Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)
1965-03-26 / 72. szám
Felszabadulási versenyben A Váci Könnyűipari Öntöde — Azt hiszem, a tételek világosan mutatják, mennyivel nehezebb az idén. A váci Könnyűipari öntöde és Alkatrészgyár igazgatóját a Mázsa helyett dekagramm 39 nap — 91 ezer öntvény Szövőgépszerviz Vácott ? következő szavak igazolják: — Az olajkályhák lelke, tüzelőtere, a mázsás öntvény itt látott napvilágot. Elbúcsúzunk tőle. Ehelyett ötdekagrammos minimumra váltunk át. Az átlag persze több ennél. így is egy hónap alatt 91 ezer öntvényt gyártunk! — Hogy birkóznak a nehéz esztendővel? — A precízebb héjformás öntésből jóval nagyobb tételt készítünk. Tizenkét tonna anyagot nyerünk vele; annyira pontos, hogy a forgácsológépeknek nincs dolga vele. Egyetlen fémdarabka sem vesz kárba! — További program? — Két százalékkal redukáljuk a rosszul sikerültek meny- nyiségét — 32 és fél tonnát nyerünk. Szerelőink az önként vállalt, tízszázalékos időcsökkentéssel 81 ezer forint hasznot hajtanak. — Újdonság? — Szóba került, hogy Vácott, a mi gyárunkban működne a szövőgépek központi szervize. Tizenháromezer berendezés tartozik hozzánk, ha a terv megvalósul. PEST VUÄ6 PROLETÁRJAI, CGVESÖLJETEK! MEGYEI V K/ünan | AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA Is A ME GY E 1 TANÁCS LAPJA I IX. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1965. MÁRCIUS 26, PÉNTEK Megkezdődtek a megyei orvosi napok Utókezelés, gondozás — Reumás láz — Cukorbeteg szúróvizsgálatok Kozmosz-64 A Szovjetunióban csütörtökön földkörüli pályára juttat-) ták a Kozmosz—64 mestersé-’ ges holdat. A szputnyik keringési ideje 89.2 perc. Pályájának a földtől legtávolabb eső pontja 271 kilométer, a földhöz legközelebb eső pontja 206 kilométer. A szputnyik berendezése kifogástalanul működik. 3400 szülő és gyermek véleménye 300 szakma között lehet választani Pályaválasztási ankét az ÉDOSZ-ban Hosszabb időre irányt mutató, hasznos tanácskozás színhelye volt csütörtökön az ÉDOSZ budapesti székháza: a Magyar Nők Országos Tanácsa, a SZOT, a Hazafias Népfront, a KISZ és az Országos Pályaválasztási Tanács közös szervezésében itt rendezték meg a fiatalok ipari és mező- gazdasági szakképzése problémájának országos ankétját. Vitaindító beszédében Or- tutay Zsuzsa, az MNOT titkára ismertette annak a széles körű vizsgálatnak az eredményeit, melynek során 3400 szülő és gyermek véleményét kérték ki a pályaválasztás kérdésében. A felmérés tapasztalataiból megállapítható: sem a szülők, sem pedig a gyermekek nem tudnak arról, hogy mintegy 270—300 féle szakma között kínálkozik számukra választási lehetőség. A tájékozatlanság még a pedagógusok körében is megmutatkozik. — Nehezítik a problémát a különböző forrásokból táplálkozó szemléleti hibák is — mondotta Ortutay Zsuzsa. — A különböző pályák rangsorát a szülők és gyermekek nagy része előtt elsősorban a pálya jövedelmezősége, a közvéleményben tévesen kialakult rangja, s a tetszetős külsőségek — íróasztal, fehér köpeny stb. — határozzák meg. így alakultak ki a „felkapott” szakmák, melyekben a jelentkezők száma sokszorosan meghaladja a népgazdasági szükségleteket. A továbbiakban arról beszélt, hogy a szülők, akiknek nehéz gyermekkoruk volt, (Folytatás a 2. oldalon) Csütörtök reggel orvosokkal telt meg a megyei tanácsház ülésterme, megkezdődtek a Pest megyei orvosi napok. Dr. Békés Zoltán megyei főorvos megnyitó beszédében rövid visszapillantást vetett a megyei egészségügy fejlődésére a felszabadulás óta eltelt húsz esztendő alatt. Néhány beszélő számadat: a felszabadulás előtt 187 volt, ma 253 orvosi körzet van, s a ceglédi mag váci két szakrendelőintézeten kívül ma még 12 működik a megyében. Pest megye lakosságának átlagos életkora pedig ötvenöt évről hetven fölé emelkedett. Cscrvcnka Fcrencné, a megyei pártbizottság első titkára méltatta ezután az egészségügy terén elért fejlődést, rámutatva a szükséges további fejlődés nagy igényére. Dr. Darabos Pál, az orvos- egészségügyi szakszervezetek főtitkára üdvözölte ezután az egybegyűlteket, majd megkezdődött az előadások hosszú sorozata. Először a belgyógyászok következtek. Dr. Fejér Árpád, a reumás láz keletkezésének nagyon bonyolult okairól, megelőzésének lehetőségeiről és az utóellenőrzés szükségességéről beszélt gyakorlati példák alapján. A megyei kórház másik balosztá- lyánaik főorvosa, dr. Végh Pál ugyancsak példákkal illusztrálta a betegségek korai felismerésének jelentőségét. Dr. Balogh Péter a tüdőgyulladás megelőzésének és kezelésének néhány nehéz kérdését ismertette. Dr. Botár Géza és dr. Szépe Margit, a nagykőrösi kórház, illetve rendelőintézet orvosa a cukorbetegek rehabilitációja kapcsán szerzett tapasztalataik mellett ismertet- j ték cukorbetegszűrési munkájukat, amit a megyében elsőnek végeznek. Ezután a sebészek léptek az emelvényre Czeyda Pommersheim Ferenccel és munkatársaival az élükön a különböző daganatok korai felismerésének módjairól értekeztek. Előadásaikhoz csatlakozott dr. Vadász Imre, dr. Kenéz János és dr. Harsá- nyi Gyula a budagyöngyei, illetve törökbálinti megyei tüdőkórházak orvosa, akik a tüdőrákkal kapcsolatos megfigyeléseikről adtak tájékoztatást. Dr. Kubányi Endre munkatársaival az arcideg műtétek negyedszázados tapasztalatait és fejlődését ismertették. Dr. Götze Árpád, a megyei kórház fülész főorvosa és dr. Draskovich Éva pedig a hallásromlás megelőzéséről és a nagyothallók rehabilitációjáról tartott előadást. BERLIN B. Jegorov űrhajós tudományos előadást tart Borisz Jegorov szovjet orvos, aki Vlagyimir Komarov és Konsztantyin Feoktyisztov társaságában tavaly októberben a Voszhod—1 űrhajón részese volt a világ első hármas űrrepülésének, még e hónap folyamán Berlinbe látogat és előadást tart az űrrepüléséről és az ezzel kapcsolatos orvosi problémákról a Berlini Fiziológiai Társaság újjászervezésének 10. évfordulója alkalmából március 30-án rendezendő díszünnepségen. Megnyitó beszédet mond: dr. Békés Zoltán megyei főorvos, a Pest megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője. Az elnökségben helyet foglalt Cservenka Ferencné, a Pest megyei Pártbizottság első titkára, dr. Hollán Henrik, a Semmelweis Kórház nyugalmazott igazgatóhelyettese, valamint Szabó Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese (Foto: Gábor) Az SZKP KB plénuma folytatta munkáját A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma második napja ülésezik. A plénum résztvevői folytatták a vitát Leonyid Brezs- nyevnek a szovjet mezőgazdaság továbbfejlesztését célzó elengedhetetlenül szükséges intézkedésekről előterjesztett beszámolója felett. ,.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXSXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXX\XXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX A MOSTOHA jríz az, amiért szót kell J-j emelni az ügyben, mert F ácott a közelmúltban tíz szülőt bírságoltak meg, mert gyermekük nem járt rendszeresen iskolába. Ez még nem különösebb, hiszen — sajnos — nem ritka dolog, hogy a fiú vagy lány iskolakerülése felett szemethunynak a szülők, de még az sem, hogy nemtörődömségükkel, felelőtlenségükkel maguk segítik azt elő. A dologban — o tíz megbírságolt ügyében — oz az elgondolkoztató, hogy a névsort olvasva csupán egyetlen esetben azonos a szülő és a gyermek családneve, kilenc szülő más nevet visel, mint a gyermek, azaz: mostoha. Kemény szó, már hangzásra is az. Mesék emlékei tolulnak fel, a gonosz mostoháról, ám nem minden mostoha olyan, mint a mesék alakjai. Vannak, akik valóban a gyermek apjává, anyjává lesznek, s vannak — mint az említett esetben is — akik a legkevesebbet sem teszik meg, azt, hogy gyermeküket a tanulásra, a többet érő emberré válásra szorítsák. Az ügy éppen azért mutat túl az egyszerű bírságon, s annak okán, az iskolakerülésen, mert bizonyosfajta emberi magatartást fejez ki, olyat, amit már szívesen tudnánk a múlt lomtárában, s ami — mivel a valóság nem varázsigével alakítható — mégis, ma is jellemez embereket. Ne kutassuk most, hogy valóban „gonoszak-e" ezek a mostohák, hogyan bánnak a gyerekekkel, mit adnak meg nekik, s mit tagadnak meg tőlük, érjük be annyival: önző, csak magukkal törődő emberek. A gyereket nyűgnek érzik, mert az a másé, holott amikor megházasodtak, vagy közös háztartást létesítettek, tudtára gyerek is együtt jár azzal. A gyerek — so gyerek sorsáért érzett felelősség. itt már nem arról van szó, hogy ki jó ember, ki rossz, ki szívtelen, s ki jószívű, hanem arról, hogy ezek az emberek, s a hozzájuk hasonlók társadalmi vétket követnek el a gyermek nevelésének, iskoláztatásának elhanyagolásával, a holnapot csúfolják meg, azt a holnapot, ahol képzett, tanult emberekre van szükség. Kisgyerekekről van szó, általános iskolásokról, őket semmiképp sem tehetjük felelőssé. A tizenvala- hány éves huligánt nem mentjük fel tettei alól, mert nemcsak a rossz nevelés, hanem az ifjú ember zül- löttsége is kell ahhoz, hogy vétsen a törvény ellen. De mit tud, mit tehet a mega sorsáról a nyolc- vagy maximum tízesztendős? Ha otthon anyagi és erkölcsi értelemben piszkot lát, ha az őt nevelő felnőttekben nem talál követendőt, véletlen-e, hogy maga is túlteszi magát a kötelességén, hogy maga is nemtörődöm lesz? M inden gyerekkel törődni kell, mert a velük való törődés a holnappal való foglalkozást jelenti. Különösen törődni kell, azonban ezekkel a gyermekekkel, ezekkel, akik nagyon nehéz körülmények között élnek, akik így vagy úgy, áldozatai annak, hogy apjuk vagy anyjuk sorsa hogyan változott. E tekintetben kell nemcsak a pedagógusok, hanem a társadalmi szervezetek, elsősorban a nőtanácsok, de a szülői munkaközösségek tevékenységét tovább finomítani, elérni, hogy ezek a gyerekek, a ma még csak iskolakerülők, de holnap már ki tudja, hová jutók, megkapjanak minden segítséget ahhoz, hogy a mostohák magatartása ellenére is — egész emberré nőjenek. Mészáros Ottó SZENTENDRE (Foto: Kotroczó)
