány fekete né- : nike tipeg; nagy szomorú ’ madarak. Egy Moszkvics húz i el mellettem, C rendszámos. ! Fiatal, divatosan öltözött ve- j zető mellett gyászruhás öreg- j asszony. A technika a gyászt j és a kegyeletet is kényelmes- ! sé teszi. Céltalanul bolyon- i gok a parcellák közötti uta- : kon. Előbb csak a hivalko- i dóbb, feltűnőbb, nagy sír- ; emlékek mellett állok meg ! Nem tetszenek. A halál nem i bírja el a cifraságot Ezek ; mögött nem a halottat, ha- : nem az ittmaradt élők szno- ; bizmusát, ízléstelenségét lá- ! tóm. Sírkőfaragók, a mfi- i vészt utánzó iparosemberek ; figurái a bánatnak csak a | felszínes vásári ábrázolásá- i ra képesek. Drága márvány- j ból készült, hatalmas natu- : ralista szobrok, zsebkendőbe : zokogó aktok, kőbe fagyasz- i tott szomorú fűzek állnak a : nagy kőtömbök felett. Talán ; a sírkövet készíttető ittma- i radt rokon. így akarja meg- ; kímélni magát a sirt díszítő ; növény ápolásától. A legdifferenciáltabb em­beri érzéssel: a bánattal hi­valkodnak e díszes, drága kö­vek és a rájuk vésett em­lékkönyvbe illő feliratok. Egy bútorgyáros özvegye a hatal­mas emlékműre azt is rá- vésette, hogy a megboldo­gult gazdagságát a szorgal­mának köszönhette. Szegény bútorkirály ... még halálá­ban sem lehet egyszerű, ci­vil halott. I smerős nevek: Hagen- macher. Csak ennyi áll az óriás síremléken. Min­denki tudja: a sörkirály nyu­gossza itt örök álmát. Ger- baud. Milyen furcsa e ne­vet márványtömbbe vésve látni. Egykoron cukrászdák címtábláin, bonbonok, cu­korkák színes papírjain ol­vastam. Nevét ma is őrzi néhány ínycsiklandó édes- termék, és hiába nevezték el az ő csendes, jó illatú kávé­házait „Különlegességi”-nek és „Vörösmarty”-nak, az emberek, különösen az idő­sebbek ma is a Gerbaud-ba invitálják egymást egy kis kávé melletti vasárnap dél­utáni tereferére. Egyre jobban belefeledke­zem a sírok tanulmányozá­sába. Ahogy megyek az uta­kon, egyre-másra bukkannak fel az ismerősök. A csendes, méltóságteljes sírkert, most egy hatalmas történelem- könyv. írók, művészek, po­litikusok, stílusirányzatra és hitvallásra való tekintet nél­kül fekszenek itt, a halál örök békéjében. Ady sírem­léke megtorpant. Ö, aki egész életében rettegett a haláltól és mégis hívta, perlekedett vele, küzdött ellene, hozzá vágyott, lázadt, majd bele­nyugodott és így vigasztal­ta magát: Véget értek a Pest megyei orvosi napok Az anyáért és gyermekéért — A beszélőképesség visszaadása Séta gumiországban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents