Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-26 / 72. szám

4 "“körlap 1885. MÁRCIUS 26, PÉNTEK Utak és csatornák Ráckevéról jelentik róla, így a makadámburkolat alatt csúszóssá vált a föld. Meg kell emelni az úttest egyik oldalát annyira, hogy a csapadék leszivároghasson róla. Ha azonban — a sok el­lenvélemény dacára — mégis a mi járásunkban, Szigetúj­falu mellett építik ’ meg a Pestről most már haladéktala­nul kitelepítendő Állati Fe­hérjefeldolgozó Vállalatot, ak­kor minden megváltozik, s a gáti utat sokkal nagyobb te­herbírásúvá kell kiépíteni. — Mely utakat építik új­já még az idén? • — Az egyik a Ráckeve—Szi­getbecse közötti szakasz, ahol egyúttal a kanyart is kiegye­nesítik. A második a dunavar- sányi bekötőút, amely jelen­leg szinte járhatatlan. Ugyan­csak idén kerül sor a makádi, lórévi utakra. Ráckeve és Kis- kunlacháza uj autóbuszfordu­lót kap a KPM-től, a helyi ta­nácsoknak csak a szükséges telekkisajátítást kell elvégez­niük. — Milyenek lesznek a meg­építendő utak? — Legalább hét méter szé­lesek, bitumenezeittek. A ter­vek szerint 1970-ig az összes Budapestről kifutó országutat így kell kiépíteni. K. M. 25 millió éves „magyar specialitás“ Hosszú és fogazott olló - de miért ? Különlegesen érdekes ős­kori leletről számolt be a közelmúltban a Magyarhoni Megoldódik a ceglédi nők gondja? A héten választották meg Cegléden a városi nőtanács új vezetőségét. A nőgyűlésen el­hangzott beszámoló adatai ér­dekes képet rajzoltak Cegléd lányainak és asszonyainak helyzetéről. A városban mind nagyobb azoknak a nőknek a száma, akik szeretnének vala­hol elhelyezkedni, de a város­ban jelenleg kevés rá a lehe­tőség. A hét ceglédi termelő­szövetkezetben viszont a tag­ságnak csak harminc százalé­ka nő, ami alacsonyabb az or­szágos átlagnál. Ugyancsak felszólalt a nagy­gyűlésen a városi tanács elnö­ke. Közölte, hogy a városfej­lesztés során a következő évek­ben több olyan ipari üzemet alapítanak Cegléden, ahol el­sősorban nők találnak majd maguknak munkát. Egybehangolt igények A szobi járásban az elmúlt két esztendőben hárommillió forintot fordítottak a tanácsok a Duna párján levő közsé­gek fejlesztésére, csinosítá­sára. Hárommillióba kerül­tek azok a munkák és anya­gok, amelyek különböző épít­ményekké, parkokká formá­lódva, üdülőhellyé kívánják tenni ezeket a községeket. Természetesen még nem az üdülőhelyjelleg a partmenti falvak meghatározó vonása, de az eddigi eredményeket és a további terveket tekintve a félig mostohagyerek szobi partszakasz is rövidesen mél­tóvá válik a szép Dunaka­nyarhoz. A hárommillió forintot sok másra is - felhasználhatták volna, de a járás lakossága fontosnak tartotta, hogy a Duna mellé irányítsák ezt az összeget.. Hiszen itt idő­vel megtérül a befektetés és jól esik őszintén büszkél­kedni a hazai és külföldi tu­risták, no meg a többi járás előtt. A lakosság vélekedése meg­hallgatásra talált. Himmer Lőrinc, a Szobi Járási Tanács titkára, legutóbb kis felmé­rést készített arról, hogy a lakosság és képviselői, a ta­nácstagok valamint az igaz­gatás szakmunkáját végző tanácsi apparátus dolgozói milyen kapcsolatban állnak egymással. Érdekes dolgok derültek ki. A múlt év ele­jén, amikor a tanácsválasztá­sokat előkészítő jelölőgyűlé­seket tartották, a járás vá­lasztó polgárainak 65 száza­léka, vagyis 13 500 ember vett részt a rendezvényeken. To­vább figyelve a számokat: 1600 hozzászólás hangzott el a jelölögyűléseken s ezek kö­zül 1459 tekinthető közérdekű bejelentésnek, illetve javas­latnak. A Duna-menti községek fej­lesztésével kapcsolatban is számos hozzászólás hangzott el az 1459-ből. A hárommil­Földtani Társulat ülésén dr. Bálái Tamás, a Természettu­dományi Múzeum geológusa. Az agyagba ágyazott lelet, amelyet Mucsony táján — Miskolctól északra — dr. Ra- dúcz Gyula geológus talált, olyan ősi, 20—25 millió év­vel ezelőtt élt rák ollója, amelynek eddig semmiféle maradványa nem került elő hazánk határain kívül. Ez a rák tehát „magyar spe­cialitás”, de nálunk is ritka­ság. Eddig csupán Öbuda- Űj’ak, illetve Eger környéké­ről volt ismeretes. Jellegzetes­sége ennek a fajnak, hogy ol­lójának két szára rendkívül megnyúlt és mindegyikből vé­kony, tűszerű tüskék mered­nek egymás felé. Hogy miért volt szüksége ennek a ráknak ilyen hosszú és ilyen fogazott ollóra, azt a tudománynak még nem sikerült kiderítenie. ACCRA Az első koncert Az accrai egyetem zene- és színművészeti iskolájának hallgatói egész estét betöltő koncert keretében adtak tanú- bizonyságot előrehaladásuk­ról. Ez volt az első olyan kon­cert az egyetemen, amelyet maguk a diákok rendeztek. A sikeres zeneest az egyetemen oktató magyar művészek, Pár­tos Erzsébet, Dományi Judit és Róna Frigyes egyéves mun­kájának dicsérete... Készülődés A KÖLTÉSZET NAPJÁRA Több száz irodalmi találko­zót rendeznek országszerte a költészet napja alkalmából: nagyvárosokba és kis telepü­lésekre, versbaráti körökbe, művelődési házakba egyaránt ellátogatnak a versesköteteik révén már „ismerős” költők. Például Szegeden április 9-én három költő, Benjámin László, Nagy László és Buda Ferenc találkozik a város lírakedvelő olvasóközönségével. Ugyan­csak Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen emlék­estet rendeznek a névadó pro­letárköltő 60. születésnapja al­kalmából. A hódmezővásárhe­lyiek április 10-i lírai estjén Rákos Sándor költő és Szent- p ál Monika előadóművésznö vendégszerepel. Tizennyolcezer lakos neve- abc-rendb A lakónyilvántartás új rendszere Dunakeszin Sok gondot okoz a városok­ban és községekben a lakó­nyilvántartás. Különösen ak­kor, ha az egész lakosságot megmozgató intézkedések vég­rehajtásáról kell gondoskodni. Minden évben nehéz feladat az iskolakötelesek számának megállapítása, a tüdószűrésre utaltak behívása, a katonai sorkötelesek nyilvántartása. Négy évenként ismétlődnek a tanácsválasztások, pótválasz­tások. y Nagyon sokszor kell a lakossággal személy sze­rint is foglalkozni. A lak ónyilvántai tókönyv, jelenlegi formájában elavult, Zűrzavar a színes tv körül Nagyszabású nemzetközi tanácskozás kezdődött csütör­tökön Bécsben a színes tele­vízió kérdéseiről. Jelenleg az amerikai, a francia és a nyu­gatnémet színes tv-rendszer verseng egymással az egyed­uralomért, s ha a versengés nem végződik megegyezéssel, súlyos nehézségek várnak a színes televízióra. A különbö­ző rendszerek alapján folyó adásokat ugyanis nem veheti át az olyan ország, amely más rendszerrel dolgozik. A kéthetes konferenciának, amelyen részt vesznek a Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok, közöttük hazánk képvi­selői is, tanácskozó jellege van. Ha nem sikerül közös nevezőre jutni, a Nemzetközi Távközlési Unió 1966. évi konferenciájának kell eldönte­nie a televízió jövője szem­pontjából rendkívül fontos kérdést. BALETT az adminisztráció pontos vég­zése ennek rendszere sze­rint rendkívül nehézkes. Tar­talmazza az állandó és ideig­lenes lakosok nyilvántartása mellett az elhalálozottak és a kijelentkezettek nyilvántartá­sát is. így nem tiszta a lakos­ság számáról alkotott kép — és ez a hivatalos ügyek gyor­sabb elintézését is akadályoz­za. A dunakeszi tanács elnöke, Vellner Lajos a lakónyilván­tartás megkönnyítésére új módszert dolgozott ki, ame­lyet kísérletképpen az ország területen elő­ször, Dunakeszin alkal­maznak. Az új módszer a lakónyilván­tartókönyv és a lakosság je­lenlegi száma közötti karton­rendszeres egyeztetésen ala­pul, amely már most, a mun­ka teljes befejezése előtt, a gyakorlatban igen használha­tónak bizonyul. A kartonrendszeres egyez­tetés bevezetésének előzmé­nyeként elkészítette Dunake­szi részletes térképét Futaky Károly nyugdíjas kultúrmér­nök, társadalmi munkában. Pontos térképet készített Du­nakeszi minden egyes részé­ről, a hozzá tartozó települé­sekről. Megtörtént az utcák és házak felmérése, majd en­nek alapján megállapították a házszámrendet, ú.i ház- és ut­ca névtáblákat készítettek. Térképpel a kezében járta be 180 társadalmi mun­kás Dunakeszi egyes kör­zeteit, és egyeztette a lakónyilván­tartókönyv adatait a jelenlegi helyzettel. A lakók adatai két­féle kartonra kerültek: az ál­landó lakosok sárga, az ide­iglenes lakosok zöld színű kartont kaptak. Majd njin- den körzetben a lakosok neve szerint abc-rendbe sorolták a kartonokat. A munka továb­bi részében Dunakeszi min­den lakosa abc-rendszer sze­rint kerül nyilvántartásba. A kartonon feltüntethető a községen belüli lakás- változás is. Az egyeztetés befejezése után a dunakeszi tanács ja­vaslattal fordul a Belügymi­nisztériumhoz, a kartonrend­szer országos bevezetésének érdekében. J. E. (Foto: Kotroczó) Május 9: Dunakanyar dalostalálkozó A felszabadulás huszadik évfordulójára országszerte ké­szülnek a művészeti csopor­tok. Híres kórusok készülnek a Dunakanyar dalostalálkozó­ra, amelynek május 9-én a vá­ci Vox Humana lesz a gazdá­ja. Ezen — a béke jegyében megrendezendő — találkozón felcsendülnek majd az elmúlt két évtized legjelentősebb kó­russzerzeményei, az énekkarok állandó repertoárjának leg­szebb számai. Húsz forint a szarvasagancs kilója A gemenci vadrezervátum­ban megkezdődött a gím­szarvasok vedlése. A szarvas­bikák április végéig vetik le fejdíszüket. Az elhullatott agancsokból már néhány má- zsányit begyűjtötték a gemenc- keselyűsi vadászházba. A vad­gazdaság 20 forintot fizet a beszolgáltatott agancs kilójá­ért. A begyűjtött agancsokból nyernek képet majd a híres „szarvasország'’ állományán? k minőségéről. Eddig a fiatal és középkorú szarvasbikák fej­díszeit találták meg, de köztük akadnak „erős’* agancsok is. Bebal/samwott krokodilok Az egyiptológusok mumiji kált krokodilusok belsejébea sok papiruszt találtak, ame­lyeken értékes felírásokat ol­vashattak. A krokodil fejét és a hasát a balzsamozáskor papiruszokkal töltötték ki. rom keresni. Aki irigyli, az talpalja végig velem a szom­bat-vasárnapi haj­rát, amikor csurom- víz a ruha rajtunk. Sokszor olyan az em­ber, mint az ámok- futó: nem tudja, hogy A lacbázi főiír retem a mozgalmas életet is. — Tudja-e, hogy sokan irigylik ma­guktól a jó kerese­tet? Azt mondják: vastagon fog a ce­ruzájuk. — A miénk itt Lacházán ki van hegyezve, — nevet jó ízűén. Nem ke­nyerünk a csalás, a vendég is megdol­gozik a pénzért. Meg a főnököm is vigyáz az üzlet hírnevére. — A pénzemet azért én is meg aka­^WWVWWWWWWWWWWWWWWWWWV­I MÉREGFIOLA j 1 A fiolát árulják, a mérget^ 2 ezzel okozzák az embernek. 2 ? Negyven fillérért bárki vehet 2 2 egyet-egyet bármelyik trafik- 2 2 ban. Ebből, azt hiszem, ki is ^ 2 derül, hogy benzinfioláról van y 2 szó. 2 2 Hüvelykujjamon még fris- 2 2 sen feszül a ragtapasz, amely 2 2 a sebet fedi. Letörtem egy 2 2 benzinfiola nyakát, s csontig 2 2 hatoli az üvegszilánk. Bő su- 2 y gárban ömlött a vér, de sze- ^ 2 rencsére megállt. 2 Megállt egyúttal az eszem is, y 2 hogy manapság, ?. műanyagok 2 7 virágkorában még mindig 2 2 üvegfiolában adják az öngyúj- y 2 tóba való benzint. Méghozzá y 2 rideg, vagy merev, vagy mii 2 2 tudom én milyen üvegfiolában, 2 y amely szilánkokra, törik. Nem 2 2 mondom, akad néha olyan fio- y 2 la is, amely kellemes megle- 2 2 pélésre, a szív minden örömé- 2 2 re szépen, szilánkmentesen tö- 2 y rik. De bár csak égy se volna! 2 2 Mert így csak arra jó a né- y 2 hány szilánkmentes a rideg, 2 2 merev, vagy mit tudom én mi- 2 y lyen között, hogy elaltassa az 2 y éberséget. Gondoltam, ha már 2 2 kettő szépen törött, akkor szé- y 2 pen törik majd a harmadik is. 2 2 Nem kerestem puha és vastag 2 2 posztót, hanem csak úgy na- 2 y túr le a fiola nyakát. Hát enek y ^ köszönhetem a tapaszt(alatot). y 2 Nem tehetek róla, de még az 4 2 a lehetőség sem vigasztal meg, 2 2 hogy esetleg a gyártásvezető- 2 y nek is öngyújtója van. Három 2 y ok miatt kevés ez az elégtétel y 2 nekem. Először azért, meri 2 2 nem vagyok bosszúvágyó, má- 2 2 sodszor azért, mert neki való- 2 y színűleg gázöngyújtója van, y y harmadszor pedig azért, mert y 2 az én öngyújtóm ezután sem 2 y hajlandó benzin nélkül égni. ^ 2 Bizony isten hajlandó len- 2 2 nék valami megoldás; kita- 2 y lálni, vagy újítani, ha nem hű- y y tené le nyomban a lelkesedé- y 2 semet ez a tudat: a fiolagyár- 2 2 tók talán mégis csak jobban 2 2 értenek hozzá? Ezért az égre- 2 y földre, benzinöngyújtós ember- y y társaim testi épségére kérem y 2 őket: csináljanak már valamit! y 2 Hálából megígérem, hogy az 2 2 új gyártmányukhoz ingyen 2 2 propagandával szolgálok. 2 Ä <”• «•) | y g í.\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v Ráckevén Szabó József já­rási tanácselnökhelyettessel beszélgettünk az út- és csa­tornaépítésről. — Eddig, ha egy községben elromlott a csatornahálózat, vagy újat szereltek volna épí­teni, a helyi tanácsnak kellett igényelnie a költségkeretet. Ebből elvégezték a csatorna­építést és a'felbontott úttest helyreállítását a KPM-től kel­lett kérni. Most egyszerűbb lett a helyzet, mert egyaránt a KPM építi a csatornákat és az utakat. — Gondolom, kisközségek­ben ez nem jelent lényeges változást, hiszen ott nemigen csatornáznak. — Az igaz. De útjaikra ráfér a javítás. Itt van mindjárt Ráckeve. Gyökeres átépítésre szorul az Eötvös utca és leg­alább másfél méterrel szélesí­teni kell az állomásról beve­zető utunkat, annyira kes­keny. Két busz már eO sem fér rajta egymás mellett. Az­tán itt van a gáti ötszázegyes utunk. Olyan elhanyagolt, hogy motoros járművel már nem is szívesen közlekednek rajta. A nagy árvíz után a Vízügyi Igazgatóság a gátat nyúlgátakkal megemelte, ami oda vezetett, hogy a csapadék nem tud rendesen lefolyni líós tétel tehát nyugodtan el­könyvelhető úgy: íme a la­kosságnak és az általa vá­lasztott vezetőknek jó, ered­ményes az együttműködése. Az akkori jelölőgyűléseken és az időközben tartott járási és községi tanácstagi beszá­molókon az út- és járdaépí­tés a leggyakoribb témakö­rök közé tartozik. Hiszen a községek nagy része — nyár kivételével — lehangoló ké­pet nyújt a sár és a feneket­len tócsák miatt. Nos, a költ­ségvetési lehetőségeket fi­gyelembe véve, a járási ta­nács, karöltve a községi taná­csokkal majdnem kétmillió forintot biztosított az utak és járdák építésére, rendbe­hozatalára. | Verőcén, Nagymaroson, Kis-: maroson, már régóta meg-! érett a helyzet arra, hogy i végre törpevízművet kapja- j nak. A községekben már meg-j kezdődött az építkezés, rövi-j desen csapból folyó vizet j ihatnak az emberek. S ha a : tavalyi esztendő elején el-: hangzott 1459 közérdekű be-: jelentés, illetve javaslat; mindegyike nem is valósult; meg, ha van még hátralék aj tanácstagi beszámolókon fel­vetettek valóra váltásában, a szobi járásról mégis elmond­hatjuk, hogy a lakosságnak és képviselőinek céljai, igényei összhangban vannak. Ez pedig egyik fontos fel­tétele a további előrehaladás­nak. (m. j.) PÁRBESZÉD A londoni képviselőház fo­lyosóján a következő párbe­szédet folytatta két újság- nő. ..Biztosan helyes az infor­mációja?” — „Persze, hogy helyes. A kormány már meg is cáfolta.” 2 j r: j főúr nem föl- % desúrféle, ha- % nem Lacháza ven- $ déglőjének egyik % felszolgálója: Dió­( szegi Gábor. Nép- J szerűen csak „Dió”. \ Még nagyon fia- % tál. Egyidős a fel- $ szabadulással. A ta- < nulóidő leteltével í beiratkozott a ven- f déglátóipari techni- % kum levelező tago- fj zatára. Két nyelvet á is tanul, y f — Minek egy kis- j kun pincérnek az $ orosz, vagy az angol? ^ — tréfálkozom. A % fiú arca kipiroso- ^ dott. Szaggatottan 0 kezdte a beszédet, f szavait gesztusok kí- í sérték. y % — Túl kell látni a % falun. Pest határá- £ ban a követelmények ? fővárosiak. Sok a $ külföldi vendég. A % Duna csalja a turis- % tákat, a három tsz 0 meg a szakembere- két. Úgy gondolom j a külföldinek is jól esik, ha az illető nyelvén szól hozzá az ember. L átom, szereti az embereket. Ez jó tulajdonság — di­csérem a legényt. — Azért jöttem pincérnek. Meg, sze­a rendelésért fusson, vagy a feledékeny vendég után az ut­cára? Szerencsére ilyen esetben szigo­rúan fellép a rend­őrség is. o okféle embert *3 ismerhet ma­ga?! — Van olyan ven­dégünk is, aki fizet rendesen, de előbb játszik az idegeink­kel. Hívja a főnö­köt, panaszolja, hogy a cigány keveset hú­zott a százasért. t — Mit válaszol­nak az ilyen ven- y dégnek? 5; — Hogy száz fo­rintnak ötven a fele! Vagyis úgy mulas­son, úgy költsön, hogy a végén meg $ ne bánja a pénztár- cája. í — Kik a legked-j vesebb vendégei? ^ — Mindenki ked-í vés... ^ — Mégis? ' — Talán a szer el- % mes párok. Lehet, £ hogy azért, mert én £ is fiatal vagyok, ki-% csit húzok hozzá-^ juk. Ha egy kávét, vagy pohár konya- kot teszek eléjük, ar-'j ra gondolok, lehet-% séges, hogy az a po-% hár ital egy életre ^ szóló emlék marad... £ L ám a kis „Dió”£ már azt is tud- 'j ja, hogy a pincér; nemcsak felszolgáló, £ hanem az emberi J sorsok néma sze- £ replője is. Galgóczy Imre '/■

Next

/
Thumbnails
Contents